20220706
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 február 15, kedd

Ki volt hát Anonymus?

Szerző: Kovács Gergő

Sokáig maga sem akarta elhinni, hogy valami újat talált, de Horváth Gábor kutatómunkája meghozta gyümölcsét: „nem igaz, hogy annyira titokzatos személyről lenne szó” – vallja Anonymusról. Interjúnk! Horváth Gábor (1973) egyháztörténész, tanszékvezető főiskolai tanár, a Gál Ferenc Egyetem Teológiai Kar Egyháztörténet Tanszéken dolgozik.

Anonymus valójában egy pécsi püspök volt

Anonymus (kb. a 12. század vége – 13. század eleje) krónikás volt és a tankönyvek szerint egyik Béla nevű magyar király jegyzője, bár ebben sosem volt konszenzus tudományos körökben. Horváth Gábor egyháztörténész nagy jelentőségű könyvében nem kevesebbet állít, minthogy Anonymus a korabeli pécsi püspök volt.

Honnan jött a könyv megírásának ötlete?

2007 és 2009 között a Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója voltam Ópusztaszeren. A hely szimbolikus örökséggel rendelkezik. Engem többször kerestek például azzal, hogy ki volt Anonymus. Nem szerettem volna foglalkozni a témával, de másként alakult az életem. 2007-ben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján rendeztünk egy konferenciát, ahol egykori tanárom, Koszta László is előadott. Arra kértem, hogy a szeri monostor kegyurairól, történetéről beszéljen. Ott hallottam egy olyan gondolatot, amit nem tudtam elengedni: gyanú alakult ki bennem, hogy Anonymus és Kalán pécsi püspök nem csak főnök-beosztott viszonyban állhatott egymással, hanem a két személy azonos is lehet.

A kép 2008-ban állt össze, azóta a könyv megjelenéséig, 2020-ig folyamatosan foglalkoztatott a kérdés, kutattam a témát. Azt reméltem, hogy a feltevésem nem áll meg, és nem kell előállnom a saját gondolatmenetemmel. Sokáig nem tudtam elhinni, hogy újat találtam, és féltem attól, hogy rám éghet a téma: azt reméltem, hogy megdől majd a hipotézisem.

Mi az alapkoncepció?

Anonymus műveltsége alapján Párizsban tanulhatott, ezért elkezdtem tanulmányozni a párizsi magisterek munkásságát. Kutatásaim során arra lettem figyelmes, hogy az 1109 körül alapított Saint-Victor apátság iskolája fontos a Gesta (Gesta Hungarorum, Anonymus krónikája, regényes honfoglalás-történet – a szerk.)  megértéséhez: az apátság volt az a hely, amely megnyitotta az utat a Szentírás azon megközelítéséhez, melyben a Szentírás szövege a tanulmány és a tanítás tárgya lett, vagyis a prédikációknak és a teológiai képzésnek a részévé vált.

Anonymusnak a Szentírás volt a legfőbb forrása, olvasható a Gesta prologusában, ez pedig a keletkezés korát is meghatározza, hiszen az a párizsi magiszterektől származik, ami egyben megerősíti azt a feltevést is, hogy  a szerző Párizsban tanulhatott.

Kalán püspök azt mondja magáról 1193-as kormányzói oklevelében, hogy „én, ismervén az Új- és az Ószövetséget”.

Noha Mészáros Ede már 1936-ban részletesen ismertette a Szentírás és a Gesta kapcsolatát, a kutatók figyelme más források beazonosítására irányult. A korábbi fordítások esetében, Pais Dezsőnél 1926-ban, „az iratok biztos előadásából” szóösszetétellel találkozunk, ami nem a Szentírásra utal. Sokan azt feltételezték, hogy Anonymus okleveleket, esetleg korábbi krónikákat használt műve megírásához. Úgy tekintettek rá, mintha „történész” lett volna. Veszprémy László 2001-ben megjelent fordításában viszont az olvasható, hogy „inkább az Írások biztos híradásából…”. Itt nagy í-vel jelenik meg a kifejezés! Párizsban teológiát tanítottak, a Gesta Hungarorum szerzője is egy teológus, a Gesta tehát egy tipologikus, allegorikus mű.

Anonymus 1

Kalán püspök kormányzói oklevele a zágrábi egyház számára, 1193.In: Nadbiskupijski arhiv u Zagrebu (NAZg), Stolni/Prvostolni kaptolZagrebački (SKZ/PKZ), Stari kaptolski spisi/Acta Capituli antiqua (SKS/ACA), Kut. 5, Br. 2.

