Fölújítva 2013.03.01

Mi, azon magyarországi civil szervezetek, akik fontosnak tartjuk a kárpát-medencei magyarság szülőföldön való megmaradását és boldogulását, támogatjuk a Székely Nemzeti Tanács felhívását, hogy 2013-tól a Székely Vértanúk Napját, március 10-ét tegyük a Székely Szabadság Napjává.

Székelyföld területi autonómiaigényének nyílt kifejezéseként Marosvásárhelyhez hasonlóan szükségesnek látjuk a budapesti tüntetés megszervezését, kifejezve Székelyföld egységét és feloszthatatlanságát Románia tervezett közigazgatási átszervezése során, ezért várunk mindenkit 2013. március 10-én 16.00 órára (15.30-tól gyülekező) a budapesti román nagykövetség elé (1146 Budapest, Thököly út 72-Izsó utca sarok), hogy tömegtámogatást nyújtsunk a székelyek jogos követeléseinek.

Ferencz Vilmos
Budapesti Székely Kör

Nagy Árpád
Erdélyi Körök Országos Szövetsége

B. Kis Béla
Erdélyi Magyarok Egyesülete

Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa
Erdélyi Szövetség

Lovas Miklós
Irány Csoport

Patrubány Miklós
Magyarok Világszövetsége

dr. Busch Balázs
Székely-Hargita Alapítvány

György-Mózes Árpád
Székelyföldért Társaság

Forrás: http://jovonk.info/2013/01/31/kozos-kozlemeny

Ugyanakkor (Bp. 16:00 órakor), a világ minden magyarlakta országában is lesznek tüntetések a román nagykövetségek illetve konzulátusok előtt. Külföldön a tüntetéseket a helyibeli székely-magyar nemzeti érzelmű csoportok szervezik.

*

HÁTTÉR

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó Zárónyilatkozata

Vértón, Nemzeti Emlékhelyünkön, a Magyar Életfánál

Jézus Urunk születésének 2010.,
szuverén nemzeti és állami egységünk első sikeres visszaállítása (1848. március 15.) 162., a XX. századi magyarellenes nemzetgyilkossági kísérletek (Trianon, 1920; Párizs, 1947) 90., illetve 63., a szovjet hódoltság megszűnése 20. évének Újkenyér havában, Nagyboldogasszonynak, a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe napján a nemzeti egység visszaállításának eszméjétől vezéreltetve

a Megjelentek

méltatták azt az egyedülálló történelmi teljesítményt, amelyet elődeink s Szent Korona eszmerendszerének és történelmi alkotmányának a megalkotásával nyújtottak, példát mutatva a világnak a véges ember útkeresésében jelentkező társadalmi, nemzeti és állami problémáknak a szentség jegyében történő feloldására;

egyetértettek abban, hogy a XX. században titkos érdekszövetségekben előkészített és példátlan emberírtással, természetpusztítással levezényelt világháborúkban a lét szentségét sárba taposó pénz-világhatalom tudatos törekvése volt a Szent Korona nemzetei és országa ellen végrehajtott, az 1920. június 4-i Trianoni és az 1947. február 10-i Párizsi Békékben szentesített kétszeres nemzetgyilkossági kísérlet, mely végül a szovjet szuronyok árnyékában a haszonleső és szolgalelkű belső ember- és nemzetáruló erők manipulációjának köszönhetően nemzeti tudatunk teljes megsemmisítése felé haladt, amely egyben ellentmond az emberiség létcéljának;

elismeréssel szólak arról a gigászi küzdelmről, amelyet a fenti körülmények között, azok ellenében a lét és a szentség összetartozásának felmutatására, nemzeti érték- és egységtudatunk újult erővel való kibontakoztatására szövetkezett hétköznapi emberek és történelmi személyiségek, szervezetek, intézmények és mozgalmak különösen az utóbbi két évtizedben folytattak: ezek között kiemelték a Magyarok Világszövetségének történelmi érdemét „A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL SZÓLÓ NÉPSZAVAZÁS” megszervezésével és a SZÉKELY NÉP NAPJAINKBAN FELERŐSÖDÖTT HARCÁT NEMZETI ÖNRENDELKEZÉSÉNEK, TÖRTÉNELMI JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK VISSZAÁLLĺTÁSÁÉRT.

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó,

felidézve a székely nép különös ősiségét, melyet már a hon-visszaszerző Árpád-ház is elismert és méltányolt, megállapítja, tudomásul veszi és megerősíti, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát, amely elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. A székely nép ezredéven át vérét nem kímélve teljesítette ősi fogadalmát a magyar állam és kultúra védelmében, ezért ma joggal várja el önrendelkezési törekvéseinek állami-intézményi-testvéri támogatását.

