("holisztikus") = az a gyógyítási mód, melynél figyelembe veszik a beteg értelmi, fizikai és szociális állapotát is) >Zoli<

Fizikai okok

A depresszió szoros összefüggést mutat a napfény hiányával, így a sötét, a zárt térben való tartózkodás hajlamosító tényező. Az őszi-téli időben is igyekezzünk minél többet szabad levegőn tartózkodni, használjuk ki a napfényes időszakokat, súlyos esetben pedig fényterápia javasolt.

Egyes betegségek is okozhatnak depressziót, a pajzsmirigy alulműködés kifejezetten meglassult állapottal jár, a beteg aluszékony, fáradékony, szintén jellemző a motiváció hiánya, így a fel nem ismert pajzsmirigy alulműködést sajnos tévesen depresszióként is kezelhetik. A pajzsmirigy alulműködésében számtalan tényező szerepet játszik, az egyik legfontosabb ezek közül a megfelelő jódbevitel, de a jód mellett nagyon fontos a magnézium, a szelén, a C-vitamin is. Azt is jó tudni, hogy a csapvízben és a hagyományos tisztítószerekben lévő klór, a fogkrémben lévő fluor akadályozza a jód felvételét és hasznosulását, így megelőzésképpen szerezzünk be jó minőségű víztisztító készüléket, és használjunk fluoridtól mentes fogrémet. A jód pótlására kiváló a spirulina alga.

Vitaminhiány, tápanyaghiány szintén okozhat depressziós tüneteket. A B-vitamin csoport az idegrendszer működéséhez elengedhetetlen, így például szellemi munkát végzők esetében jóval több B1-vitamint használ az agy, mint a fizikai munkát végzők esetében. Ilyenkor érezzük is, hogy "agyilag" elfáradtunk. Ha ez a hiányállapot tartósan fennáll, az okozhat depressziós tünetet, ami állandósulva depresszió betegséghez vezethet.

A B-vitaminokon túl a magnézium  is elengedhetetlen minden idegrendszeri működéshez, elsősorban feszültséget, idegességet, ingerültséget okoz a hiánya, de ezek az állapotok átcsúszhatnak depresszióba.

Fehér cukor, finomított liszt túlzott fogyasztása szintén zavart kelt az idegrendszer működésében, a vércukorszint hirtelen változásai a depressziónak az ún. bipoláris, azaz "egyszer fent, egyszer lent"- állapotát okozzák. Nagyon fontos lenne az étrend átvizsgálása, mielőtt bármilyen kezelésbe kezdünk, hiszen diétával nagyon sokat javíthatunk a legtöbb beteg állapotán.

Lelki okok

A fizikai okokat minden esetben ki kell vizsgálni, és ki kell zárni. Addig nem állíthatjuk, hogy egy betegség lelki szinten alakult ki, amíg a betegségeket, hiányállapotokat ki nem zártuk. A lelki okok mindig valamilyen stressz talaján alakulnak ki. Ez a stressz nemcsak a klasszikus "stresszel a főnököm" lehet, hanem minden olyan állapot, amiben az ember nem érzi jól magát. Ezek mindig egyéni hajlam alapján jellemzőek ránk. Vannak emberek, akik szorongó alkatúak, vannak, akik pánikba esnek, mások mindig kompromisszumot kötnek, mindig "lenyelik a békát", megint másoknak mindig a maximumon felül kell teljesíteni, és még akkor sem elégedettek. Az emberek egy része állandóan aggódik valaki vagy valami miatt, a másik része meggyőződéssel akarja megváltoztatni a világot.

Ezek a ránk jellemző lelkiállapotok meghatározzák az egyéni hajlamainkat is, többek között a depresszióra való hajlamot is. Természetesen a mindennapi élet nehézségei mellett vannak olyan állapotok, amik a legerősebb embereket is megviselik, mint például egy közeli hozzátartozó halála, súlyos betegség, vagy a munkahely elveszítése. Ezek az állapotok átmeneti depressziós állapotot okoznak, ezért minden esetben hagyni kell, hogy az érzéseket megéljük. A gyászreakciót sem szabad visszafojtani, mert annak hosszú távú következményei lehetnek.

