20241219
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2010 május 08, szombat

Trianon revízióját és szlovák-magyar megbékélést

Szerző: Bósza János

Sajnos manapság vannak köztünk, akik célja a zavarkeltés, etnikai konfliktus előidézése Közép-Európában, az Orosz Birodalom érdekeinek megfelelően. Mellékesen a zavarkeltés még jól fizetett vállalkozás is, erre élő példaképként szolgálhat a soviniszta Szlota János a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Több száz milliós vagyonra tett szert, drágai autói, repülőgépje és tengerparti villái tanúbizonyíték erre. Főcélja neo-pánszlávizmusra támaszkodva etnikai konfliktusok gerjesztése. A magyarokat, romákat sértegeti reggel, délben, este.

 

Trianon revízióját és szlovák-magyar megbékélést

Még mielőtt sokan felhördülnének, lám-lám kibújt a szög a zsákból, hisz itt a bizonyíték Szlovákia szétzilálására törekszik, egy kis magyarázattal tartozom. Mi is a revízió? A latin szó jelentése ellenőrzés, felülvizsgálat, felülvizsgálati kérelmet jelent. Tehát nem pedig határváltoztatást, annak jogos követelését, ha ez így lenne, akkor területi reviziót emlegetnénk. Csupán arról van szó, hogy felül kéne vizsgálni, kimondani az igazságot, hogy mi is történt Trianonban. Úgy ahogyan az oroszok is lassan beismerik, hogy a második világháború kezdetén Katynban háborúsbűnöket követtek el, amikor 1940. március 5-én a szovjet titkosszolgálat több, mint 15.000 lengyel hadifoglyot a katyn-i erdőben, az "ellenforradalmi tevékenység és szovjetellenes agitáció"-tól való félelmükben legyilkoltatott. Mostanáig maradt az elhallgatás, cinizmus, mészárlás.

A trianoni békeszerződés, amit a nyugati nagyhatalmak kényszerítettek ránk nekünk magyaroknak csak egyszerűen békediktátum, nem pedig szerződés, mert nélkülünk, rólunk döntöttek, cseh, román és szerb hazugságokra építkezve.

Ha szlovákok őszintén gondolják a megbékélést, akkor minimálisan beismerik, hogy Trianon egy igazságtalan döntés volt és megadnák a kért területi autonómiát a Hodzsa-Bartha etnikai határon, amit Hodzsa szlovák megbízott későbbi szlovák miniszter is elismert, szerződésben garantálta, hogy ez az etnikai határ, demarkációs vonal, ahol a két nép közötti politikai határnak is húzodnia kellett volna.

Nem így történt. Tehát szlovák testvéreink ne gondolják azt, hogy egy magyar identitástudatú polgártársa mindezt csakúgy alapon magamögött hagyja, nem vesz tudomást róla, mintha megsem történt volna. Ez lehetetlen. Igen a szlovák nép testvérnemzet, mert lehetséges, hogy a IX. és a X. században élt elődeink genetikailag eltérőbbek voltak, de mi akik ma itt ezen a szülőföldön élünk etnikailag, nyelvileg, szokásainkban nagyon is összekeveredtünk, munkában, gondban, boldogságban, bajban, búban,bánatban az eltelt 1100 éves időszak alatt nagyonis összekovácsolódtunk, szinte eggyé váltunk.

Történelmünk, királyaink és még szokásaink is egyformák, csak egy különbség választ el mintket egymástól, hogy valaki a Miatyánkot magyarul, valaki szlovákul mondja. Felvidéki szállásterületeink is közössek voltak, sőt a törökök kiúzése után még délvidékre is eljutottak a szlovákok elődei, egy szebb jövő, egy jobb élet reményében. Felvidéken, vagy ahogyan a szlovákok mondják Szlovákiában Komáromtól Zsolnáig és Pozsonytól Munkácsig ezerszáz éve egyformán őshonos nép a magyar és a szlovák is. Amennyire szlovák Komárom, annyira magyar Zsolna is. Mind a két nemzet címerében benne va a kettőskereszt, mint jelkép. ami a bizánci időkre nyúlik vissza. Magyarországra az Árpád-házi uralkodók dinasztikus kapcsolatainak révén kerülhetett, így a mai szlovákok lakta területekre is.

Sajnos manapság vannak köztünk, akik célja a zavarkeltés, etnikai konfliktus előidézése Közép-Európában, az Orosz Birodalom érdekeinek megfelelően. Mellékesen a zavarkeltés még jól fizetett vállalkozás is, erre élő példaképként szolgálhat a soviniszta Szlota János a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Több száz milliós vagyonra tett szert, drágai autói, repülőgépje és tengerparti villái tanúbizonyíték erre. Főcélja neo-pánszlávizmusra támaszkodva etnikai konfliktusok gerjesztése. A magyarokat, romákat sértegeti reggel, délben, este. A szlovák főügyészségtől feljelentésemre, hogy ez a személy etnikai feszültséget gerjeszt, törvényeket sért, mégis azt a választ kaptam, idézem: "Slota mikor a magyarokat sértegeti, akkor csupán a saját nemzetét védelmezi." A magyarázat kissé furcsa és zavaros.

Csodálatos kis állam volt az erdélyi fejedelemség. Egy keleti Svájc, nemzeti szövetségen alapuló, alkotmányos szabadsággal. Három politikai nemzet (a magyar, székely és szász) és négy törvényesen befogadott (katolikus, lutheránus, református és unitárius) vallás hazája, mely féltékenyen őrizte és védte önkormányzatát és büszke volt politikai és vallásszabadságára. Nem lehetne ilyen Szlovákia is, szövetségi államformával, föderalizmussal. A vallások eme kavalkádja nálunk is megtalálhatóak, szlovák, magyar, rutén nemzetrészek és több százezer roma is él a felföldi bérceken, völgyekben, síkságokon. Minden adott egy tartós megbékélés, az együttélés testvéri eszméjének a hirdetésére, ahol a különböző kultúrák és nyelvek összetartó erőként értékes tőkét jelentenek, nem pedig a széthúzás eszközét.

Dr Sz. L., Szögedi Védegylettől így vélekedett:
"A demokratikus szubminimum: A háromszíntű autonómia azonnali meghirdetése, az EU-ból való kizáratás meglebegtetésével... – ilyen (lenne) egy működő demokrácia ! Az EU-ban...
A demokratikus norma: Kárpótlás !!! Területi és vagyoni, valamint erkölcsi kárpótlás a 90 esztendőért !
A demokratizmus egyik alapelve... a Wilson-i elvek... a népek önrendelkezési joga... nekünk, magyaroknak 90 éve nem jár!?

Ezért is kell beszélni Trianonról, a Benes-dekrétumomokról és minden olyan igazságtalanságról, hogy ne a gazemberek mondják meg mi jó, mi törvényes, hanem az igazság szava legyen a legerősebb. Ezért kell békésen véleménytnyilvánítani, ha kell tüntetni, minden olyan eszköz bevetésével, ami elvezet minden felföldi, szlovákiai nép egyenjogúságához, megbékéléséhez.

Ezért fogok Június 4-én békésen véleményt nyilvánítani Pozsonyban is a Béke szökőkútnál, ezért is döntöttem úgy, hogy novemberben elindulok a komáromi polgármesterei választásokon, hogy a többetnikumú városunk legyen az első felföldi, szlovákiai város ahol a két nép megbékélése, a szlováké és a magyaré megtörténjen és ne csak beszéljünk az akadály-mentesítésről, hanem tegyünk is érte.

Bósza János


Hozzászólások megtekintése a régi honlapról

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló