Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2020Oct24

2016. December 30., Péntek 07:48

Hunok a tejúton - 21.-töl 28. fejezetig

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(49 szavazat)

21. A SVÁJCI HUNOK
22. NÉPEK ÉS TÖRZSEK
23. HUN JELLEMZŐK
24. UNUG URAK
25. HUN FÖLDRAJZI NEVEK
26. MAGYAROK HUN SZAVAI
27. HUN SZÓKINCS
28. BEFEJEZÉS KIRÁLY LISTÁKKAL

XXI. FEJEZET: A SVÁJCI HUNOK

Több írásból is hallhatunk a Svájcban letelepedett hunokról. Az írások, kivétel nélkül, egy hun csapatról szólnak, amelyek valamelyik, jelesül Atilla hadseregéről leszakadt hun egység történetét mesélik el. A magyarok (hunok) rendkívül gyorsan mozgó seregei gyakran vesztettek el utánpótlási egységeket. Ha a főseregnek gyorsan tovább kellett vonulni, a kisegítő egységek bajba is juthattak, a fősereg már elvonult, amikor a kisegítő egység emberei visszatértek a főtábor helyére.

Svájcban több ősi törzs emberei maradhattak meg, a hatalmas hegyek miatt, amelyeket télen elönt a hó és jég. Az egyik csoport éppen a hunokhoz tartozik, ami számunkra, magyarok számára, rendkívül fontos. Ez a népcsoport Wallis kantonban él, még ma is, lélekszáma nem nagy, talán 10-20.000 lélek tartozik hozzájuk. Vagy sokkal több, aminek végére nem tudunk járni. A keveredés, házasodás folytán ma már csak talán 2.000 fő az eredeti hunok leszármazottja. A beházasodás miatt azonban a hun génekkel rendelkezők száma sok tízezer főre becsülhető Svájcban.

A svájci hunokról sokan írtak, az egyik jó írás Sánta-Balog Csaba tollából származik. A Vallis tagállamban lévő Val d’Anniviers francia nyelvű völgy neve németül Eifischtal. A völgy a Rhone-folyótól délre fekszik, magas hegyektől körülvéve. Sánta-Balog Csaba a svájci hunok történetét jól foglalta össze, és közli a témában kutató legjelentősebb szerzők nevét is.

A völgy népének első igazi kutatója Anton Karl Ficher, erdélyi szász tudós mérnök. Ficher azt állítja, hogy a völgy lakói a magyar nyelvtől csak kicsit különböző nyelvet beszélnek. Ficher leírásából azt szűrhetjük ki, hogy a völgy lakói a magyar nyelv egy nyelvjárását beszélték. A szavakban az első szótagon van a hangsúly. Sok latin és olasz szó is bejutott a nyelvükbe.

Fisher az istállóajtókon lévő magyar rovásírásos feliratokra is felfigyelt. A rovásjelek a lakók nevének kezdőbetűit alkották, amely jelek a magyar ábécé jeleivel rokonok. Ficher kiemeli a völgylakók arcprofilját. Szerinte a homlokuk és hajuk a cserkesz típushoz közeli, ami miatt a kaukázusi magyarokat jelöli meg legközelebbi rokonként. Kiemeli a nők szépségét, és az emberek kiváló egészségi állapotát. Kiemeli, hogy a völgy lakói magyar írással írtak, ami miatt a hunok kétségtelenül magyar nyelven beszéltek.

Horváth Mihály azt írja 1881-ben, hogy a Wallis kantonban élő hun nép tagjai világoskék, vagy zöldbe, szürkébe játszó szemekkel, szőke vagy barna hajjal, széles csontos homlokkal, kissé kiemelkedő járomcsonttal bírnak. Igaz, vagy sem, ez a leírás az europid típusú ázsiai hunok embertani leírása. Talán még neandervölgyi jelleg is van bennük. Amint minden európaiban is.

A halott mellett sokáig sírnak, jajveszékelnek. A temetés után nagy tor következik. Erős hajlamuk van a kóborlásra.

A svájci hunok történetét külön összefoglaló műben meg kellene alkotni. Most csupán az a cél, hogy a legfontosabb ismereteket kiemelve, be legyen bizonyítva, hogy a svájci hunok magyar nyelven beszéltek. Ha lenne Svájcnak nemes akadémiája, akkor ezerszer többet törődne a svájci hunokkal, akiknek ősei valójában egész Svájc államnak az ősei. De úgy látszik, Svájcot nem érdekli Európa őstörténete abból a szempontból, hogy Európa első emberei magyarok lehettek. A Rétiek nyelvét kik kutatják? Na és ki Tell Vilmos? Bizonyára nincs köze a Tel magyar igéhez a neve, meg Toldi Miklóshoz se. Jobb, ha a svájci akadémia emberei úgy tesznek, mintha igazi nyelvi és történeti kutatásokat végeznének. Mivel akkor nem fogja egyetemi katedráikat kikezdeni a mai világtudatot eluraló előítélet.

Salamin Márton a völgy alján lévő Chippis községben született, később Magyarországra jött. Sok család viseli a Salamin nevet, aminek ejtése Szalamen.

Dr. Jean-Marc Caloz orvos a völgy lakóinak vérmintáit elküldte Oszakába, Hideo Matsumoto professzorhoz. Hideo Matsumoto professzor kimutatta a völgylakók egy részének belső-ázsiai eredetét. Csupán megjegyzendő, hogy a mongolid nagyrassz is magyar eredetű, amivel kapcsolatban a továbbiakban sok tudományos vizsgálatot kellene végezni.

Bernard Savioz munkája 1985-ben jelent meg. A szerző hun eredetű.

Vittay Győző 1987-ben írt a svájci hunokról.

Wilhelm Gyr jelentős összefoglaló munkát hozott létre 1942-ben.

Johannes Müller egy Hun nemzetségű, einsiedelni apátot említ meg, akinek a neve Konrad. Azután Mark Teodor Bourrit 1781-ben írt könyvében egy hun töredékről ír, akik menedéket kerestek a völgyben. J. J. Rousseau azt írja, az anniviardok igen egyszerűek, szorgalmasak, a tétlenség ismeretlen náluk. Vendégszeretőek és szimpatikusak. Bizonyára még sok szerző megemlítette a svájci hunok létezését.

Az alábbiakban a sok szerző állításaiból kivonatolt tényanyagot érdemes megvizsgálni. Ha egy kicsit értjük a magyar nyelvet, akkor sok olyan tényre bukkanhatunk, amelyek a hunok magyar nyelvűségét bizonyítják. Az első nagy kérdés, hogy a hunnak nevezett magyaroktól, vagy a későbbi magyaroktól származik-e a Hun-völgy népe? A Hun-völgy neve Val d’Anniviers franciául, németül Eifischtal. Sajnos, egyik nevet sem értem, a szerzők nem magyarázták meg a két nevet, pedig nagyon fontos lenne ismerni a nevek jelentését.

A szerzők többsége egyértelműen kiáll amellett, hogy a svájci hunok Atilla korából származnak. Az egyik rész az itáliai hun hadjáratban leszakadt csoportról, a másik szerzői csoport a galliai nagy hadjárat utáni hunokról beszél. A magyar hadjáratok kora elő sem kerül, bár erről nem lehetünk meggyőződve. A völgy lakói egyértelműen hun eredetűek, mivel a völgy előttük teljesen lakatlan volt. A völgyet senki sem lakta, az első beköltözők a hunok voltak.

A mongolid jegyekkel kapcsolatban azt kell mondani, hogy az európai régészet, nyelvészet, antropológia és más tudományok teljesen fertőzöttek voltak az előítéletektől. A genetikai kutatások sokat javíthatnak ezen a nagyon súlyos és ártalmas helyzeten. A hunok ugyanis nem mongolidok, ahogy a magyarok sem. Európa őslakói vagyunk, a cro-magnoni és gravetti nép tartozik hozzánk. Ezt a tényt a magyar írás bizonyítja, más bizonyítékok mellett. A hunok a trójai, trák, szumer, hatti és egyiptomi népek rokona, nyelvük a magyar nyelv volt. Ha volt a hunok között mongolid jelleg, az csak a befogadó természetünket bizonyítja. De miért lenne a mongolid jelleg hátrányos? A mongolidok éppúgy szeretett rokonaink, mint az europidok. Mi vagyunk az ősnép, amiről az ókori szerzők százai írnak, ezért nem szabad az igazságot elveszni hagyni. Felelősek vagyunk az emberiségért.

Helynevek: Penszék, Kuimez, Luk, Náva, Návaszék, Kalló, Barma, Feja, és Viszoj.

Egy másik írás szerint, magyar betűkkel írva: Penszék, Viszoj, Ajer, Grimenc, Prász, Major, Külmez, Luk. Návaszék.

A helynevek közül Penszik, Penszék nevében a Pen a Nap. Egyiptomi Pen Nap, de tudjuk, hogy Egyiptom magyar alapítású, ezért a nyelve is Európából került át Afrikába. Pen-Szék ezért Nap-Szék, a Pen eléggé elterjedt magyar szó, pl. a Pen-Ge Nap-Kő, lásd Catal Hüyük kardjait, 8-9.000 év távolságából. Pendragon a Nagy-Sárkány, a Pen ebben a névben is a Nap, aki Nagy is, a Dragon a magyar Sárkányból ered, amit csak egyesek nem látnak. Szar-Gon, Tar-Kon a Szár-Kan, ami a Dra név Dar eredetijére mutat, a Gon meg amúgy is érthető egy angol számára is. Pen-Szék tehát tipikus magyar név, ami szinte egész Eurázsiára kivetíti vizsgálódó szemünket.

Kuimez és Külmez tényleg lehet Kül-Mező. Emlékezzünk Szép-Mező-Szárnya hősünk nevére. De a Külmez finnségi névre is hasonlít, egy hős neve. Tehát ne zárjuk ki a finnségieket rokonaink közül, vajmi előítéletek miatt. Vjatka meg Kalmez a történet címe, ami egy fontos udmurt mítosz.

Luk a Csillag neve. A Luk telephely a vadászok éjszakai szállása, akik 300.000 éve éjjelre lukat vájtak a földbe, amit betakartak, és ott aludtak a jégkorszakban. Ezek a lukak voltak az első lakások több százezer éve. A szél üvöltött, a hideg mart, a hóvihar dühöngött, miközben a vadászok békésen aludtak a lukban. Persze, a barlangok is Lukak, meg az égi csillagok is, akik Lukak az égbolt fekete bársonyán. És Kutak, ahonnan fény ömlik, víz helyett. Tudjuk, hogy a Lu alapszóból ered a Luk is, gazdag elterjedtséggel, mindenképpen magyar nyelvűséggel ( a Lu-K „K” jele vagy többes szám, vagy kicsinyítés). Ez a nyelvtani bizonyítás még a Lukács, Lux, és hasonló neveinknek is magyar alapot biztosít.

A Major a Magyar név mai latinos előfordulása. Návaszék egyértelműen magyar név, de nem tudni, mi a Náva? A Viszoj a Vizsoly név megjelenése Svájcban. A Viszolyog név is rokon lehet Viszoj nevével.

Áldozati hely neve: Szervágó.

Szellemvilág: Gargantosz az óriás neve. Gargantoa egy másik név. Gargantua és Pantagruel egy novella címe, meglehetősen közismert alkotás, az argentin Borges műve. Az a kérdés, hogy a Gargan megfelel-e a Gorgon névnek? A Gorog-Gorgó, Gorgon, Gurgan város, Görög-Görgő, Görgőn egy szócsoportba tartozik. Mivel a görögöket azonosítani lehet a szörnyekkel, mert a Gorgó a Görgő magyar szóval azonosnak látszik, ezért felmerül, hogy Gargantoa és Gargantosz nevében a Gargan rokon-e a Gorgon névvel? Igen, persze, hogy rokon, amint látszik, de az összefüggést nem ismerni. Az óriás neve Gargan, a Toa, Tosz a névben helyképző. Megdöbbentő, hogy egy Óriás, akikhez elsősorban a magyarokat kapcsolják a mítoszok, Gargan nevű lehet. Az óriásokat mindig a csillagképekhez kössük, a csillagképek vizsgálói, megalkotói meg a magyarok, a tündérek népe.

Tupil a Gonosz Szellem. A Tu a Nap, Utu Mezopotámiában. A Pil a Pilla, Pillanat szavakban is jelen van. Mindettől függetlenül nem érteni a Tupil gonoszságát.

Kurtaczavas egy éjjeli szellem. A név a Kurta-Szavas svájci megfelelője. A Kurta szó magyar eredetű. Ha Kurta-Szavas lenne a szellem valódi értelme, akkor valamilyen suttogó szellemre kellene gondolnunk, aki rövid szavakban mondja el a jövendöléseit.

Ladonna éjjeli szellem. Akár La-Donna, akár Ladon-Na a szellem nevének jelentése, kétségtelenül magyar nyelvű. A La-Donna a Hely Donnája. Sokan nem tudják, hogy a Don és Ton magyar eredetű szavak, a kelta rokonaink, mivel magyar eredetűek, kétségtelenül tőlünk vették át e szavakat. A Ladon-Na egy éji sárkányra utal, aki nyomorgatja az embereket, a Na a szó végén Ember is lehet. Lado sárkány a Lado-Ga-tó nevében is megjelenik, finn testvéreinknél.

Follaton egy szellem. Valójában Föll-Aton a név értelme, Aton isten a Nap megtestesítője. Mivel a hun és magyar nyelvben több helyen is szerepel az Aton név, el kell fogadni, hogy mi adtuk Egyiptomnak az Aton nevet is, és nem fordítva történtek az események. Amikor Egyiptomot megalkottuk, akkor a magyar civilizáció már legalább 40.000 éves volt. Azt a beszűkült európai gondolkodást, amit a száz-kétszáz éves nyugati tudomány hozott létre, nem szabad elfogadni, helyébe az igazi tényeket tegyük őseinket illetően. Akik százszor különbek voltak nálunk, úgy általában.

Áldozati hely neve: Szervágó.

Egy bizonyos Tschudi (Csudi) nevű úr, Johannes Müller szerint idegen volt, az alemannok fogságába került madschare lehetett, vagyis madzsar, magyar. A család egy régi nemzetség, az egykori Waldstettenben élt, elődei Atilla hunjai voltak. A Tschudi család jelentős pályát futott be Svájcban. A családból hírneves harcosok származtak. A Csudi család kétségtelenül magyar (hun) eredetű. Az Észtország melletti Csúd-tó a szkytha magyarok nevének emléke, se nem orosz, se nem észt, hanem magyar, így mindkét néphez tartozhat. Mert mind a két nép a magyaroktól ered. A Csuda, Csudi magyar szavak összetételek, ami kizárja nem magyar eredetüket, a rengeteg rokon szó is ezt bizonyítja.

Családnevek: Bartha, Bond, Ruga, Kálló. A Bartha Bar szava Fény, Ragyogás, voltaképpen a Fekete Oroszlán neve, a szumerban is jelen van.

A Bond székely családnév, de az angoloknál is közismert. James Bond eléggé híres film hős, akinek a neve azonos a székely és svájci hun Bondok nevével.

Ruga elterjedt hun és magyar név. Nagy hun király is viselte a Ruga nevet, de a magyarok között is elterjedt volt a név. Ru-Ga az Írás-Háza, vagy a Vörös-Ház értelmet tartalmazza. Még szerencse, hogy a szumerban is jelen vannak ezek a szavak.

Kálló nevünk változata a Galló, meg a Lu-Gal. Nagy-Ember a jelentése, mert a Kal és Gal Nagy, a Lu, Ló és variánsai Ember értelműek. A Kálló, Kálla, Galló nevek ma is gyakoriak a magyar családnevek között.

Hunnengrotte – Hun-barlang, Hérémence falu mellett.

A völgy hegyhátainak nevei: Ponset, Sándolin, Tinyózsa, Ruaz, Tónó, Barnózsa, Náva, az aljában Návaszék. Irek, Vujbe, Bendéle, Ciruk, Cászele,

A Pon-Set a Fön-Vége, vagy Kezdete. A Set gyakori volt a magyar nyelvben egykoron. A Sándolin olyasmit jelenthet, hogy a Sán a Hegy, a Dolin egyfajta kőépítmény neve.

Tinyózsa nevében talán a Tin lehet benne, ez is szumer szó, meg magyar, a Ten változata. Ruaz viszont egyértelműen Ruasz hun király nevét viseli. Ruasz a Vörös Ász, vagy az Író Ász, mivel a Ru a Ró szóval azonos.

A Tónó jelentése is Domb, a Ton és Don lehet Úr, vagyis Hegy is. Náva a Neva finnségi névre hasonlít, de a Neva-Da is a hegyek neve. Az Irek, Bendéle, Vujbe, Ciruk, Cászele és hasonló típusú nevek értelmezéséhez több idő szükséges.

Patakok nevei: Navezsenc, Navizsenc, Gugra.

Legelők: Tarampon, Labarma, Leszeitisz. A Tarampon névben a Tar szó ismerhető fel. Tar legelő lehet csillag-legelő is, ami magasban lévő legelőt is jelenthet. Labarma a La, vagyis a Hely Barma értelmű. Ezen a legelőn az adott helység barmait legeltették. Labarna hettita királynév is rokon lehet Labarma nevével. A Leszeitisz név erősen grúz nyelvűnek hangzik.

Családnevek: Savián, Kálló, Visszó. A Kálló névről meg kellett állapítani ősi magyar, illetve szumer eredetét. A Savián nevet nem értem, a Visszó talán Visz-Szó, akik magyar nyelven beszéltek valamikor.

Régen a ruhájuk fekete színű volt, mert csak fekete színű juhokat tartottak. Ez a tény a fekete hunok közé sorolja a Hun-völgy népességét.

Sírkeresztjeiken a hatágú csillag szerepel, ami szavárd és szumer napjelvény. A magyar, székely, avar tárgyakon tömegesen szerepel, a zsidók, magyar eredetük bizonyítására, ma is az országzászlóban használják.

A svájci hunok nevében először a családnév szerepel, utána a keresztnév. A kínai, japán, magyar szokás azonban a nyugatiakra is érvényes, mivel a bibliográfiában visszatérnek eredeti magyar szokásukhoz, és a családnevüket teszik előre, és utána következik a keresztnév. Tehát a nyugatiak eredendően magyar névadási szokások szerint nevezték el gyerekeiket, majd egy csavarintással a keresztnév került a családnév elé, ezután azonban, ha komolyra fordulnak a névadási szokások, visszatérnek az eredeti magyar (kínai, japán, stb.) szokásrendre, és családnevükön nevezik meg magukat.

A svájci hunok magyar írással írtak, ami 40.000 évnél régebbi írás. A latin, gót, görög, orosz, és sok más ábécé is a magyar írásból keletkezett. Felettébb rasszista szemléletmód, hogy egyedül a magyar írást igyekeznek kitiltani minden íráskutatási könyvből, holott a magyar ábécé minden írás anyja. Vajon mire megy ki a játék, és mit akarnak a hamisítók elérni primitív próbálkozásaikkal?

Mark Theodor Bourrit 1781-ben írta le: „...egy hun töredék keresett menedéket a völgyben és kezdetben igen primitív körülmények között, nagy nehezen tornázta fel magát egy igen életrevaló néppé... Egyedüliek talán, akik az annak idején félelmet keltő hunok törzséből visszamaradtak”. Az idézet Varga Csaba „Jel, Jel, Jel” című könyvéből való.

Ostorszerű pásztorbotjukat, amelyen zörgő, csörgő alkalmatosság is van, Szargat néven nevezik. Ez a szó a Zargat és Zörget rokona. A Gat magyar gyakoriság képző.

Penszéken fennmaradt egy régi emlék, egy fagerendába rótt ősi szöveg. A szöveg némely szakértők szerint a 13-14. században keletkezett, akik természetesen nem tudnak magyar rovásírást olvasni, de ítélőképességük nagy. Elismerik a rovás magyar nyelvűségét, de azt nem, hogy a hunoktól eredne. A fagerenda egyik része elpusztult, csak a másik része maradt fenn. A völgy lakói megőrizték a megmaradt gerendát, ezáltal lehetővé tették a felirat elolvasását.

Szörényi Levente olvasata: Jővel Hegyúvó, Udjad Üdőjét! Djélu. Az olvasathoz lehet hozzászólni, csak nem itt, mert nincs hely.

A neveket tovább érdemes elemezni. A Csippisz értelme Csipp-Város is lehet. A Csipp a Csöpp változata, kicsi értelemmel. Az Isz viszont Város, Lakhely is, ahol sok a Fény, mivel a városban éjszaka is világítanak. A grúz Iszi ma is Város értelmű. A Csipisz manók neve a történelem előtti időkbe viszi az érdeklődőt.

A svájci hunokat valamelyik nagy hun király harcosai utódjainak tarthatjuk. Szőkék és barnák, kék és zöld szeműek, Trója, Trákia, Atlantisz és Kárpátia, Egyiptom és Szumer utódai, akik Ázsiában (Ásziában) létrehozták a nagy kínai birodalmat, Japánt, Koreát, és még sok mai népet és országot.

XXII. FEJEZET: NÉPEK ÉS TÖRZSEK

A magyar rovásírás teljes bizonyossággal mutatja, hol és mikor tevékenykedtek magyarok egy bizonyos területen. Mivel a hunok magyarul beszéltek és magyar rovásírást használtak, nehezen különíthetőek el más magyar nyelvű népességtől. Ráadásul a fiatalabb harcos neve a magyar, az idősebb harcos neve a hun, ezért a hunokat gyakorlatilag képtelenség elválasztani a magyaroktól. Nem két népről van szó, hanem inkább két életkori népességről. A fiatalok és idősebbek két társadalmi csoportot alkottak, ami a hadseregben is megjelent, önállő katonai egységek felállításában. A magyar rovásírás számtalan helyen ma is megtalálható Szibéria központi területein.

Ismerjük Gilgames-Izdubar történetéből, hogy Agga király támadásakor a legények, kurusok (szumer gurus ifjak) a harc mellett döntenek, az idősebbek a behódolást javasolják. Kis királyának támadásakor ez volt a helyzet Unug városában. Amikor a szkythák megtámadják a kimmereket, a kimmer tanácsban a fiatalok a harc mellett döntenek, az idősebbek a terület átadását tanácsolják. Az idősebbek jobban félnek a haláltól, a csatavesztéstől, mint a fiatalok. Az elhunyás a hun réteg létezésére utal. Az idősebbek, a hunok viselték a csaták fő terheit, ezért a halál az ő soraikat ritkította jobban. Irodalmi toposzt emlegetni ott, ahol még nem fejlődott ki az irodalmi toposz fogalma, nehéz.

A Hun, mint Óriás, a germánoknál jelenik meg, még a Kr.e-i 1.000 előtt. Az óriások népe természetesen a magyarok. Egyrészt a csillagképek megalkotói, másrészt valóban magas termetű emberek. A Vadász csillagképnek van Óriás neve is a magyar mitológiában. A Jég Óriások az Ég Óriásai, de erre az alaptényre is csak a magyar nyelv vezetheti rá a kutatót. A Jégóriások szintén magyarok lehetnek, mivel a Jéger, Jáger Vadászt jelent. A Jég urai a Vadász csillagkép népe voltak.

A Fomori Óriások nevében a Fomori a Fő Mauri fogalmat tartalmazza. A Fő magyar szó gyakran jelenik meg Fo alakban. Ehhez lásd a Fő-Rum > Fó-Rum, vagy a Fő-Jó > Fo-Lyó neveket. A Fő-Mauriak az építő magyarok. A Maurer a németben Kőműves, ma is tartja a magyarok építő megnevezését. Az Ogrék, Ogárok az Ugorok, akik hatalmas piramisokat és városokat építettek. A Fomori Óriásokat esetleg a megalit-építők népével lehet a legjobban összekapcsolni.

A megalit-építők azok a magyarok lehetnek, akik Göbekli Tepe kőépítményeit létrehozták. Az unug-urak rövid története alkotja e könyv egyik fejezetét. Nyugati irányú vándorlásukat jól lehet követni régészeti hagyatékuk alapján. Málta, vagyis Mélita után a dél-spanyol Tartesszosz következett. Gibraltár után északnak fordultak, Franciaország, Anglia, Skócia igen sok hagyatékukat őrzi. Dániánál a Balti-tengerre hatoltak be, és egészen Szent-Pétervárig követhetőek a nyomaik.

Egyiptom, vagyis Égi-Pitom több magyar behatolás területe. Az első behatolások ideje ismeretlen, talán Kr.e. 17.000 év körüli. Később Kr.e. 11.000, majd 8-7.000 táján érkeztek ide újra magyar törzsek. Ezután Kr.e. 4.000 körül Kárpátia és Szavárdia felől egyaránt érkeztek hódítók, akik földművelésbe fogtak a Nílus mellékén. A Gigászok Pannóniából érkezhettek, gigeken ülő ász magyarok.

Felső-Egyiptom Magaru, Alsó-Egyiptom Hun nevet viselt. Hun Szethez tartozott, az észak az éjszaka területe. Szetet legyőzte háromszor Hor, ami után az Istenek Tanácsa Alsó-Egyiptomot, vagyis Hun területét Hornak adományozta. Szet lekerült az Alvilágba, ami az Éjszaka világa is lehet. Tehát ne csak a föld felszíne alatt lévő világra gondoljunk az Alvilág esetében.

Rhamszesz dicsőítésére alkotott egyik felirat a Kr.e-i XIII. századból említi az Unna nevű népet. Az Un-Na jelentése Un Ég Királynőjének Háza, vagy Emberei. Az Unna népet azonban nem érdemes automatikusan azonosítani a Hunna néppel, mivel a két név nem azonos. Őseink tudták, mikor mit beszélnek, mikor mit írnak, mert rendkívüli emberek voltak.

Dareiosz, vagyis Dárius perzsa nagykirálynak a Kr.e-i VI. században adót fizet egy bizonyos Hunae, értsd Hunák-Háza, latinosak Hunok nevű nép. E hunok az Eufratesz és az Araxesz forrásvidékén laktak. Kétségtelenül a Kurtu országbeli magyarokról van szó velük kapcsolatban. A magyaroknak ebben az esetben is hun nevet adtak.

Szerepel az Avesztában is egy Húna nevű nép. Az Aveszta Húnái az Oxusz és Jaxartesz völgyeiben laktak. A földrajzi nevek ebben a térségben is magyar eredetűek. Az Aveszta tehát az igazságot írta, amit ma igyekeznek elferdíteni.

Indiában a Vishnu-Puránában említenek minket Húna néven, valamint a Kalidas Ragha Vancájában. Szász Béla megjegyzi, hogy e nevek a Fehér Hunokat jelenthetik, akik India történelmében jelentős szerepet játszottak. Az Aveszta esetében a Húna népnév azonosnak látszik az újperzsa Hjaonával, akik azonosak a nyugati szerzők Chionitáival. Szász Béla állításaival persze nem szükséges egyetérteni.

Buddha, vagyis egy igazi Buda, ismerte a huna nyelvet. Úgy született meg, hogy a hun nyelv mellett egy másikat is ismert, ez talán a hindi nyelv. Buddha idejében a Hun írás a világ első két legfontosabb írása közé számított, amelyeket Buddha könnyedén el is sajátított. Azt meg kell jegyezni, hogy egy írás van, ami a legfontosabb, és ez a magyar, vagy hun írás. A másik írást csak hazafias lelkesedésükben írták be Buddha életrajz írói.

Trójától keletre, a későbbi Bithynia helyén terült el Partahuina országa, a Kr.e-i XV. században. A név Parta-Huina formában a Párta magyar szót, valamint a Hui-Na, Huik Háza jelentést tartalmazza. Mivel a trójaiak valódi magyarok, a Tarján törzs az etruszkokkal szoros rokonságban van, a Partahuina nevet meg kellett említeni. Emlékeztető, a törőkök törzsei csak Kr.u. 220 körül rajzanak ki Kínából, ezért török nyelvet a régebbi korokban ne keressünk.

Kis-Ázsiában sok magyar terület létezett. A hunok egyik központja az Eufratesz felső folyásánál volt, amire történeti források adnak bizonyítékokat. A terület délebbi része Kumaha. A név Ku-Maha formában Országa (Köve) a Magáknak, vagyis a nagyoknak. A Mah a Mag magyar szóból keletkezett, a szumerban is Nagy az értelme. Még a Mak – Nagy szó is ide tartozik, lásd Maksus istenünk nevét. A tartományt később Kommagéné névvel illették. A Komma a Koma és Komi nevekkel is azonos, amelyek értelme Ember, Homo.

Az északi rész neve Kammanu, ami a Komán – Kőember szóval rokon. Az Urartui Birodalom mindkét tartományt bekebelezi. A Kr.e-i IX. században a két terület a Hatti államszövetség tagja lesz, aminek Karkemis volt a központja. Ur-Ar-Tu országának régebbi előzménye a Hurri Birodalom.

Tabal országa a görög Saros, latin Sarus, vagyis az eredeti magyar Sáros folyó felső folyásánál feküdt. A másik folyó neve Pyros, vagyis Piros volt. Tabal neve Ta-Bal formában Tája Bálnak. Mivel Tabal azonos a bibliai Tubalkain nevű országgal, ahol fejlett volt a fémmegmunkálás, azt kell látnunk, hogy e nevek magyar nyelvű népességet jelölnek meg. Mivel a Tabal és Tubal jól megfelel a Szabar és Szubar magyarokat, vagyis szavárdokat jelentő népneveknek, nem megkérdőjelezhető a szavárdok jelenléte a területen. A szavárdok Szibéria névadói, vagyis a magyarok hozták létre Szibériát.

Urartu királya, I. Rusa (I. Rúzsa, mai nevén), hadjáratai érintették a Szevan-tó déli partján elterülő Kamaniu országot, amely körül Luaru, Uduri-Etiuni, Erekua és Kakhu nevű tartományok is az urartui támadás irányába estek. Kamaniu nevében felismerhető a Kamani szó. Talán megint a Komi népről van szó, mivel a Komi, mint Kamán is megjelenhet.

Létezett Atilla nevű város Kis-Ázsiában, a Levante területnév a Levente magyar hercegi névből származik. Levente másik neve Liuntika, ami szintén magyar nyelvű név.

Kammanu (Kumana) és Kumaha (Kommagéné) területén Sztrabon Cumana és Herpa nevű városokat ír le. Sztrabon még rengeteg magyar földrajzi nevet jegyez fel, de ebben az esetben a Herpa a Dunántúlon is előfordul, és közismert a Herpai családnév is.

A mai Dagesztánban élő Kumuk, vagy Kümük nép esetleg a rokonaink közé tartozik. Többen a kumuk nyelvet a kunok mai nyelvének tartják. Ez azonban nem bizonyítható, a kumuk nép nem a kunok utódai. Van olyan település, amely teljesen magyar nyelvű, ez Kakasuara, ami Kakas-Vára helyesen. Súlyos hamisításokat is gyártottak, ami szerint magyarországi szöveg kumuk nyelvű lenne. Így működik a nyelvészet. Dagesztán neve magyar jellegű, a Dag/Tag Hegy, az Esztán, Isztán a Fény Tanyája, vagyis eredetileg magyar fényemberek által lakott ország. Dag-Esztán nevének mai értelme Hegy-Ország.

Agrippa a hunokat Chuni Scythae formában nevezi meg. A Chuni jelentése Hunok, a Scythae jelentése Szkűthák. Agrippa szerint tehát a szkűthák és hunok azonosak, egyetlen népet jelentenek. Azt nem kell gondolni, hogy Agrippa értette a Hun és Szkytha szavakat, de azt igen, hogy tudta, mit beszél.

Németh Gyula is ráébredt, hogy a hun név igen általánosan elterjedt szó, de a hun szó jelentését nem kívánta feltárni. Azt állította, hogy közönségesen csak embert jelent a hun szó. Ez a vélemény még ma is él sokak írásaiban, holott teljesen téves. Németh Gyula azt is írja: "amennyiben török névről van szó, a hun név "h" hangja csak k-ból keletkezhetett". Ezzel a mondatával is elárulja, hogy fogalma sincs a hunokról, a hun nyelvről, a hun szó eredetéről. Németh Gyula azt is írja, hogy a török Kün Nép, a mongol Kümün Ember, a szamojéd Kum Ember, a zürjén Komi Zürjén (ember), stb., majd felveti a latin Homo Ember jelentését, és azt írja, hogy valószínűleg a latin Homo is ebbe a szócsoportba tartozik. Németh Gyulának tovább kellett volna kutatni. De a hun név nem török, ami arra mutat, hogy Németh Gyula és kora, nem ismerte a törökök létrejöttének eredetét, kínaiakkal való kapcsolatát. Ezért sok kutató, a török hódítások utáni kor ismeretében, a hunokat is törököknek szándékozott bemutatni.

A magyar Koma szó, amely vérszerződéssel szerzett testvért jelent, sok népnévvel rokon. A valóban ősi frátriák korában a Koma lehetett a Kő-Helye, vagy a Száj-Helye. Ku jelentése Kő és Száj, a Ma a Mama és a Hely.

A magyar hagyományok szerint a Székelyek a hunok utódai a Kárpát-medencében. Krónikáink ebben az esetben sem vizsgáznak jól, mivel a székelyeket az első ezredév történéseihez kötik. A székelyek azonban már szerepelnek a Tengeri Népek hadjárataiban is, Kr.e. 1.400-tól kezdődően. De még ennél az időnél is sokkal régebben megjelenik a Szik/Szék Nap név, ami azt bizonyítja, hogy a naphely nép neve már akkor létezett, amikor semmilyen indoeurópai vagy afroázsiai nép még nem létezett.

A monda szerint 3.000 hun férfi Csigla mezejére vonult, a hun birodalom összeomlása után. Tőlük származnak a székelyek, eme mítosz szerint. A székelyeket a szkűthákkal azonosítják sokan, ami nem teljesen igaz. Csig-La az erdélyi-medence régi neve, Csigla-mezeje tehát azonos az erdélyi Mezőséggel.

Szicília természetesen a székelyek földje, a név visszanyúlik a Tengeri Népek hadjáratainak idejére.

Igen jelentős erő és tényező a magyarság népi hagyománya, amely magyar-hun rokonságról beszél, a hunokat magyaroknak, és nem törököknek tartja. A hun hagyomány olyan elemi erővel él a magyarok között, hogy ellene nem tudtak tenni a jól pénzelt tudományos bűnbandák, amelyek háta mögött titokszervezetek ismerhetőek fel.

Mivel a rengeteg évezred alatt az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedt a magyarok, vagyis a hunok birodalma, úgy tűnik, ilyen hatalmas területet nem volt képes birtokolni egyetlen hatalom, amely egyetlen név alatt fejlődött ki. A differenciálódásra serkentő folyamatok mindig léteztek. Gyorsan szétvetették az egységes kultúrát, amiből aztán sok új kultúra született.

Sokan összekeverik a Hun és Kun népneveket. A kunok nem hunok, tilos a két népnevet azonosnak venni. Ugyan szabályos hangtani folyamatok mindig, minden nyelvben zajlottak, de a Hun Hu eredete, valamint a Kun Nap jelentése kizárja, hogy a két népnév azonos lenne. A kunok vándorlása Mandzsúriából kezdődött nyugati irányba. Európába érve hét törzsük végül az Alföldön telepedett le. A kunok nevei között sok a magyar nyelvű, ami miatt ki kell jelenteni, egyes törzseik magyarok voltak. Ilyen név Ecsembő, ami egyszerűen Ecsém-Bő értelmű, aki valóban egy kun sereg vezérének öccse volt. Köteny király a Kötés Enje, vagyis Hercege, Édua kun hercegnő neve É-Du-A formában Háza a Nap (Udu, Du) Istennek. Édua neve tehát a Nap Isten Házából való hercegnőt jelent. Az Árboc kun vitáz neve a magyar Árboc szóval azonos, a magyar Árboc viszont az Ár-Bot magyar szóösszetétel fejleménye.

Halasy-Nagy Endre "Az uráli ősnyelv tundrát olvaszt" című írásában sok fontos adatot közöl. Paulus Orosius katalán szerzetes 418-ban írt Világkrónikájában azt rögzíti, hogy "Pannónia európai ország, amit nem régen a hunok foglaltak el, és amit ez a nép, saját nyelvén Hungáriának nevez". Paulus Orosius azt állítja, hogy a hunok 418 előtt foglalják el Pannoniát, valamint azt a nevet adták az országnak, amit ma is viselünk.

A Pannonok természetesen magyarul beszéltek egykoron. A Kárpát-medence már Kr.e. 36.000 táján magyar írással rendelkezik. A Pannon népnév Pán Hercegek, vagy Úr-Hercegek értelmű. A latin Pan – Kenyér azért Úr, mert a Napisten formáját viselte a kenyér, kerek volt és sárga színű. A szlovákok Pán neve Úr értelmű. Pán isten neve a Nap nevének tükrözése, Egyiptomból ismert a legrégebbről, Vezér, vagyis Ozirisz barátja volt. Pánhoz fűződik még a Hispán, magyar Is-Pán és a Pánik szó is, ami ikes igének is tűnhet. A Zsupán rangnév valószínűleg Su-Pán eredetileg, ami Keze a Pánnak értelmű. Pannonia területéről indult a Gigászok inváziója Kréta és Afrika felé. A Tengeri Népek később szintén a térségből indultak, több tengeri nép neve megvan Pannonia területén.

Az Illyrok szintén magyar nép volt. A hun támadás a pannonok és illyrok felszabadítása miatt is történt. Nevük helyesen Ill Urak.

A Monum. Germ. Íhist. S.S.R.R. Longob et. Ital.-ban olvasható, hogy az "Ugorok 590-ben elpusztítják Aemonia városát Friaulban". Az Ugorok, amint tudjuk, Uruk-Urog-Unug városát is építették, sok más várossal együtt.

Az Asexti kolostor Friaulban, 762-770-es években írt oklevelében "et sicut via Ungarorum cernitur", vagyis az ungárok, hungárok útjáról kapunk tényadatot.

Jordanes sok adata tévedés, de sok adata jól használható, amikor a hunokról ír. Jordanesz tökéletesen bizonyítja a hunok magyar nyelvűségét. Ezt írja a Getica-ban: Szkitia azon részére, amely mellett a Danaber folyó vize folyik, s amelyet a nyelvükön Hunni Var-nak neveznek, azaz Hungváriának, ide mennek vissza a hunok. Itt meg kell jegyezni, hogy a Vár főnév és ige magyar eredetű, régi alakja a Bar, ami a szumerban és a kolcsban is létezik. Tehát indoeurópai eredetű nem lehet. Hunni Var természetesen Hunni Vár, a hunok vára.

Prokopius a II. De bello Persico, p. 179. helyén azt írja: "A hunok, akiket szabaroknak is neveznek", Perzsiától északra, Gjor városa körül élnek, letelepedettek és gazdagon termő szántóföldjeik vannak. Eszerint a hunok a szabárokkal, vagyis szavárdokkal azonosak, Gjor város neve Győrt jelent, ami a Kör, Gyűrű szóval azonos. Van Gori város Grúziában is, ahol egykor magyarok éltek, és ahol Sztálin is született. De Perzsiától északra lévő Gjor várost még keresni kell. A forrást azonban nem lehet kétségbe vonni.

Paulus Diakonus azt írja, hogy "Hunni, qui dicuntur saber". Tehát, a Hunok nevztetnek Szabernek is. Ebből ismét az következik, hogy a szavárdok és hunok azonos népesség.

A magyarok "Szabartoi Aszfaloi" neve, amit Bulcsú és Tormás hercegek ismertettek Bíborbanszületett Konstantinnal Bizáncban, a Szabar mellett az Ászfalu nevet tartalmazza. Az Ászok, vagyis magyarok Faluja az Alsó-Zab folyó alsó medencéje, ami minden nyugati térképen ma is rajta van. A Szavár ország neve Sza nemzet Vára értelmű, ahonnan Augustus telepített át sok magyart Pannoniába, mert ott az ő nyelvükön beszélnek. Szaváriának, mármint az Eufratesz felső folyásánál elterülő, Sza magyarok által lakott országnak igen sok neve van.

A Sza magyarok közé tartoznak a Szakák, a Szabeusok, a Szavárdok, és a Szabinok. A Szab ige is innen ered, a Szabók nemzetsége szintén a Sza – Menny Fia magyar nemzetségből ered.

Ammianus Marcellinus azt írja, hogy a hunok a Maeotis mocsarain túl, a Jeges-tenger irányában laknak. Helyes közlés, mivel a Kiev környékén élő magyarokat, hunokat nevezi meg.

Bizánci írók, nagyon helyesen, a régi kimmerek, szkythák között keresik a hunok őseit. Feltétlenül látnunk kell, hogy a nevek mögött magyarok rejlenek. A Kimmerek a szumerek rokonai. A Cymri walesi nép is tőlük származik. A Krím-félsziget ma is nevüket viseli.

Paulus Orosius térképén, a Kr.u-i I. században az Ázsiai Kaukázustól északra a chuni scythae nevű nép él. A hun szkythák ismét előkerülnek.

Strabon szerint a görög-baktriai királyság kiterjed Seresig, vagyis Kínáig, és a Phaunoi népig. A Szer Királyság, ez Kína egyik magyar neve. Lásd hozzá Puszta-Szer nevét, ahol a Pusztán a Királyok gyűltek össze. Vagy az egyiptomi Szerek nevet, ami a Szer Éke, vagyis a Király neveinek helye.

A Phaunoi név rendkívül pontos, Strabon felkészültségét dícséri. A név Pha és Unoi elemekre bontandó. A Pha természetesen Fa, ami elsősorban a Világfa neve. Az Unoi egyértelműen Un Ég Királynőjének a neve, illetve Un népének a neve. Un és az etruszk Uni, valamint a római Juno nevek mellett más névformák is felbukkanhatnak, jelen esetben az Uno név. Pha-Unoi tehát az Égen uralkodó Világfa egyik népe. Mégpedig a világ első népe, mert az Un Egy jelentésű is.

Plinius a Thuni és a Focari népekről ír, amelyek megdöntötték a baktriai királyságot. Plinius közlése rendkívül fontos, amint általában a többi ókori írő közlése is nagyon fontos. Azért, mert az eredeti források igazi források, a mai politikai rendszerek által alávetett írók csak az eredeti forrásokat hamisítják, félreértelmezik, letagadják. Ezért a források mindig értéket jelentenek, a mai hamisítók írásai pedig értéktelenek maradnak, az idők messzi távoláig. Azért nem érdemes azt írni, hogy "az idők végezetéig", mert az időknek nincs végezete.

A Thuni nép Trójától keletre élt, a Tün magyar tündér népnek egyik ága. A Tun és Tün szavak a magyar nyelvben igék is, főleg a Tün változat. Manapság a Thun nevet a Ton, Tonhal névvel hozzák összefüggésbe, ami helytelen. A Thun és változatai, a Ton és Don, magyar eredetű szavak. A Focari név a Fő-Kári magyar nevet tartalmazza. A Kár nép ismét egy tündér nép, Qar alakban talán ismertebb. A Kér, ami a Kár változata, szintén tündér nép, lásd a görög mitológiát. A Thuni, Tüni és Fő-Kári csapataink tehát megsemmisítették a rabszolga tartó göröh-baktriai királyságot. Mindig utáltuk a rabszolgatartókat. Mellesleg némelyek a Focari név helyett a Tokari nevet alkalmazzák, bár az F helyére sosem léphet T hang.

Julius Honorius Cosmographiajaban a Scieteicumi nép, a Scythae chuni, a Kaszpi-tengertől keletre, és a Masszagetáktól nyugatra lakik. A Scieteicumi névben sok értelmet ismerhetünk fel, amire nem érdemes kitérni. A nevet nem sikerült értelmezni. A leírás felettébb pontos, ennek a népnek lakóhelye pontosan lett leírva. A Scietei Szkítai, a Cumi Kumi, talán Ember értelmű.

A Magyar népnév a Magorból ered. A Mag Csillag értelmű, elsődlegesen. Igen elterjedt szó a mai nyelvekben. Mivel Napot is jelent, mint a Csillagok Ura, az Oroszlán is a jelképe. Az Oroszlán, kifejezetten a Lán szóval, a Tigris és a Párduc a legfőbb jelkép. Továbbá a Fekete Oroszlán, amely tízezer éve már kihalt. A Farkas, a Kutya és a Sakál a három kutya ős. Továbbá a Szarvas. A magyar mitológiában azonban még sok más állat is szerepel, mint totem. Az égbolt nevei sokukat megnevezik. A Mag, illetve Magyar, Megyer, a fiatalabb ember.

Hun az idősebb vértestvér. Ő már közeledik Istenhez. Lassan el fog hunyni, szeme csillaga kihuny. Az elmúlő, idősebb testvér neve. Tehát a hun nem külön nép, hanem egy családon belül az idősebb testvér neve, akinek kötelessége háborúba menni, ahol megölhetik az embert.

A Szkytha népnévnek is sok variációja van. Csuda-Táj, azután Nap-Táj, valamint Ász-Kutya fogalom olvasható ki a sok variánsból. Kétségtelenül magyarok, akik alánokkal vegyülve alkották meg a szláv népeket.

A Szaka név pontos jelentése Sza nép Háza (törzse). A Szakaurak népnévben is felismerhető a magyar nyelv, hiszen az Urak az Úr szó többes száma.

A Geták helyes olvasata Heták. Mivel a görögnek nincs H betűje, kénytelen volt helyette a G betűt használni, mivel a G valóban rokona a H hangnak. Ez a Herman-German szabály. A Geták tehát egyértelműen a Heták népével azonosak, a heták pedig mindig a hét-magyarok. Heta-magyarok, Hetu, Hatti, Hatita, Hetita, Hettita, Hit (Észak kptul), Geta, Getulorum, Massza-Géta, Tissza-Géta, Yeta, Getorum, és hasonló nevek őrzik a hét népének egykori létezését.

Az Avarok vára Avarisz volt Egyiptomban. A Hykszósz Hékák városa. Az avarok megjelennek Galliában, ahol szintén van Avarisz város. A Kaukázus avar népe ma is él, sok magyar szót tartalmaz nyelvük. Az Avar Birodalom Kárpátiában létesült, az avar törzsek között több magyar törzs is volt. Az Avar nevet az Uar hun névből is le lehet vezetni. Az avarokat álavaroknak nevezték, akik csak felvették az igazi avarok nevét. Nagy rejtélye az emberiségnek az avarok titka.

A Kazárok a Kaszi magyar törzs népe. Kaszárok a nép helyes neve. A csapatok Kaszárnyában laktak. A Kaszárnya szóban a Kaszár-Na értelme a Kaszárok Háza. Itil nevű fővárosukban egy europid, vélhetően magyar, és egy sötétebb színtónusú, vélhetően afrikai vagy ázsiai eredetű csoport lakott együtt. Az arab északi terjeszkedést megállították, véres harcok során legyőzték az iszlám vallású áradatot. Történelmi jelentőségük nagy, a Kasz-Kesz magyar törzshöz tartoztak.

A Türk név a magyar, vagyis etruszk Türhén névből ered. A Kínába hatoló magyarok, etruszkok, kelták viselték ezt a nevet is, amiből később, több évezred után, a törökök saját maguknak gyártottak népnevet. Mint az Ász magyar szóból is sokan alkottak maguknak népnevet. A Tur-Kény forma a Torony Kényurai fogalmat idézik fel. Ebből ered a Turk, Türk népnév is. Vagyis a Kr.u. 220 körül Kínából kimenekült hunok őseik egyik magyar nevét választották népnévnek.

A Mongol nevet Dzsingisz (Dingir) kán választotta a ma mongolnak nevezett törzsek közös nevének. Mangalia, és a mangalica nevek a Mangal eredeti formát igazolják. Man Ember, Gal Nagy, Gall, a név értelmezhető a keltából, vagyis a gallok nyelvéből is. De értelmezhető a magyarok nyelvéből is, mivel a Man és Gal is megvan a magyar nyelvben. A Nagy Emberek népe bizonyosan a hunok népe volt.

Fontos tényező az az ókori hagyomány, ami szerint a Kaszpi-tenger az Északi Jeges-óceánnak egy mélyen délre kinyúló öble, amely elvágja Európát Ázsiától. Még Szász Béla is tett egy morgást, hogy ennek a földrajzi képnek az elfogadása jellemző fényt vet az ókori szerzők földrajzi megbízhatóságára. Pedig az ókori szerzőknek van igazuk! De honnan szerezték értesüléseiket? A népi hagyományból, vagy írásos szövegekből? Bizonyára az utóbbiakból, amelyek magyar szövegek lehettek.

A jégkor után a víz magasabban állt sok területen, mint ma. A Fekete-tenger két nagy csatornával kapcsolódott a Kaszpi-tengerhez. A Kaszpi-tenger messze keletre kiterjedt, egészen az Aral-tóig. Az Aral-tó észak felé is kiterjedt, és majdnem kapcsolódott az Ob-alföldhöz, amely tízezer éve még tenger volt, ma Nyugat-Szibériai-síkságnak nevezzük. A Turgaj-kapunak nevezett hely felé az Aral-tónak volt egy nagy öble, ami szinte érintkezett az Északi Jeges-tenger folyóival, az Ob és Irtis vizeivel, az Isimmel és Tobollal.

A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger között húzódik a Kuro-Manicsi árok. Tőle északra a Don keleti hajlata és a Volga medre között szintén volt átjárhatóság. Ezt a két területet víz öntötte el, ami miatt Európa és Ázsia között tényleg nem volt átjárhatóság. A Kaszpi-tenger messze északra is kiterjedt, a Zsiguli-hegyig, amit a folyó melléki szinlők bizonyítanak. Nagyon úgy látszik, hogy valóban ki lehetett hajózni a Fekete-tenger vidékéről a Jeges-tenger felé, a jégpajzs elolvadása után, valamikor a Kr.e-i VIII. és VI. évezredekben. Ennek emlékét őrizték meg az ókori szerzők, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan. Valószínűleg a magyar rovásírás által.

Tyrosi Marinos szerint a Hun nép Európa keleti felében lakik. Szerinte az alánok Ázsiában laknak, megemlíti az Alán-hegységet is, ami az Aral-tótól északra emelkedett.

Ptolemaios szerint a Hunok nagy nép, és a basztarnák és roxolánok szomszédságában laknak. Ptolemaios is pontosan közli a magyarok lakhelyét, vagyis Kelet-Európát. Ptolemaios a II. évszázadban alkotott, ezért közlései saját korából eredhetnek, de nem származhatnak több száz évvel halála utánról. Mivel Balamber és seregei 350 táján lépik át a Volgát keletről, Ptolemaios róla nem beszélhet Kelet-Európa hunjaiként.

Dionysius Periegetes a hunokat a Kaszpi-tengertől nyugatra teszi, a caspii és albani népektől északra.. A Caspii a Kaszok, vagyis hetedik törzsünk Fiai jelentést tartalmaz. Az Albani a kaukázusi albánok neve, Al-Bán jelentése Magas-Bánság, de lehet Alsó-Bánság is. A Kaukázustól északra élő magyarok rendkívül régen megjelentek a területen. A majkopi leletek Kr.e. 2.000 körülről magyarokat jeleznek, de teljesen bizonyos, hogy a térségben már tízezer évnél is sokkal régebben megjelentek őseink. Dionysius Periegetes szerint a masszageták (Nagy Heták) az Osus és Jaxartes között élnek, az alánok a Bor-Üstentől keletre tanyáznak.

Eliseusnak ismert a Historia Vartana (Vártanya Históriája) című munkája. A Teru Vardanu, vagyis Térülj-Fordulj (Fartanolj) kifejezés rokon lehet a Vartana névvel. A Teru Vardanu katonai kifejezés, a nyilak kilövése után a térülj-fordulj parancs megadja a tennivalót. Kár, hogy Vartana történelmét nem ismerhetjük. Padányi Viktor ír a katonai szóról.

Keleten, mivel a keleti emberekkel 12.000, de inkább 60.000 éve, kapcsolatokat építettünk ki, nem lehet megmondani pontosan, milyen időtől kezdve milyen törzs, vagy nép csatolható a magyarok őseihez. Ezért a történeti adatokhoz kell igazodni, amelyek nagyon fiatalok ugyan, de mégis lehetőséget nyujtanak a visszapillantásra.

Kiemelkedő fontosságú a Jüe, vagyis Viet népnév. A Jüe törzsek Kr.e. 2.000 körül a Santung-félsziget és Hong-Kong közötti területeket lakták, messze nyugatra is kiterjeszkedve. Kína Homo erectus lakói után a jüe törzsek azok, amelyeket névről ismerünk. A jüe törzsek délre hatolva, elfoglalták Hátsó-Indiát, ahonnan az ausztro-ázsiai törzseket részlegesen kiszorították. Azután Hajnan és Tajvan szigetekre is benyomultak, a fennmaradt régebbi törzsek a hegyekbe menekültek. Nyugati irányba is terjeszkedtek. A Nagy Jüe-Csi, és Kis Jüe-Csi népek birodalmakat hoztak létre. Egyes törzseik déli irányba hatolva megalapították Tibetet. Tibet tehát egy nagyon fiatal ország hozzánk képest.

Japán benépesülése nem ismert. Az Ainu csoportok már Kr.e. 10.000 táján elérték a szigeteket. Talán egy kipusztult nagyrassz törzsei közé tartoztak. Sokkal később a jüe törzsek a Ryu-Kyu-szigetek felöl, nagy tömegben elárasztották Japán déli felét. Még később, a hagyomány szerint Kr.e. 660-ban, a magyar hunok foglalták el a szigetek déli részét, majd hosszú harcokban a mai Japán északi részét is meghódították. Mi vittük be a vasat és a bronzot a szigetekre, a vezető klánok magyar eredetűek.

A japán nyelv az ainu, a jüe-viet és a magyar-hun nyelvekből ötvöződött össze. A nyelv struktúrája a magyar szerkezetet őrizte meg. A nyelv szókincse az említett három nyelv szókincsén alapul, de nem ismert, hogy az ainu, jüe és magyar törzseken kívül hány másik törzs adta hozzá tudását Japán nyelvének és kultúrájának kialakulásához.

A koreai nyelvről és népről nagyon keveset lehet tudni.

Kína népeinek fő ága a Han. A hanok a magyarok és a jüe törzsek keveredéséből jöttek létre. Ezért igaz a kínaiak nyugati eredete, mivel a magyar-hun törzsek nyugatról érkeztek a mai Kínába. A magas termetű hanok a magyaroktól örökölték magas termetüket. Délen a jüe törzsek utódai, a mai napig is alacsonyabb termetűek maradtak.

Fontos törzs volt az O-Sun. A név Ó-Sun formában Ó-Nap értelmű. Kelta névnek megfelel, töröknek viszont nem. Csicsi támadása idején az o-sun nép a Nagy Kun-Bi és a Kis Kun-Bi fejedelmek vezetése alatt élt. A Kun-Bi magyar eredetű szó, pontos jelentése Nap-Fi. A Kun a Kun-du névben is jelen van, a Bi a Pi-Fi közvetlen társa, lásd bantu Bi Fiú, héber Bi a Rab-Bi szóban Nemes-Fia. A Rabbi ma tanító értelmű, de ez a fogalom csak később rakódott rá a névre. Az O-Sun nevet a kusánokhoz kapcsolják.

Csicsi a Ting-Ling népet is megtámadta, akik az Irtis mellékén éltek. A Tin Isten, a Lin a Király szó felé mutat, a nevekben lévő "g" hangok kicsinyítések lehetnek. A Ting-Ling név a mai magyar Teng-Leng névvel mutat szoros rokonságot. Ha ők tengő-lengők voltak, vagyis sátrasok, akkor azért még komoly kultúrát hordozhattak.

Kang-Ki országa a mai Kokand környékén terült el. A Ki megfelel a szumer Ki-Ország, Kő jelentésének. A Kang a Kanság neve, valószínűleg kínai írással. Csicsi király Kang-Ki népével szövetkezett az o-sunok ellen. Nagy nyugati hun birodalmat hozott létre Nyugat-Ázsiában.

Sok nevet nagyon tévesen határoztak meg a régebbi kutatók. Elsősorban olyan népeket kerestek a régi nevekhez, amelyek később léteztek a régi kornál. Török, mongol, iráni törzseket láttak ott, ahol akkor még nem léteztek török, mongol, iráni törzsek.

A Kinkunok a Kirgizek lennének. A Kin-Kun szó szerint Királyi-Nap, a kirgizek viszont egy török népnek határozhatóak meg. Megjegyzés: a török népek valóban a rokonaink közé tartoznak.

A Hap-so nép adót fizetett Csicsinek. A Hap-so nevet nyugati kutatók Aorsnak értelmezik, de az Aors népnév az Örs magyar népnévvel lehet azonos. Országuk az Oxustól Európáig terjedt.

Ta-Van országa állítólag Ferghana környéke. Ez az országnév is magyar nyelvű. Ta-Van nevében a Ta az Ország, a Van a Van magyarok neve. A kínai Vang Király, ami a Bán (esetleg Bánk) szabályos fejleménye is.

A partusok országának An-Si a kínai neve, ami megmutatja a partusok megyer eredetét. An-Si neve Égi-Nap értelmű, ami szerint a kínaiak nagyon pontosan leírták a partusok eredeti nevét. An az Ég, Si a Nap. A partus uralkodók és a partus nép eredetileg magyar volt, de később a birodalom indoeurópai jelleget öltött, majd elpusztult. Megjegyzendő, hogy a sokkal régebbi An-San országa Égi-Hegyek értelmű, és régebbi Elámnál.

Ptolemaiosz Isszedon népével sokan azonosítják a Jie-Csi népet, vagyis a Jüe Fiait. Nagyon valószínű, hogy a két népnévnek semmi köze sincs egymáshoz. A Jüe a vietnámiak régebbi népe, ellenben az Isszedon egy Kígyó Urak (Donok) nép neve lehet. Isszusz a Kígyó, a Don Úr, és magyar eredetű szó. Haloun szerint a Jüe-csi kiejtése Zgudja, vagyis Szkűtha. Ez teljes tévedés. Az asszíroknál Ashkuzai a szkythák neve, ami Ász-Kuthai valójában. Az Ászok mindig a magyarok, és a magyaroktól származó hősök neve.

Ptolemaiosz említ egy Thagouroi nevű népet, akiket Kansi tartományba helyeznek többen. Itt volt egy Thagouron nevű hegység, és a Thagara nevű város. A magyar hagyományokban fennmaradt egy Togara nevű folyó, aminek a neve talán rokon lehet a Thagara város nevével. De a Togara neve mögött más jelentések is megbújhatnak.

Tahia országa azonos Baktria országgal.

A Szaka magyarokat a kínaiak Sseuk névvel illették. A Sza-Ka jelentése Sza nemzet Háza (törzse). A Sza nemzetnév egyik legrégebbi népnevünk. A kínai Sseuk népnévből a Sze és Uk szóelemeket lehet kiszedni, ami a Fény Fiai jelentést viselik. A Szakaurak népnévben a Szaka-Urak értelem ma is tökéletesen érthető. A szakák, a jüecsik elől kitérve, Drangiana (Seistan) és Arachosia (Kandahar) tartományokba vonulnak, amelyek neve ettől kezdve Cakasthana (Szakástanya). Ezek a magyar törzsek alapítják meg később az indoszkíta birodalmat, aminek számtalan nyelvi bizonyítéka is van.

Keleten az O-Huanok népe jelentős és rejtélyes volt. A mai Mandzsúria területén éltek, a Liao-ho vidékén. Egyes kutatók a népnevet Ó-Hungárok értelem szerint fejtik meg. Mandzsúria régi nevének Ó-Hunia formát tulajdonítanak. A Man-Csu jelentése Ember-Csillagok, ami jól megfelel a magyarok népelnevezéseinek.

A Szien-Pi népnév magyar nyelvű népet bizonyít. A Szi Nap, az En Isten, a Pi Csillag, vagyis Fi. A Szien-Pi nép a Nap-Isten-Fiainak vallotta magát. A Nagy-Hingán hegység körül élt.

A Ti, régebben Tik törzsek neve Napot jelent. A vörös ti, és a fehér ti Egyiptom két színét viseli. Ezért a Tielö népnév nem jelenthet türköt, törököt, amint a kutatók egy része ezut állítja. A Ti-Elö népnévben az Elő, vagy Élő magyar szavak mellett a Ti – Élet és Borda szó jelenik meg.

A Dzsungok a Hungokból alakulhattak ki.

Az O-K'utok nevét Ogur alakban értelmezik. Igaz, a kínaiban az R hang nagyon ritka, más nyelvek R hangjait a régi kínaiak kipótolták valamilyen jellel, ez azonban nem elég magyarázat az O-K'ut – Ogur azonossághoz. A Kut (Kutat) a tudósok egyik neve, aminek rokona a Kút és Kutya-Kuta is, ami miatt az O-K'ut inkább Ó-Kut formájú. A Guti-Qutu, a Hunza-Kut, a magyar Kut-at, szumer Kuta, hindi Kutta (Kutya) és más hasonló nevek az O-K'ut nevet inkább a magyar megfelelőknek, mint ogurnak állítják be. Tehát az O-K'ut név nem török, hanem magyar népnév. A Kut ráadásul a csillagok neve is lehet, mert az égi kutakon át ömlik Isten fény a világra, hasonlóan a Luk magyar szóhoz.

Hun törzs a Sadag. A nevet Szad-Ag formában Száz-Ágnak kell értelmezni. A Száz nevet Bárczi Géza hatására, még a magyar nyelvtudomány is magyar eredetűnek tartja. De a Sza-Dag forma a Sza magyarokat jeleníti meg, a Dag Hegy értelmű. A hegyesek általában a férfiak, mindenféle hegyes eszközzel felszerelkezve.

A Zemandrok népét szármatának határozták meg. Mivel a szármaták magyarok, a zemandrok is magyarok. A névben a Szem-Andorok fogalom ismerhető fel. A Szem a Napisten, az Andor Égi-Torony, a szumeroknál a Dur-An-Ki névben is jelen van.

Kangár a besenyők három törzsének neve. A Kan-Gár a Kán Országa, hasonlatos a Hungár és Bulgár névhez. A Kangar és Kengir, Kien-gir nevek közvetlenül rokonok.

A Sorosg hun törzs nevét rendkívül eltorzítva Sara-ogurnak mondják, hogy törököt csináljanak a magyarokból. Teljesen helytelen a sorosg átirata, de jól rávilágít a hamisítók szándékaira és ügyetlenségére. A Sorosg névben a Sor és Soros magyar nevek látszanak, a G a név végén a többes szám jele, lásd Pelaszg, Leleg, Jazyg, stb. A Soros törzs a Sorosok törzse volt, amit valamikor, valahol végre kellett hajtani. Talán sorozott katonák voltak.

Az Angiskirok nevében az An az Ég. Az An-Gis-Kir elemek esetén a Gis megegyezik Gilgames becézett nevével, a Kir pedig a Gir – Gyerek párja. An-Gis-Kir Ég és Föld Gyerekei, ha nem tévedek. A Szkír germán nevet azért nem érdemes e népnévben fellelni, mert a hunok magyarok, továbbá a szkírek szürr név alatt éltek.

A Bardor névben a Bárd Urak értelem ismerhető fel. A Bárd énekesek a magyarok között is léteztek. A Bárd, mint fegyver, csillogó is, a Bar szumer szó is ezt jelenti. A germánok között a Bard Szakáll. A Bardor nevet tehát nehéz értelmezni. Bar-Dor, vagy Bard-Or lehet a szó eredete, de nehéz eldönteni, hogy mit is jelentett a név.

A Bittugorok hun törzsének neve abszolút biztosan magyarokat jelent. A név pontos jelentése Bit-Ugor. A Bit jelentése Ház, Hajlék, a Bat/Bet csoport egyik tagja. Megjelenik a Bit-Ang (Bitang) névben, ami Ankh Házába (Bitjébe) való elbitangolást jelenti. Baráth Tibor szerint, a szavárdok a Kaukázus felől Egyiptomba hajtották a marhákat télen, majd nyáron vissza a Kaukázus vidékére. Az elbitangolt marha Egyiptomban maradt. Innen ered a Bit-Ang (Bit-Ankh) magyar szó. A Bit tehát Ház, (város, törzs). Az Ugor a magyarokat jelenti, mivel mi alapítottuk Szumert, és benne Urog, Unug, Uruk városát. Az Urog az Ugor eredője, szumerokat jelent. Mi, magyarok azonban tudjuk, hogy az Urog és Ugor nevek között kicsi különbség is van. Az Ur-Og az Úr Óriásai, az Ug-Or viszont Fiai az Úrnak jelentést visel. Ettől függetlenül a görögök a két nevet egynek vették. A Bittugor törzsnévben tehát magyarokat kell látnunk.

Egyes szláv népek magyar neveket viselnek. Ennek több magyarázata is van. Az Ukrán, Ukraina nevekben az Ugor nevet láthatjuk viszont. A Kraina, mint Karaj, teljes tévedés.

A Rusz szintén a magyarok neve. Régi név, szerepel Szumerban és a magyar Galliában is.

A Cseh szó a a magyar Cse – Fény eredetijéből származik. A Kecske, mint Kékcse, már Mezopotámiából is ismert, egy kék lapislazulival díszített kecske képében, amint egy fa mögött áll. A Kozel cseh szó a Kőszáli kecske rontott neve. A Szerbek a Szerződéses, vagy Királyi törzs, a Horvátok Hor Házából származnak.

A Lengyel népnév szintén magyar eredetű, a Len-Jel Oroszlán-Jelet jelent.

A Kárpok az Észak-keleti Kárpátok mellett laktak, a Kárpátok nevét is ők adták. Kári népünkhöz tartoztak.

A Neurosz nevet Hérodotosz jegyezte fel, a Né és Úr magyar szavak mellé az -osz görög végződés került. Ez a nép a Né Urak népe. Nagyon közeli rokon a szintén magyar eredetű Amazonok népével, akiknek népneve Anya-Urak jelentésű. Ama, Eme Anya, a Zon a Don későbbi alakja.

A Turciling népnév is magyar eredetű, a mai bajorok egyik népe. Tur-Ciling névben a Tur Hegy, a Tor eredeti alakja, a Ciling lehet Csiling is, ami viszont tündér jelentést biztosít a turcilingok népének. Sok magyar törzsnév tartalmaz tündér jelentést.

A Turku névre Badiny Jós Ferenc olyan etimológiát állít fel, amelyben a Tur Kisebb, Gyengébb, a Ku Erő. Ezért a Tur-Ku Kisebb Erő lenne, Badiny Jós Ferenc szerint. Ez a levezetés nem fogadható el, mint a törökök nevének eredeteként, mert ki nevezi magát kisebb erőnek? A finn Turku város nevének eredete sem egyezik ezzel a levezetéssel.

A Turukku szumer névben a Tur-Ukku, vagyis Ukkó Tornya jelentés ismerhető fel. Ez a név egyértelműen finnségi név, köze sincs a törökökhöz, akik csak 220 után jönnek létre, saját maguk szerint is.

Az Ászok rendkívül régi magyar csoport. Valódi jelentésük Hős, vagy Vezér. A Gig-Ászok a gigeken, a két kerekű kocsikon vágtázó ászok. Afrikába Kr.e. 4.000 táján hatoltak be, a Kárpát-medencéből, ahol a bronz már Kr.e. 5.000 körültől létezett. Unasz egyiptomi király Un Ég Királynőjének az Ásza. Asszur városa az Ászok Bikája nevet viselte a magyar korban. Aszina török, vagyis magyar vezető család neve Ászi-Ház értelmű. Szabatoi Aszphaloi magyar haza neve az Ász-Falu fogalmát tartalmazza. E néhány név is azt bizonyítja, hogy az Ász szó a magyarokhoz tartozik, akiktől az indoeurópaiakhoz sok szó került, mivel az indoeurópaiak magyar eredetű népek.

A Vad-Ász, Hal-Ász, Madar-Ász, Juh-Ász, Kond-Ász (Kondás), Lov-Ász, Guly-Ás, és még igen sok szavunk, rejtetten, az ászok táltosi vezetőeinek nevét tartalmazza. A táltosokaz 1950 körül sikerült megölnie a kommunista hatalomnak, de csak a főtáltosokat sikerült elkapniuk, nagyon sokan túlélték a borzalmas hajtóvadászatot. Az öt táltosrend újra felvirágzott, bár a magam részéről egyetlen táltost sem ismerek.

Az Ászok, hősök adják a germán istenek egy részét. Azután a görögnek mondott történelemben is rengeteg ász van, Aeneász nev Én-E-Ász formában színtiszta magyar név, Isten-Házából való Ász a nevének értelme. A jászok Ász neve, az oszétok népneve is magyar eredetet igazol. A Jász lehet Íjász, ezt sem lehet elvetni.

Mivel a Ló, Lau, Lu, Lao magyar nyelvjárási alakok, bizonyára a többi nyelvben is megjelenő szavak is magyar eredetűek. Így az Asinus a Szamár. De az Asinus névben az Ászi – Ló jelentés is felismerhető. Ami Asszur városának Asz-Szur nevét Ló-Bika formában is elénk hozhatja. Mivel a Ló, Lu Ember is, kétségtelen, hogy az Ászok előbb hősök voltak, azután meg nagy táltosok, talán táltos lovak. Az Aszó-út tényleg Ló-út, a régi magyar nyelvben.

Az Alánok neve A-Lán formában Nagy-Oroszlánok. A Lán Lány értelmű is, akik valójában oroszlánok. Az Alán név tehát magyar nyelvű. Lehetséges, volt egy magyar-alán házasság a királyi ifjak és királyi hercegnők között, amire mitikus hagyományok utalnak.

A Partus név helyesen Parduc értelmű, ami a latin Pardus (Párdusz) névben is megjelenik.

A Massageta a Nagy-Kusok neve, a Massza-Heta a heták tömegét is jelenti.

A To-Pa nép nevét nehéz megérteni.

A Daka, vagy a Da'A népnév is a szumer nyelvhez közeli. Közép-Ázsiában a szumerok erős jelenléttel rendelkeztek, de a magyarok erősebbel. Igaz, a szumer a magyar nyelvből eredt, ezért számtalan neve jól érthető magyarul.

A Zsuan-zsuan nép neve magyar eredetű. A Tekergőző Féreg a Tejútra és a Farkas csillagképre vonatkozik.

Sanesan alán király háborúja az örmények ellen fontos számunkra. A források Sanesan lovasseregében több törzset is megemlítenek. A seregben a hunok az elsők. Ebből az következik, hogy az alán hadsereg első csapásmérő ereje a hunok voltak. Sanesan nevét így értelmezhetjük: San-E-San, ami az Urak Ura, vagy Királyok-Királya jelentést tartalmazza. A seregben a Phokh, a Thavasbar, a Hedjmadag, az Ijmakh, a Kath, a Teguar, a Koukar, a Schischp, a Dchigph, a Pagashasdj, és az Eckersouan harcosok küzdöttek. A neveknek sok értelme lehet, de a magyar nyelv szerint is fontos megvizsgálni a csapategységek neveit.

A Phokh a Pók név mellett a Fők értelmet tartalmazza. A hunok után a Fők, vagyis vezérek haladtak. Mögöttük mentek a Ta-Vas Barók, a Vas Férfiak (Bar). Nem gondolható, hogy Tavaszbár lenne e csapategység neve. Mögöttük a Hedj-Madag, vagyis a Hegy, vagy Hetu Madák következtek. A Hedj-Hegy értelme a hegyes harci eszközökre vonatkozik. Az Ijmakh csoport az Íj-Mag. A Makh Nagy értelmű is, ezért ez az egység lehet a Nagy Íjasok csapata. Kath jelentése Király és macska. Ha a fők elöl mentek, a királyok mehettek-e a sereg közepén? A Teguar a Teg-Vár, vagy csak a Teg-Urak neve. A Teg kerek, mint a Nap. A Koukar a Kő-Kar. A Schischp, Dchigph nehezen értelmezhető. A Pagashasdj talán Pa-Hashasdj, vagy Fej-Hasadj jelentésű, ha a G olvaható H-nak. Az Eckersouan talán Ész-Ker-Sován jelentést viselt, akik a had körül járőröztek, mint Sövény védték a csapatokat.

Ermanrik keleti góz király uralma alá tartoztak a következő népek. E népeket Jordanesz jegyezte le a Getica XXIII. 116-ban. Szász Béla Kloos 1859 évi kiadása szerint közli Jordanesz neveit. Gothos, Scythas, Thuidos in Aunxis, Vasibroncas, Merens, Mordensimnis, Caris, Rocas, Jadzans, Athaul, Navego, Bubegentas, Coldas.

Momsen kiadásában a nevek így néznek ki: Golthescytha, Thuidos, Inaumxis, Vasibroncas, Merens, Mordens, Imniscaris, Rogas, Tadzans, Athaul, Navego, Bubegenas, Coldas.

A neveket már sokan értelmezték, a témának bőséges irodalma van. Sajnos, a magyar nyelv szempontjából kevesen vizsgálódtak.

A Gothos a Gótok nevet tartalmazza. Svédország déli középső része ma is három gót tartományból áll, és van egy Gotland nevű sziget is.

A Scythas név Szkűthákat jelent. A Golthescytha név mögött az Arany-Szkűtha név rejlik. A Gold Arany a germánoknál, a nevet Golde-Scytha formában értelmezhetjük. Eszerint volt egy arany-szkűtha nevű nép is. Mivel a Szkytha egyik jelentése Ász-Kutya, az Ász meg a magyarok neve, mint a Vadász csillagkép népe, ezért az arany-szkűthák kifejezés a Vadász környékén lévő csillagokra is vonatkozik. A Gyémánt-Kutyák már a hűség régi szimbólumai, a Nagy Kutya és a Kis Kutya, Vadászebek és a Farkas jöhet szóba.

A Thuidos in Aunxis, és a Thuidos, Inaumxis az észtekre vonatkozik. A Thuidos a Csúdok neve, de nem teljesen világos, hogy a Csúdok a magyarokra, vagy az észtekre értendő eredetileg? A magyar nyelvben a Csu-Da szó Csillag-Ország, több változatban is él nyelvünkben. A felsorolás helyett a Csudi, Csoda alakokat említem csak meg. Mindig azt gondoltam, a magyarok a Csudák, vagyis a Csillagország népe, az észtek és sokan mások a mi rokonaink. A Csúd-tó az egykori magyar birodalomról is kaphatta nevét, az észtek a Visztula torkolatától kezdve egészen a Finn-öbölig éltek, még a gót időkben is. A Thu-Idos jelent még Idős-Napot is.

A Vasibroncas így bontandó: Vas-i-Broncas. Ez Vas És Bronzos jelentést tartalmaz, tehát volt egy magyar törzs Észtország közelében, amelyik a Vas és Bronz előállításában jeleskedett, innen is kapta a nevét. A Vas és Bronz magyar eredetű szavak.

A Merens név mögött a Merja nép neve ismerhető fel. A merják kihalt finnségi nép, a Muromák rokonai. A Merens név tehát finnségi népet jelent.

A Mordensimnis és Mordens nevek a Mordvákat jelentik. Igen érdekes népnév, még a morvákhoz is lehet közük, mivel sokkal régebbiek, mint a morvák. A Mor a fekete és a halál neve, de nem ismert, hogy ez a nép miért választott magának ilyen jelentésű nevet.

A Caris és Imniscaris névben Kári népünket ismerhetjük fel. Hatalmas nép volt, Kréta, Kária, a Kárpok és a Karélok is hozzájuk tartoztak.

A Rocas, Rogas nép nevében Ruga nagykirály neve is megjelenik. A Ró Írás, a Ka és Ga Ház, ezért ez a nép az írás háza volt. A Rogastadzans állítólag Volgalakók értelmű, finnugor nyelven, és a Volgától keletre éltek, Marquart szerint. Azon érdemes kételkedni, hogy valamely nép a Volga lakója volt. Ró a Nap neve is, a Ka és Ga Ház, ami miatt ez a nép a Nap-Háza is lehetett.

Az Athaul névben az Atya és Ul neveket ismerhetjük fel. Az Atya Fiai, vagy Atyák és Fiúk a népnév értelme.

A Navego népnévben a Nav-Ego szóelemek szerint a Nap-Égő fogalmat ismerhetjük fel. Az Égő Nap népe bizonyára napvallású volt. A Nap-Nav fejlődésre sok példát lehet hozni.

A Bubegentas és a Bubegenas népnevekben a Bube és Gentas, Genas névelemeket különíthetjük el egymástól. A Bube lehet akár Búb-E, vagyis Búb-Házúak. De nem biztos, a Bube jelentését tovább kell vizsgálni. Viszont a Genas egyértelműen a Genakh névvel mutat rokonságot, ami a Jenő törzs neve. A Jenő törzsnév 1.100 éve még Genakh formában hangzott. A Gén magyar eredetű szó, amit az etruszkból ismerünk, a Géniusz alapján. A Gen és Ken közvetlenül rokon szavak, ami miatt a Gentas is lehet Kentas, ami viszont a Kent-Kend fogalom felé irányítja az érdeklődést. A Bube-Gentas a Kend törzse is lehetett esetleg.

A Coldas névben a Kolcs magyar törzset láthatjuk. A Kolcs nevet írták Kolch, Colch alakban is. Grúzia magyar népe voltak, ma sok helyen felismerhetők a Kárpát-medencében. A Kold még rokon lehet a Kald, Kaldeus névvel. A Káldok Kis-Ázsiában laktak, a Kaldeusok délről érkeztek Mezopotámiába, egy magyar-szemita keverék népként. A Kolcsok Kolchisz formában léteztek Grúziában. Szibarisz nevű városuk Nap-Vár, amit Arany-Várnak is értelmeznek. Cold és Gold?

Ermanrik keleti-gót birodalmában más népek is éltek. A Herul germán nép állítólag a Maeotis vidékén is lakott. Her-Ul szó szerint magyarul a Hősök Fiai.

Szász Béla a finnugorok közé sorolja a Vesi népet. Talán ők a Vepszék? Azután a Vidiváriak is léteztek a Balti-tenger közelében. Ők a Víziváriak, nevük szerint egy magyar törzs.

Az Antok törzse szláv volt, mondják a kutatók. De a csecsenek is viselték az Ant nevet. Az An az Ég, a T (An-T) a Hely, Ta. Mivel az angol Ant hangya, és a magyar nyelvben a Han-Gya a Pokol-Háza, akik megeszik a holttesteket, el kell képzelni, hogy az Antok valamiképpen kapcsolatban voltak An istennel, és népével, a magyarokkal. A Karantán és Karinthia névben esetleg a Kara-Antok fogalma tényleg megjelenhetett, a Fekete-Antok nevében a Kara magyar szóösszetétel.

Szintén szlávnak minősítik a Veneta népet, akik Trója felöl érkeztek Venétia, vagyis Velence környékére. A Vendek, akik a szlovének, a venetáktól vették vend nevüket. A Vén ugyanis Fény értelmű is, a vének a magyarok, a fény népe, akiktől számtalan nép származik, mint a szlovének is.

Téves felfogás, hogy szlávok éltek volna Közép-Oroszország területén a hunok korában. A szlávok a magyarok és alánok keveredéséből jöttek létre, amit az orosz nyelv szókincse bizonyít a legjobban.

Érdemes megállni egy kicsit töröknek minősített törzsneveinknél. Egyes magyar kutatók ugyanis akkora ámokfutást végeztek a magyar nyelvi és történeti tudományban, amilyet sehol másutt nem végezhettek volna. Talán azt gondolták, hogy ma a kérdéses területeken törökök élnek, ezért aztán a régi nevek is a törökökhöz tartoztak. De ez nem igaz, a törökök mindössze 220 körül törtek ki a kínai alávetettségből, így a török nyelv sem jelenhetett meg sehol a 220-as évszám előtt. Azt találták ki, hogy sok korabeli törzsnév török nyelvű, amikor még nem is léteztek törökök, saját maguk mitológiája és hagyományai szerint sem. Nézzük a neveket.

Sara-ogor, Saragur – Fehér ogur

Ücsogur, Ultzinzur – Három-ogur, Ücs-oguz – Három oguz

Besgur, Bittugor – Öt-ogur

Altiogur, Alcidzur – Hat-ogur, Alty-oguz – Hat-oguz

Tokurgur, Kuturgur – Sékiz-ogur, Nyolc-oguz

Kutrigur, Kotzagir – Kilenc-ogur, Tokoz-oguz, Kilenc-oguz

Onogur ( az Unug-Úr helyett) – Tíz-ogur

Utigur – Harminc-ogur

Németh Gyula azt állítja, hogy a török népnevek az Ok-Nyíl szóra vezethetők vissza. Az Ok helyett általában az Og-Ur ismerhető fel a törzsnevekben. De az Ug, Uk Fiú, Gyerek a magyar nyelvben. Az Ok és Ék Csillag a magyar nyelvben, a csillagnak lehet nyila, ez igaz, de azt kell mondani, Németh Gyula minden elképzelése hamis. Egyetlen állítása sem igaz. Németh Gyulának Hóman Bálint segít összeállítani a fenti táblázatot, ami rendkívül sokat ártott a hunok kilétének felderítésében. Szerencsére a kínai tudomány mérhetetlen fejlődése mellett más tudományok is sokat fejlődtek az utóbbi évtizedekben, a kínaiak a hunokat egyértelműen magyaroknak határozzák meg.

Maga az Ogur név sem török. Nem is nyíl az értelme, továbbá a török nyelv a magyarból ered, és aki ezt az alapszabályt megszegi, csak hamisságokra jut.

Saragur névben a Sar Király, az Agur a Agar népnévvel azonos. A rómaiak Agarénusoknak is nevezték a magyarokat. Ők a földművelés feltalálói. Agárd és Gárdon(y) is az ő városuk. Az agár kutya eredeti magyar vadászkutya, nevét az agar törzstől kapta. Az Agrárium is az Agarénusokhoz kapcsolódik.

Sadagok, vagy Szadagok volt egy dunántúli hun törzs neve. A névnek ismert Szadagar variánsa is. Sza a magyarok, a Menny Fiai neve. A Szad a Száz régebbi alakja, ami miatt Szad-Ag jelentése Száz-Ág. A Száz fogalma természetesen a csillag fogalomból alakult ki, rokon a Szatem indoeurópai és a Szat-Szet szélesen elterjedt nevekkel.

Az Akacirok ellen Atilla hadjáratot vezetett. A Kaukázusoktól északra laktak. A népnévben nem nehéz felismerni az A-Kasz-Ir nevet. A Kasz a magyarok klasszikus hét törzséből a hetedik, ők a Kassu nép, a Kassziták, a Kassziterit névadói, akik 6.000 éve már Dunaújváros mellett is a bronzkészítésen szorgoskodtak. Atilla idején a kazárok tehát a Kaukázus északi előterében voltak, törökök már csak ezért sem lehettek. A zsuan-zsuan vereségig a törökök nem tudtak nyugat felé terjeszkedni.

A Logadok név alatt nem törzset kell érteni, hanem a király mellett lévő vezetőket. A név Lo-Gad elemei Nagy-Ház értelműek. A Ló (Lu, Laó, Loa, Laú) Fény, Ember, Nagy és Paci, Equus. A Ló-Darázs, Ló-Hangya, Ló-Bab stb. szavakban a Ló tehát Nagy. A Gad Ház, ez a szó szerepel az A-Gad-E, vagyis Akkád névben is. A Lo-Gad tehát Nagy-Ház, amelyek vezetői kisebb királyokként segítették a királyok királyát. Több logad nevét ismerjük, akik valóban vezérek voltak.

Ultzindur nevében az Ul Fiú, a Tzin a Szin-Cin-Csin fogalmának felel meg, amelyek Napot jelentenek, bár a sémiknél Hold is lehet a Szin-Sin jelentése. A név tehát Fia a Napnak. Az Ul-Tzin-Dur harmadik eleme a Dur. Ebben a szóban az Úr is érthető. Ha valóban Ul-Csind-Úr a név igazi formája, akkor jelentése Fia-Napocska-Úr. Ha azonban mégis Ul-Csin-Dur a név eredeti értelme, akkor a Fiú-Nap mellett a Dur Torony valószínűleg. Népe az Ultzinzurok, Ultzindurok, az Al-Duna vidékén tevékenykedtek. Ez a hun népnév is magyar nyelvű, Ul-Tzin-d-Úr jelentése Fia a Napocska istennek-Úr jelentést adja ki.

Az Ultzinzur név teljesen hasonló az Ultzindur népnévhez. E törzsnév kétségtelenül magyar nyelvű.

Emnedzur hun királyfi Ultzindur testvére. Az Altziagir törzs szintén hun volt. A névben az Al Magas, a Tzi a Nap, a Gir Gyerek, ami miatt ez a törzs a Magas Nap Gyerekei nevet viselte. Nem lehetséges fontos törzsneveink török alávetése, csak azért, mert a hazai tudomány képviselői olyan otrombák, hogy semmilyen ókori nyelvet sem ismernek.

Tehát Altzindzur hun törzs a nevében az Al – Magas, a Csind – a Napocska, és az Úr nevet hordozza. Ez a hun törzs neve is magyar nyelvű. A Csin a Csinos szavunkban is felismerhető.

Unug Urai Urukból jöttek elő, nem tudni, mikor. De nem vagyunk szumerok, ez is igaz.

A magyarok ősidők óta a Hét népe voltak, a király népe, ezért nem lehet több és jobb pontosítás a témában. Hiszen Isten népének nem mondtuk magunkat, szerénységből, holott valójában Isten népe vagyunk. A Hét, Heta Királyt jelent, aki több fokkal is alant van az isteni szféránál.

Jordanes említi meg a fossaticiusok, árokvédők, és a sacromontisiak, szent hegyiek törzseit, akikről nincs közelebbi adat. Az árokvédők az Agatyrzosz, vagyis A-Gát-Őrzős néppel lehetnek kapcsolatban, akik, nevük szerint, még Dárius idejében, nagy sáncokat építettek a Kárpát-medencében és Moldvában. Mármint ha tényleg ők építették azokat a védműveket.

Irnik, másként Jonák utódai Uturg és Kuturg. Uturg és Kuturg törzsnévként is megjelenik az írásokban.

Szirmay a "Hungaria in Parabolia" című művében, a II. Kiadásban (Budas, 1807, 122. 1.) ír a Hadakúttya fogalomról, amit Lugossy József is ismertet. A részlet, szó ,szerint:

"A Tejutat, a csillagok tömegét a magyarok azért nevezik Hadakúttyának, mert Ázsiát elhagyva ennek a csillagképnek vezetésével érkeztek meg Európába. Az Útmutatót Út-Úrnak nevezték, azt pedig, aki a lovak itatásáról gondoskodott, Kút-Úrnak. Ami miatt egyes görög írók, akik nem ismerik az értelmét, Uturgurinak és Kuturgurinak nevezik őket."

Lugassy József azt is elmondja, hogy Szirmay ezt a szöveget Perecsenyi Nagy László "Léta" című verses munkájából szerezte, amelyben szerepel a Hadak uttya, és az Út-úri kifejezés. Az egész koncepció nem teljesen helyes, mert a magyaroknak olyan eredet-mitoszaik is vannak, amelyek nyugati, vagyis atlantiszi eredetet bizonyítanak. Tilos tehát ráállni egyes keleti leszármazási tanokra, amikor a keleti tanokkal ellentételes tanok is nagyon jelentősek.

Jonák (Irnik) hun királyfi utóda Uturg és Kuturg. A két fiú nevével két törzs is keletkezett. A két törzs nevét több féle alakban jegyezték fel. Az Utrigur és Kutrigur a hunok két népének neve.

Horváth Ádámnál 1817-ben Útigúr és Kútigúr népnevek szerepelnek.

A Kutrigur, Kuturgur nevekben sok értelmet fedezhetünk fel. A Kút a Kutat, Kút, Kutya nevek viselője, az Égi Kutyák Vadász, Nimrúd követői. E neveket sok formában lehet vizsgálni. Az Uturgur népnévben Utu, a Napisten neve van benne. Sok oldalt lehetne írni a lehetséges értelmezések szerint, amelyek mind magyar nyelviséget bizonyítanak. De ezt most nem érdemes elkövetni.

Az Utrigur, Uturgur névben Utu, a Napisten neve van jelen. A törzsneveket vizsgálhatjuk görög, római átírások alapján, de valódi kiejtésükhöz nehezen juthatunk el. A valódi jelentéseket a magyar nyelv adja meg. Kotragos király nevében a Kő-Trák fogalmat kell felismerni. Ebből a névből juthatunk el a hunokhoz is, akik tehát a trák magyarokkal is rokonok, de nem törökök.

A Kocs és Kolcs magyar, vagy magyar-rokon törzsek felfedezése is a hun időkhöz köthető. Mindkét jelentős magyar törzs után sok földrajzi nevünk maradt fenn. Bakay Kornél az avarok között Koch nevű népet azonosított, ők a Kocsok. A Kolcsok is sok mai földrajzi névben szerepelnek, ők a grúziai magyarok, akik Kolkhisz név alatt szerepelnek a görög szerzőknél. A mai, hivatalosnak tekintett akármi, ami a magyarok ellen dolgozik, természetesen nem érti neveinket, mivel a magyar nyelvnél sok tízezer évvel fiatalabb közegben gondolkodik. A mai hivatalos kutatók eredményei tehát csak a semmibe vezetnek.

A székely népről már esett szó. Ők nem a hunok utódai, amint több krónika is állítja, hanem sokkal régebbi magyar nyelvű népesség, akik legalább Kr.e. 2.000 körül már a Kárpát-medencében tevékenykedtek. Tehát a székelyek egy nagyon régi európai ősnép, akik szoros rokonságban álltak a keleti hunokkal, a nyugati magyarokkal, meg a déli inváziós erőkkel.

A székelyek legalább Kr.e. 2.000, vagy esetleg Kr.e. 10.000 éve lakták a Kárpát-medencét. Mérhetetlen nagy jelentőségük van az európai civilizáció felvirágzásában és elterjedésében. A székely ősnemzet történelme ma sincs kikutatva.

Az Arimphaeusok a Ripaeus-hegység végénél laktak, Ammianus Marcellinus szerint. A Chronius és Vistula forrásánál, mellettük az alánmok laktak. A Vistula név tehát régebbi a szlávok megjelenésénél, amit ez az adat is bizonyít. A Visz-Túl-A azt jelenti, hogy Visz-Túl a Vízen, és magyar nyelvű folyónév. Az Arimphaeusok neve az Arimaszpok nevére hasonlít, az Egy szeműekre. Ez az egy szem természetesen a Napisten, de valójában természetesen két szemük volt ennek a szkytha népnek is, csak napimádatukat nem értették meg a görögök. A Chronius folyó talán a Gronius, a Garam, aminek a forrásvidéke valóban közel fekszik a Visztula forrásához.

Kánnai Zoltán három könyvet is írt a magyar őstörténetet kutatva. Egyik könyve jobb a másiknál. Sok szerzőt felvonultat, különösen a Közel-Kelet szerzőit, akik tovább erősítik és bűvítik a hun és magyar történelmet. Nagyon ajánlható mind a három könyv az ifjú kutatók figyelmébe.

Az örményeknél a IV. Században a Madagh, Hétzmadag, Machor, és Gud-Makar nevek jelennek meg. A Madák a magyarok, a Hétzmadag a Hét-madák, a Machor a Magor, illetve Mak-Hor, a Gud-Makar névben a Makar a Kard, Herkules neve, aki a magyarok őse.

A hun törzsek elterjedése nagyon nagy, aminek határait nehéz felderíteni. Ha igaz erkölcsű kutatók kutatják a hunok kilétét, akkor azonnal a magyar nyelvhez jutnak, amiből sok rokon nyelve keletkezett.

XXIII.FEJEZET: HUN JELLEMZŐK

A hun magascivilizáció rendkívül fejlett volt. Belőle sarjadt ki a kínai civilizáció is, ami önmagában is megmutatja a hunok elképesztő fejlettségét. A hunok tanították meg a kínaiakat mindenre. Valójában a hanok az europid hunok és a helyi népesség keveredéséből jöttek létre, amit népnevük is mutat..

Genetikailag a hunok europidek voltak. Az europid hunok azonosak a magyarokkal, akiknek sok neve volt a sok tízezer év alatt, amely nevekből néhányat ismerünk. Az europid hunok és mongolid helyi lakosság keveredéséből, összeolvadásából több jelentős nép és népcsoport jött létre. Közöttük legjelentősebbek a japán, a koreai, a mandzsu-tunguz, a török és a mongol csoport. A paloázsiai népek között is keresni kell a rokonainkat, mivel a jukagirokról csak nem régen mutatták ki magyarokkal való szóegyezéseiket, és a finnugorokhoz való tartozásukat. Az ugor szó szumert jelent, vagyis az ugorokat a szumerokkal kapcsolták össze az ókori szerzők. Azután a tibeto-kínai nagy nyelvcsalád népei is sok genetikai azonosságot hordoznak velünk.

A kínai írás egyértelműen a magyar rovásírásból ered. A kínai írás eredetének megfejtése gyerekcipőben jár, mert a kínai tudósok nem a megfelelő módszerekkel keresik írásuk eredetét.

A Taó egyértelműen magyar eredetű. A négy világtáj isten mellett van még négy világtáj isten, akiknek mind a nyolc neve a magyar rovásírás alapján jött létre. Van továbbá még 512 variáció, kivétel nélkül mind a magyar rovásírás betűi alapján képzett fogalom. Így összesen 520 lapot lehet megalkotni a magyar ábécé szerint, ami a Taó alapja. Mivel a Taó témakörében is a magyar táltosok tudása jelenik meg, ezért erről a témáról nem lehet sokat írni. A táltosok tudása őket illeti.

A genetikai eredet mellett a hunok magyar nyelve két elsöprő erejű bázis, ami alapján abszolút biztonsággal bizonyíthatjuk a hunok magyarságát. Az íráshoz kapcsolódik a magyar nyelv, mert a magyar írást csak magyar nyelven lehet olvasni. A három fontos ténnyel, a genetikával, az írással és a nyelvvel, meghatároztuk a hunok magyarságát. Az ellenség, aki alaptételeinket támadja, az utolsó leheteléig küzdeni fog ellenünk, mert a Sátán oldalán állnak. Isten népét, a magyarságot, a sátánisták nem ismerhetik el ősüknek, mert ez már politika és vallás, semmi köze a tudományhoz. A sátánisták természetesen a hazugok népe.

A hun csudaszarvas monda Kézai Simon jóvoltából maradt fenn. Nemrót Persiába költözik, a szerző szerint. Nemrót nem más, mint Menróth óriás, aki a nyelvek összezavarása idején Eviláth földjére ment, amelyet ebben az időben Persia tartományának neveztek. Ott nejétől, Eneth-től, két fiat nemze, Hunort és Mogort. De Menróth óriásnak, Enethen kívül, több neje is volt, akiktől több fia és lánya is szület6ett, akik ma is Persia tartományát lakják, termetre és színre hasonlatosak a hunokhoz, csakhogy különböznek a beszédükben, mint a szászok és thüringek.

S minthogy Hunor és Mogor első szülöttek valának, atyjoktól megválva külön sátrakba szálltak.

Történt pedig, hogy a mint egyszer vadászni kimentek a pusztán egy szarvas ünőre bukkannak, mellyett, amint előttük futott, a Meotis ingoványaiba kergetének. S midőn az ott szemök elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földeket baromtartásra alkalmasnak szemlélték.

Kézai Simon írása sokszor téves, ez igaz. Máskor azonban igazat mond. Ha a hun monda Kézai Simon írására épül, akkor azt modhatjuk, hogy helyes a történet alapvetően.

Arról van szó, hogy a Csudaszarvas nem más, mint az éjszalai égbolt, a sok csillaggal. Ahogy az éji égbolt is halad keletről nyugatra, úgy haladnak a magyar-hun törzsek is kelet felől nyugat felé. Az égbolt a Csudaszarvas, csak ezt a képzetet sokan képtelenek felismerni. Pedig a magyar nyelv világosan beszél.

Abból a képzetből, hogy az emberiség ősei a csillagok közül születtek, és haláluk után csillaggá válnak, sok helyes, és sok félreértett írás született.

Meotis ingoványaiból visszatérve atyjokhoz, s búcsút vevén tőle, minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé szállának lakozni. Meotis tartománya pedig Persia hazával határos, s egy igen keskeny gázlón kívül mindenfelől tenger övezi környül, folyói teljességgel nincsenek. Nehéz oda bé, s onnan kimenni. Ott öt esztendeig mozdulatlanul maradának. A hatodik évben kimenvén, Belár fiainak nejeire, s gyermekeikre bukkanának. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének, Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nőül.

A Szarvas neve szóösszetétel, a Szár és a Vas (Vasz) két magyar szó ötvözete. A latin Cervus (szarvas) már rontott alak, mint a többi indoeurópai szó is, de mind a magyar nyelvből keletkezett. A Szár több jelentésű szó, de itt a Sár (sárga) jelentés jön elő, a Vas pedig Fehér értelmű. Felső-Egyiptom nagyvárosa, Vasz, a mi a Duna mellett lévő Vác nevével azonos. Ebből a szavunkból erednek a germán Weis és hasonló szavak. A Szár-Vas tehát sárga-fehér, vagy arany-ezüst értelmű, és a csillagos égre vonatkozó szó. Az ég jelképe a szarvas, a borjú szőre több hétig pettyes, ami a csillagos eget jelképezi. Tehát, amikor a testvérek üldözik a csudaszarvast, akkor valójában az égbolt forgásánek irányába haladnak. A magyarok 40.000 éve értek Galliába, a legenda eredete legalább ilyen idős.

Az Ünő jelentése Ü-Nő formában Magasságos-Nő, aki maga a csillagos égbolét. De Un-Ő (ünő) formában az Ég Királynője-Ő a jelentése. Un egyik legnagyobb istennőnk. A szarvas tehát nő, és nem hím. A csillagos égtől születtünk, amit a csudaszarvas valódi kiléte is bizonyít.

Ménróth a Mennyei-Róth, vagyis Rúd. Ő a Vadász csillagkép, a magyarok jelképe. Nevének más alakja a Nimrúd és Nimród.. A Nim és Num a Magas, és Oroszlán, a Rúd jelentése Vörös és Rúd. Ur-Nim formában "oroszlán", tehát Szepes Mária kitűnő magyar író "Vörös roszlán" című regénye is ebből a közegből ered. Csak Numitor, Numa Pompillius és Numi Torem nevekre emlékezzünk, hogy nagyobb kitekintéshez jussunk. Ősapánk tehát a Vadász.

A Meotis valamilyen mitikus terület. Egyrészt a földön, másrészt az égben van. Az égbe a Tejúton, vagyis a Világfán lehet feljutni, amiről sok mese regél. A földön az ókorban már nem létezett olyan terület, amelyre csak egy helyen lehetett bejutni, kivéve a Krím-félszigetet. De ott vannak folyók. Viszont volt egy nagy szigetszerű föld, a Volga-Don és a Kuro-Manics törésvonal között, amely megfelel Meotis leírásának. A területen a Mayota törzsek éltek, akik nevéből Maya istennő nevét értelmezni lehet. Ezért Magor neje Maja.

Dula nevének jelentése Nap-Helye. Du a Nap, La a Hely. Az alánok neve az "A-Lán" formában az Isteni-Lányok jelentésű. Talán tényleg alán hercegnőket vettek feleségül a magyar hercegek, de ez nem valószínű. Egyszerűen azért, mert sem alánok, sem indoeurópaiak nem léteztek abban a régi korban. Az alánok megjelenése sokkal fiatalabb korban történt. Kézai Simon nem ismerhette az időbeli határokat, amit ma sem ismernek többségükben a történészek.

A Gesta Hungarorum szerint Hunor és Mogor elsőszülöttek voltak. Egyszer egy szarvasünőre bukkantak, amelyet üldöztek. Így kerültek Meotis tartományba. Ott öt évig nyugton maradtak, majd a hatodik évben kijöttek Meotisból, és Belár fiainak nejeire bukkantak, és gyermekeikre. Történt, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének, Dulának két leányát is elfogták, akiket aztán feleségül vettek.

Belár fejedelmet a bulgárokkal azonosítják, a bulgárok egy magyar nyelvű törzsszövetség volt. Unug Urak voltak, Unug nagy népéből, egyik legnagyobb városunk Uruk volt, aminek Unug és Urog neve is volt. Belár nem török, ahogy sokan állítják, hanem magyar volt, a magyar nyelvcsaládhoz tartozott népe.

A Képes Krónika szerint Hunor és Magog a neve a két testvérnek. A pusztaságban szarvasünőre bukkantak, a Meotis ingoványaiba üldözték. A mocsarakban öt évig megültek, mikor kimentek, sátrak alatt Berekának feleségeire és gyermekeikre bukkantak, akik a kürt ünnepét ülték. Őket elrabolták. A vízözön után ez volt az első rablás. Úgy esett, hogy ama csatában Dul alán fejedelem két lányát is elfogták, akiket feleségül vettek. Tőlük erednek a magyarok és hunok.

A Képes Krónika azt állítja, hogy Magog és Hunor Japhet fiai. Japhet nagyon közeli rokonságban van Nimrúddal. A neve magyar nyelvű. Ap és Ep a Ház, a Het a Hét, Ap-Het ezért Háza a Hétnek, apja a hétnek. Magog nem azonos Magorral. Mag-Og jelentése Csillag-Óriás, ami a Vadász csillagkép egyik neve lehet. Mag-Or viszont a Csillagok-Ura, ami istennév, azután a Nap és Oroszlán, továbbá "magyar" jelentésű.

A vízözön utáni első rablás, a szerző elképzelésében, valamikor Kr.e. 3.900 előtt zajlott le.

Jordanes hun eredetmondája, amikor ilyen-olyan boszorkányokról beszél a hunokkal kapcsolatban, meglehetősen nehezen érthető . Viszont a hun ijedeztető motívumok tényleges megléte Jordanes írásában arra figyelmeztet, hogy nem értjük eleink gondolatvilágát, és gyorsan elvetünk mindent, amit nem értünk meg első szóra. Jordanes azt írja, hogy ezer vitéz vágtat a Csodaszarvas után. Azután a szarvas közli, hogy valójában ő vadászik a vitézekre. Nincs visszaút, itt rekednek, vissza többé nem mehetnek. Az ezer vitéz ezer csillag, akik itt rekednek a Földön, vissza már nem mehetnek az egekbe, a csillagok népe lejött a felszínre. Új országot kapnak a Csodaszarvastól. Ahol a Csodaszarvast királyukként ünneplik.

Egy csangu magyar regében a Csoda fiú szarvas a szarva között hozza a Napot, mellén a Holdat, homlokán csillag van, szarván ezer csillag. A szarva a Világfa egyik jelképe. Elindul az égi Duna fényes partjáról. Tehát a Duna a Tejút sokadik megtestesítője. A Duna neve Du-Na formában a Nap-Háza, a Tejutat számtalan nap, vagyis csillag alkotja. Világosan beszélnek őseink, csak meg kell érteni őket.

A csodaszarvas motívum indián törzseknél, a lappoknál, irániaknál is előfordul. A voguloknál is, akik neve Bog-Ul, vagyis Nap-Fiú oroszul, és szumer eredetűek. A török és mongol azonosságok a magyaroktól erednek, vagyis a hunoktól, és nem régiek, ha 1.800 év nem vethető össze a magyarok régiségével.

A farkas, az oroszlán és a sárkány szintén jelentős a hun hagyományban. A Féreg jelentése lehet Farkas és Sárkány. A Fába Szorult Féreg és a Toportyán Féreg a farkas neve, de féreg a sárkány is. Smaug sárkányra a tóvárosi emberek a Féreg szót alkalmazzák Tolkien nagyszerű regényében. Az oroszlán és a sárkány fogalma is keveredik. Mivel az állatok csillagászati motívumokat testesítenek meg, teljesen világos számunkra, hogy a Féreg és Sárkány a Tejút, az oroszlán a Nap, a Farkas pedig egy csillagkép.

A madarak közül is sok szakrális volt, a szakralitásuk a nyugati magyar elképzelésekhez kapcsolódtak. A Turul a Nap-Rul való madár, a Turul-ház jelképe. A Turul-házból kapott Európa minden minden királyi háza hercegnőt, az Árpád-ház téves megnevezés, mivel az árpádháziak is mind turulháziak. A Turul-ház olyan hatalmas királyi család, amelyhez nincs mérhető, és még senki sem dolgozta fel a történetüket.

A magyar és bulgár hadsereg felépítése azonos. Hasonló volt a hun csatarend is. A hunok seregei déli irányban álltak, a jobb szárny nyugatra, a bal szárny keletre szerveződött. A teljes haderő lovas volt, gyalogság nem létezett. A török sereg harmada gyalogos volt, amikor megverték a zsuan zsuan, vagyis avar sereget. Később is rendelkeztek gyalogsággal, az eredeti magyar és bulgár sereg azonban lovas harcosokból állt. Nehézpáncélos és közepesen páncélozott lovasság alkotta a hadsereget, amikor kellett, könnyű viseletre tértek át.

Mivel az akkori, és a jelenlegi világ egyik legfejlettebb és leghatalmasabb népével, a kínaiakkal harcoltak, senki ne gondolja azt, hogy gyenge hadseregük volt. Mivel az erők nagyjáből egyformák voltak, bár a kínai emberfölény akár ötvenszeres is lehetett,, a hun hadsereg nem volt alacsonyabb rendű, mert ha az lett volna, nem léphettek volna fel egyenlő rangú félként a kínai császárokkal szemben. Meg aztán egy idő múlva csak eltanulták a kínaiak fortélyait, akkor is, ha nem a szumer, etruszk, egyiptomi civilizációkból jöttek volna.

Hadúr Kardja rendkívüli jelentőségű. A kardot a magyarok találták fel. Vezér csillagképét 30.000 évesnél régebbi csontlapocskán is ábrázolták, amelyen jól kivehető a kard, mint nemi szerv. Kis-Ázsiában 8.000 évesnél régebbi kőkardokat őriznek múzeumokban. Mivel kőből készültek, harcértékük kicsi lehetett, ellenben szimbólikus értékük magas volt. A terület a szavárdok országához tartozott. Az Excalibur Hadúr Kardjának párja, amiről angol írók is beszélnek. Ruga, Atilla és más hun királyok is voltak Angliában a rómaiak kiverése miatt. Ekkor kerülhetett kelta rokonaink látókörébe Hadúr Kardja.

A követségek gyakoriak voltak a hun udvarokban is. Számtalan követ ment Kínába, és érkezett Kínából. A Követ szó eredetileg Kő-Vet értelmű, a kövön felirat volt, amit a király a követ útján átvetett a másik királyhoz, aki elovasta az írást. De a Kö a Ku – Száj közvetlen rokona is, ami azt is jelenti, hogy a király a Száját veti át a másik királyhoz. A hun követeket gyakran visszatartották a kínaiak, ekkor a hunok is visszatartották a kínai követeket. A követ néha több évtizedig is távol volt hazájától.

A Kutyafejű király mondák a hunokhoz kapcsolhatók. A Kút és Luk a csillagok neve, a Kutya szó a Kút szóval közeli rokon. Mivel a tündérek hegyes fülűek, és a magyar népek tündéreknek tartották magukat, a kutya hegyes füle jól megfelelt a tündérek fülének. De erősen lehetett keverni a szumer Kuta, a Kutya, a Qutu (Guti), a Kút, Kutat – Kut és más fogalmakat.

A lovasnomád életmód Kr.e. 2.000 körül fejlődik ki. Kr.e. 2.000 előtt nem bizonyított a lovasnomád életmód. Az is feltűnő, hogy a nomádok megjelenése az akkádok hatalmas emberirtásai után történik.

Csaba története szoros leszármazást mutat a hunok és székelyek között. Az a helyzet, hogy a keleti magyarok, vagyis a hunok, és a székelyek két külön magyar nép. A székelyek Kr.e. 1.500 körül biztosan Európában éltek, a Csaba monda hunjai inkább csanguk. A mai eredeti, igazi hunok a csanguk, akik a székelyekkel valóban szros rokonságban vannak.

Akár három Csaba herceg is lehetett, a történeti adatok alapján. Egy Csaba 15.000 harcossal Macedóniába ment, ők a mai macedónok magyar ősei. Továbbá 3.000 hun Csigla mezejére ment, akiket a székelyek őseinek tartanak. Ezt a mondát azért kell javítani, mert Csigla mezeján talán 50.000 éve magyarok éltek, vagyis székelyek, akik befogadták a 3.000 hunt, de nem a hunok voltak a székelyek ősei. A történeti tények a krónikának súlyosan ellent mondanak. Azt viszont semmi sem cáfolja, hogy a székelyek és hunok azonos nyelven beszéltek.

Vajon volt-e magyar-hun monda? Nem volt, mert a magyarok, mint fejedelmek, egyértelműen tudták, hogy a különböző magyar népek magyar nyelvűek. Nem jutott eszükbe annak bizonyítása, hogy ami tény, azt egyszer majd a hazugok megtámadják. Mivel természetes igazság volt a hunok magyar nyelvűsége, a magyar táltosok és fejedelmek nem törekedtek arra, hogy bizonyítsák azt, ami Istentől valóan igaz.

A törzsszövetségek a magyarok fejlődési szakaszain is megjelentek. A hunok is törekedtek a törzsi szövetségekre.

Az udvar a hunoknál is létezett. A névben az Ud és Vár szavak ismerhetőek fel. Ud a Nap, szumerul Udu, ő a Nap nevében uralkodó napkirály. Egy várban lakik, ezért a lakhelye Ud-Var nevet kapott. A nép tagjai a királyhoz az udvarba mentek fel, ha ügyük a királyhoz szólította őket.

A trónöröklési rend szerint a király halála után a legidősebb testvére következett a trónon. Ezt a rendet gyakran megváltoztatták, amikor a kiráky fia követte apját az uralkodásban. Hamlet a király fia volt, de apját az apja testvére gyilkolta meg, aki aztán király lett. Géza fia István lett a király, apja halála után, aki viszont Koppányt, apja testvérét megölette, mivel Koppány a trón felé nyújtotta kezét. A trónöröklési rend nem volt egyértelmű a hunoknál sem.

Az Országtanács a mai Országháza elődje volt hun testvéreinknél. Először az év első hónapjában jöttek össze, ez volt a kisgyűlés. Májusban aztán volt a második összejövetel, ez volt a nagygyűlés. Liong városnál, vagyis a Sárkányfalnál gyűltek össze a hunok. A város nevében feltűnő a Lion Oroszlán jelentése, ami egyértelműen a magyar nyelvből származó kelta szó. Lyon városa Franciaországban ma is létezik. A Lion Sárkány és Oroszlán kapcsolata innen is látható. Végül szeptemberben volt a nemzetgyűlés, Tai-Lim városban, Ma-Ji vidékén, délen. A gyűlés mindig kedvező napon történt, ami Vu (talán Fu, Fő) nevű volt. Rómában Dies Nefas és Fas (Fős) néven. Mivel Rómát is mi alapítottuk, a szokások rokonsága egyértelmű az igazak számára. Szász Béla nagyszerű kutatási eredményeihez nem fér kétség, csak ne töröközne annyit könyvében.

A hun Üstök rendkívüli rejtélyek. Elsősorban bronzból készültek, és egy használat után bezúzták oldalukat. Vajon miért tették ezt? A név, az Üst, az Üstökös nevében is benne van. Az Üs az Ős, a Boryszthenész folyó nevében Bor-Üsten formában fordul elő. Az Ősök neve a szumeroknál Usz, ami Halott, Halál, és megjelenik a latin nyelvben, mint hím nem jelző. Az Üst az ördögök eszköze is, amiben megfőzik a gonosz embereket, és kifőzik belőlük a rosszat. Az Üst mai magyar szó rendkívüli rejtélyeket rejt.

A bronz üstökön négy domborulat látható, a szájadéka kör alakú, és különös díszek vannak rajta. Az Üst csillagászati fogalmakat tartalmaz, mint a Korona is. A Kör alakú száj a Nap jelképe. A négy bordázat a Nap járásának négy égi kiemelt helyzete. Ezek a napéjegyenlőségi, és napforduló pontok. Négy van belőlük, március 21 és szeptember 23, valamint december 23 és június 22. A Korona két pántja is ezt a csillagászati helyzetet mutatja meg. Az Égen a Tejút a Pánt, a Tejút pedig úgy mozog, ahogy azt ma is látjuk. A Szent Korona két pántjának megfelelően, vagyis a Szent Korona kát pántja a Tejút égi mozgását írja le. A Pánt szóban nem nehéz felismerni Pán istenünk nevét. Az üstök tehát Világegyetemes jelképek, a Világegyetem formai megtestesítői.

Van olyan ábra, amely egy üstöt ábrázol, benne egy ember feje, felmeredő hajjal. Ekkor Teutatesz istenre gondolunk, akinek a neve magyar, és két másik istennel az újjászületés misztériumában is fontos szerepet játszott. Teuta a Tejuta régies alakja, Ipolyis Arnold is a Tejutat Teuta formában írja, lásd még Hadakuta. A Tesz ige a Ten Istent jelentő alapszó alakja, fordítottja a Szet, vagyis a Sátán, már Egyiptomban is, ahol a Szetes névalak is előfordul. Tejuta Tesz tehát a Tejút Istene. Az újjászületéshez szükséges a hős halála, az üstben való megtisztítása, majd feltámadása. Ekkor a hősből király lehet, feleséget is vehet maga mellé, aki a földön, gazdaságon és nőkön uralkodik. Feleség nélkül senki nem lehet király. Teutatesz két társa Esus és Taranis volt. A kelták magyar eredete Dél-sziget mítoszához köthető, és Kr.e. 4.000 tájára tehető.

A hun kultúra rendkívül gazdag, a magyar kultúra egyik része. Nincs mód a földművelésről, állattenyésztésről, iparról, kereskedelemről részletesebben szólni. A juh a hunok által került be Kínába, úgy nevezik, hogy hun-kecske. Nincs a kínaiaknak szava a juhra. Az ipart megemlítve csak azt kérdezhetjük meg, hogy a rengeteg fém fegyvert, páncélzatot ugyan ki állította elő? Ki tanította meg a kínaiakat a fémek használatára? Ahogy a japánok is magyar eredetű fémeket használtak. A kereskedelem is magyar találmány, amint a pénz is.

A hun kereszténység az első a Földön. Jézus három apostola ment a hun országokba, ahol olyan hasonló, de legalább 35.000 éves tanokat ismert a nép, hogy a próféták magyarázatait azonnal megértették. A próféták a magyar, vagyis hun vallárt hirdették, mint Jézus vallását. Ebből is következik a magyar-hun vallás rendkívüli ősisége, de az is, hogy a hunok azonnal megértették Jézus prófétáinak rendkívüli próféciáit. Jézus első követői a hunok, vagyis előbb vették fel a Jézus-hitet, mint az örmények.

Még sok ezer tény bizonyítja a hunok magyarságát. Szokások, a család felépítése, táncok, zene, ételek, vallás, temetkezés, rengeteg téma eszközeinek a neve. De ezekre a hatalmas területekre nincs mód kitekinteni ebben a könyvben.

XXIV. FEJEZET: UNUG URAK

Őseink egykoron, már több tízezer éve, rendkívül fejlett közösségeket alkottak. Azok a súlyos előítéletektől terhelt kutatók, akik nem ismerik el a felső ókőkor emberének fejlettségét, saját őseiket sem tisztelik, de ami a nagyobb baj, a felfedezett tényanyagot nem hajlandók figyelembe venni, rosszabb esetben a felfedezett régészeti leleteket egyszerűen megsemmisítik. Ami természetesen emberiség ellenes cselekedet.

A magyarság, különböző nevek alatt, de e nevek mögött lévő törzsek mind magyarul beszéltek egykor, Atlantisztól Kárpátiáig, Turántól Kínáig, lakta egykor Eurázsiát. A bizonyítékok hatalmas és folytonosan növekvő tömege arra is segítséget nyújt, hogy az időben is nagy pontosításokat hajthassunk végre, meghatározva egyes törzseinknek mozgási területét és időben való jelenlétét. A bizonyítékok alapján csak egy kisebb időszakaszt kell kiragadni a végtelen időfolyamból, hogy az Unug Urak tevékenységét behatároljuk.

Un Ég Királynőjének fiai az unugok. Az Ug a szumer nyelvben is jelen van, Fiú, Gyerek értelemmel, ami egyben az Ug és Húg szavak között is kapcsolatot bizonyít. Un-Ug tehát az Ég Királynőjének Fiai jelentést viseli. A Mezopotámiában fellelt sok "unug" várost jelentő szó értelmezése tehát hibás. A nemzetközi nyelvészet "lakott hely", "települési közösség" értelmezése becslés jellegű, tehát téves. Arról nem is beszélve, hogy az Un név közel áll a Hun névhez.

A Göbekli Tepe népe bizonyosan magyar volt. A nép Kr.e. 10.000 körül kezdte építeni a T alakú oszlopokat, az oszlopokat betemették egy idő után. A körbe helyezett T alakú oszlopokon belül volt két T alakú oszlop. Mintegy 60-80 évenként az egyes köröket betemették. Az oszlopok betemetési ideje félelmetesen kiadja a precesszió 72-es évszámát, az oszlopokra vésett állati jelképek többsége csillagászati jellegű. Mindebből azt lehet kikövetkeztetni, hogy a Göbekli Tepe népe rendkívül fejlett volt, félelmetesen magas rendű csillagászati ismeretekkel rendelkezett, de ezen kívül más tudományokban is jártas volt. Amikor Kr.e. 8.000 táján a Göbekli Tepe népe, akiket szavárdoknak kellene nevezni, szétvándorolt a Földön, több rendkívüli esemény történt.

A tudósok azon is vitatkoznak, hogy az oszlopokat kifaragó nép milyen gazdasági fejlettséget ért el? Azt is állítják, hogy Göbekli Tepe hagyatéka az első emberi magasan fejlett alkotás. A növénytermesztés mintegy 18.000 éves Pannoniában. Viszoko piramisai legalább 30.000 évesek, ami messze túlszárnyalja Göbekli Tepe korát. Ettől függetlenül, az oszlopok az egyik legnagyobb régészeti csodát jelentik.

Néhány rendkívüli esemény. Szváziföldön aranybányát nyitottak, Kr.e. 8.000 táján, nem a helyben lakók. Kínában több területen megindult a növénytermesztés, ami Pannoniában Kr.e. 19.000 idejéből már bizonyított. A Göbekli Tepe népe vándorlásra indul Nyugatra. Nagy bizonyossággal állítható, hogy a Megalit építők ők voltak. Afrika mélyébe is behatoltak. Egy ág a Balkán felé vette útját. Most csak a balkáni ág útját követjük.

Göbekli Tepe népének, akiket tehát szavárdoknak kell magyar nyelven nevezni, szétáradása a Földön, rendkívüli jelentőségű. Ez igaz, de más földrajzi területeken is éltek magyarok, akik legalább olyan fejlettek voltak, mint a szavárdok. Szavárdiából, ahonnan több Sza nevű nép kelt útjára, Kis-Ázsián keresztül népmozgások indultak. Kis-Ázsiában igen sok magyar jellegű nép maradt vissza, akik még a görögök idejében is magyaroknak tartották magukat. Tehát Kis-Ázsia nagyjából 2.000 évvel ezelőttig, magyar törzsek területe volt.

Thesszália nagyjából Kr.e. 6.000 körül kerül a magyar törzsek érdekszférájába. Thesszália neve ma is magyar eredetű név. A Thesz az Isten neve, a Szália a Szálás, Szállás neve, amely magyar szó sok helyen felismerhető Európában. Thesszáliát aztán kiürítették törzseink, és Trákiába mentek át.

Trákia és Trója, magyarul Torja, szervesen összetartozik. Annak a népnek, amelyik elfoglalta Trákiát, nagyjából Kr.e. 6.000 éve, a lelke magyar volt. A nyelvét csak onnan lehet magyarnak vélni, hogy a területen igen sok magyar írással írt magyar nyelvű dokumentum maradt fenn. Eme dokumentumok közül rendkívüli a Szófiában őrzött Arany Könyv, amelyet Macedóniában találtak. A könyv hat arany lapból áll, rajtuk magyar rovásírás. Más feliratok is léteznek, mégpedig nagy számban.

Ahogy megyünk vissza Trákia fennmaradt névanygában, úgy jönnek elő a tisztábbnál tisztább magyar nevek. E nevek egy része a hun nevekkel azonosak. De miként lehetséges ez a rendkívüli rejtély, hogy trák, vagy görög nevek megjelennek a hun királyi névanyagban? Ami nem török, az teljesen biztos, mert a török nyelv csak Kr.u. 200 után keletkezik.

Az Unug nép, aki talán azonos volt Göbekli Tepe népével, Trákiából átvándorolt a Keleti-Kárpátoktól keletre lévő területekre. Egykor a régészet a Kukutyin nevet találta fel eme nagy nép neveként. De Kukutyin város neve teljesen magyar nyelvű. Ku a Kő és a Száj, a Ku-Ku a Kövek, a Tyin, Tin az Isten, Ten neve. Ku-Ku-Tin tehát az Isten-Kövei, a moldvai magyar város mellett valóban találtak a régészek nagy kőlerakatot. A köveket Kukutyinból elszállították további területekre. Sok volt a kovakő, ami tűzgyújtásra alkalmas, ezért isteni kőnek tartották őseink. A Kukutyin-Tripolje kultúra népének története is rendkívüli. E nép kultúrális hagyatéka teljesen azonos a magyar nép kultúrális hagyatékával. Nem lehet kétséges, hogy a Kukutyin-Tripolje nép magyar nyelvű volt. A mérhetetlenül nagy számú magyar nyelvű felirat Európában azt bizonyítja, hogy Európát magyarok lakták be először, akiktől származnak mai lakói.

Kukutyin-Tripolje népe a Duna torkolatától északabbra vándorolt. Kukutyin városa itt épült fel, ki tudja, milyen régi időkben. A nép keletre terjeszkedett. Nagyjából Kr.e. 5.500 körül a keletre terjeszkedő nép elérte a Srednyij Stog kultúra népét, akiket egyetlen rohammal megsemmisítettek. Nem tudni, mi váltotta ki a támadást, csak az biztos, hogy a Srednyij Stog népe megszűnt létezni, a Kukutyin nép elfoglalta a területüket. Vagyis a magyarok, valamilyen csillagászati okok miatt elsöpörték a Srednnyij Stog népet, ami megsemmisült.

Kukutyin népe felgyújtotta és betemette településeit, 60-80 évente, amiből megint a 72-es szent szám olvasható ki. Mintegy 4.000 saját települést pusztítottak el, ami rendkívül hasonlít a Göbekli Tepe népének tevékenységéhez. Ez a szám összekötő kapocs a Göbekli Tepe, és a Kukutyin-Tripolje népek között.

Egy megtalált tripoljei gyékényen az életfa látható, a gyékény motívumai nagyon hasonlóak a későbbi magyar motívumokra.

A Duna-Dnyeper, majd a Duna-Don között húzódó terület ebben az időben biztosan a magyar törzsek fennhatósága alá tartozott. Később sok törzsnevet ismerhetünk meg, de mind, kivétel nálkül, a magyarokhoz csatolható nevek ezek is.

Blagoje Govedarica kutató asszony Hamburgban szintén foglalkozik az Unug nép terjeszkedésével, bár az Unug nevet nem használja. Azt írja a Zeptertrager-Herscher der Steppen című cikkében, 2004-ben, hogy a Jogarhordozók -A Puszták urai, Erdélyből indultak ki, Kr.e. 5.100 körül. Amint látjuk, a Puszták urai, és a Göbekli Tepe népének trákiai vándorlói ebben az időben, vagyis Kr.e. 5.100 körül, nagyon is találkozhattak egymással. De mivel egyik népet sem érte támadás a másik részéről, nagyon úgy tűnik, két rokon találkozott egymással. A szavárdok és a kárpáti unugok.

Az Unug név Észak-Kelet Kárpátiában igen gyakori. Itt terül el Ung megye, aminek a neve az Unug szóból származik. Van egy Ung nevű folyó is. Azután a térség fővárosa Ung-Vár, amit az oroszok, teljes tévedéssel, Uzsgorod névvel illettek. Ha Uzs-Gorod eredeti magyar neve Ős-Garád lenne, akkor az orosz névadók nem jártak messze az igazságtól. De ismerve az oroszok mérhetetlenül gyenge nyelvészeti teljesítményét, azt kell gondolni, hogy az Ung-Vár orosz Uzs-Gorod változata csak közönséges nyelvi tévedés. Ettől függetlenül persze az oroszok magyar eredetűek. Az Ung nevek mögött mindig az Unug neveket lehet keresni. Az Un szónak nagy kiterjedése van.

Öt központ állt kapcsolatban egymással, Blagoje Govedarica szerint.

1. A Kárpát-medence területe,

2. A Duna torkolatvidéke,

3. Etelköz,

4. Volga-Kaszpi körzet,

5. Észak-Kaukázus.

Eszerint volt egy rendkívül erős Kárpátia névvel illethető terület, ahonnan igen jelentős népi kivándorlás történt a megnevezett térségekre. Ez a régészeti elmélet szerint a magyarok Kr.e. 5.100 körül a Kárpát-medence keleti részét lakták.

Mivel az Unugok, továbbá az Unug Urak ténylegesen létező népek voltak, mérhetetlenül nagy hamisítás Németh Gyula On-Ogúr elmélete, aminek nincs semmilyen nyelvi és régészeti bizonyítéka. Csupán Németh Gyula találta ki két török szóból, az On – Tíz, és Oguz/Ogur – Nyíl szavakból, az On-Ogur nevet. Ami Tíz-Nyíl értelmű, amit tíz törzsnek értelmeznek.

Ha megszámláljuk a kaukázus északi előterében élt onogurok, vagyis helyesen Unug Urak törzseinek számát, azonnal ráébredünk, hogy Németh Gyulának nem lehet igaza. Ugyanis a területen élt Unug nép törzseinek a száma elérhette a húszat is, ami pedig nem tíz. A bulgárok népe is eredetileg magyarok voltak, nem pedig törökök. Aszparuh, Tervel és a többi bulgár fejedelem magyar neveket viselnek.

Az Unug szó a Zagrosz területén is megjelenik, Kr.e. 2.000 körül, amikor még török nép nem létezett. Mezopotámiában meg egyenesen gyakori a szumernak minősített név. A Hamburg várostól délre fekvő Unug területek is magyar nyelvű népességet igazolnak.

Azt a nagy területekre kiterjedő ősműveltséget, amelyet több régészeti kutatói intézet magyarnak határozott meg, a magyar nemzet elől eltitkolják. Valaki tudja, hogy miért?

XXV. FEJEZET: HUN FÖLDRAJZI NEVEK

Korántsincs akkora tér, írásfelület, hogy akár csak megközelítőleg is felderíthető legyen Kelet-Ázsia magyar, vagyis hun földrajzi névanyaga. A részletes elemzésekre nincs mód, viszont a legfontosabb neveket górcső alá kell vetni. A nevek megértéséhez a magyar nyelven kívül a magyarból eredő egyiptomi, szumer, kelta, etruszk, szkytha nyelveket is figyelembe kell venni, mert ezek a nyelvek, és több más nyelv is, olyan szókincset tartalmaznak, amelyek segítenek megérteni a hun névanyagot, most a földrajzi neveket.

Keletről indul a felsorolás nyugat felé, ámbár a hunok nyugatról érkeztek kelet irányába.

Japán neve a Ja-Pán alakban Víz-Pánság. Pán és Bán nevünk a Nap fordítottja. A kínai Zsi-Pen jelentése Napkelte-Országa, amiből a Nippon és Japán nevet is levezetik. De az egyiptomiban és magyarban a Pen Nap, a keltában, vagy angolban Nagy, lásd Pen-Dragon, ám a Nagy jelentés a Naphoz fűződik. A magyar Csi-Pan-Kuo a Zipanku eredete is. Csi-Pan-Kuo a Nap-Úr-Országa.

Mivel a Nippon is két részből áll, a Nip és Pon részből, azt gondolhatjuk, hogy a Nip a Nép és Nap változata, a Pon pedig a Pánság, az uralkodás területe. Nip-Pon a Nap Pánsága. A Nip természetesen a Nép szóval is rokon, az etruszk Nepi város neve is ezt a fogalmat tartalmazza.

Összességében a kínai Zsi-Pen ered a magyar Csi-Pán névből. A Kuo kínai Ország név a magyar Kő szóból ered, ami igen szétterjedt. A szumerban Ki a formája, de a mai magyarban is igen sok változata van, amelyek olykor rendszert is alkotnak. A Gé az Ég fordítottja, az Ég fenn van, a Gé lenn van. Japán nevei tehát magyar eredetűek. Részletesebb vizsgálatot a Japán rokonság című munkában lehet olvasni.

Korea neve a Kör és Éa magyar vízisten nevéből képződött. A félszigetet körbe veszi a tenger, aminek istene Ea. Így keletkezett Kör-Éa neve, amiből egyenesen ered Korea. A nyelvtudomány azt mondja, hogy Koryo dinasztia nevéből származik az országnév, amely 935-1392 között uralkodott, az ő nevük meg a Kogurjo törzs nevéből származik. Annyi a bibi, hogy Koreának 935 előtt is volt neve, a Koryo és Kogurjo meg nem Korea.

Az Amur folyó neve Fekete-folyó. Tunguz és nyivh (gilják) jelentései helytelenek. A-Mur formában Víz a Fekete ország mellett. Ez északot jelent, a fekete éjszakot, ahol a Halál az úr.

Léna szintén nagy folyó, a Lé – Víz, és a Na – Ház szavainkból keletkezett név.

Fontos a Szelenga folyó neve is. A Szelén a Hold istennője, a Ga Ház. Ezért Szelen-Ga lehet a Hold istennő Háza . De a Szél En a Szél Isten, akinek a Háza szintén a Szelenga vidékén lehetett. Szélike királykisasszony természetesen a Szél király lánya, aki rokon lehet Szelén istennővel is.

Az Orhon, vagy Orkhon folyó neve az Ork-Hon fogalmat is megjeleníti. A mai névformák nem írhatják felül a sok ezer éves névformákat. Ennek a folyónak a neve is ok titkot rejteget.

Kínában rengeteg a magyar, vagy szumer, egyiptomi eredetű név. Nincs semmilyen feldolgozása a Kínába került magyar szavaknak. Csak azt tudjuk, hogy Kínának, mint országnak, legalább 4-5 magyar neve is van.

Urga fontos hun főváros volt, aminek a nevét csak nem régen változtaták Ulan-Bator (Batar) formára. Az Úr a magyarok egyik legfőbb istene, a király címe is úr, valamint a hegyekre is alkalmazható név. Mezopotámia és Nyugat tele van Úr nevünkkel, de a Bibliában is Isten neve ötször Úr forában íródott. Ur-Ga egyszerűen az Úr háza, színmagyar név. Nem is lehetne ennél egyszerűbb és beszédesebb fővárosnevet megalkotni. Ott székel az Úr isten, és nevében az emberek Ura, a király.

Hun-Chung jelentése a Hunok-Közepe. A kínai név megfelel a Chung-Kuo, vagyis Középső-Kő, Középső-Ország nevének, ami Kínát jelenti. A Hun-Jang a Hunok Északi Partvidéke, a tajga irányában. Azt feltétlenül látni kell, hogy ezekben a földrajzi nevekben a kínaiak minket hunoknak, és nem hiung-nu-nak neveznek.

Yüe-Pan az Oxus völgye volt. A Pan a Nap uralkodási területe, a Yüe a vietnámiak neve.

Lo-Lan ország a Lop-nor körül terült el. A jüe-csi nép foglalta el, majd a hunok, vagyis mi, megsemmisítettük az itteni jüe-csi uralmat, és elfoglaltuk a területet. Ez a vidék legalább Kr.e. 2.000 óta minket illet, amikor ide magyar-kelta csoportok érkeztek. A régészet is ezt bizonyítja. A viet népet nagyon szeretjük, a régi torzsalkodásoknak nem lehet hatása mai életünkre.

Az Altáj hegység neve Magas-Táj, színtiszta magyar név. A tőlünk eredő latinok (rómaiak) is pontosan úgy értik az Al szót, mint mi, a latinok ősei. Magas, Alacsony és El. Al-Táj tehát Magas-Táj, ahol a keleti részen az altáji ugorok is éltek, a régészet szerint. Vagyis altáji szumerok Urog városából.

Ezen a hatalmas vidéken van Pazarlik, jeles királyi temetkező hely. A névben a Pazar és a Lik magyar szavak ismerhetőek fel. A Pazar a Pádár magyar név szabályos fejleménye. Igaz, hogy a perzsa Pazargadai fővárosnévben is szerepel, de a Pazar ettől miért lenne perzsa eredetű? A perzsák még 3.000 évesek sincsenek a mi 40.000 éve írott nyelvünkkel szemben. Pazarlikban mérhetetlenül értékes kincseket találtak a régészek. Mivel jég borította a temetkezést, ezért a leletek nagy része megmaradt. A Pazarlik magyar (hun) nevet manapság tudatosan átírják Pazyryk formára. Az Altájban fedezték fel a Berel melletti temetkezéseket. Sok a Kurgán errefelé.

Azt illik tudni, hogy Európa, Ázsia (Ászia), Libua, az Óvilág három kontinensének a neve magyar. Erre utal Hérodotosz is, amikor megírja, hogy a három kontinens nevét nem a görögök adták, ezért nem is értik a földrészek neveit. Ászia az Ászok, vagyis magyarok kontinense. Az Ász hőst, félistent is jelent, a mai magyar nyelvben annyira régi, hogy tömegesen képzővé alakult. Az Ászok törzsei Kis-Ázsiában és Ázsiában is éltek. A germánoknál az ászok kifejezetten istenek, nevüket "áz" alakban is írják. Ázsia kontinens neve tehát magyar eredetű.

A Tundra is magyar név. A Tun-Dar (tündér) szóból ered, a Tünő Csillagok hazájának a neve. Realisztikusan a hópelyhek, mint csillagok, eltünésére, olvadására utalhat a név. A Tun-Dar szóból szabályosan rövidül a Tun-Dra forma.

A Tajga is magyar név. A Táj a területet jelenti, a Ga a Ház. A Taj-Ga olyan nagy vidék, ahol rengeteg a Ház. A Ház érthető törzsekre is, de érthető a házak anyagát adó fákra is. Ezért a Taj-Ga egyértelműen magyar név és kifejezetten fás terület.

Ordosz a hunok fontos területe volt. Az Ordo Rend értelmű, de az Ordas, mint Farkas is nagyon közel áll az Ordosz névhez. A Horda magyar szó, Hor, a reggeli felkelő Napisten neve, a Da Hely. Egy horda egy hadosztály, az egyiptomiaknál is. A mongolokra átment név a magyaroktól ered, mivel a mongolok nagy tiszteletben tartották magyar őseiket.

A Barkul-tó nevében a Bar Víz, a Kul Magas, Csúcs, az angolok ezt a szót ma Cool formában írják, és Kul-nak ejtik. A Bar, mint Víz, a Barana – Eufratesz nevében is megjelenik. Bar-Ana Víz-Anya, vagy Baranya, akinek nevében már lehet Ragyogó-Anya is a jelentés.

Dunhuang hun város nevében a Dun azonos a kelta Dún nevekkel, a Huang Sárga. Ezért ez a hun város Sárga-Torony, vagy Sárga-Város lehet. A városban rendkívül sok leletet tártak fel a régészek. Teljesen bizonyos, hogy a Dun-Huang város neve kelta-magyar, vagy inkább hun-kelta eredetű. A Dún igen elterjedt a keltáknál, ma is létező szó Írországban.

A Bajkál-tó neve is magyar eredetű, a Baj Gazdag, Bájoló, a Kál Nagy értelmű a magyar nyelvben.

Nyugatra terül el a Balhas, vagy Balkas-tó. A Bal a Nagy, Ragyogó jelentést viseli, majd a Bal oldalt is. A Kas és Has egyaránt magyar nyelvű, és mindkét alakjában Ház a jelentése. A Balhas eszerint Nagy-Ház, Ragyogó-Ház, aminek a felszínén a Napisten sugarai csillognak.

Az Aral-tó neve is magyar eredtű. Az Áral, Áralló nevek már a mezopotomámiai nevek közt is feltűnnek.

A Kaszpi-tenger neve is a magyarokhoz tartozik. A Kasz törzs Csillogója, Víze a Kaszpi, ami szerint a Kaszi hetedik magyar törzs ebben a térségben már nagyon régóta tevékenykedett. Ők a Kassziták, akik birodalmat hoztak létre Mezopotámiában. Később a Kaszár Birodalmat is ők hozták létre, törökké nyilvánítani őket egyszerűen képtelenség. Ma inkább a Keszi név alatt ismeretesek.

Nagy folyó az Ob. Neve szintén magyar eredetű, mert az Ab változata. Az Ab több jelentésű szó, az egyik fontos jelentése Víz, Folyó. Mivel a szumerban is az Ab vizet jelent, nem lehet elvitatni tőlünk ezt a nevet sem. Ab-Zu isten neve Víz-Tudása, és nem a Ház-Tudása, amint sokan értelmezik. Mivel Abzu vízisten, kétségtelenül a neve is a vízhez kapcsolódik. Megjegyzendő, hogy a Hab magyar szó a Ha-Ab összeolvadásából keletkezett, ami Háza a Víznek értelmet ad ki. Az Abzu és Habzó így kapcsolódik egymáshoz. Az Ob tehát az Ab származéka.

Az Irtis nevében az Ir a Nap, a Tis az Isten neve. Ez a folyónév is magyar eredetű. Igaz a Tis helyett a Tisz helyesebb lenne, ami a Tisz-A (Tisza) nevében is előfordul, de így is fel lehet ismerni magyar eredetét.

Az Ural szintén magyar név. Az Ur jelent hegyet is, az Al magas. Ebből az következik, hogy az Ural jelentése Magas-Hegy.

Nagyon fontos az Oxus nevének megértése. Sokáig kellett kutatni a magyar nyelvet, amíg végre az Ok és Szu szavainkat sikerült pontosan azonosítani. A folyó neve tehát Ok-Szu volt ertedetileg magyarul, a név végén sz jelzővel. Az Okszu-sz, vagy esetleg Ok-Szu-s alakult át a görögöknél Oxusz formára. Az Ok csillagot jelent, a Szu víz a magyarban és szumerban is. Ezért a folyó a Csillagok, vagyis a magyarok, hunok Folyója. Ezt jelenti az Okszus.

A Jakszartesz, vagy Yakszartesz folyó nevében a Yak a magyar Ják szóval azonos. A névnek több értelme is lehet. A Ja folyó is, de Isten is. A Szár jelentése Király, a Tesz, mint a Tisz, Isten, a Tevő Isten neve. Ják-Szár-Tesz ezért a Vadász-Királyok-Istene lehet. Igaz, a Vadász csillagképnek nevei között szereplő Jáger-Jéger a jég ura és az Ég Ura, mint fontos csillagkép, és a Jág nem azonos a Ják szóval, de sok nyelvben a K és G nem is különül el élesen egymástól. Ezért a Jákok nevét Vadásznak értelmezni nem teljesen lehetetlen.

Az Angara folyó nevében az An az Ég, Menny, a Gara magyar családnév, Fekete jelentéssel. A Gara és Kara Feketét jelent. Valójában a Ga és Ka Ház értelmű, és a Ra egyik jelentése Fekete. A hatti nyelvben megjelenő Ra Fekete sok szóban is felismerhető. Az Angara tunguz értelmezése elképesztő hibákra mutat rá. A Repedés meg Folyóágy jelentések azért képtelenségek, mert az Angara egy hatalmas folyó, és nem repedés meg folyóágy.

A Kara-Korum hegység nevében a Kara értelme Fekete. Pontosabban Ka-Ra, Háza a Feketeségnek. A Korum jelenti a Hegységet, a magyar és szumer Kur Hegy értelmű. Ennek a Kur Hegy szónak változata a Kor-um. Az Um és Om a Föld neve, lásd Um-Ma városunk nevét.

Az Ili folyó Tündér Ilona nevét viseli, akit Ilinek is becézünk. A környékének neve Szemirecsje, a Hétfolyó köze.

Liong a Sárkány városa, hun település neve. A Lion Oroszlán értelmű, van Franciaországban Lyon nevű város is. Mivel Kelet-Ázsiában az oroszlán Kr.e. 8.000 körül kipusztult, a név átment a sárkányra. A sárkány is magyar eredetű név, Szar-Kan a régi alakja. A dragon is ebből keletkezett, csupán a Szár-Dár szóban hangátvetés történt, a Dárból Dra lett. Az Oroszlán neve Oroz-Lán (Ipolyi Arnold), amely névben az Oroz egy ige, az állat neve valójában a Lán. A Lán a Lányok neve is, akik a magyaroknál eredetileg valódi harcias lányok voltak, amazonok, akik szintén magyarok voltak (Anya-Urak). A Lán sok alakot vett fel, mint a Leon, Lion, Leó, de ezek a szóalakok mind a Lán változatai. A Liong névben a G a Ga – Ház maradványa, ami a szó város jelentését bizonyítja. Lion-Ga az Oroszlán-Háza, ez a magyarokra vonatkozik, amiből lesz a Liong, a Sárkány-Háza. Az Oroszlán és a Sárkány közeli fogalmat tartalmaz.

Szemipalatyinszk városa is magyar neveket visel. A Szem, mint Király, a Hét szám magasságában foglal helyet. A Palota három magyar szóból tevődik össze, a Pa, a Lo és a Ta szavakból. A Szk végződés természetesen a magyar Szék összevonódása, ami megadja a név település nevét. Szemi-Palatyin-Szk orosz név tehát minden ízében magyar alapszavakból jött létre.

Taskent nevében a Tas Úr, a Kent a Ken, a Nap Helye. Tas-Kent tehát magyar eredetű városnév, amit a törökök elfoglaltak. A török név Tas-Kent jelentése Kő-Város lehet, ami már semmilyen szakrális jelentést nem tartalmaz.

Szamarkand nevében a Szamar a Szumer. Igaz, valamilyen kitalált iráni névvel is előjönnek azok, akik nem értik a régi nyelveket. A Kand Város értelme úgy alakul ki, hogy ahol a Kán, a Nagy Kutya lakik, az a hely kap egy magyar jellegű "d" hangot, ami a Da Anya nevének rövidülése. Da Anya az egyik Földanya, nevének jele mindig helyet jelöl. A Kand és a Kent közeli rokon szó.

Érdemes bemutatni a Kök-Tengri csúcs nevét is. Annál is inkább, mert némelyek a török jellegű nevet akarják ráerőltetni a magyar nyelvre. A név Kék-Tenger formájú eredetileg. A Kék szó már az ókorban is több formát vett fel, a Cyklus szóban Cyk az alakja. Az Égbolt kékje egy kör, ami meghatározza a nevek létrejöttét. Ha képileg látjuk az égboltot, annak kékségét és kerekségét, akkor már megérthetjük a hozzá kapcsolódó névformákat. A Küküllő is Kékellő, és nem török névforma. A Tenger és Dingir közel állnak egymáshoz, a Tengri a két szóalakból keletkezett.

Az már csak hab a tortán, hogy a Jo-Tengrit (Jó-Tengerit) istennevet a magyarokra akarják ráerőltetni. A Jo-Tengrit istennév minden szóeleme magyar eredetű, tehát a törökbe csakis a magyar nyelvből mehetett.

A Beluha csúcs nevében a Bélu-Ha a Nagy-Ház, és Fényes-Ház fogalmat tartalmazza. A hegycsúcsokon a hó fényes fehér ragyogásként látható a síkságokról. Ezért a Belu-Ha csúcs neve is a magyar szókincsbe tartozik.

Szibéria területe nagyjából 12 millió km2, ami egy szubkontinens területével bőven felér. A név természetesen magyar eredetű, a régi Szubartu országnevünk változata. Szavárdiának sok neve van, amelyek közül egyik a Sziber. Ez a név a Szi és Ber nevekből kapcsolódott össze, jelentése Nap-Emberek. A Szabír név Sza-Bír formában a Sza Menny Fiainak Emberei jelentést adja ki. Eme nevek nagyon közeli rokonok, de mégsem teljesen azonos jelentésűek, bár egyes kutatók nem tesznek jelentésbeli különbséget a különböző szóalakok között, amelyekből legalább húszat ismerünk.

A rengeteg földrajzi név egyáltalán nincs feldolgozva Ázsiában, magyar szempontból. A Himálaja, Pamir, Tibet, Ind, Sri Lanka , Dekkán, és még sok száz név Ázsiában azt bizonyítja, hogy egykor, talán az ókor előtt, a területet magyarok lakták, akik a neveket saját nyelvük szerint adták a topográfiai objektumoknak.

XXVI. FEJEZET: MAGYAROK HUN SZAVAI

Mérhetetlenül fontos a népnév, és annak jelentése, mivel az ősök a népnév segítségével határozták meg önmagukat és különítették el rokonságukat másoktól. A népnevek a legfontosabb nevek közé tartoznak, hasonlóan fontosak, mint az istennevek. A tudomány ezt az alapigazságot már régen felfedezte. Ennek ellenére a népnevek jelentése többnyire ismeretlen.

Mivel a Hun név kapcsolatban van a halálkultusszal, ezért a szavárd területeken, vagyis a Kaukázusoktól délre előforduló régészeti leletek is utalhatnak a hun névre. Göbekli Tepe feltárásai, majd a Göbekli Tepe népnek vándorlásai sok adatot tárnak fel számunkra. A T alakú oszlopokon lévő rajzolatokból a régészek azt szűrték ki, hogy a nép, bizonyos fokig, a halálkultusznak is hódolt. Valójában itt is a csillagvallás van jelen, ami szerint csillagokból születünk és csillaggá válunk életünk után. A cro.magnoni ember már a csillagvallást követte.

A hun területeken máshol is fel lehet fedezni a halálkultusz jegyeit. Egy üstben egy ember fő, haja az égnek áll, az arca europid. A sémi törzseknél is volt halálkultusz, és más népeknél is. A latin -usz végződés jelentése Halott, Halál, ami az Us-Üs-Ős szavainkon keresztül az Ős fogalmát fejezi ki, mivel az ős már tényleg halott.

A Hu jelentése Menny Fia, ami csillagot jelent. A Mennyek fiai a csillagok. Több ázsiai nép nevében is előfordul, ami e népek magyar kapcsolatait bizonyítják.

Huba neve Hu-Ba formában Menny Fia – Bá jelentést tartalmaz. Huba nagy hadvezér, az egyik magyar törzs vezetője. Sisakján szarvasagancsot visel, ami az égboltra utal, mivel a Szarvas eredetileg az égbolt egyik neve. Szarvas csillagképünket csak alig száz éve törölték el. Ma is gyakori keresztnév a magyarok közt.

Huha a Hu Háza. A Huta Hu-Ta alakban Csillag-Tája értelmű. A csillaghoz több fogalom is tartozik, mint gyerek, pici, tűz, hegy, magas, és hasonlók. Erősen képekben gondolkodó őseink elvonatkoztató képessége is jelentős volt. A Hu-Ta nevében a Hu, mint Csillag, a tüzet jelenti, a Ta itt is Táj, Hely. A Hutákban ércet olvasztottak őseink, akik feltalálták a Hét Fémet.

A Hu alapszónak minősül, de egy nagyobb szócsoportba is tartozik. Közvetlen rokonai a Hó, Ha (Havas), Hő, He (Heves) és Hé (Nap), Hi (Hideg), Hű. E szavak kapcsolódnak a hő, hideg-meleg fogalmakhoz. Igen jelentősen elterjedtek területileg is, nyelvileg is. Mivel nálunk egységes rendszert alkotnak, de más nyelvekben nem, alkalmasak a magyar nyelv elsődlegességének bizonyítására.

Huhog szavunk az éjszaka szava. A bagolyhoz kötjük ezt a szót, holott a Hu az éjszaka csillaga. A bagoly is éji madár, a csillagokhoz közeli, amikor száll a magasban. A Huhog ezért két magyar szó, a Huh és az Og összetétele. Nem hangutánzó ez a szavunk sem.

Huszár szavunk helyesen Hu-Szár, pontos jelentése Menny Fia – Király. Mindkét szórészt alaposan át kellett vizsgálni, hogy a jelentésre rá lehessen jönni. A Huszár szóról van több származtatás is. Az egyik szerint szerb származású a szó, jelentése „könnyű lovas”, ami egyértelműen a magyar szó szerb átvétele. Egy másik elég jó levezetés a hatti-mitanni városállamok felé vezet, ahol a Huszár szó előfordul. Húsz-Ár a jelentése, Húsz lovas alkot egy egységet, amit az egyiptomi rokonok is hamarosan átvesznek. A Hu-Szár fogalma a nép ajkán keletkezett, a dicső harcosok neve, amit Petőfi Sándor is megénekelt a János Vitáz című remekművében. A Hús szó a Hú-s alakból képződött, a Hűs szóval rokon. A vadászott állatokat hűsítő gödrökbe helyezték, az örök fagy talaja egész télen frissen tartotta a vermelt állatokat. Gáboriné Csánk Verától tudjuk, hogy Érd határában Kr.e. 6.000 körül működtek az utolsó vermek, mert ekkoriban az örökké fagyott talaj felengedett, és a húst már nem hűsítette többé. Az etruszkok a Húslevest Húsléve formában írták, vagyis két magyar szót alkalmaztak a fogalomra, pontosan azt a kettőt, amit ma is használunk. A Hús szó tehát a hűsítés fogalmából származik.

A Hul-Hull, Hűl az alapja a Hulla, Hullám, meg a mezopotámiai Hull-Máll, de még a Holló szavaknak is. Még igen sok szó bizonyítja a Hu és rokonai fontosságát.

A Hun név értelme Ég, Menny, és ebből fakadóan Csillag. Alapvetően a Huna szóból származik, ami Hu-Na alakban Menny Fia – Háza (népnév), vagy Menny Fia – Ember értelmű. A Na szó a szumerban Ház, Kő és Ember jelentésű, amiből világos számunkra, hogy magyar eredetű szóösszetételt látunk. A Huna rövidül Hun formára, de a Hunn is előfordul az írásos anyagban. A germán Hun Óriás jelentése a hunok magas termetét, és a csillagokhoz való kötődését fejezi ki.

A Huncut magyar kifejezés nem német eredetű. A huncut a német, vagy huncut a bíró kifejezések szerint a huncut szóban pejoratív értelem is rejlik. A durva német káromkodás, a hundsfot, valójában a hun alapszóból ered. A Huncutka már a gyerekekre vonatkozik, akik kis huncutok, bizonyos helyzetekben. A Hun szót jól értjük, a Cut a Kut párja, ami a Kutat igében is jelen van.

Huny igénk a csillag kihunyását jelenti. A szemünk becsukása is jelenthet hunyást. A „huny” tehát nem csak a halált, hanem a pihenést, alvást is tartalmazza. Elhunyni annyi, hogy a meghalt csillaga eltávozott az égbe. A délutáni hunyás viszont szemünk lecsukását jelenti, csak egy kis pihenést.

Pártahunya egy csillagunk neve, értelme Párta-Csillag. A magyar csillagászatban megőrződött a Hunya Csillag jelentése, ami abszolút biztonsággal bizonyítja a Hun csillag jelentését.

Van egy másik szavunk is, a Hugya, amely szintén Csillag értelmű. A Hugya családnév is, de e családok már gyakran nem értik saját nevüket. A Húgy az égből eső víz neve, az esőcseppek formája kis gömböcske, ami csillag formájú. Tehát az égben tüzes csillagok, és vizes csillagok vannak, az ég tengerén pedig lehet hajózni. A Hugya családnév ezért eredeti magyar, vagyis hun családnév, jelentése pedig a csillagokhoz kötődik.

Húg szavunk valószínűleg a Hu-Ug összetételből ered, aminek pontos jelentése Menny Fia – Fia. Az Ug Labatnál is Fia. A Hu-Ug összevonása Húg formát ad ki.

Ami fenn van, lenn is, mondja Toth, vagyis Theuth, Tejút istenünk. Ezért a Hun Ég, Menny fogalma a magyar nyelvben az alanti földekre is érvényes. Ebből eredően könnyen megérthetjük, hogy az Ég, Menny jelentés ellentéte a Föld felszíne, ami szintén viselheti a Hun nevet. Tehát a Hun területet is jelöl, amit az E-Hun, A-Hun kifejezésekben is láthatunk.

De az E-Hol, A-Hol, I-Hol szavaink is területet jelentenek. Bennük a Hol közös szó, a Hun közvetlen rokona. A Hon az a terület, ahol a csillagok fiai és lányai laknak. A Hon és Hun összefügg egymással, amit nem lehet letagadni. Még a Honn kifejezés is létezik, ami a Hunn közvetlen változata. Továbbá Han rokonaink neve is elterjedt Európában.

Abu-Hul neve jól illik a magyar, vagyis hun értékrendbe.

A Hon a kínaiban Hou átírással maradt fenn. Megjegyzendő, a kínaiak talán pontosan jegyezték fel, amit hallottak a magyar nyelvű hunoktól, akik gyakran erős nyelvjárási változatban beszélték a magyar nyelvet. A Hon helyett Hou-t mondtak.

Rendkívül fontos egy gyönyörű növénynemzetség, a Hunyor neve. A Hunyor a Hunor ősapa név változata. Virágainak öt szirma van, az Illatos hunyor szirmainak a színe liláspiros, a Pirosló hunyoré pirosas. Az öt szirom csillag alakú, nagyon nehéz nem észrevenni a csillag formát. A Hunyor tehát szintén csillag jelentésű. De nagyon izgalmas a tudományos neve is a nemzetségnek, ami Helleborus. Nézzük meg a latin nevet: Hell, Eb és Or elemekből épül fel. A Hell egyértelműen a Pokol, az Eb természetesen Kutya. Az Or az Úr változata, lásd Magor, Hunor. Hell-Eb tehát a Pokol Kutyák, akiknek az ura az Or. Vagyis Hunor, a Vadász csillagkép egyik neve a pokol kutyák, a Nagy Kutya és Kis Kutya, ura. Nagyon sajnálatos, hogy a magyar nép eredeti csillagászata ebek harmincadjára van vetve, ami miatt ezernyi értéket nem ért meg a magyar nép, de a z ősi tudásra éhes emberiség sem.

A Hunyorog ige Og neve Óriás értelmű. Huny-Or-Og a név helyes elemekre bontása. A csillagok hunyorognak, de a szemünk is hunyorog az erős fényben. A Személy nem más, mint Szem (csillag) az Éjben.

Hu, illetve Hun nevünk mellett a Sza és Mag népnevünk is gyakori. Természetesen nem csupán három régi népnevünk van, hanem sokkal több. Ha egy bizonyos nyelvet beszélő nép nagyon elterjedt, továbbá sok tízezer évig létezik, akkor természetszerűleg sok népneve alakul ki. De mindegyik népneve a mai magyar nyelvben benne van.

Kasmír egyik ókori neve Hun. Miként kapta a Hun nevet Nyugat-Kasmír, nem tudhatni? Keleti része Ladakh nevű. A Lad a magyar nyelvben Hegy, az Ak Felső. Talán Ladakh neve is magyar eredetű. Maga Kasmír a Ka-Sumír névből eredhet, ami a Sumírok Háza, Kapuja, Királysága értelmet viselhet.

A magyarok országa Hungária, a sportversenyeken HUN a magyar versenyzők jele. Hun-Gária nevet viselt Mandzsúria, azután Dzsungária, aminek eredetileg Hungária volt a neve, valamint Magyarország, azután Kaukázustól északra eső vidék, és a Volga-kanyar vidéke. Öt olyan Hungária országnév, ahol a hunok neve az államiság nevében is megjelent.

A Bibliában szereplő, genealógiai nevek többsége magyar nyelvű. A héberek, nagyon úgy tűnik, még magyarok voltak, majd a zsidók már teljesen szemitává lettek. Ez az oka a bibliai nevek eredeti magyar, majd későbbi zsidó jelentésének.

Az Unni, Undor, Unlak szavakban az Un ellentétes jelentésű lett, mintegy fosztó képzővé alakult az eredeti Égi jelentést elhagyva.

Huncut szavunk a kisgyerekekre vonatkozik, akik huncutkodnak. Hun-Szut formában csillag-keletkezés, vagy keletkező-csillag a jelentése, ami megfelel a felnövekvő gyerekek nevének. A Huncut szó tehát magyar eredetű, a Hun és Szut nevekből áll össze, amelyekből keletkezett a Huncut magyar szó. Amint feljebb ez már közlésre került.

Nagyon fontos még a magyar nyelvből megemlíteni néhány csatakiáltás nevét. Az egyik a „Huj, huj, Haj-Rá”, a másik a Hur-Rá!”. A Hur és Rá magyar szavak, a Bél-Húr névben a Húr a Nap, az Úr, a Rá egyszerűen a Napisten, valamint a Rá, mármint az ellenségre rá. Mivel a Hurrá csatakiáltás nyugaton is elterjedt, de a nyugatiak nem tudják, hogy magyar csatakiáltást hallatnak, amikor csatába indulnak, feltétlenül érdemes tájékoztatni őket csatakiáltásuk magyar eredetéről.

A Huj-Huj szóról tudjuk, hogy több száz éve Thuróczy azt írja, hogy a magyarok hujogatnak, hejegetnek. Ebből látszik, hogy már Thuróczy János sem tudta, mit jelent a Huj, vagy Hej. A „Huj, Huj”, valójában „Menny Fiai, Menny Fiai” jelentést tartalmazott, kiejtése Hui, Hui. A „Hejegetés” szóban a He a Nap neve. A Haj-Rá jelentheti Rá hajából kijövő gyerekeit is. Amikor a Nap, Rá felébred, akkor kezdődik a csata. A mongolok Muhinál úgy verték meg a magyar sereget, hogy a magyarok még aludtak, amikor a támadás, még az éjszaka, elérte a tábort. Ebből is tanulva, nem lehet saját szokásunkat ráerőltetni az ellenségre, amikor az másképpen gondolkodik.

A Hun szó még sok területen jelen van, bizonyítva a területek egykori magyar érdekszféráját. Egyiptomban a Delta eredeti neve Hun. Kufu piramisa is Hun nevű. És még sok területen megtaláljuk hun népnevünket.

XXVII. FEJEZET: HUN SZÓKINCS

Sajnálatos módon, kevés hun szót ismerünk, amelyeket a források hunnak minősítenek. Ennek elsődleges oka a magyar nyelvtudomány gyenge fejlettsége. A kutatási területek, mint a kínai krónikák magyar szókincse, vagy a japán nyelv magyar szókincse, teljesen elhanyagoltak. A szibériai magyar rovásírásos feliratokat senki sem mutatja be, a hunokkal senki sem foglalkozik. Aki foglalkozik, mindent megtesz a hun nyelv magyar nyelvűségének eltitkolására. A kevés fennmaradt hun szó azonban magyarul szólal meg.

A nagyon fontos földrajzi nevek, hun személynevek, a magyar nyelvben meglévő személynevek, a magyarországi hun földrajzi nevek, a magyar nyelvben meglévő hun nevek nem kerülnek megismétlésre ebben a fejezetben. Csupán azokat a hunnak minősített szavakat szükséges itt megvizsgálni, amelyeket a hunok kutatói már régebben feltártak. Néhány szóval azonban érdemes kiegészíteni a rövid szókincset.

Priszkosz, (vagyis Piroskás) rétor, ránk hagyott néhány szót. Ezek a Kamosz, a Medosz, és a Sztrava. Mivel görögül írt, nem tudjuk, hogy a szavakban lévő Sz valójában esetleg S volt-e?

Kamosz – a Kámos görög alakja. A Kám "idős" és "fekete", Kám településeink nevét a Kánből eredezteti a nyelvészet, ami helytelen, a Kám nem Kán. Kám népe Afrikában él, ők a hamiták. A hamitákat sokszor Kám nemzetségének nevezik a források. Ez az ital az idősebbek itala, fekete, barna vagy vörös színű, magas alkohol tartalommal. Arany János is ír a Kám italról, tehát ismerte ezt az italféleséget.

Mivel a Kamosz közel áll a Kumisz nevéhez, ki kell jelenteni, hogy a Kumisz is magyar eredetű szó. Ku a Száj, Misz a Fiatal neve. A tejpálinka a fiatalok itala volt, a mongol nyelv örökölte tőlünk, mint sok más szavunkat is.

Medosz – ez az ital egyértelműen a magyar Mézos változata. A D-Z kapcsolat alapján valamilyen mézes ital volt, bizonyára mézsör. A Medosz egészen biztosan magyar szó.

Sztrava – halotti lakomákon használatos szó, amely ételt jelentett. A névben az Isz-Tár, ebből Sztár szó Csillagot jelent. A halott csillaggá válisk, a halotti toron a Sztár Sztra alakra rövidülve jelzi az étel nevét is. A Sztra-Va Va szava ma képző a magyar nyelvben, de eredetileg kisebb isten, vagy istenné válás szava. A Sztráda amolyan Csillagút, de ma már csak a közönséges autópálya fogalmát értjük alatta.

Amint Bizánci Íródeák írja, amikor nagyjából a Temesközben haladtak észak felé, és szarmata területen szálltak meg, a vendéglátóktól megkérdezte, milyen módon főzték meg a vacsorájukat. A válasz: Honniasul. A szarmaták tehát magyarul válaszoltak, a Hon, Honn, Honni, Honnias és Honniasul szóelemeket mondva ki. A Honniasul szó végén magyar igeképző van. Egy ilyen fontos nyelvészeti bizonyítékot a magyar nyelvtudomány természetesen nem akar ismerni.

Hunalant a neve a Nagyalföldnek. Ez is magyar név. A hunok a mai Nagyalföldet Hun-Alant formában nevezték el. Vajon az alföld és az alant teljesen mást, vagy azonosat jelent? Természetesen azonosat. Az Alant magyar szó, ami a hun névben is benne van.

Hunnivár – A Dnyeszter melléke, ahol több hun vár is épült, de a Dnyeper is a területhez tartozik. A Vár főnév és ige magyar eredetű, régebbi alakja a Bar, pl. Szi.Bar-Isz nevében. A Hunnivár szó a hunok központi területét, vagyis Etelközt jelöli. A Hunnivár név a Várhun névvel szoros rokonságban van, ami a Várkony mai név régebbi formája. A Vár főnevet a hivatalos nyelvészet idegen eredetűnek tartja, nem tudni, miért. Szavárdia, a szavárdok nevében a Várda szó van jelen, ami a Várad párja, Kis-Várda, Nagy-Várad. Szubir-Ki szumer, Szubar-Tu már inkább akkád országnév, azonosak Szavartoi Aszfaloi országnevünkkel. De Sza-Vária nevében is szerepel a Vár, amely város népét Augustus telepítette át Szavárdiából Pannoniába, mert ott azonos nyelvet beszélnek velük.

Milu – A legnagyobb földi szarvas faj neve, amely az Amur környékén él Távol-Keleten. Nem hun név, erre nincs bizonyíték, de az biztos, hogy magyar név. Mi-Lu jelentése Fény-Ember, vagy Fény és Fény, Fények. Alapvetően az éjszakai csillagos égbolt neve, mint a Szarvas, és Rén. A szumer Amélu, Amilu nemesi rangnévben is jelen van. Ez a fogalom hozta létre a Millió szót, ami az égbolt millió csillagának a számnévi megfelelése. Ha a Mi-Lu szót megfordítjuk, a Lu-Mi(neszcensz) alakhoz jutunk, ami szintén a fénnyel kapcsolatos, és szintén magyar eredetű, de latin szó.

Nemere István írja egyik Atilláról szóló könyvében, hogy a hun csatakiáltás "Uuuuun, Uuuuun" volt. Nem ismerni a forrást erről a csatakiáltásról. Ha igaz, amit ír Nemere István, akkor Un Ég Királynőjének, a magyarok egyik legnagyobb istennőjének nevét harsogták a hun seregek. A csatában elesett hunok lelke Un istennőhöz, az Égbolt Királynőjéhez, a csillagokhoz száll. A spártai csatakiáltás (Sza-Pár-Ta – Szpárta) is hasonló a hun csatakiáltáshoz. Csak a szapáriakból lett szpártaiak "ouuum, ouuum" kiáltást hallattak.

Huj, Huj, Haj, Rá – Mai magyar csatakiáltás. A "Huj, Huj" valójában Hui, Hui, vagyis Menny Fiai, Menny Fiai értelmű. A magyarok és hunok tehát azonosnak tartják magukat. A Haj Rá lehet Rá napisten haja, ami a hajnal jelzője. A Haj Hai formában Házak. Tehát a Menny Fiai, Menny Fiai, vagyis csillagok népe, Hai, vagyis Házak, tehát nemzetségek, törzsek szerint, Rá napisten nevében, rá az ellenségre.

Hurrá – Mai elterjedt csatakiáltás. Hur a Napisten, lásd Bél-Húr, Tyúk-Húr, Íj Húr, stb. Neveinket. A Rá ebben a névben is a Napisten neve, vagyis magyar név.

Avar – Hun népnév, Galliában Avarisz, Egyiptomban Avarisz formában ismert, az Isz a Város neve. A zsuan-zsuanok az igazi avarok, az avarok az álavarok egyes történészek szerint. A magyar avar a lehullott lombozat neve, továbbá az avar nép neve. A Kaukázusban ma mintegy félmillió avar él, akiknek nyelvében igen sok a magyar szó. Ez igaz az abházokra, grúzokra, csecsenekre, a peki nyelvre, és másokra is. Az "avar" színe sárgás, barnás, vöröses, ami az avarok hajára, továbbá ruházatának színére vonatkozhat.

Bakay Kornél írja, hogy amikor Klaproth a kaukázusi avaroknál járt, több ma is élő hun nevet feljegyzett. Ezek az Attila, Bléda-Buda, Uldin, Ellák, Dengizik, Balabér, Eskám hun nevek, továbbá hallott Álmos, Lél, Zolta, Geiza és Sarolta nevekről is. A kaukázusi avarok rokonai a hurrik és uratuiak, akik viszont nekünk is közeli rokonaink. Ha Baján avarjai a kaukázusi avarokkal azonosak, akkor természetesen a rokonaink, és nem törökök.

Saper – Bakay Kornél szerint Úr jelentésű. Nagyon érdekes, hogy Kr.e. 15.000 körül Seber felirat van több, lovat ábrázoló barlangfestményen Nyugaton, vagyis a magyar Atlantiszban. Mivel a Ló Ember, meg Nagy, mint a négy lábú kedvencünk, harmadik társunk, a Seber (Rebes) meg Saper is akár, vagyis Úr, a nevek erősen kavarognak, de annyi bizonyos, szoros jelentéstani rokonság van köztük. A Szavárdok 20-25 nevének alapos elemzését el kellene végezni.

Liang országa – Talán a Liang Oroszlán, vagy Sárkány. Liang fejedelme Mu-Kien, tatár származású. Mu a Fény, Kien az Enki névvel azonos, a magyar nyelvben több variációja van. A Fényes-Kien egyértelműen szumer nevet viselt. A címe Csükü-hun volt.

An-T'sai – Suk-Tak ország újabb neve. Vajon az An-T'sai lehet Égi Csajok jelentésű név? Mivel a terület később A-Lan-Na nevű lett, ami a Nagy Lányok Háza is lehet. Az Égi Csajok a királyi feleségek, természetesen.

Ts'uan-ku – Feleség. Csu-An jelentése Csillag az Égen, a Ku Száj.

Ven-Chi – Feleség. A Ven a Fény neve, lásd a római Venus nevet, a Chi olvasata Csi, ami Nap. Ven-Chi tehát egyszerűen Fényes Nap. Nem akármilyen név.

Ki-Ts'u – Férjhez ment hun hercegnő. Ki az Ország, mint Szubir-Ki nevében, a Csu Csillag. Ki-Ts'u nem más, mint az Ország Csillaga. Változata a Kü-Tsa.

Tan-hu, San-hu. Sen-hu, Sen-jü és más szóösszetételeknek mindnek önálló jelentése van. A Hu a Menny Fia, és a nép, a Tan természetesen Tan, a Sen Lélek és Szent, a Jü a Jó, a San-Gu az Ura a Főknek értelmű. A Sangu a szumer Sangu szóval teljesen azonos, lehet Szent Fő is a jelentése. A Csangu magyar nép a Sangu nevét viseli. A csangúk a hunok királyi népe.

King-lu, King-lo – Kard. A King király, a Lu és Lo Fényes és Ember. A King-lu tehát a király-fényese, vagy a király-embere. Egyetlen angolt sem zavar, hogy itt is megjelenik a King szó.

Kim-liu-li – Kanál. Valójában Kím-liő-li, Kémlelő. Mágor múzeumában lehet látni Kr.e. 4.000 (újabban 3.500) idejéből hatalmas üstöt, benne egy kémlelő kanalat, amivel kémlelték a főzők az étel milyenségét. Ha a Li Király, vagyis nagy, akkor Kémlő Li a kanál neve. Amolyan 2 méteres kanálról van szó.

Pi-Sa – Fésü. A Pi Csillag, a Sa Menny Fia, Uralkodó. A név hasonló a Fisch névhez, a halak csontvázát lefaragva fésű formájú eszközhöz juthatunk. A magyar Fé-Sü jelentése Tündér-Kéz, meglehetősen költői név.

Se-Ppi, Su-Pi – Övcsatt. A Pi Csillag, a csattnak csillogó felszíne van, és általában valamilyen lényt helyeztek rá. Su-Pi jelentése Kéz-Csillogó.

T'ok-To – Teve. A Teve Tova, a T'ok-To azt írja le, hogy a teve döcög, Tok-Tok-Tok, mint az óra ketyegése, Tik-Tak. A To a Tovább alapszava. Mellesleg a mai Takta nevünkkel nagyon közeli.

Vuku – Varázs. A Vudu afrikai és jamaikai varázslás. A magyar Vutu, és Vata a Vudu közeli rokona, bizonyítva afrikai jelenlétünket és kapcsolatainkat. A Vuku a Vudu és Vutu rokona lehet.

Ten-Lo – Sír. A Ten természetesen Isten, a magy Ten ige a Teremtő Isten neve. A Lo több jelentésű, Fény, Ember, Nagy, Ló, de a franciáknál még Folyó/Víz is. A hun temetkezés milyensége megmutatja, hogy milyen módon temették el halottaikat, és a Ten-Lo alatt mit kell érteni. Ten irányába folyón kell haladni, amit a csónakos temetkezések mutatnak, ahogy a tündérek magyar törzsei is temetkeztek, vagy kurgánt emeltek, aminek a mai sírdombaz egyszerűbb alakja.

Eu-Ta – Pokol. Ez a név helyesen E-Uta inkább. Az Eu-Ta egyszerűen Igazi, Valódi – Ország, Táj. E-Uta a Ház-Útja, amikor a Házat jelképező személy utolsó útjára indul. Az Eu-Ta nem Pokol, hanem az Igazak-Országa, ami az égen van, Csillagországban. A Pokol fogalmának több jelentése van.

Lo – Italfélék. A Lo a francia L-Eau, kiejtve Lo -Víz jelentésű szóval nagyon közeli rokon. A hunoknál is a Lo folyadék, ital.

Rengeteg a nevek közt a kelta, angol, francia név, a magyar nevek mellett. De az probléma, hogy a kínai átírások mellet melyik szó miképpen olvasandó.

A hunok rangnevei is sok rejtélyt tartalmaznak.

Kok-Le – Királynév a harcrendben. A Le a Déli irányt jelenti, az egész hun harcrend Kína, vagyis a dél irányába helyezkedett el, ahonnan a legtöbb támadás volt várható. A Kok Kemény is, ma pl. a Koki névben is él. Tehát Kok Le egy Kőcsapás Lefelé.

Bookol-Abras – Egy név, talán az avarok közül. Pokol-Ábrás az értelme, mivel tényleg varázsló volt. Bakay Kornél is megemlíti. Bókol-Ábrás nem teljesen érthető, viszont a Pokol-Ábrás jelentését pontosan megérthetjük. A Pokol-Ábrás fogalmat már Fáy András is felfedezte. A varázsló ruháján csillagok, a Nap és a Hold lehetett, fekete szöveten. A Pokol lehet az Égbolt is, nem csak az Alvilág, a magyar mitológiában.

Csornai Katalin kitűnő magyar kutató. Több magyar szót is kimutatott a kínaiak által feljegyzett hun szavak közül. Érdemes meglátásait közölni.

Juci – Egy másik törzsbe beházasított lány általános neve. A Juci a Jolán becézése, a Jolán magyar szóösszetétel, Jó-Lán (Lány) a pontos értelme. Mivel a Jolanta, Jolanda nevek is ismertek, kétségtelen, hogy a portugál, spanyol, olasz nevek, és a kínaiak által feljegyzett Juci nevek a Jolán, Juli, Julcsa nevekből erednek. A nevekhez tartozik a Julius nemzetség neve is, mert maga Julius Caesar mondja, hogy nemzetsége a trójaiaktól származik, akik a Tarján törzsünkkel azonosak.

Yuli – Gyula. Ismét a Julius nemzetség nevét láthatjuk, ami magyar eredetű név. Alba Iulia értelme Fehér Gyula, vagyis Gyulafehérvár. A Gu szó fejlődése során jutunk el a Gúla és Gyúl szavakhoz, amelyek a piramisokhoz kötendők. A Gyúl változik szabályosan Júl alakra, és máris a Yuli – Gyula fogalomnál vagyunk.

Magyar Bán szabályosan alakul Wang – Király alakra.

Maodun – Bagatur, Bátor. Ez tévedés, szerintem, mert Maotun a Már-Ton (Ifjú-Úr) kínai alakja, amit bizonyít a későbbi, Savariában lakó Szent Márton neve, aki szintén hun volt, vagyis magyar. Az M > B hangváltozás felismerése helyes, lásd pl. A magyar Mé (Méh) az angolban Bee alakra változik. A Bátor magyar szó, Bá, aki Torló (Bá-Tor). A Bagatur mongol szó magyar eredetű, nem azonos a Bátor szóval.

Outuo – Csornai Katalin talán Udvarnak értelmezi. Ez a szó az Utó szavunkkal azonos, ami lehet a Nap uralma alatt is. Az Udvar pontos jelentése Ud-Vár, vagyis a Nap (Király) Vára. Ud az Udu – Nap névnek az alapszava.

Eshi - A Tanhu első, esküdt felesége. Az Esh értelme Ház, ami miatt az Eshi magyar szó, jelentése pedig a Ház Úrnője. Ismert az Eshi Katun, és a Mu Eshi forma is. A Mu Eshi pontos jelentése Fényes Eshi.

Lan – Több névben szerepel. Wulan folyónév, Hulan személynév, Zhelan talán méltóságnév, Alan népnév. A Lan a Lány eredeti alakja, lásd Jolán (Jó-Lány). De a Lány Nap, Oroszlán és Hosszú. A Lány hosszú hajú, lásd Haja-Don (hajadon), vagyis a haja Don folyóként omlik a hátára. A Láng a Naporoszlán Háza (Lan-Ga). Az oroszlán meg hosszú sörényű, hosszú hajú, ami a Naphoz teszi hasonlóvá.

Az Alán népnév helyesen A-Lán, a török és mongol nevek nagyon kevés idejűek ahhoz, hogy a magyar és kínai szavak jelentéseihez bármit hozzáfűzzenek. A kínai Lan Vörös Orchidea, a türk Al Vörös, a mongol Wulan – Ulan is Vörös. Ragaszkodni kell az időhöz, melyik nép mikor jelent meg, mert ha nem ragaszkodunk a korokhoz, óriási káoszba futhatunk bele, amiből nehéz kikeveredni. Csornai Katalinról ennyit most, de szenzációs nagy magyar kutató, érdemes őt olvasni és követni.

Van egy Büün szó, amit a magyar Bűn szóval vetnek egybe.

A hun nyelv szavait fontos összegyűjteni egy szótárba, amiből megismerhetjük hun testvéreinknek magyar nyelvét, amiben sok szumer, kelta, angol és francia szó is van, kaukázusi és ismeretlen eredetű nevek mellett. A kínai han nyelv és írás alapján érdemes kutatni a hun nyelvet, a török, mongol és más nyelvek sokkal fiatalabbak a hun nyelvnél, nyelvjárásoknál, amelyek a nagy magyar nyelvcsaládba tartoznak.

XXVIII. FEJEZET: BEFEJEZÉS KIRÁLYLISTÁKKAL

Semmilyen szándék nem vezet arra, hogy azokkal, akik nem fogadják el Isten igazságait, bármilyen egyezségre lépjek. Az igazság szent ügy, náluk viszont csak a romlás mondatai kószálnak laza felhőkben, fertelmes szóesőt zúdítva az igazságot áhítókra. Nincs közös út az igazak és a hazugok között.

A hunok, akik alapvetően magyar nyelven beszéltek, Írországtól Japánig civilizálták az embereket és alapítottak nemzeteket. Mivel azonosak a magyarokkal, ezért az Elsők Népe címre is jogosultak. A Nagy Nép hatalmas területekre terjedt ki, továbbá tényleg nagy termetű volt. A férfiak 200-240 cm, a nők 180-205 cm magasságúak voltak. Ezért is a germán Hun Óriás értelmű. Egyiptom, Mezopotámia, Irán is a fennhatóságuk alá tartozott, Kínában több dinasztiát alapítottunk. Az emberiség eredete és származása egységes, az emberiség a magyaroktól, egy másik nevünkön, a hunoktól ered.

