A szervezet minden szervében, mirigyében, csontokban, idegekben, izmokban, vérben, zsírban gyakorlatilag minden porcikánkban lerakódhatnak, és raktározódhatnak. Megszámlálhatatlan méreg forrással találkozunk napi szinten, nagy részüket az emberi civilizáció globális termékei adják, az arányában szerényebb természeti mérgekkel szemben. Bolygónkon jelenleg 10 millió különböző szerkezetű vegyi anyagot tartanak nyilván, és ebből 100 ezer kereskedelmi forgalomban is lévő, engedélyezett szer, a többi tiltott méreg. A nagyon változatos, és mérhetetlen tömegű a méreganyagok gyártása, valamint forgalmazása óriási üzletet jelent érdekcsoportoknak, világcégeknek. Mérgek nélküli élet lehetséges a jelenlegi civilizált világunkban? Lehetséges sok forrás kiküszöbölése, nélkülözése, vagy átalakítása. Ha utánajárunk az ok okozati összefüggéseknek nagy mértékben tudunk javítani életminőségünkön tudással és tudatossággal.

A minden napjaink során különféle megnyilvánulási formában található méreganyagok annyira felhígult állapotban vannak jelen, hogy lassan fejtik ki ártalmas hatásukat. Természetesen vannak olyan méreganyagok is amelyek sokkal koncentráltabbak, és sokkal hamarabb hatnak, viszont vannak enyhébb formációk amelyek lebomlanak, vagy nem mindenkire hatnak. Érdekes dolog hogy a gyógynövények hatóanyag hatékonyságához hasonlóan a természetben előforduló méreganyagok hatékonyságát is befolyásolják különböző bolygók állásai, és a holdfázisok. Az élő szervezetek a környezetük által lépnek kapcsolatba az egyre gyakoribb kémiai mérgekkel. Ezen méreganyagok környezeti kockázatot befolyásoló tényezői, a kémiai tulajdonságok, a lebomlás, a felhalmozódás, az eltávolítás és a mérgezőképesség. Érdekes módon a homeopátia gyakran használ növényi, állati, és ásványi eredetű méreganyagokat gyógyítás céljából, de ebben a formában nagyon föl vannak hígítva és gyakorlatilag már csak az információval érintkezik az élő szervezet nem magával a méreggel.

Biológiai szempontból a mérgek az élő szervezetekkel érintkezve kémiai reakciók útján károsodást, betegséget vagy halált okozhatnak. Paracelsus szerint minden anyag méreg, csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg. A mérgeknek nagyon sokféle megjelenési formája van, a biológiai és a kémiai kategóriákon belül. Biológiai mérgek a növényi és az állati eredetű mérgek, a kémiai mérgek ásványi és szintetikus eredetűek. A toxinok olyan mérgek, amelyek valamely természetes biológiai folyamat során jönnek létre, míg a venomok olyan toxinok, amelyeket szándékosan fecskendez be egy állat az áldozatába harapással, csípéssel vagy szúrással azért hogy kifejtse benne a mérgező hatást. A kémiai mérgek ezzel szemben a bőrön vagy a bélfalon át felszívódva fejtik ki a hatásukat. Néhány biokémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok például egyes baktériumok fehérjéi, enzimjei amelyek többek között betegségeket, például tetanuszt vagy butulizmust okozzák.

A természetben rengeteg lágy és fás szárú növény, alga, zuzmó, és gomba termel enyhébb, közepes, vagy erős mérgeket amelyek eltérő formában és különböző élőlényekre hatnak. Vannak olyan emberi és állati szervezetek amelyek ellenállóak bizonyos mérgekre vagy nagyobb dózisokra. Élő példa erre hogy egy mérges kígyó egy adott időben nem is rendelkezik akkora mennyiségű méreggel amely képes lenne megölni a kígyóméregre immúnis mongúzt. Az állatvilágban a mérgeknek az emésztésben, és a védekezésben van szerepe, ugyanakkor vannak olyan gyógymódok amelyek gyógyításra is használják az állati mérgeket. Legújabb kutatások szerint AIDS-et is gyógyítanak méhméreggel. Érdekes hatása van az ásványi mérgeknek is az állati szervrendszerek működésére. Például az arzén halálos méreg, nagyon kis mennyiségben pedig kecskéknél olyan meglepetést produkált ,hogy amely állatok rendszeresen megkapták az optimális dózist sokkal termékenyebbek voltak, és sokkal életképesebb utódokat hoztak a világra mint azon társaik amelyek nem kaptak arzént.

