A fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok!
Földrajzi indoklás: A Föld akácállományainak mintegy fele őshazájában, Észak-Amerikában található – a másik felének nagy része a sikeres honosításnak köszönhetően viszont Európában, mégpedig túlnyomóan a Kárpát-medencében. A Kárpát-medencében élő akácállományok majdnem 9/10-e Magyarország mai közigazgatási határain belül tenyészik. Hazánk erdőterületeinek közel 1/4-e akácos, s ezzel mind a fásított területeken, mind azokon kívül hazánk leggyakoribb fafaja. Az akác elsődlegessége hazánk gyenge adottságú termőterületeinek a befásításában kétségtelen 1925 óta, amikor hazánk erdősültsége a legalacsonyabb szintre (11,5%) zuhant. A magyar akácgazdálkodás – mely nem ellensége vagy vetélytársa a Kárpát-medence őshonos fafajaival folytatott természetközeli erdőgazdálkodásnak – mára minden egyes gazdasági és egyéb vetületével együtt nemzetközi fogalommá nőtte ki magát. A várakozásokon felüli sikert hozó hazai megtelepítése óta eltelt bő 300 év alatt egyetlen más őshonos vagy honosított fafaj sem lett ilyen rövid idő alatt ilyen sokféle módon hasznosított fája a magyar hétköznapoknak – nem véletlenül. A magyar ember felfedezte magának és megkedvelte ezt a fafajt, s mindazt, amit a mindennapi élethez belőle kinyer. Ismertsége és kedveltsége talán objektív ökonómiai értékein is túlnőtt napjainkra.
Termékindoklás: Az akácméz unikális a világ mézei között, melynek minősége és természetes összetétele még az őshonos hársaink mézeit is lekörözi. Az akácnak a tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri beépítéseknél. Ezért az akácból elbontva sem lesz méreganyagokkal telített veszélyes hulladék. Rendkívül tartós és ellenálló faanyaga az Alpok hócsuszamlásos területein életmentő lavinafogó, Hollandia mélyföldjein és csatornáiban nélkülözhetetlen vízépítészeti alapanyag, szijácsmart oszlopai Dániában vegyszermentes játszóterek építőanyaga, Franciaország és hazánk számos borvidékén szőlészeti termék, az egyéb kertészeti és gyümölcskultúrákról már nem is szólva. E fafaj a Kárpát-medencében sok ezer négyzetkilométeren a futóhomok megkötője, kopár, erodált domboldalak úttörője és meddőhányók meredélyeinek a megfogója lett. A mezővédő fasorok egyik gyors növésű fafaja, mely elsőrangú és elterjedt méhlegelő. A friss akáchajtás számos legelő vad tápanyagdús tápláléka, világrekord és aranyérmes szintre emelve a hazai herbivór vadállomány számos faját. Az akác fája feldolgozva, pl. gőzölt parkettakánt a trópusi fákkal vetekszik, s faanyaga mintegy százféle faipari cikket szolgáltat. Fűrészpora, kérge kiváló kertészeti talajtakaró, melynek bomlása során természetes gyomosodásmérséklő anyagok szabadulnak fel. Az akác a magyar parasztember szívós és sokoldalú szerszámfája, valamint – a nyírekkel együtt – a legmagasabb kalóriaértékű tűzifa. S a sort még hosszan lehetne folytatni.
Nemzeti érték indoklás: A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az egyetlen fafaj a Kárpát-medencében, s különösen hazánk jelenleg csupán 21%-os erdősültségű területén, mely ennyire sokoldalú hasznosítással bír, s mind az élelmiszertermelésben, mind a hazai erdészeti termékek alapanyagaként egyedi hírre tett szert pátriánk határain belül és kívül egyaránt. Az akáctermékek mindegyikét tipikus magyar termékként tartják számon határainkon túl is.
Mi, ezen petíció aláírói mindannyian kezdeményezzük, valamint nevünkkel és aláírásunkkal nyíltan támogatjuk, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a belőle készült élelmiszeripari és erdészeti termékek kerüljenek be a 2012. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, ill. a Hungarikumok Jegyzékébe.
A hungarikumok közösségi oltalom alatt állnak – a hungarikumok mindenkié.
Kelt: Nyíregyháza; 2014. 01. 22., szerda
Tisztelettel!
ifj. Pályi Zoltán
egy nyírségi erdőmérnök
P.S.: A cél 100.000 elektronikus aláírás. Egyáltalán nem lehetetlen. Ugye van Magyarországon ill. a Kárpát-medencében, vagy akár az egész világon ennyi ember, akinek érték az akác? Ön is küldje tovább a petíció linkjét azoknak, akikről úgy gondolja, hogy egyetértenek ezzel a céllal.
ifj. PÁLYI Zoltán, erdőmérnök
Hozzászólás
Idézet:- ez mi a fene? Nem lehetett volna azt írni, hogy növényevők?
Idézet:- "neutrofil, gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok segítségével képes megkötni a levegőből az életfontosságú tápelemet, ezzel javítja talajának tápanyag szintjét."
- "Hazánkban területaránya: 22,5% az összes erdőterületet tekintve, azonban fatömeget tekintve "csak" 12,5% a részaránya (a bükk 5%-os területarányához 11,7%-os fatömeg-arány tartozik!). Az évi folyónövedéknek a bükk 7%-át, az akác 23%-át adja (2004. január elsejei állapot, MGSZH)."
"
- Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek (Rhizobium leguminosarum).
- Nehéz, kemény, tartós fája van, felhasználják vezetékoszlopok, szőlőkarók, talpfák készítésére, épületfának, tűzifának is kiváló.
- Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt. Méze világos, áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra. Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, megtermelt méze jelentős export termék.
- Virágának főzete köhögéscsillapító; palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege, de akácbort is készítenek belőle.
- Kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszeralapanyag.
- Lovak számára mérgező.
- Méztermelése nemzetgazdasági jelentőséggel bír.
- Magyar neve ("akác") valójában téves: ahogy a latin "pseudoacacia" név is utal rá, ez a növény nem "valódi" akác, hanem a Robinia nemzetség tagja (ezért egyébként "hamisakácnak" is hívják). A "valódi" akácokat (Acacia nemzetség) a magyarban akáciának hívjuk."
(wikipédia)
Idézet:Az EU pedig söpörjön a saját portája előtt! Ha előttünk így söpör, akkor fel kell mondani neki!
Nem tudom, mit szólnának hozzá, ha a a francia borokat, a skót whiskyt, vagy a belga söröket akarnánk betiltatni velük?!!