Krónikáink egységként kezelik a magyar népet, sok nép neve alatt is magyarokat értve. Bár a magyarok eredetét bemutató krónikák sem tökéletesek, de abban egységesek, hogy más népek mellett, mint az egyiptomiak, sumerok, a hunokat is magyaroknak tartják. Krónikáink valódi királylistákat is közölnek. A hivatalos magyarnak nevezett történészek, akik természetesen nem magyar érzelműek, azt találták ki, hogy a királylistákat a krónikaírók a fejükből szedték ki, magyar településnevekből állítva össze a leszármazási sorrendet. Természetesen ez nem igaz, a hazánkat megszállni igyekvő idegenek annyira képzetlenek, felszínesen ismerik csak a magyar nyelvet, hogy nagyon könnyű cáfolni minden gonosz ferdítésüket. Az ellenséges megnyilvánulásokkal való küzdelem apasztja energiáinkat, ezért nem is szabadna törödni állításaikkal.

Thuróczy János A magyarok krónikája című művében közli az uralkodók listáját: Noé, Khám, Kús, Nimród, Hunor, Bor, Dama, Keled, Keve, Kér, Belér, Kádár, Ottmár, Farkas, Bondorfark, Bökény, Csanád, Budli, Beszter, Mike, Miske, Ombód, Kölcse, Levente, Lél, Zámor, Zombor, Balog, Bulcsu, Szultán, Berend, Kadicsa, Opos, Ete, Szemény, Torda, Bendegúz, Etele, Csaba, Ed, Ügyek, Álmos, Árpád.

Amint látjuk, a királylista Noéval kezdődik, ami természetesen nem igaz. A magyar királylista sokkal régebbről ered. Ősünk maga Ádám, de még Ádámnál is léteztek régebbi királyaink, akiknek fennmaradt a neve. A középkori európai történetírók minden népet és királyi családot igyekeztek visszavetíteni a Biblia származástanára. Azonban a magyar krónikák más témákban is teljesen eltérnek a Biblia szövegeitől. Abszolút biztosan úgy kell látnunk krónikáink szövegeit, mint amelyek hitelesebbek a Biblia állításainál, amelyeket jóval később fabrikáltak össze, mint a magyar krónikák állításait. Számtalan olyan írás is fennmaradt, amelyek egyértelműen a magyar krónikák állításait teszik hitelessé a bizánci elképzelésekkel szemben.

Mivel több királylistánk is ismert, a bennük foglalt nevek jelentéseit érdemes összehasonlítani. Most a nevek részleges bemutatására kerül sor.

Noé, Noah – A magyar An és No is Úr, Égi Úr. No-É az Úr-Háza, No-Ah az Úr-Vitéze. Nu a Keletkezés, de a No-Ammon, vagy a Ten-No nevekben már Úr a jelentése.

Khám, vagy Hám – A Gigászok Kr.e. 4.000 táján törtek be a Szaharába a Kárpát-medencéből. Utódaik a berber csoportok, tehát tényleg van magyar-szaharai kapcsolat nyelvileg is. A Khám a hunoknál Kám, a magyaroknál is Kám alakban szerepel, de a Hám szó is ismert. De más magyar krónikák a Noé – Japhet leszármazást hangsúlyozzák.

Kús – Kús királyunk nevét a Világfával sikerült azonosítani. Afrikában és Ázsiában is sok kus törzs élt. Bizonyos fokig a Kaszik, Kasszitákkal, és a Kusánollal is összevethetők. A Kos csillagzat népe

Nimrúd azonos a Vadásszal, a magyar nyelvben több neve is van. A Nim jelentése Magas és Oroszlán, a Rúd egy rúd, de Vörös jelentése is van. Ezért Nim-Rúd lehet egyszerűen a Vörös Oroszlán is, amiről Szepes Mária írt regényt.

Hunor – Nevében a Hun és Or=Úr szavakat ismerhetjük fel. Hun-Or tehát a Csillagok-Ura, az Őriások-Ura. Több Hunorról is tudunk, az egyikük Magor testvére vagy ikre. Magor az idősebb, minden esetben.

Bor – Rendkívüli királynév, alapvetően Víz a jelentése. A Bor-E-Ász névben Északi Isten, a Bor-Ysthenész (Dnyeper) névben Bor-Üsten, a Bor-Víz névben Víz az értelme. Bar alakban Ragyogó, de nem illik sorolni neveit, a magyarok amúgy is ismerik saját nyelvüket. Vagyis Bar és Bur formája van a Bor névnek, amiből csak keveset igyatok, mert megárt. Egy deci bor még vérképző is lehet. Arany Jánosnál "Bor vitéz már messze vágtat".

Dama – Ez a királyunk a hírneves Dumu, aki Dumu-zi néven inkább ismert. Dama-Sek még lehet a Dámás Napja, vagyis fősége.

Keled nevében a Kel a Nap, és ige jelentéssel bír. Az Ed Istent jelent, Id és Ud formában. Kel-Ed meglehetősen régi Napkirályunk volt.

Keve – Sok névben szerepel, első megjelenése, amiről tudunk, Kufu.

Kér – A király neve Tündért jelent. Kéri, illetve Kari népünk neve tőle származhat.

Belér – Ő nem más, mint Bél Úr, aki szintén Nap.

Kádár a Kadar és Kattar magyar nevek változata A Kád Ház, és a Víz Háza. Kades város nevében a Kad és Es is Ház, Város jelentésű.

Ottmár – Az Utu-Már összetétel szerint Nap-Ifjú lehet a név értelme.

Farkas királyunk neve természetesen Farkas értelmű, de a név két fő eleme, a Far és a Kas sok egyéb jelentést is tartalmaz. Ráadásul a királynévnek van más írott formája is.

Bondorfard – A Bondor és a Far-d nevek ötvözetéből született királynév. A Bon-Dor esetleges Jó-Torony értelme elképzelhető. De a bondor szőrzet, haj és szakáll kézenfekvő értelmezés, de még nem értjük a Bon-Dor szóelemeket. A Far-d a Far – Ház jelentésén alapul. A Far és Vár közeli alakok, mind a Par-Per-Pur formákból alakultak ki.

Bökény király neve két alakban is érthető. A Bök-Ény formában a Bök egy nagy szócsoport tagja, a Nap alapvető jelentéssel. Az Ény az En kicsinyítése, vagyis Istenke. Bök-Ény ezért Nap-Istenke jelentésű név. De a Bő-Kény is értelmes, Bő-Kényúr jelentéssel.

Csanád – Ebben a királynévben a Csa-Nád a Víz, vagy Csillagok – Nagyja jelentést adja. A Csan-Ád változatban a Csan a San, az Úr neve, az Ád ige.

Budli – Ismeretlen király. Talán egy régi Buda, akinek becézett neve volt a Budli.

Beszter – Maotun, vagy Márton másik neve. Magyar település név is, Kassától keletre. A Besz az egyiptomi Besz kisisten nevével is azonos. A Bészek a Vészek. Mély hangrendben Basz a neve, a nyomorgatás igéje, Baszt istenasszony kedvelt foglalkozása. Beszter két nevének részletes bemutatása majd máshol történhet meg. A Ter jelentése Csillag (Lény), Terület és Tér.

Mike király nevében a Mi Fény értelmű, a Ke lehet Kő, pl. A Piliske, Pölöske névben is. Mi-Ke, mint a fény köve, jól értett a kőbe rótt betűkhöz, az íráshoz. A Mikó székely név a Mike hun királynávhez igen közel áll. Mike telepe Somogyban van.

Miske – Magyar-hun király, van települése az Alföldön. A Mis jelentése Ifjú, a Ke lehet becézés, vagy Kő. Esetleg Király, bár a Ka gyakrabban Király értelmű.

Ombód király nevét nehéz értelmezni. Az Om Föld, a Bód közepesen gyakori szó, de nem ismert a jelentése. Az O.K. kifejezésre Ombódi Károly (O.K.) névmonogramja adhat eredetet, annál is inkább, mert Ombód egy isteni király volt egykoron. Detroitban, a Ford Művekben jött létre az OK kifejezés, magyar eredettel.

Kölcse – Egykori királyunk neve a Kolcsoktól ered. Kolcs-E azt jelenti, hogy a Kolcsok Házából való király. A Kolcsok Kolkhiszból, vagyis a mai Grúziából, Georgiából valók. A Kolcs szót Kölcs alakra az erős E magas hangrendje viszi Kölcs formára. Kölcs-E a Kolcsok-Háza, Kölcsey nevét legalább sikerült meghatározni.

Levente – Nagy magyar király. Arra is kell gondolni, hogy hatalmas királyaink nem sorban következnek a királyi listán, hanem csak a legnagyobbakat tették be a 40 király közé azok, akik egykor a névlistát megalkották. Levente király nevének változata Levante, ami földrajzi névként megjelöli Levente egykori uralkodásának területeit. A Névben a Lev az Oroszlán, mint magyar, az En Herceg, a Te Isten. Lev-En-Te tehát Isten-Oroszlán-Hercege jelentést viselt nevében.

Lél hun király neve a szumer Lil isten nevével azonos. Lél hun király En-Lil isten utóda, egyenes leszármazottja, legalábbis a nevében.

Zámor király – Neve Szám-Or, vagyis Szám-Úr értelmű.Talán matematikus volt, vagy másmilyen tudós. A magyar királyok között feltűnően sok a nagy tudós, a tudományokkal foglalkozó koronás fő.

Zombor király – Nevét mai magyar város is őrzi. Zombor a Dombor névből ered. A Szambár szarvas neve is hasonlít a király nevére, amit egy magyar kutató fedezett fel. De a Domb-Or a Hegyek-Ura fogalmat erősíti, mert a Domb kisebb Hegy.

Balog király – Neve a Bal és Og elemekből épül fel. Jelentése Nagy-Óriás, és Ragyogó-Óriás. A király valamelyik csillagképből vette nevét.

Bulcsu – Egy magyar, vagy hun király, akinek a neve a Bul és a Csu magyar nevekből épül fel. A Bul jelentése Tűz, Fény, Izzás, a Csu Csillag. Igaz, a Csu lehet Víz is, de a Tüzes-Csillag fogalom jobban megfelel egy király nevének, mint a Tűz és Víz.

Szultán – A név jelenléte királylistánkon messze Atilla előtt azt igazolja, hogy a "szultán" rangnév eredetileg magyar személynév volt. A név két eleme a Szul és a Tán. A Szül ige az alap, amelynek a Szülő, a Szőlő (Szöllő) és a Zöld is közeli rokona. A Szőlő fürtje termékenységi szimbólum, istennői jelkép. A Zöld a tavasszal megújúló természet színe, az újjászületés jelképe. Ezért a szultán színe is a zöld. A Szól ige a Szóból ered, Sol alakban Nap a jelentése. A Szul, Szül és Szöl nem feltétlenül rokona a Szól szónak, bár nagyon közel állnak egymáshoz. A Tán a Ten és Ten változata, ami Tudás és Isten jelentésű. Zolta, Zsolt, Solt, de még a Zsold is a Napot jelenti, a zsold a Napot jelképező arany pénzek neve.

Berend király – Nevét több formában is lehet értelmezni. A "Be-Rend" alakban a Rend szó jelenléte egyértelmű. A "Ber-End" formában az End jelentése Istenke, az En Isten (Herceg és Én, Enség) miatt. A Ber szerepel az Em-Ber szavunkban is.

Kadicsa – A név a Kadocsa és Kadosa változata. A Ka egyik jelentése Király, emiatt a Ka-Dosa értelme Király-Dósa. Magában a Dósa névben a Dó a Nap és az Út neve. A Kadicsa névben a Kád a Ház, a Kadocsa névben a Kad mellett az Ócsa Ó-Csillag, vagy Ó-Víz jelentésű. Ócsa városunk neve is ide tartozik.

Opos – A királynévben az Op és Os, vagyis Ős is jelen lehet. Az Apás, Apus, arab változatban Upos is rokon lehet a névvel.

Ete – Érdekes és nehéz név. E-Te formában Háza-Istennek a jelentése. Et-E formában a név nem teljesen érthető, mert az Et értelme nincs még teljesen felderítve. Ét értelme nem valószínű.

Szemény – Szem a Napisten, Izraelben Szemes a formája, lásd Bet-Szemes nevét, ami a Szemes Háza értelmet tartalmazza. Szem-Ény hun, vagyis magyar nemzetség is. Az Ény szó egyértelműen Isten, az En miatt, a lágyulás egyben kicsinyítés is, amit az "y" jelez. Szem-Ény jelentése tehát Nap-Istenke.

Torda – Ezt a királynevet a Tor és a Da elemek alkotják. A Tor jelentése Hegy, annak minden szinonimájával egyben, a Da Hely, vagy Nap.

Bendegúz – A név eredetileg Ben-De-Kus formájú. A Bende, Benda családnevek ma is léteznek. Ben a Ben-Ben-kő nevében is ismert, ezért jelentése Fény. A Pen értelme Ég, ami szintén ragyog. A héber Ben – Fiú szó úgy jön ide, hogy a Fiú Csillag, ami szintén ragyog odafenn az égbolton, ahonnan származunk, őseink szerint. Ben-De ezért lehet a Ragyogó-Hely, a Kus a Világfa egyik népe.

Etele – A királynév Atillához kapcsolódik, akinek Atura, Artúr neve is van. Az Etel folyónév, lásd Etel-Köz, amely hét folyó köze. Etel-E eszerint a Folyó-Háza. Az Etel változata az Etöl és Atil, mind magyar név. Az Atil szumer szóösszetétel, A-Til a Csillagok-Vize, továbbá Atilla nevének része (A – Víz, Folyó, Til – Csillag, Csillogás).

Csaba – A király nevében a Csa Csillag és Víz, a Ba Bá, és esetleg Ház – Ab értelmű. De maradjunk a Csa-Ba formánál.

Ed – A név egyértelműen az Id változata. Ez onnan tudható, hogy a magyar eredetű Idász és Idomeneusz testvérek neve megjelenik Ed és Edömén testvérek nevében is. Ilyen véletlen márpedig nincs. Ed, illetve Id neve kisebb isten, vagy Folyó értelmű, lásd szumer Id – Víz, pl. az Idiginna, vagyis a Tigris nevében.

Ügyek – A hun és magyar királyok listája szervesen egybeforr. Aki nem a krónikáinknak hisz, amiket magyarok írtak, hanem a politikai ügynököknek, akik a magyaroknak rosszat akarnak, az vessen magára követ. Ügyek neve az Ügy-Ek névelemek szerint az Ügy-Fia (csillaga, éke) értelmet tartalmazza. Az Ügy mai szavunk eredhet az Id szóból, aminek Folyó jelentését mutatja a Fekete-Ügy mai folyónevünk. Eszerint Ügy-Ék a Csillagok Fiainak – Folyója, Ügye. Mivel az Ügy mai jelentése olyan, mint a Köz-Ügy szóban is láthatjuk, Ügy-Ek egy bizonyos Ügy fontos vezérlőcsillaga is volt.

Álmos – Királynevünkben az Ál itt Magas értelmű, a Mos jelentése Ifjú Hős. Mellesleg az Álom szó olyan Föld – Om, amely nem valódi, hanem Ál. De az Álmodó hősök nélkül az emberiség nem jutott volna sehova. Ha az Almus nevet nézzük, akkor az Almuska névhez jutunk, az Alma pedig kifejezetten magyar női név.

Álmos után a Turul-házban már Árpád jön, aki az Áradó nép Csillaga fogalmat képviseli nevében.

Hirth Frigyes munkájára Götz László hívja fel a figyelmet, aki a Thuróczy Krónikában szereplő nevek közül többet hun királyokkal azonosított, akik a kínai krónikákban szerepelnek.

Kínai források Thuróczy Krónika

Mao-tun, vagy Bak-Tur Beszter, vagy Beztur

(Kr.e. 175) (Kr.e. 173)

Lau-Schang, vagy Mingi Mike

(Kr.e. 160) (Kr.e. 140)

Hu-Lu-Ku Kulche, vagy Kulke

(Kr.e. 85) (Kr.e. 41)

Hü-Lü-Küan-Kü Leunte, vagy Eleunte

(Kr.e. 60) (Kr.e. 8)

Mao-tun ókínai ejtése állítólag Bektuen, Biktun, Bektun. Ezek a nevek rokoníthatóak az óbulgár Bixtun, Vixtun névformákkal. Omeljan Pritsak kutató kimutatta, hogy a bulgár fejedelmi család hun eredetű, tehát a magyar Turul-házból származnak.

A Dulo nemzetség neve nem Dúló, hanem Du-Lo, vagyis Nap-Ember értelmű. Mondáink Dúl királya azonos a Dulo nemzetség nevével. Dúl és Dulo nem alán, hanem unug, vagyis mezopotámiai magyar név.

Kézai Simen szerint a hunok Hunortól és Magortól származnak, akiknek feleségei Dula két leánya volt. De Dula neve Nap-Helye értelmű, a Gyula névvel is rokon közvetlenül. A két királylány nevét Maya és Teja formában azonosítottam. Maya a Mayótisz-tenger nevével rokon, Teja pedig az egyiptomi Teje, illetve a magyar Tejút nevével. Herkules magyar hős Deianeira nevű feleségének a nevében szereplő Deia a Teja változata.

A hunok kijöttek Szkítiából, az Úr hétszázadik esztendejében. Ha az Úr új időszámításának kezdete Kr.e. 4.400, akkor a hunok Kr.e. 3.700 körül jöttek ki Szkítiából. De hol van Szkítia? Az égben, ahogy a Szkytha, vagy Csuta (Csuda) szó mutatja, vagy a földön?

Királyaik négyen voltak, Béla, Csele fia, a Szemény nemzetségből, kinek testvérei Köve és Kadocsa, valamint Ethele, Bendeguz fia, kinek testvére volt Rova Rof (Róva Rov) és Buda, az Érd nemzetségből. A hunok népe állított egy Kádár nevű bírót a Torda nemzetségből az ügyes-bajos dolgok megítélésére. Ez a szokás Takoson fia Géza idejéig fennállt, de utána is, töredékeiben fennmaradt ez az ősi hagyomány. A hun királynevek természetesen mind magyar nyelvűek.

Különösen fontos a Bulgár fejedelmi névlista, amellyel bizonyítani tudjuk a bulgárok és magyarok, valamint macedonok közeli rokonságát. Ez a lista valójában magyar nyelvű. Fel nem fogahtó, hogy miért akarják magyar "kutatók" törökké nyilvánítani a magyar neveket!

Avitochol – Abi, vagyis Api Tokol a név igazi értelme. A Tok-Ol a Nap-Helye, de itt kétségtelenül a Tok-Ul, vagyis a Nap-Fia értelem van jelen. A Tukulti-Ninurta névben is megjelenik a Tuk-Ul. A magyar nyelvben még a Tököl, Thököly nevek is rokonok a Tokol névvel. A Tökélyről ne is szóljunk.

Irnik – Valószínűleg Atilla Irnik nevű fiával azonos.

Gostun – A név Kos-Tun formájú. A Gos a Sos-En névben is megjelenik, Kos értelemben. A Tun a Dun – Úr változata. Gos-Tun tehát a Kosok Ura értelmű név.

Kurt király – A Kurt a magyar Kur-Tu név rövidülése. Kur ország a Kura-folyótól délre fekvő magyar, vagyis szavárd ország. Erről a földről beszél Arany János is. Egyes könyvekben Éden a neve, ami szintén színmagyar országnév. Kurt király tehát a Hegyek Országának királya. Semmi köze a törökökhöz, annál több a köze a szumerokhoz.

Bezmier – A név Beszter nevének változata lehet.

Aszparuh, vagy Esperikh, Isperik király neve jól érthető magyar név. Az Ász a magyarok neve, Asz-Par az Ászok-Háza. Az Asz-Par-Uh királynév utótagja az Uh nem más, mint a régebbi Ug, ami Fiút jelent. Asz-Par-Uh tehát nem más, mint az Ászok-Házának-Fia. Az Esper, Isper az Ász-Pár variánsai, az Ikh, Ik pedig az Ék, a Csillag, aki a Fiú, vagy Lány.

Tervel bulgár király neve magyar ige is. A Terv szó a Tervel rövidüléséből eredő főnév. De van magyar Tervel királyi név is, ami a magyar és bulgár dinasztiáknak közeli rokonságát bizonyítja. A Tervel ige Ter előtagja valamilyen csillagra, vagy területre vonatkozik. A Vel Vél, vagy Bél rokonsága is kézenfekvő.

Sevar király – Neve a magyar Szevár, Szavár változata. A Szavár népnevünknek sok alakváltozata van. Ilyen a Saper is, ami Úr értelmű a manysik nyelvén.

Kormisos – Egy királynév.

Telets – Egy királynév.

Vinekh – Egy királynév, a Jenő változata.

Umor – A királynév több formában is értelmezhető. Um-Or a Föld Ura, vagy Hegye. De Hunor neve azért mégis messze áll Umor nevétől.

Annyi bizonyos, hogy a bulgárok testvéreink, egy másik magyar nép, a macedónokkal együtt, akik ma szláv nyelvet beszélnek.

Vannak más királylistáink is.

Őstörténetünket a neveink sziklaszilárd biztonsággal hordozzák.

Aki nem is meri a magyar neveket, a magyar írást, és ellenünk beszél, nem lehet a barátunk, az igazság harcosa. Aki igazat szól a magyar nyelvről és szavairól, igazi jó barátunk, és az igazság harcosa. Az igazság mindenek felett!

 

← Vissza a kezdetre


 NYOMDAI SZOLGÁLATOK:
HUNOK A TEJÚTON Irodalmi jegyzék

Aradi Éva : Egy szkíta nép: a kusánok HUD idea Kiadó Bp. 2008
Baráth Tibor : A magyar népek őstörténete, Somogyi Zoltán NY, USA, 1993
Blunden C. : A kínai világ atlasza Helikon, 1995
Elvin M.
Bencsik András : Attila nagy király Magyar Ház, Budapest. 2003
Fáy András : Attila Regun-Press Kiadó, Monor, 2006
Fehértói Katalin : Árpád-kori kis személynévtár Akadémia Kiadó, 1983
FitzGerald Patrick : Az ősi Kína (A múlt születése) Helikon Kiadó 1989
Kánnai Zoltán : Néhány szó a kazárokról Internet
Kánnai Zoltán : A szkítáktól a székelyekig és magyarokig Internet
Kánnai Zoltán : Besenyők és úzok Internet
Némati Kálmán : Nagy-Magyarország Anahita-Ninti Kiadó Budapest. 1911
Nording Steve : Attila hun király magánélete Anno Kiadó Debrecen(Nemere István)
Sánta-Balog Csaba : Hun birodalom Vagabund Kiadó Kecskemét, 2006
Schreiber Hermann : Attila, a király Panem Kft. Budapest, 1993
Sima Qian : A hunok legkorábbi története Kiskunlacháza Press Print 1997
Szász Béla : A hunok története
Szegedi Mónika : Tibet Figyelő, Internet
Thompson E. A. : A hunok Szukits Kiadó Debrecen, 2003
Tokarev Sz. A. : Mitológiai enciklopédia Gondolat Budapest 1988
Ucsiraltu : A hun nyelv szavai Napkút Kiadó, Budapest, 2008
Zajti Ferenc : Zsidó volt-e Krisztus? Gede Testvérek Kiadó, Budapest 1999

és még sok köny

(4. oldal / 4)
Megjelent: 127138 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. December 30., Péntek 11:59

Hozzászólások  

 
PáLoS TReND
#3 A Q13 Kft. és a VÉGREHAJTÓ-MAFFIA LEFEJEZÉSE!!!PáLoS TReND 2020-08-13 22:53
Q13 STAUDER GYÖRGY (0630/578-5516) MILLIÁRDOS KETTŐS ÁLLAMPOLGÁR AZ APARTHEID ÉS NÉPIRTÓ ORBÁN REZSIM VÉGREHAJTÓ-LAKÁSMAFFIÁJÁNAK EGYIK HÍRHEDT FENEVADJA, AKI NER-es POLITIKUS BŰNÖZŐKKEL RABOLTA/RABOLJA KI A MAGYAROKAT ÉS KERGETTE/KERGETI HALÁLBA ÁRTATLANOK EZREIT!!!
EDDIG BÜNTETLENÜL (vimeo.com/236994257)!!!
TOP 10-es listája nettó árbevételük alapján: 615 766 000 Ft - dr. Schadl és társa, Budaörs 435 998 000 Ft - dr. Farkas József, Szekszárd 427 226 000 Ft - Némethyné dr. Erdősi Krisztina, Budapest 373 986 000 Ft - Kovács István, Kazincbarcika 363 861 000 Ft - Ádám Zoltán, Gyöngyös 363 861 000 Ft - dr. Ádám Krisztián, Gyöngyös 337 766 000 Ft - dr. Zoltán Levente, Budapest 336 013 000 Ft - dr. Schmidt Zoltán, Budapest 332 031 000 Ft - dr. Pataki Márta, Székesfehérvár 332 031 000 Ft - dr. Fülöp Szabolcs, Székesfehérvár Mint látható, több mint 600 milliós bevétellel az a Schadl György vezeti a listát, aki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is egyben.
NEM MESE: ORBÁN ELLEN #ORBÁNCFŰ‼️‼️‼️
Idézet
 
 
ipupira
#2 Could reassure subsequently, subcostal served dependence.ipupira 2020-08-02 13:57
Amoxicillin Online Amoxicillin 500mg Capsules hxb.cxdb.magyarmegmaradasert.h u.sbn.an mewkid.net/when-is-xuxlya/
Idézet
 
 
#1 D ammoniaproducing slightest vascularity speeding photodistribution.Guest 2020-08-02 13:18
Az adminisztrátor törölte a hozzászólást
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.3%Austria 1.3%
Romania 5.1%Canada 1.1%
United States 4.5%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.8%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Norway 1.4%Italy 0.1%
Serbia 1.4%Poland 0.1%

Today: 2
This Week: 3464
Last Week: 4695
This Month: 15847
Last Month: 18165
Total: 2495240

Belépés