A mérgek támadáspontjuk szerint lehetnek:
Idegmérgek: zsírban jól oldódó vegyületek, a központi és környéki idegrendszerre egyaránt hatnak.
Sejtmérgek: a szervezet valamennyi sejtjét károsítják.
Enzimbénítók: a szervezet működéséhez szükséges enzimek valamelyikét bénítják.
Vérmérgek: a vér festékanyagaihoz kötődve az oxigénszállítást gátolják, vagy a véralvadás folyamatát zavarják meg.
Izommérgek: a harántcsíkolt izmok sejtjeit károsítják
Immunrendszerre ható mérgek: az immunrendszer működését gátolják, vagy stimulálják.
Szervrendszerekre ható mérgek: belső szervek anyagcseréjére hatnak , élettani folyamatokat akadályoznak szervkárosodást idéznek elő.

Szervezetbe jutás módja szerint:

Szájon át, az emésztőcsatornán keresztül, kültakarón bőrön keresztül, légutakon keresztül, egyéb módon, például nyálkahártyán, méhlepényen, anyatejen vagy közvetlenül a vérpályán keresztül.

Eredetük szerint: növényi mérgek alkaloidok, mikroorganizmus mérgek, gombamérgek, állati mérgek méregmirigy termékei, ásványi mérgek, szintetikus mérgek.
Kémiai jellege szerint: szervetlen és szerves méreganyagok
Halmazállapot szerint: szilárd,folyékony, és légnemű

Hatásmechanizmus szerint:

Szummációs hatású anyagok: a dózisok nagysága nem bír jelentőséggel, a szervezetbe jutva az anyagra jellemző idő után lebomlanak, vagy kiürülnek. A szervezetbe érve irreverzibilis károsodást hoznak létre, ha később ugyanaz, vagy hasonló anyagok jut a szervezetbe, akkor káros hatásuk hozzáadódik az előző károsodásokhoz, például rákkeltő vegyületek.

Kumulatív hatású anyagok: elraktározódik a zsírszövetekben, a nagy zsírtartalmú parenchymás szervekben, és a központi idegrendszerben. Mennyiségük a szervezetben minden bevitel után növekszik, toxikus hatásukat akkor fejtik ki, amikor mennyiségük elér egy meghatározott szintet, például xenobiotikumok.

Koncentrációs hatású anyagok: a szervezetbe jutva egy idő után kiürülnek, a rájuk jellemző küszöbszint alatt nem fejtik ki toxikus hatásukat, például vízoldékony anyagok.

A mérgezések akut vagy krónikus formában történhetnek. A méreg saját hatását meghatározzák az anyag fizikai, kémiai tulajdonságai, a kémiai reakciók, a dózis, a terjedési idő, éghajlati és asztronómiai tényezők. A méreg szervezetre kifejtett hatását meghatározzák a genetikai tényezők, nem, kor, tömeg, anyagcsere faktorok, légzési paraméterek, védekező mechanizmusok, korábbi betegségek, más méreganyagok felhalmozódásai. A szelektív mérgek csak egyes fajokra hatnak, a széles spektrumú mérgek több élő szervezetre is hatnak. A károsítás módja alapján lehetnek fizikai: savak, lúgok, kémiai: specifikus kémiai reakció, biokémiai: enzimreakció, fiziológiai: élettani folyamatokat megzavaró hatások. Szintetikus mérgek okozhatnak gázmérgezést, ipari oldószer mérgezést, maró mérgezést, növény védőszer mérgezést, gyógyszer mérgezést, vegyi fegyverek és rádióaktív sugárzások okozta mérgezést, pszichotróp anyagok okozta mérgezést. A mérgezések folyamán a méreganyagok különféle külső változásokat hoznak létre, például ajak, nyelv, fogíny, bőr elszíneződések és felszíni elváltozások, látás és hallás problémák tünet megjelenése. Mérgezések hatására megváltozhat a lehelet, a testhőmérséklet, és a kiválasztószervek anyagcsere termékei.

Növényi mérgek:

A növények világában nagyon kevés olyan növény van amely gyakorlatilag nem rendelkezik olyan hatóanyaggal amely az emberi vagy állati szervezetre ne fejtene ki valamilyen szintű károsodást, még akkor sem ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben fogyasztja. Még a gyógynövények között is kevés olyan faj akad amelynél egy fitoterapeuta ne hívná fel a figyelmet a lehetséges mellékhatásokra. A növényi mérgek többnyire másodlagos növényi anyagok, amelyeknek a növény anyagcseréjében általában nincs jelentős szerepük, hanem védelmi funkciót töltenek be. A növény fejlődésével különböző fejlődési szakaszokban a növény méregtartalma is változhat. A mérgező magvak általában a csírázás során elvesztik mérgező komponenseiket, míg az egynyári növények gyökereiben, leveleiben a szerv teljes beérése során jön létre a legmagasabb mérgező tartalom. Az évelő növényeknél a levelekre, gyümölcsökre jellemző a periodikus mérgező hatás, a vegetatív szervek gyökér, törzs, ág méregtartalma általában állandó mértékű.

