Az étlapon tálalt zónamenü érdekes ízekkel kecsegtet. Legalábbis ez van kilátásban azoknak a titkó­ros társaságoknak a meghívóján, amelyekről a népi bölcsesség azt figyelte meg, hogy előszeretettel „robbantanak ki világháborúkat, hogy aztán szeretetlakomát szervezzenek az árvák részére".

A 24 Hun Törzsszövetség Kr.e. 4O4O-ben alakult meg Ordoszban! A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A 24 Hun Törzsszövetség Kr.e. 4O4O-ben alakult meg Ordoszban!

A besenyők betelepüléséről szóló magyar írásos adatok természetszerűleg a magyar honfoglalás ideje utánra vonatkoznak. Tonuzóba népe, amelynek központi szállása a Tisza-parton, az abádi rév mellett volt, valószínűleg akkor települt az országba, amikor Taksony fejedelem 950 körül...

Magyar járás a mongoloknak? - Nagyjából egy évvel ezelőtt a barátnőm egyik összejövetelén beszélgettem egy középkorú jól szituált férfival, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában, többek között Mongóliában. Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott:

Míg Torkos csütörtökön mi a „bohócmosoly" desszertet kóstolgatjuk, addig a világpolitika szereplői-nek étlapján látható érdekes íz-világ (tatár bifsztek tartármártásos palacsintával) igencsak fur-csa. Mindennapi Mátyás Királyunkat add meg nekünk ma! avagy A „krími krimi"-hez tatár bifsztek dukál...

Köztudomású, hogy a hivatalosnak nevezett történelmünket ellenségeink írták!  (Megjegyzés: a gugli kereső már veszélyesnek minősíti a blogot! Vajon miért?)  A Tatárok és Törökök elleni háborúink nem magyar érdekeket szolgáltak Az idegen megszállóknak, uralkodóknak, és hazaáruló kiszolgálóinak...

„Rovott írásunkat fönntartjuk immár mindörökre a magunkénak, magyarnak…”   Miközben a világ nagy kultúrái hatalmas építményeikkel hívják fel magukra a figyelmet, a magyarság elődeinek számító rokon népek reánk hagyományozott legősibb tudását három, mindössze néhány centiméter nagyságú agyagtáblácska...

23 évvel ezelőtt egy munkatársam, aki ismerte a rovásírás és a sumér- magyar rokonság iránti elkötelezettségemet, örvendezve nyújtott át egy kiadványt, amelyben először pillantottam meg a tatárlakai korongot és a hozzá tartozó két táblácskát. Azóta gyűjtögetem...

László Gyula régészprofesszor a Vértesszőlőstől Pusztaszerig című könyvében (Gondolat Kiadó BP. 1974) Kalicz Nándor véleménye nyomán említi a leletet, majd így összegez: „…nem jártunk helytelen úton akkor, amikor az újkőkor tárgyalását azzal kezdtük, hogy a jégtől...

Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor az Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig című könyvében (Orient Express Kft. 1996) bőséges elemzést nyújt át számunkra, nem csak magáról a tatárlakai leletegyüttesről, hanem időbeni, térbeni környezetéről is. Már a bevezető sorokban...