A poszttraumás stressz betegség (PTSD) valamely nagy trauma után évekkel, néha évtizedekkel később jelentkező pszichés kórkép, amely változatos tünetekkel, sokszor depresszióval, félelemmel, rémálmokkal jelentkezik. Nagyon fontos annak a felderítése, hogy a beteg jelen tüneteit okozhatja-e valamely korábban elszenvedett lelki trauma. Amennyiben igen, annak a kezelése, oldása nélkül nem érünk el eredményt. Régi, tudatalatti traumák közé tartozhatnak például a születés alatt elszenvedett traumák, mint például egy elakadt szülés esetében a tehetetlenség érzése, a "hiába próbálom, úgyis megbukom"-érzés. Ebben az esetben megfelelő módszerekkel ezt a traumát kell oldani.

Energetikai okok a depresszió keletkezésében

A depressziós állapot egyértelműen az energiahiányos állapotok közé tartozik. Ennek számtalan oka lehet, például az "energiavámpírok", akik láthatatlanul, de folyamatosan elszívják a másik energiáját. Biztos mindenki tapasztalt már olyat, hogy egy emberrel való találkozás vagy beszélgetés után úgy érezte, hogy teljesen elfáradt, semmi energiája sincs. Ha valaki rendszeresen ilyen emberek társaságában van, az bizony hosszú távon okozhat akár depressziót is. A legveszélyesebb az, ha mindezt egy családtag, közeli hozzátartozó okozza az évek alatt észrevétlenül úgy, hogy napról-napra megszokja az ember ezt az állapotot, észre sem veszi, hogy egyre jobban süllyed, nem érzi szükségét a segítségkérésnek. Ilyenkor a barátok, ismerősök külső szemmel látják, hogy valami nincs rendben.

Energiahiányos állapotot okozhat bármilyen betegség, így tulajdonképpen bármilyen betegségnek lehet a következménye a depressziós állapot. Ezekben az esetekben természetesen az alapbetegség kezelése az elsődleges.

A civilizációval együtt jár az egyre több elektromos eszköz használata. A WIFI, a számítógép, a vezeték nélküli telefon, a mikró, a mobiltelefon mind nagyon káros hatással vannak az idegrendszerünkre és az energiaszintünkre is. Minél több elektromos eszköz van a környezetünkben, annál hamarabb lemerülünk energetikailag, így érdemes a lakást, a házat, a zsebeinket, a szokásainkat átgondolni, átszervezni úgy, hogy minél kevesebb elektromos eszköz legyen körülöttünk. A természetjárás, az erdő segít újratölteni az elveszett energiát.

A mozgáshiány szintén okozhat energiahiányos, így depressziós állapotot, a mozgás pedig szintén segít, hogy újra energikus állapotba kerüljünk. Vannak olyan keleti mozgásformák, mint például a csikung, a tajcsi vagy a jóga, amelyek kifejezetten az energiakeringést állítják helyre.

A környezetünkben lévő színek szintén befolyásolják a hangulatunkat, és az energetikai állapotunkat is. Aki hajlamos a depresszióra, igyekezzen minél több sárga, narancsszínű dologgal körbevenni magát, és feltétlenül kerülje a szürke, fekete, sötét színeket.

A fenti állapotok ritkán fordulnak elő önmagukban, általában több tényező együttesen okoz panaszt vagy betegséget. Súlyos betegség, öngyilkos gondolatok esetén elengedhetetlen az orvosi vizsgálat, a kezelés. Amennyiben a környezetben észlelünk ilyet, akkor feltétlenül beszéljük meg az illetővel.

A mindennapokban pedig igyekezzünk színesen, természetesen élni, keressünk napi szinten boldogságot okozó dolgokat az életünkben, vegyük észre az apró örömöket, legyünk hálásak, legyünk egy picit önfeledt gyerekek, és akkor valószínűleg elkerül bennünket a depresszió.

Dr. Csomai Zita
orvos-természetgyógyász
életmód-tanácsadó és terapeuta

Miről ismerd fel, és hogyan kerüld el az őszi depressziót? →