A vallásszemlélet a Vízözön előtt és után a kora-mezopotámiai korban egy-egy uralkodó népességet, fajt különböztet meg. Epiphanius egyházatya a vízözön előtt a pátriárkák, vagyis az őskirályok, a vízözön után szittyák/káldok/kusiták^[1] uralmát feltételezi. Bérosszosz, babiloni történetíró királylistája szerint a Vízözön után Káldeában 80 kusita király uralkodott. Az első király Evekus volt. Mivel a Biblia és a népek hagyománya a térség első királyként Kusfia Nimródot nevezi meg, ezért joggal feltehető Evekus-szal való azonosság. Nevéből kicseng a „kus" nevezet. „Khám fiai közül Kus nevének nem ártott az idő foga, mert az alattvalóit, [leszármazottjait mind az ázsiai, mind az afrikai] ethiópokat Ázsia más népei mindmáig kusnak, kusitának nevezik."^[2]

← Az ékiratos királylista (agyag, Weld-Blundell hasáb, Ashmolean Museum, Oxford, Anglia)

← A képre kattintva nagyítható

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.^[3] A Tárih-i Üngürüsz (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől... két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták."^[4]

Senkamanisken, kusita uralkodó udvartartása (Kr. e. 643-623, Napata, Nubia, egyptsearch.com)

A somogyi tanító tábla továbbmegy, Nimród/Ménrót fiaként Hunor és Magor/Magar mellett Bor-t is feltünteti. Úgy tűnik, a magyar történelem útvesztőjében Bornak Nimródtól való leszármazása mára elsikkadt, holott Thuróczy Álmos őseinek felsorolásában Kusfia Ménrót fiaként Hunort és Bort említi. (Magort nem!)

A somogyi tanító tábla egyik rovásfelirata: Ménrótfi : Bor : Hunor : Magor:^[5]

A krónikák emlékezete alapján teljességgel elfogadandó, hogy a magyarság ősapja Nimród volt, így minden más állítást vissza lehet és kell utasítani, még akkor is, ha a hivatalosított nyelv- és történelemtudomány az ellenkezőjét állítja.
Mindez nem jelenti azt, hogy Nimródnak csak a magyarokig előrenyúló vérvonala élhetett tovább, hiszen Ankiszán kívül még más meg nem nevezett asszonyától, ágyasától is származhattak életerős kusita, szkítafajú népek.

← Sirburlaki (Lagas) sumir város védistenének jelképe a napkorongos párducfej (Toscanne, Paul: Les idéogrammes cunéiformes, Ernst, Leroux, Paris, 1908. 93. p.)

A régiségben szinte minden személynek, lett légyen isten, félisten vagy ember, beszélő neve volt. Nimród ékiratos nevének jelentése, „a napisten párducfia".^[6] Másik neve, a krónikákban felbukkanó Nemroth csak és kizárólag magyarul értelmezhető. Ezt külön történettel maga a Biblia támasztja alá^[7], hiszen a még meg nem született Nimródot Noé nem átkozhatta meg, ezért lett „nem rótt", rovott, átkozott.

Nimród asszonyának, AN.KI.SZÁ-nak a Tarih-i Üngürüszben említett neve is beszélő név lehet. Előrebocsátva, hogy latin betűs nevet nem helyes ékírással, ill. vonalas írással értelmezni. Csak találgatni lehet, hogy a megfejtés kulcsa, az eredeti íráskép milyen volt, mit jelentett. Fenntartva a tévedés lehetőségét, mégis érdekesnek tűnhet a megfejtés, hisz megerősítheti meg a magyar krónikák történeteit, esetleg valami titokra is fényt deríthet.

4. Az AN.KI.SzA név megfejtése feltételesen hozzárendelt ékjelek alapján

Összeolvasva: Az „ég ajándékozta teremtmény". Szép magyar kifejezéssel: „istenadta teremtés".^[8]
Tehát Nimród asszonyát, Ankiszát, az ég küldte, az isten adta. Ez helyénvaló, hiszen maga Nimród is istenszemély, a Napisten párducfia; úgy járja, hogy az asszonya is az legyen.