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó keretében megtartott, Székelyföld örök! című, szakmai-tudományos konferencián, különboző szakterületek – történelem és régészet, népművészet és hitvilág, kultúra és szimbólumvilág – elhangzó dolgozatai egybecsengően vetették fel és állapították meg, hogy a székely nép legkevesebb nyolcezer éve folyamatosan lakja azt a Kárpát-medencei területet, amelyen ma is él.
Ezek szerint a székely nép a magyarságnak azon ága, amely az elmúlt nyolc évezredben mindvégig a Kárpát-medencét lakta. A székely nép mind nyelvében, mind kultúrájában száz százalékosan magyar.

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó nyomatékkal felkéri a magyar tudós társadalmat, hogy vizsgálja meg érdemben a székely nép Kárpát-medencei ősiségének kérdését, a székely-magyar viszony ősi vonatkozásait és a Székelyföld örök! konferencia valamennyi felvetését és következtetését.

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői köszönetet mondanak a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesületnek a szegedi Vértó melletti nemzeti emlékhely kialakításáért és működtetéséért.

Ugyancsak köszönetet mondanak a Magyarok Világszövetségének és a nyolc székely szék – Udvarhely szék anyaszék, Csík szék, Gyergyó szék, Sepsi szék, Kézdi szék, Orbai szék, Bardocz-Miklósvár fiúszék, Maros szék – népének a vértói székely kapusor állításáért.

Ez a székely kapusor, melyet a legnagyobb székely, Orbán Balázs Udvarhely-szejkefördői sírjához vezető székely kapusor ihletett, páratlan, és a mai székely kultúra egyedülálló keresztmetszetét adja.

Az I. Székely-Magyar Világatalálkozó keretében a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület kezdeményezésére, a vértói Magyar Életfa mellett több százan fogadalmat – a Szögedi Fogadalmat – tettek a magyar nemzet rendületlen szolgálatára.

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó elítéli azt a kisebbségi, magyar ellenes mesterkedést, amellyel a székely kapuk megjelenését követően – első sorban a sajtó segítségével – a hetvenezer lakost számláló vértói panel-negyedben ellenséges hangulatot szítottak, amelynek következményeként – még a kapuk felavatása előtt – megpróbálták azt a kaput, amely az áthaladót a Csíksomlyói Szüzanya oltalmába ajánlja, a Csík széki kaput, felgyújtani. Ami történt, az több, mint nemzeti szimbólum-gyalázás, az kulturális genocídiumnak minősül, amelyet a nemzetközi jogközösség köteles minősíteni és szankcionálni.

A pillanatok alatt összesereglő több száz magyar ember, akik vödrökkel érkezve eloltották a gonosztevők által gyújtott tüzet még mielőtt azt kárt tett volna a Csík széki kapuban azt üzeni, hogy Szeged magyar népe befogadta a székely ősiség egyik legfontosabb jelképét, valamint azt, hogy az itt kirobbantott kultúrháború a magyar nemzet javára fog eldőlni.

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó követeli, hogy a világ magyarságát átfogó, hiteles civil szervezetnek, a Magyarok Világszövetségének, tíz év szünet után, ismét biztosítsa a magyar kormány a pénzügyi támogatást, tevékenységének még hatékonyabbá tételéért.

Javasoljuk, hogy a magyar állampolgárság határon túli magyarok általi visszaszerzésének előfeltétele legyen, a Magyar Igazolvány mellett a Honlevél igazolvány is.

Hisszük, hogy a vértói székely kapusor alakítani fogja Szeged városának épített és polgárainak lelki arculatát, és hisszük, hogy az I. Székely-Magyar Világtalálkozó a magyar nemzet életében mérfődkővé válik – a megmaradás és az ujjászületés mérföldkövévé.

Szeged-Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján

Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület
mint kezdeményező főszervező

Magyarok Világszövetsége
mint fővédnök és társszervező

valamint
az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői

*

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó Zárónyilatkozatának melléklete

Állásfoglalás
a székely nép önrendelkezési jogáról

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát.

Ahhoz, hogy ne ksiebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:

1. A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.

2. A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásrással rendelkezik.

3. A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örkösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutio-ig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül kapcsolódott.

4. Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, előszőr foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jokörökkel rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a subszidiaritás elvében élteti tovább.

5. A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelyég ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.

6. A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vettette fel és bizonyította, hogy a székelység 8000 éve folyamatosan él saját területén, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.

7. A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányozattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.

Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvántja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog.

A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.

Szeged-Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján

Forrás: http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/component/content/article/82-esemenyek/182-zaronyilatkozat#.UTDcvSBcFYB