A disznózsír felhasználása már a 19. században igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A második világháború idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas, mivel magas a füstpontja (121-218°C), ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül.

A hetvenes években az Amerikából indult tömeghisztéria a zsír ellen teljesen felborította az egészséges étkezést. Elterjedt az olajjal főzés, ami sokkal egészségtelenebb, mint a zsírral készített ételek.

Régi vita, hogy a disznózsír emeli-e a koleszterinszintet, hozzájárul-e a szívbetegségekhez? A hisztéria a nyolcvanas években kezdődött, amikor az elhízásért és az érrendszeri betegségekért a disznózsírt és a vajat tették felelőssé egyes szakértők. Ez odáig fajult, hogy a világ fejlett országaiban szinte teljesen eltűnt a disznózsírban sütés szokása, és mindenki étolajat kezdett használni.

Ma már tudományosan is bizonyított, hogy a zsír sokkal egészségesebb az étolajnál, és nem okoz magas koleszterinszintet. Ma a magas szénhidrátfogyasztást okolják az orvosok a különböző degeneratív betegségek egyre nagyobb előfordulásáért.

Az étolajról tudni, hogy rákkeltő anyagokat, telítetlen zsírsavakat tartalmaz, könnyebben avasodik, szennyezi a környezetet és nem jó az íze. Talán az átállás oka az is lehetett, hogy kétségtelenül a napraforgó olajat sokkal könnyebb használni a konyhában, mint a disznózsírt. Jóval könnyebben kezelhető, melegíthető, szűrhető, tárolható, mint a disznózsír, valószínűleg sokan kényelemből is használják szívesebben. Elfeledkeztünk a zsírról, ami drágább is, mint az étolaj. Sajnos.

A dietetikusok mára rájöttek, hogy az elhízásért és a szívbetegségekért első sorban a túlzott finomított szénhidrát és cukorfogyasztás tehető felelőssé, nem a zsír, amiről teljesen leszoktunk, a betegségek nemhogy nem tűntek el, de évről évre egyre több embert érintenek világszerte.

Nem főzünk zsírral már, pedig aki még emlékszik a régi ízekre, az tudja, mennyivel finomabb egy zsírban kisütött hús vagy elkészített rántás a műanyag ízű, büdös olajos ételeknél.

Ráadásul egyes süteményeket, például a hájas tésztát nem is lehet másból, csak a disznó zsiradékából elkészíteni, kár, hogy elfeledkeztünk ezekről a finomságokról.

Ha a zsírnak más előnye nem lenne, mint az, hogy ha lesütjük a hájat, abból finom töpörtyű lesz, már akkor nem szabadna elfeledkeznünk róla. Ugyanez igaz a liba vagy kacsa hájának lesütésére, amelyek mellékterméke szintén igazi csemege.

Nemcsak zsírban sütni jó, de egész más lesz a sütőben készített sültek íze is, ha disznózsírral megkenjük őket, esetleg csirkét libazsírral.

A tökéletes rántott húst egyébként disznózsír és vaj keverékében sütik eredeti recept szerint, és a vajban sütésnek is meg van a létjogosultsága a konyhában. Azonban ha védeni akarjuk a család egészségét, az olajról egyszer és mindenkorra mondjunk le!

Nem vitatható, hogy a zsírban sült ételek, húsok, de még a sült krumpli is sokkal finomabb az olajos ízű kosztnál. A tömény, olajban sült lángos, krumpli jóval nehezebben emészthető, mintha zsírban készült volna.

Megdőlt az az elmélet is, hogy a zsírszegény étrend kímélőbb, ugyanis az agynak, az emésztésnek, a szívnek szüksége van zsírra, de nem finomított olaj formájában, hanem természetes előfordulásában: növényi magvakban vagy állati eredetű élelmiszerekben.

A jó zsírok szerepe

Az egészséges zsírok segítenek beépíteni a kalciumot a csontozatba. A zsírban oldódó K- és D-vitaminok közrejátszanak a csontok anyagcseréjében. A zsírok tovább biztosítanak energiát a szervezet számára

A megfelelő mennyiségű koleszterin és esszenciális zsírsavak jelenléte hozzájárul a szerotonin nevű hormon szinten tartásához, a jó közérzethez és az agyidegek hatékonyabb működéséhez. Ezek által szerepet játszik a depresszió elleni küzdelemben.

Mangalica zsír a legjobb, hasonlóan a kacsa és libazsírhoz.

Költöztesd vissza a hűtődbe a disznózsírt, hisz nagyszüleink esküdnek rá. Sütésen, főzésen kívül még használhatod másra is, nem csak a konyhában tudod hasznát venni.

Megfázásos időszakban száraz, fullasztó köhögés miatt kend a mellkasodra ezt a régi, jól bevált csodaszert. Hamarosan enyhülni fog köhögésed. Nincs mellékhatása, nem irritálja a bőrt és még kisgyermekeknél is alkalmazhatod ezt a kúrát.

Kend be a mellkasod disznózsírral, vegyél fel egy bővebb pólót, majd arra egy szűkebbet.

Varikózisos visszértágulat esetében a fájós testrészeket kend be zsírral, kösd be és naponta egyszer cseréld.

Ízületi fájdalmak esetében az ízületeket kend be éjszakára disznózsírral. Erősíts a bekent testrészre gyapjúsállal dunsztkötést, és egész éjszakára hagyd rajta.

A körömvirág kenőcs régi, jól bevált szer nehezen gyógyuló sebekre, száraz, repedezett bőrre. A körömvirágban lévő karotinoidok javítják a bőr öngyógyító képességét. A hagyományos recept szerint disznózsírral készítik, amely nem csupán a kenőcs vivőanyaga, hanem megfelelő hordozó a zsírban oldódó karotinoidok számára. A disznózsír az emberi zsírral való hasonlósága miatt rendkívül jól felszívódik a bőrbe, és a mély rétegekbe is eljuttatja a hatóanyagot, hatékonyabban, mint más vivőanyagok, ezért alkalmazzák a Theiss-féle körömvirág kenőcsben. A zsír és a körömvirág szinte csodakrém.

A sertészsír a legjobb testápoló a bőrre, a lábra, a talpra.

Forrás: egeszsegter.hu
A témát ajánlotta: Kunavar