5. Kapuvári mátkapár (netfolk.blog.hu)

A nevükből ítélve Nimródot és Ankiszát a Teremtő Isten választotta a magyarság ősszüléinek. Népünk ezért elpusztíthatatlan. Őseitől a világ végezetéig kitartó erőt kapott, örökölt. Így esik, hogy minden nehézség, a haza földjére ácsingózó idegen ármány, gonoszság dacára a magyarság él, van és lesz, s őrzi Isten adta hazáját, a Kárpát-medencét. S az ideig-óráig idegen kézre került országrészeit Isten segedelmével, anyanyelve összetartó erejének védelmében erős akarattal visszaveszi.
A magyar nyelv a „teremtés" kifejezést nem csupán „létrehozás", hanem ősibb értelemben, személyre vonatkozóan is megőrizte. Vas-megyében az idősebbek takaros fehérszemélyt látván, így mondják: „Minő teremtés! Helyre kis teremtés! Ez azt jelenti, hogy az asszony, a lány szemrevaló, csinos, testileg-lelkileg tiszta, amilyen egy magyar asszonynak lennie kell.

Bábel tornyának építése (miniatura, 1350-1375, Hochschul- u.Landesbibliothek, Fulda, In: Rudolf von Ems: Weltchronik, Böhmen, Prag, No.3.)

A Biblia közli Nimródról, hogy hatalmas vadász és városalapító volt. Más források meg erőteljesen kihangsúlyozzák, hogy ő volt a bábeli torony építtetője. Az ókori görög írások, az etiópiai és a mexikói feljegyzések, hagyományok egyöntetűen állítják, hogy Nimród, az óriás azért állt neki a toronyépítésnek, hogy az emberek behúzódva megmeneküljenek egy újabb áradattól: „... az özönvíz utáni kétszázegyedik esztendőben egész rokonságával együtt...kezdte a tornyot építeni, az új özönvíztől való féltében, ha történetesen megismétlődnék az özönvíz, a toronyba menekülve elkerülhesse az Úr bosszuló ítéletét"[9] „És azon torony négy szögre emelkedett; széle egyik szegletétől a másikig tizenötezer lépés, hossza ugyanannyi volt, magassága még nem volt bevégezve, ...a hold köréig, mellyet az özönvíz fel nem ért, fel kellett volna emelve lennie.... Vala pedig helyezve Nubia és Egyiptom közzé..."^[10] Kézai szerint tehát e torony nem Mezopotámiában, hanem Núbiában, az afrikai kusok földjén volt.^[11]

Noé és a családja a bárkában (Adamantia's art ikon, Koninklijke Bibliothek, Hága, Hollandia, kb.nl)

A Vízözönt Noé családja, a felesége, a bárka kormányosa és az áradat előtt született három fia, Sém, Kám, és Jáfet és a feleségeik élték túl^[12]. Az utódaik népesítették be a földet. A Biblia valójában a Közel-Kelet túlélőiről beszél, ám a néphagyományok a világ más részein, Európában, Dél- és Észak Amerikában, Dél-Ázsiában, sőt Afrikában is tudnak megmenekült embercsoportokról.^[13] A Vízözön előtti fejlett műveltség semmivé lett, ám a túlélők mindegyike, ha nem is egyetemes, de némi mesterségbeli tudás-foszlány birtokában lehetett, bizonyára volt köztük ács, téglavető stb. stb. Sok mesterséget újra kellett tanulni, tapasztalni, hogy újra megvessék a lábukat a földön. Nimród az építkezéshez a rokonságán kívül összegyűjthette az Özönvízből megmenekült embercsoportokat (mesterségeket!), hiszen szüksége lehetett szakemberekre, földmérőkre, mérnökökre stb. A forrásokban említett isteni haragon túl a toronyépítés félbehagyását, leomlását az építők tarkasága, soknemzetisége okozhatta.

Ennek nyoma ellenkező előjellel fellelhető a Bibliában:„... az Úr leszállt, hogy megnézze... a tornyot, amit az emberek építettek. Így szól:'...egy népet alkotnak, egy nyelvet beszélnek... Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze a nyelvüket, hogy senki se értse a másik nyelvét.' Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város (sic!) építését."

Sybilla jósbarlangjának (Cumae, Olaszország)

A szübillai jóslat szerint a torony leomlásakor az emberek egymásnak estek, s e veszekedés során változott meg a nyelvük. Míg az építkezés folyt a „tolmácsok" összpontosíthatták a munkára az embereket, utána már mindenik a saját anyanyelvén pörlekedett: „Midőn a tornyot építették... azonos volt nyelvük és fel akartak emelkedni a csillagos égig. A halhatatlanok legott hatalmas szelet gerjesztettek, és a vihar ledöntötte a nagy tornyot, és a halandók egymás ellen támadtak... Amint a torony ledőlt az emberek nyelve érthetetlenné lőn, az egész föld újra megtelt halandókkal, tíz királyságba széledtek szét, mivelhogy mióta az áradat a korai emberekre tört, a beszélő embereknek tíz neme lett ..."^[14]
E jóslat elárulja, hogy a Vízözön után elegendő volt kétszáz év, hogy az egymástól elszigetelten élő emberek nyelve tízfele ágazzon, s egymás számára érthetetlenné váljon.

Összefoglalva:
A Vízözön megváltoztatta a Föld arculatát. Sosemvolt tengerek keletkeztek, folyók szakadtak ki belőlük, mocsarak, sivatagok jöttek létre. Emiatt a túlélő embercsoportok közt szinte megszűnt a közvetlen érintkezés, így a nyelvük is eltávolodott egymástól. Valami olyan különbség lehetett köztük, mint Dante felléptéig a középkori itáliai nyelvjárások között, vagy mint a svájci és az észak-német közt volt. Ám a műveltebbek még megértethették egymás szavát. Nimród ezt kihasználva csődítette össze a világból a kétkezi munkásokat, a mesterembereket. Az ősi és az új nyelvet egyaránt beszélők fogták munkára a toronyépítők tízezreit. A torony leomlott, orkán, szélvihar dönthette romba, talán földrengés is hozzásegíthetett. S ahogy a nagy katasztrófák idején lenni szokott, az ottlevők a torony leomlását Isten haragjának tudva be féltükben egymásra támadtak, majd szétszéledve, ki-ki a saját földjére vándorolt.

Bábel tornyának emléke fennmaradt a görögöknél, mesélik az örmények, az etiópok, még a mexikói saga is, szól róla. Ez azt jelenti, hogy Nimród valóban mindenünnen összehívatta az embereket, akik Isten haragjaként vitték magukkal, és terjesztették el az égigérő torony összeomlásának történetét.

Moses, Chorenei örmény történetíró vízözön után Babilon megalapítását a föld első királyának Nimródnak tulajdonította, aki a kudarcos toronyépítés után Ethiópából Kháldeába vándorolt, és hatalmas királyságot hozott létre: „Birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh (=Uruk), Akkád és Kálnéh^[15] volt a Sineár földjén. E földről ment aztán Asszíriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kaláht^[16].

Bábel tornya (Pieter Brueghel, 1563, Museum Boijmans Van Beunngen, Rotterdam)

[1]A szkíták három elnevezése.
[2] Flavius, Josephus: Antiquitis, I.6. 2.
[3] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.
[4] A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.
[5] Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek, Matrona, Győr, 2008.57. p.
[6] Ld. a cikksorozat II. részét,
[7] Ld. a cikksorozat I. részét.
[8] A fenti megfejtésen kívül az önálló szavaknak, kifejezéseknek felfogandó latin betűs szótagokhoz rendelhető jelek más fordítást is lehetővé tesznek. Pl. Az ég ereje által termékennyé tett úrnő. Ám, ez sem mond ellent az alapgondolatnak, hogy Ankiszát az ég küldte, jelölte ki Nimród asszonyává.
[9] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp. 1980., 14. p.
[10] Kézai Simon mester magyar krónikája, kiadja Ráth Mór, Pest, 1862. 6. p.
[11] A leírás a piramisokat idézi, a mezopotámiai zikkuratokat, s a világ négy táján mindenféle piramis-szerű építményt. Úgy tűnik, a régi időkben nagyon elterjedt, s bizonyára Nimród tornyáról mintázták.
[12] Szent Biblia, Genezis. 10, 8-12
[13] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011., 107-116. pp.
[14] Kautzsch, Emil: Die Apokryphen und Pseudepigraphen des Alten Testaments, Verlag von Mohr, Tübingen, 1900. 187. p.
[15] Kálneh, a régi Nippur. In: Jeremias: Das Alte Testament im Lichte des Alten Orient, Hinrichsche Buchhandlung, Leipzig, 1904. 164. p.
[16] Szent Biblia, Mózes, I. 10