Zétényi Zsolt: A Képíró-ügy című könyvének bemutatóján vehettem részt a mai napon, mely bíztató reménysugárt jelentett a Magyar Nemzet magára találásának hosszú útján. Sok ismerős arcot láttam, többek között Gaudi-Nagy Tamást, Morvai Krisztinát, a Kossuth téri hősök közül Gonda Lászlót,tehát szép nemzeti társaság gyűlt össze a Magyar Ügyvédi Kamara Klubtermében, majdnem teljesen megtöltve a helyiséget.
A tökéletességre törekvés nélkül megpróbálom összefoglalni benyomásaimat.
"A világot bejárta a hír 2006 nyarán, hogy háborús bűnösre talált a Wiesenthal Központ. Dr. Képíró Sándor akkor 92 éves budapesti nyugdíjas, volt csendőrtiszt személyében. ... "
Először Medvigy Endre irodalomtörténész értékelte a könyvet, akit a Kairosz kiadó kért fel erre a nemes feladatra, majd Dr. Szakály Sándor hadtörténész vázolta az akkori időket és szereplőket.
Medvigy Endre elmondta, hogy A Képíró-ügy Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd úr 8. megjelent könyve 1990. óta. Az író a Bajcsy-Zsilinszky Társaság egyik alapító tagja, a Nemzeti Jogvédő Egyesület alapítója. Első könyve 1990-ben jelent meg A Kárpát-medence elszakított területei címmel. Ő írta meg a Történelmi Alkotmányunk remek összefoglalóját is.
Elöljáróban egy érdekesség. Zétényi úr beavatott minket abba, hogyan vállalta el Képíró Sándor képviseletét. Amikor a 93 éves Képíró Sándor 2007-ben felkérte ügye képviseletére, először arra kérte őt, hogy hadd legyen a képzeletbeli ügyésze, és hadd kérdezze ki őt a történtekről. Három órán keresztül faggatta az idős embert, és a végén igent mondott. Amikor Képíró Sándor vissza akart utazni Argentínába, talán menekülve az egész ügytől, Zétényi Zsolt rábeszélte, maradjon, és a becsületét nyerje vissza, akkor is, ha közben mindenféle rágalmakkal elhalmozzák! Képíró Sándor bátran maradt itthon, szembenézve vádlóival!, és végül talán ennek a pernek a fáradalmaiba halt bele - hősként!, de a BECSÜLETÉT VISSZANYERTE. 2011. július 18-án felmentette a Fővárosi Bíróság az emberek törvénytelen kivégzésével vagy megkínzásával elkövetett háborús bűntett vádja alól, a pert megnyerték, a vádak alól felmentették!
Zétényi Zsolt Képíró Sándor ügyvédjeként szokása szerint óriási háttérmunkát végzett ügyfelének méltó és támadhatatlan képviselete érdekében. Megismerte az újvidéki razzia hiteles történetét rengeteg dokumentum (pl. Dr. Kovács Jenő csendőrtiszt leírása a délvidéki vérengzésekről, stb.) és még élő visszaemlékezők elbeszélései alapján, és természetesen Képíró Sándor őszinte vallomásából!
Szakály Sándor előadta, hogy amikor 1941. áprilisában visszatért a Délvidék, óriási örömmel eltöltve mind a csonka ország lakóit, mind a délvidéki magyarságot, a partizánok állandó zaklatásai, vérengzései miatt el kellett rendelni a Magyar Királyság Kormányának a lakosság védelmét. Ezeken az ellenőrzéseken, razziákon egyes katonák időnként túlléptek a hatáskörükön, amely összességében mintegy 3393 ártatlan emberéletet követelte!
(Azonban azt is el kell mondani, hogy Európában egyedülálló módon, Magyarországon törvényszék elé állították a túlkapásokban bűnös katonákat, és példásan megbüntették őket!)
Képíró Sándor csendőrtisztként be volt osztva az újvidéki razziák idején az intézkedések felügyeletére, ellenőrzésére. Mint Szakály Sándortól megtudtuk, a csendőrtisztek büntetlen előéletű, jogvégzett emberek voltak, bírói szintnek felelt meg a végzettségük, az erkölcsi tartásuk példamutató volt, mely tulajdonságok eleve kizárták a vérengzést, durvaságot! Ahol ő működött, ott visszaélések nem voltak. Sőt egy zsidó házaspár életét ő mentette meg!
Ellene két koncepciós eljárás folyt, mint háborús bűnös ellen:
1942-ben koholt vádak alapján 10 év börtönre ítélték, amely ítéletet 1944-ben megsemmisítettek, őt felmentették, rangjába visszahelyezték.
1948-ban a Népbíróság 16 évi börtönre ítélte pusztán visszaemlékezések alapján, bizonyítékok hiányában!
2006-ban pedig a Zuroff nevű megélhetési nácivadász indított ellene pert, mint háborús bűnös, tömeggyilkos ellen!
Dr. Szakály Sándor hadtörténész a két háború közötti Magyarország katonatisztjeinek és csendőrségének kutatója érzékeltette, hogy Képíró Sándor pere az igazság és a jogszolgáltatás közötti különbségről szólt, nem azt vizsgálták, hogy elkövette-e az ellene felhozott cselekményeket, hanem azt állították, hogy EL KELLETT KÖVETNIE, ILLETVE TÉNYKÉNT KEZELTÉK - BIZONYÍTÁS NÉLKÜL! -, HOGY ELKÖVETTE AZOKAT!
A könyvismertetés után következtek a kérdések. Kiderült a válaszokból, hogy az ügyész tényeket mellőző, foghíjas vádak halmazát sorakoztatta fel! Zétényi úr hatalmas felkészültsége birtokában csupán TÉNYEKET HOZOTT FEL VÉDENCE VÉDELMÉBEN!
A vádló - hatalmas külföldi nyomás ellenére - vereséget szenvedett, kiderült Képíró Sándor ártatlansága, és ami csodálatos, még életben volt, amikor értesült a felmentéséről!
Zétényi Zsolt bebizonyította ezzel a megnyert perével is, hogy a lehetetlennel is fel lehet venni a harcot, és még győzni is lehet!
Beküldte: Kunavar