Dr Móricz János 2. levele Guayaquil, 1968 szeptember 21.

Kedves Barátom!

F. év szept. 3-án kelt nb. levelét megkaptam. Örülök, hogy az atlasz jó állapotban érkezett, s remélem, hogy a hajópostán feladott atlasz, ugyan csak megérkezik a napokban. Majd kérem értesíteni, hogy milyen állapotban érkezik, s hányadikán.

Elnézését kérem Dr Pass Lászlónak, ugyanis az államtitkárhoz küldött válaszlevele rég megérkezett, s annak a németből magyarra fordítását én végeztem, de csak ideiglenes fordítást, mert nem vállalhatom a válaszok hivatalos fordítását, oly tárgykörben, melyben rólam van szó. Ezért, a levelekről fénymásolatot készítenek, s a másolatokat külföldre küldik a hivatalos fordítás végett. Csak a magyar nyelvű leveleket, mert német, francia, angol stb. követségek s hivatalos fordítók is vannak itt. Magam, csak az első gyors fordítást végeztem, a magyar, francia, s német nyelvekről, mert ezeket a nyelveket ismerem. Így Dr Pass László kitűnő válaszlevelét is. Erről a válaszról az államtitkárnak nagyon jó véleménye van, s az ajánlott kutatási elveket is nagyon jónak találta, s a közölt szumír szavak is kitűnőek, látszik, hogy igazi szakember.

Sajnos a hivatalos válaszok, még az említett okok miatt /hivatalos fordítások/ vagy novemberig is elhúzódnak. Ezért valószínűleg az összválaszok után fog az államtitkár újra írni, s ebben az írásában, már valószínűleg meghívást is fog küldeni, de minden esetre hivatalosan föl fogja kérni a kutatókat, hogy továbbra is tartsák fönn a kapcsolatot, s segítsék elő a kutatásokat. A kongresszus megszervezése rengeteg időt jelent, s magát az időt úgy gondoljuk, hogy 1969 június-július hónapokra kell tenni. Ezért lenne ily késői időre halasztva, hogy előtte még meg lehessen hívni egy szakemberekből álló csoportot, hogy itt a helyszínen végezzenek alapos kutatást, s hogy ezt az anyagot még szét lehessen küldeni a résztvevőknek, s azoknak legyen idejük az anyag földolgozására.

Itt szeptember 1-től kezdődően új kormány van. Valószínűleg ez a kormány fölveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, s ennek kapcsán, Quito városában első ízben évezredek óta, lenne magyar külképviselet. Ez minden esetre megkönnyítené a kutatásokat, mert senki behunyt szemmel nem járhat, a töménytelen magyar szó, zene, szokás stb. mellett, még akkor sem, ha a kérdés nem érdekli, s még akkor sem, ha mindennek nem lenne oly nagy visszhangja itt, mint amilyen nagy visszhangja van, szerte az egész országban. A brazíliai magyar nagykövet s egy magyarországi tanácstag a kormányt képviselték az új kormány iktatásakor. Itt a külügyben nekem azt mondották, hogy a kapcsolat fölvétel hivatalosan, már csak rövid idő kérdése.

Részemről örülök ennek a diplomáciai kapcsolatnak, mert így gyorsabban, s könnyebben fogjuk tudni a kutatásokat előre vinni, emellett illő dolog is, hogy hajdani őshazájával a magyarság a legszorosabb jótestvéri kapcsolatokat tartsa.

Bihar Adorján, nagyon rendes derék ember, s nagyon jó barátom. Miután már 11. hónapja vagyok Equadorban, s Argentínával csak legközvetlenebb munkatársamon keresztül tartok kapcsolatot, sokan jó barátaim, kik egyébként kutatásaim eredményeit terjesztették, ma míg vissza utazom, hír és anyag hiány miatt szüneteltetik közléseiket. Viszont én nem győzöm a levelezést, mert itt teljesen egyedül vagyok.

Köszönöm a küldött válaszokat, nagyon érdekesek. Visszatérve a két szlovák utazó könyvére, mellékelve küldök fénymásolatot Luis Cordero kecsua szótárából, melyből megállapítható, hogy a két utazó valószínűleg a múlt század végi könyvekből értesült, még mielőtt a suhár törzset fölkereste volna. T.i. abban a korban sokan írtak az itteni törzsek "uralaltai" eredetéről.

A tánc szakértőnek föladtam 28 fényképmásolatot az itteni táncról, s ugyan azt az anyagot önnek is mellékelem, egyelőre míg jobb anyaghoz jutok. Ez az anyag a LLACTA folyóirat /LAKTA/ "ELQUISHIHUAR EL ARBOL DIOS" című 1 kötetéből 1966-os 2. kötetéből 1968 lett kifényképezve spanyolul:

LLACTA – Organo de publicacion semestral del Instituto de Antropologia y Geografia Ecuatoriano /IEAG/.

Közlök pár érdekes szót: v e r g a itt a férfi hímvessző neve, s ugyancsak így írják s ejtik még ma is vasmegyében, s nem a ló-fa, mi a karóba húzást jelentette, mely szokás egyébként itt is nagyon elterjedt volt. P i n t , fennmaradt a véradásnál mint mérték, egy pint vért adnak itt az emberek, p i n t így írják s ejtik. A női nemi szerv neve: c h u c h a - magyar fonetikával így írják: csucsa. Ez a három szó is igazolja, ahogy már többször jeleztem, hogy itt rengeteg magyar szót tartott meg a tudat alatt a lakosság a régi magyar nyelvből. Sehol máshol ezek a szavak nem léteznek, csak itt. Még annyit, hogy külön szótárt lehetne összeállítani a jó magyaros káromkodásból. T.i. minden Magyarországon honos káromkodási forma spanyol nyelvre van fordítva, s néha még egy-egy magyar szó is megmaradt. Mindezt csak az veszi észre, aki nagyon jól beszéli a nyelvet, s nagyon jól ismeri Amerikát, mert máshol ezek a formák nem fordulnak elő, ennek pedig az oka, hogy bizony még nem rég magyarul káromkodtak.

Jó lenne egy levélben közölni az államtitkárral, hogy a levelek érdembeli megválaszolása c. két hónap múlva fog megérkezni. Nagyon jó ötlet francia vagy angol nyelvű hivatalos fordítást mellékelni, mert ez nagyon megkönnyíti a dolgokat.

Itt van egy pulikutya szerűség, ugyanúgy néz ki, s olyan szőrös is, ennek a neve itt:

p u l c h u n g o – magyar fonetikával: p u l cs ü n g ó. Ugyan ennek a kutyának a neve Peruban, ahol 1964-ben az Uramba völgyében találkoztam vele, ott p a l q u i volt, magyarul p u l k i. Ugyan ott találkoztam egy félig disznó félig kutya szerűséggel, majdnem szőrtelen, ez emlékeztetett a disznó kutya, szójárásunkra, bár ez németben is megvan.

Dr Móricz János levele Guayaquil, 1969 március 2.

Kedves Barátom!

Először is kérem, ne haragudjon hosszú hallgatásomért, rajtam kívül álló okok megnehezítették az utóbbi hónapokban az ittlétemet. Múlt év október havában, egyik Argentínából érkezett ügyfelemmel lopás áldozata lettem, s bár az én anyagi veszteségem csak ezer dollár volt, azonban az ebből kifolyólag ért károsodás nagyon sok ezer dolláros volt. Ezért az utóbbi hónapokban minden időmet kénytelen voltam anyagi helyzetem rendezésére fordítani, hogy aztán tovább folytathassam a kutatásokat. Úgy látom, hogy májusra már újra teljesen rendbe jövök, sőt, ha minden jól megy a kutatásokra és könyv kiadásra is nagyobb összeget fordíthatunk.

Gondolom, hogy minden küldeményét megkaptam, többek közt Élet és Tudomány két példány, a Kutya, Ethnographia és legutóbb Domokos Péter Pál kitűnő munkája Der Moriskentanz in Európa und in der ungarischen Tradition stb. Ezek a küldemények nagyon nagy segítségemre voltak, s köszönöm a fáradozását ez ügyben is. Részemről tovább fogom küldeni az anyagot, s circa tíz könyvet és füzetet fogok Quitoból címére megküldeni.

Kérem értesíteni Andrássy urat, hogy az ígért anyagot még nem tudtam elküldeni, az említett nehézségek okozták, azonban mindent rövidesen megküldök címére.

Én készülök egy kis időre átmenni Argentínába, úgy tervezem, hogy március 20-a körül utazom, mindenesetre megírom mielőtt elutazom, hogy az összeköttetés meg ne szakadjon köztünk. Ezért most arra kérném, hogy amennyiben teheti, írjon egy levélben egy rövid összefoglalót arról, hogy ezideig mennyire jutottak az anyag földolgozással, illetve milyen anyaggal számolhat a kongresszus és kik dolgozták föl, vagy dolgozzák az anyagot. T.i. erre azért lenne szükség, hogy jelezzem a külügyminisztériumnak, hogy ezideig mennyire jutott a munka.

Argentínai tartózkodásomat arra is föl akarom használni, hogy megállapodjak egy magyar kiadóval a tanulmányok s könyvek kiadására, úgy hogy a megfelelő sorrendről, s anyagról, mit ki kell adni ugyancsak örülnék, ha szíveskedik tájékoztatni.

Fray Gregorio Garcia részletet is ott fogjuk kiadni, s remélem, hogy meg fogok tudni állapodni Dr Theész János barátommal a Transzilvánia kiadóval.

Nagy örömet szerzett kedves barátom Láng Imre címével, t.i. én már vagy tíz éve, hogy nem voltam Venezuelában, hol annak előtte bizony sokszor jártam és hosszabb ideig is tartózkodtam. Sajnos az Imre címét nem tudtam és most akartam Argentínában megszerezni. Igazán nagyon derék ember, s nagyon jó magyar ember Láng Imre, a napokban fogom egy levéllel fölkeresni, s a régi barátságot fölújítani.

Domokos Péter Pál munkája nagyon jó, s örülök, hogy ilyen gyorsan megállapítottam hogy magyar táncokról van szó. A baile del Serrucho, azaz fűrész tánc, melyet úgy itt mint a bolíviai Cochabamba-ban is láttam táncolni, egyszerű csárdás.

Remélem, nem kérek túl sok munkát ezzel a levéllel, s ha nem is írtam meg minden időszerű dolgot, csak azért van, mert nagyon sietek, s szeretném, ha ez a levél holnap reggel elmegy, azaz ma mert már hajnali két óra van.

U.i. argentínai munkatársam állandó címe, melyre argentínai levelezésemet irányítani kell:

Edmundo Nagyiványi

Ricardo Fernandez 53.

TIGRE – F.G.B.M.

Republica Argentina