Ternovácz István: Szerbiának Magyarországgal is meg kell egyeznie

Az Európai Unió szerbiai jelentéstevőjének véleményét a szerbiai sajtó igyekszik elhallgatni

Szerbiában a legnagyobb példányszámú napilapok és az állami hírközlő eszközök sorra elhallgatták a hírt, hogy mit mondott Jelko Kacin, Szlovénia Európa parlamenti képviselője, az EU szerbiai jelentéstevője arról, hogy Szerbiának milyenek az esélyei arra, hogy decemberben megszerezhesse a tagjelölti státust és hogy megkezdhesse Brüsszellel a társulási tárgyalásokat.

Kacin azon túlmenően, hogy üdvözölte az Európai Bizottság döntését, miszerint a tagjelölti jogállás feltételhez kötött megadását javasolta Szerbia részére, arra is rámutatott, hogy Belgrádnak nem csak a Pristinával folytatott tárgyalások és a korrupció elleni küzdelem eredményessége vonatkozásában kell eredményeket felmutatnia ahhoz, hogy a tagjelölti státust megkapja:

- Pristina nem az egyetlen, akivel tárgyalni kell. Ebben a pillanatban Magyarországgal, Németországgal, Franciaországgal, Hollandiával is szükség van a párbeszédre, mert e nélkül nem állítható helyre a megingott bizalom ezekkel az országokkal – idézi az Smedia a Tanjugra hivatkozva Jelko Kacint.

A jelentéstervő a Szabad Európa Rádió szerb adásának nyilatkozva bővebben fejtette ki véleményét:

- Ezen az úton csak a párbeszéd révén lehet tovább haladni. És itt nem csak a Belgrád és Pristina közötti dialógusra gondolok. Sürgős tárgyalásokra van szükség Magyarországgal is, melynek eredményeként Magyarországot meg kell majd győzni arról, hogy decemberben támogassa az Európai Bizottság Szerbiára vonatkozó javaslatát. Ugyanígy dialógusra van szükség Németországgal, melynek Koszovóban állomásozó katonáit a minap az a vád érte Belgrád részéről, hogy a közelmúltban zajlott konfliktusok során éles töltényeket használtak Észak-Koszovóban, ami nem igaz, ami hazugság és manipuláció. Ugyanígy Belgrádnak tárgyalásokat kell kezdeményeznie Franciaországgal is, mely országnak komoly fenntartásai vannak a belgrádi vezetés viselkedésével kapcsolatban. Belgrádnak tuidnia kell azt is, hogy a tagjelölti státust Brüsszel nem az aktuális kormánynak, hanem Szerbiának, mint államnak ítéli oda. Épp ezért a szerbiai ellenzék és a kormánykoalíció egyaránt felelős azért, hogy a rendelkezésre álló néhány hétben sikerüljön meggyőzni azokat az országokat, amelyek feltételekhez kötik Szerbia uniós csatlakozását, hogy Belgrád nem háborúzni akar velük, hanem tényleg őszintén az EU-ba igyekszik – mondja Jelko Kacin, az EU szerbiai jelentéstevője.(VajMa)

Pataky István: Magyar vétó

Magyarország decemberben az uniós tagállamokat képviselő Európai Tanács ülésén megvétózza Szerbia tagjelöltségét, amennyiben addig Belgrád nem változtatja meg a kollektív bűnösség elvére épülő kitételt a nemrég elfogadott kárpótlási törvényben.

Az új jogszabály értelmében azok, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, nem részesülhetnek semmilyen kárpótlásban. Magyarázatot sem igényel a megfogalmazás. Szerbia 2011-ben kollektívan büntetné azokat, akiket annak idején a kényszersorozás már amúgy is megnyomorított, adott esetben megölt. Bűnhődjenek a gyerekek, unokák is. Mert minden sorkatona háborús bűnös. Fasiszta. A leszármazottja is az. Mintha egy sötét pincehelyiség dohos falai között szervezkedő, vodkától felbátorodott soviniszta csoport dühöngéséből kreáltak volna törvényt az unióba igyekvő belgrádi képviselők. A miértre egyelőre nincs válasz. Lehet, hogy attól tartottak, a délvidéki magyarok visszaigénylik a vajdasági települések központi, történelmi épületeit. A koszovói megaláztatások után nem akartak újabb meghátrálást. De az is lehet, csupán a túl sokat akadékoskodó Vajdasági Magyar Szövetségnek próbáltak keresztbetenni. Esetleg vegytiszta magyargyűlöletről van szó? Vagy a választóknak keménykedtek, vállalva az uniós kudarc ódiumát?

Belgrádban a törvény végleges formájának megszavazásakor tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy Magyarország joggal éli meg provokációként a döntést. Tudták azt is, olyan kormány irányít ma Budapesten, amelyik nem fog meghunyászkodni, szemet hunyni a történtek felett. Még akkor sem, ha Brüsszel ezt teszi. Nem először, és vélhetőleg nem is utoljára. A Szlovákiában és Csehországban napjainkban is élő Benes-dekrétumok esetében valahogy úgy hangzott az uniós szakértők érve, hogy azokat nem mai szemmel kell nézni. Most az Európai Bizottság a cinikus módon diszkrimináló szerb kárpótlási törvény végrehajtásának figyelemmel követését ígérte. Ami annyit ér, mint halottnak a csók. Dühönghetnénk a brüsszeli hozzáálláson is egy sort, de értelmetlen. Tőlünk nyugatra végtelenül unják az örökös magyar panaszkodást, a kisebbségi kérdés állandó napirenden tartását. Nem kíváncsiak erre a témára, hiszen az ő kisebbségeik a bevándorlók, azokkal meg csak a baj van.

Szerbia kapcsán Koszovóra még figyelnek a pillanatok alatt fellángoló, a Balkán egészének stabilitását veszélyeztető konfliktusok miatt, a többi viszont már legyen a magyarok baja. A magyar kormány eszköze most a vétó. Közel sem egyedi eset ezzel figyelmeztetni az unióban. Emlékezzünk csak az akkor még jobb állapotban lévő Athénra, amely az EU bővítésének megakadályozását helyezte kilátásba, amennyiben az nem terjed ki Ciprusra; a névvitával kapcsolatos ugyancsak görög kifogásokra Macedónia integrációját illetően vagy a határvita miatti szlovén blokádot a horvát csatlakozási folyamatban. Nyilván mindenkinek a saját ügye a legfontosabb, a mostani szerb esetnél mégsem árt hangsúlyozni, hogy a megkülönböztetés németeket, horvátokat, zsidókat s még jó néhány nemzetiséget érint, azaz nem csak magyar–szerb kérdés.

Magyarország az utóbbi években a lehető legjobb viszonyban volt Belgráddal. A vajdasági magyarok számára megteremtették a kulturális autonómia törvényes kereteit, Budapest pedig uniós elnökként közelebb vitte Brüsszelhez Szerbiát. Egy apró törvénymódosítással pillanatnyi eltévelyedéssé silányulhatna a szerb diszkrimináció, és harsogó igenné változna a készülő vétó. Belgrádnál a labda. (MNO)

Tőkés László a restitúciós törvényről

2011. október 12-én Tőkés László, Nyugat-Balkánért felelős európai parlamenti alelnök brüsszeli irodájában fogadta Ksenija Milenkovicsot, Szerbia Állandó Képviseletének helyettes vezetőjét.

A találkozó fő témája a nemrég elfogadott szerbiai restitúciós törvény volt, amely a kisebbségi magyarokat és németeket gyakorlatilag kizárja a jóvátétel és a kárpótlás iránt jogosultak köréből. Tőkés László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szerb restitúciós törvény a kollektív bűnösség elvét intézményesíti. Egy Európához csatlakozni kívánó ország részéről teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy a lakosság egyes csoportjait hátrányos módon megkülönböztesse, a törvénynek ugyanis mindenki iránt azonos elbírálást kell alkalmaznia. A vajdasági magyar pártok és szervezetek is erélyesen tiltakoztak a jogszabály ellen. Tekintettel arra, hogy sérti az emberi jogokat, és ellentétben áll a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumokkal, Szerbia uniós csatlakozásának is hátrányára válhat – jelezte az EP-alelnök.

Ksenija Milenkovic szerint a törvény nem diszkriminatív, ugyanis etnikumtól függetlenül, szerb állampolgárokra vonatkozik, semmiben nem sérti sem az emberi jogokat, sem pedig a koppenhágai kritériumokat. Az Európai Bizottság amúgy is figyelemmel fogja kísérni a törvény végrehajtását – mondotta.

Az Európai Parlament erdélyi alelnöke Szerbia integrációjának összefüggésében több más, nyugtalanító problémát is felvetett, mint amilyenek: a temerini helységnévtáblák megcsúfolása, a legutóbbi erőszakos cselekmény – szintén Temerinben –, valamint a magyar jelenlét kizárása a Vajdaság brüsszeli képviseleti irodájának avatóünnepségéről. A magyar EU-Elnökség mindvégig prioritásként kezelte a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia, csatlakozásának az ügyét, ezek után azonban változtatnia kell álláspontján – mondotta Tőkés László, aki maga is minden esetben kiállt emellett, tavaly ősszel pedig jószolgálati látogatást tett a szerb Parlamentben és az autonóm Vajdasági Tartományban. A visszaszolgáltatási és kárpótlási törvény módosítására vonatkozó felvetésére a szerb diplomataasszony azt felelte, hogy ennek semmi esélye nincsen.

A továbbiakban Szilágyi Zsolt kabinetfőnök arra kérdezett rá, fennáll-e a veszélye annak, hogy a közelgő választási kampányban Szerbiában újra előkerüljön a nacionalista, magyar- és Európa-ellenes retorika. Milenkovic asszony tagadta ennek lehetőségét. Mint mondotta, a kampány máris elkezdődött, és a gazdasági-szociális kérdések, valamint Koszovó ügye áll az előtérben. Végül Tőkés László „a temerini fiúk” továbbra is orvoslásra váró ügyét vetette fel, a közös múlt jóvátétele és a szerb-magyar megbékélés távlatában. Ksenija Milenkovic ígéretet tett arra nézve, hogy utánanéz a bebörtönzött ifjak helyzetének, valamint a vajdasági képviselőiroda avatásán történteknek.

Forrás: Tőkés László EP-alelnök sajtóirodája