Ki volt hát Anonymus? Mik a fő érvek?

Először is, úgy látom sztereotípiák keringenek Anonymus személyéről, művéről: máig ismeretlen, regényes gesztát írt; igyekezett történeti forrásokat felhasználni, mégis inkább regényes elbeszélés; nem történeti munka; saját kora úri nemzetségeinek hagyományaiból, a lenézett hősmondákból merített; a történelmi szereplők helyett költött, földrajzi nevekből konstruált személyekről szólt; tudálékos, naiv nyelvészkedés jellemzi.

Az író meghatározásához a Gestát vettem alapul. Azt néztem, mi az, amit csak ő tud. Nem igaz, hogy annyira titokzatos személyről lenne szó. Anonymus, avagy P dictus magister említi művében például a szlavóniai Pozsegát. Ennek a helynek az első hiteles forrása egy 1217-es pécsi káptalani oklevél, amelyben az egyházmegye püspökét, Kalánt, Domino ac patre nostronak hívják saját kanonokjai. Ebben az oklevélben említik Tyburcius pozsegai prépostot közvetlenül a püspök neve után, aki a káptalan megalapítója volt. 

Anonymus azonosítása III. Béla király Kalán nevű kancellárjával lehetőséget ad eddig meg nem válaszolható kérdések tisztázására.
 

Ha Kalán életútját vizsgáljuk, akkor több titulust, méltatást találunk róla, így a P dictus magister szerkezet eltérő módokon oldható fel: Pater dictus magister, vagyis Atyának nevezett mester, saját magát episcopus palleatusnak nevezi kormányzóként kiadott oklevelében, tehát lehetséges, hogy Palleatus dictus magister, vagyis palliumosnak mondott mester, de az is feltehető, hogy Preditus dictus magister, Jártas mesternek mondott vagy jártasnak mondott mester a helyes olvasat. Az utóbbi méltatás III. Ince pápa 1206-os és 1210-es okleveléből származik, amelyekben a pápa vir preditus scientia litterarumnak nevezi a püspököt.

Mit tart a Gesta legnagyobb erényének és melyek a legnagyobb újdonságok Ön szerint, amik elhangzanak benne?

Kalán püspök művelt ember volt, aki Magyarországot és hagyományait jól ismerte, foglalkoztatták a világ problémái, teológiai műveltséggel és modern történelemszemlélettel rendelkezett. Az 1170 körül író Petrus Comestor lehetett az egyik tanára, aki azt vallotta: historia fundamentum est. A Gesta Hungarorum a leghíresebb párizsi magister, Szentviktori Hugó hármas felosztására épül (ante Legem, sub Lege, sub Gratia). Tisztázható tehát, hogy a tipologikus mű nem hiányos, a szerző a magyarság történetének első két korszakát írta meg.

A Gesta Szent Istvánnal zárul, aki az Élet igéit, az evangéliumot hirdette, ő a szolgaságból a szabadságra, a kegyelem királyságának korszakába vezette el népét. A Gesta mondanivalója az, hogy a magyarság kereszténnyé vált. Kalán püspök episcopus crucesignatusként halt meg 1218-ban. Ond vezér leszármazottja olyan főpap volt, aki az uralkodót el akarta kísérni a szentföldi zarándoklatára 1217-ben. II. András király fogadalmat tett Jeruzsálem felszabadítására, ezért hatja át a Gestát a III. Ince pápától származó keresztes eszmény, az igazságos háború, a harc – bellum – az Úr Örökségéért, a Hereditas Dominiért, a szolgaság és a szabadság teológiája.

Attila jogos örökségét vette vissza Árpád.

Anonymus 2Mit szólt a tudományos közeg az ön könyvének szenzációszámba menő állításaihoz?

A fővárosi könyvbemutatón Prokopp Mária „csodálatos könyvként” méltatta a munkát, Szörényi László az eredményeket „lenyűgözőeknek” nevezte, mivel „generális fordulatot” hoztam a magyar irodalomszemléletbe. Almási Tibor történész a teológiai háttér bemutatásával kapcsolatban mondta, hogy „olyan plusz hozadéka az eddigi Anonymusra vonatkozó tudásunknak, ami a továbbiakban megkerülhetetlen lesz.” Lassú folyamat ez, de néhány recenzió is készült már, ami megható, mivel magam sem hittem, hogy sikerülhet kimozdulni a megszokottból. Igaz, amit Öveges József piarista mondott: „Ami ma lehetetlen, az holnap megvalósulhat.”

Forrás: Mandiner
Beküldte Antal Miklós

Megnyitva 381 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások