Kézirat / Számos ábrával és párhuzammal magyarázva, a mitológiai tartalom kibontása, a Magyar Történelem és az egyetemes kultúrtörténet kezdeteinek valamint a Kinyilatkoztatásoknak új megvilágítása.   Bevezetés: Ezt a dolgozatot háromszor megírtam már. Először akkor, amikor a...

E Kürt, marokba való, ~43 cm-es darab, csaknem teljes felületén sűrűn faragott. Vizsgálatát Passuth Ödön grafikája alapján végzem el, ami Hampel 1907-es dolgozatában jelent meg, a képmellékletben. Szemrevételezés: Ez a grafika teljes, és fedi a valóságot.

A Kürtöt két pánt fogja körül, amin a függesztő fülek találhatók. A Béke Pecsétje alatt, az emberi szinten, rózsa található, ami a Teremtő Igét kimondó szájat formázza. Innen kapjuk a Teremtő Erőt, és az Isteni Kinyilatkoztatásokat.

Magvallás titkai V. A két drágakő, a nemes életet és az örök életet szerző mag.  A két drágakő, a nemes életet és az örök életet szerző mag. „Nem lesz olyan titok, ami ki ne derülne, nem...

Válogatás angol régészek, nyelvészek, néprajzosok, antropológusok, és népzenei kutatók műveiből. Nem kell az írás minden sorával egyetérteni, de azt érezzük: az írás fő vonala igaz. Lehetnek kérdéseink, de nincs olyan magyar állami intézmény ahol választ kaphatunk.

„A szkíták ezerötszáz éven át, minden más nép előtt birtokolták Káldeát (Mezopotámiát) s ők a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják." A korábbi fejezetben tisztázásra került a gótok és a dánok származása, de...

Ilyen baljós körülmények között csakis a nemzet egyesítése lehet napirenden, hogy végre rendelkezhessen önmaga felett, és ne idegen, magyargyűlölő "elitek" elnyomása alatt vergődjön fajtánk... Ki kell zárnunk a magyarság köréből mindazokat, akik szóval és tettel a...

Baranta szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele a kezdetektől fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Őrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János műveiben találkozhatunk vele. A...

A szkíta kereszténység kialakulásának tárgyalásával nagy lépést teszünk az első keresztény évezred vége felé végleges képet öltő magyarság hitvilága felé, annak a magyarságnak vallási hovatartozása témája felé, mely a magyarajkú őspannon és őserdélyi népesség maradványaiból, a...

A vallásszemlélet a Vízözön előtt és után a kora-mezopotámiai korban egy-egy uralkodó népességet, fajt különböztet meg. Epiphanius egyházatya a vízözön előtt a pátriárkák, vagyis az őskirályok, a vízözön után szittyák/káldok/kusiták[1] uralmát feltételezi. A vallásszemlélet a Vízözön...