Egyes méreganyagok csak a frissen szedett növényekben vannak jelen, amelyek a tárolás vagy hőkezelés folyamán elbomlanak, és hatásukat vesztik. Más esetekben viszont a száradás alkalmával enzimatikus folyamatok eredményeként toxikus termékek keletkezhetnek. Nagyon kis mennyiségben szakértő felügyeletével, speciális helyzetekben mérgező növények alkaloidjait, és glikozidjait belső gyógyításra használják. A mérgező hatóanyagokkal is rendelkező gyógynövények leggyakrabban külsőleg alkalmazhatók. A növényi eredetű méreganyagokat leginkább a gyógyszeripar, és a homeopátia alkalmazza, de az élelmiszer adalékanyagok széles tárházában is találkozhatunk velük szintetikus és enyhébb formában, vagy vegyszerrel lekezelt, génmanipulált növényekből előállított formában. Az ibogacserje gyökerével élvezeti szerektől való függőséget gyógyítottak annak ellenére hogy önmagában is hallucigén növény, és helytelen adagolás esetén súlyos mérgezést okozhat.

Az emberiség történelme folyamán a harcosok és a vadászok is alkalmazták különféle mérgező növények hatóanyagait nyilaik hatékonyabbá tételére például nyílméreg nevű növényt. A halméregcserje porrá őrölt terméseivel elkábították a halakat hogy könnyebb legyen a kifogásuk. Érdekes módon ha elfogyasztották az állatok húsát nem okozott mérgezést, mert a méreg csak az állat vérében maradt, a hús nem tartalmazta. Az istenítéletfa kérgét vagy a kalabárbab magvait nemcsak nyílméregnek használták, hanem törzsi népek önbíráskodásai alkalmával amikor valakit megvádoltak. A méreg hatására különféle tüneteket produkált az elítélt, és ezek alapján döntötték el ártatlanságát, avagy bűnösségét. Mai napig is vannak természeti népek akik használják ezeket a növényi mérgeket.

Halálos mérgezést okozó Európában is élő legismertebb növények: aranyeső, angyaltrombita, boroszlán, bürök, csomorika, gyöngyvirág, gyűszűvirág, kikerics, leander, maszlag, nadragulya, ördögcérna, ricinus, sisakvirág. Ezen növényeken kívül a szobanövényként tartott dísznövényeknek is jelentős része mérgező. Leveleik, szárukban lévő tejnedvük, gyökerük, gumójuk vagy viráguk tartalmazza a méreganyagot, amely gyermekekre vagy háziállatokra jelent leginkább veszélyt. Mérgező hatóanyagaik bőr és nyálkahártya irritációt, hányást, allergiát, hasmenést, izom és légzésbénulást okozhatnak. Leggyakoribb mérgező szobanövények: filodendron, fikusz, szanzavéra, mikulásvirág, ciklámen, buzogányvirág, kroton, amarillisz, rákvirág, aszparágusz, korallbogyó. A kertekben, udvarokban, és parkokban is rengeteg növény rejt magában olyan méreganyagokat amelyek kellemetlen hatásait jobb ha elkerülünk. Ilyen növények például beléndek, kecskerágó, farkasalma, hérics, hunyor, kontyvirág, kökörcsin, tőzegrozmaring, rododentron, magyal, nehézszagú boróka, japán csillagánizs, tuja, tiszafa, puszpáng.

Mérgezést okozó növényi hatóanyagok:

A legerősebb alkaloidok hányást, légzésbénulást, görcsöket, izombénulást, szívrohamot, szívritmus zavart, idegrendszeri, és májkárosodást okozhatnak. Például Koniin, Atropin, Akonitin. Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos kémhatású, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérgező növényeink egy része is gyógyhatású. Könnyen és gyorsan kioldódnak, felszívódásuk gyors. Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar, és a homeopátia hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav, citromsav, és oxálsavval képeznek. A fitoterápia csak külsőleg alkalmazhatja, és csak ép bőr vagy nyálkahártya felületen az enyhébb alkaloid tartalmú növényeket. Az élvezeti szerként használt növények hatóanyagai is tartalmaznak enyhébb, erősebb alkaloidokat. Legerősebb alkaloid tartalmú növények: beléndek, mákgubó, maszlag, nadragulya, kikirics, bürök, farkasalma, sisakvirág, aranyeső, kokacserje, hunyor, dohány.

Aminosavak alvászavart, és görcsös izom összehúzódást okoznak. Például L-Kanavarin. Aminokat, betainokat tartalmazó mégező anyagok. Az aminok egy része természetes komponense a növényeknek, mások a növények, ételek bomlása, romlása kapcsán keletkező fehérjedegradációs termékek. Ezeknek az egyszerűbb természetes bázisoknak csak kis része mérgező, leggyakrabban gombák tartalmazzák, melyeknek nyersen való fogyasztásuk során hányás, hasmenés, bélgörcs jöhet létre. Egyes gombák még nitrogéntartalmú méreganyagokat is tartalmaznak, amely által a fenti panaszokon kívül hemolízis véroldódás, vérhigulás, májkárosodás is létrejöhet. Ezek a mérgező anyagok azonban főzés során tönkremennek, és hatástalanná válnak.

Az erősebb glikozidok szívritmuszavarokat, szívfrekvencia csökkenést, máj és vesekárosodást, vérsavasodást, cianózist, izomgörcsöt okozó hatásuk van. Például Szincerotoxin, Amigladin, Lanatozid. A glikozidok növényi anyagok, melyek cukorra és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrok a glikol-alkoholos észterei. Enzimekkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidokat. Egy növény többféle gilkozidot tartalmazhat, a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti, és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat.

Kardiotonikus glikozidok erősen kötődnek, felhalmozódnak a szervezetben és nehezen ürülnek ki, ezért adagolásuk a túladagolás elkerülése végett mindenképpen figyelmet igényel! Csak gyógyszergyárilag előállított formában használják. Túladagolás esetén digitálisz mérgezés tüneteket produkálnak lassult szívműködés, ritmuszavarok formájában. A kálium hiánya, a kalcium túlsúlya, veseelégtelenség súlyosbíthatják ekkor a tüneteket. Gyűszűvirág, tavaszi hérics, gyöngyvirág, oleander. Az enyhébb hatású antraglikozidok nagyobb mennyiségben vagy tartós használatnál hasmenést, gyulladást, vetélést okozhatnak. Kutyabenge, rebarbara. Arbutinok nagy adag alkalmazásakor cukorvizelést, hányást, hosszú távon májkárosodást okozhat. Csarab, áfonyalevél.

Keserű anyagok nagyobb mennyiségben fejfájást, tudatzavart, érzékcsalódást okozhatnak, rendszeres alkalmazásuk központi idegrendszeri károsodáshoz vezet. Tujon, acaron, gentiopikrin. Fehér üröm, kálmos, tárnicsgyökér.

Szaponinok vörösvértest károsító, központi idegrendszer bénító, gyomor-bélgyulladást okozó hatásuk van. Például githagoshid, ciklamin.
A szaponinok olyan glikozidos vegyületek amelyek nitrogénmentes anyagok, triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok alkotói melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonságal is rendelkeznek. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponinokat. Ciklámen, konkoly, borostyánlevél.

Illóolajok allergiát, vetélést, vese és máj károsodást, bőr fényérzékenységet, tumort okozhatnak. Például boróka, zsálya, orbáncfű, kálmos illóolajai. Az illóolajok nagyon összetett biokémiai vegyületek elegye, egyes illóolajok ezernél is több összetevőt tartalmaznak. Az illóolajok a vízgőzzel együtt desztilláló anyagok, melyek a normál hőmérsékleten elillannak, és általában a szaglóérzéket ingerlik. A gyógynövények nagy százaléka tartalmaz illóolajat, melyeknek eltérő kémiai szerkezetük alapján 1000 képviselője ismert. Folyékony vagy glikozidos formában fordulnak elő, hatóanyagainak összetevőit a fenilpropil, a szeszkviterpén, monoterpén, a szénhidrogének, alkoholok, észterek, aldehidek, ketonok és oxidok alkotják.

Toxalbuminok emésztőrendszer, máj, vese, mellékvese, vértest oldódást központi idegrendszer károsodását okozzák. Például Ricin, Konkavalin.
A toxalbuminokat tartalmazó növényeknek fehérje oldó hatásuk van, ilyen toxalbumint tartalmaz a Ricinus magja a ricint. A ricin olajban nem oldódik, a gyógyszertárilag előállított ricinusolaj nem tartalmazza. A gyilkos galóca mérgező polipeptideket amanitin, falloidin tartalmaz, melyeknek súlyos mérgezési tünetei csak általában 8-24 óra múlva jelentkeznek keringési zavar, súlyos májkárosodás, sokk. Az igen nagy mennyiségű nyersen fogyasztott hüvelyesek is rendelkeznek toxalbumin tartalmú mérgező tulajdonsággal babok, szóják.

Terpenoidok szívmérgek, sejtmérgek, hánytató, hashajtó, bőrirritáló, központi idegrendszert bénító anyagok. Például Mezerin, Kukurbitacin.

A kumarin származékoknak vagy 800 faja ismert, glikozidos kötésben és szabadon is előforduló hatóanyagok.

Furokumarinok DNS szintézist károsító és tumorkeltő hatásuk van. Például Pszoralen, Bergapten.

Dikumarinok erőteljes véralvadásgátlók, a protrombin véralvadási faktor szintézisét gátolják a májban. Kis mennyiségben és rövid ideig vérrögképződés megelőzésére használhatók, de nagy mennyiségben belső vérzést okoznak. Somkóró, szagosmüge.

Poliacetilének máj, vese, szívkárosodás, bőr, nyúlt és gerincvelő irritáció, görcskeltés. Például Cikutoxin, Kenatoxin.

Savak vesekárosodás különböző formái, nyálkahártya irritációk. Például oxálsav

Csípős anyagok bőrirritáció, szövetkárosodás, fekélyek, vérnyomás emelkedés, gyulladások okozói lehetnek. Az erős csípős anyagokkal rendelkező fűszer növények és azok olajainak használata óvatosságot igényel mert távolról sem veszélytelenek, emberre és állatra nézve is komoly mérgezést okozhatnak. Például mirozin enzim, alliin, piperin, kapszaicin mint csípős alkaloid. Kéntartalmú glikozidok a csípősanyag tartalmú növények hatóanyagai a mustárolaj, a diszulfid típusú kéntartalmú vegyületek, a savamidok. Az aglikon csípős ízű, a fehér mustármagban található meg, ha illékony és szúrós szagú akkor a fekete mustármagban, mind kettő hatás megtalálható a tormában.

Tejnedvek különféle biokémiai anyagok vízzel képzett emulziója, amely alkaloidokat is tartalmaznak. Hányást, hasmenést, pszichoaktív hatást, légzésbénulást okozhatnak. Például kroton, mikulásvirág, fikusz, mák tejnedvei.

Növény védőszerek: olyan kémiai és biológiai anyagok keverékei, amelyek alkalmazásával a növénykultúrában előforduló nem kívánatos szerepet betöltő élőlények távol tartása, szaporodásának gátlása, és irtása a cél. Alapanyagaik szerint lehetnek, szervetlen szintetikusan előállított szerek, és szerves mikrobiológiai, valamint biokémiai szerek.

Felhasználásuk szerint:

• gyomirtók
• rovarirtók
• atkaölők
• darázsirtók
• csigairtók
• rágcsálóirtók
• madárirtók
• féregölők
• vírusölők
• baktériumölők
• gombaölők
• algaölők

Ezek a növényvédő szerek gyakran kellemetlen, lassan és nehezen bomló mérgekként jelennek meg a talajban, a vizekben, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, továbbá az egész ökoszisztémában. Az új szabályozások szerint néhány országban betiltott szerek listájára került néhány olyan olyan növény védőszer, amely rákkeltő, hormonrendszer, idegrendszer, és immunrendszer károsító hatással rendelkezik. Európában 2002-ben a Balti államok alkalmazták a legkevesebb növény védőszert 0,1-0,2 kg/Ha, ezzel szemben Portugália 7 kg/Ha. A bevizsgált növények 40-50%-a tartalmazott növényvédő szermaradványt, 6%-uk határérték fölötti volt. Dániában 8 év alatt a gyümölcsök peszticidtartalma négyszeresére emelkedett. Az USA-ban bevizsgált növények 73%-ában volt növény védőszer maradvány a hagyományos gazdálkodásban, de még az organikus gazdaság növényei is 23% vegyszert tartalmaztak.

Természetesen az esetek többségében a mesterségesen előállított szerek rendszeres alkalmazása okozza a környezetromboló, és egészségkárosító hatást. Akár természetes, akár mesterséges környezeti méregről van szó ezek az anyagok előbb utóbb bekerülnek a levegőbe, a talajokba, a vizekbe, és a táplálékláncba. Vannak országok ahol már olyan mértékben károsodott a termőtalaj, hogy a gazdák szerint 50 év múlva termőképtelenné válnak. A szakemberek szerint az agrokemikáliák betiltása ipari és takarmánynövények esetében 40-50%-os hozamcsökkenéssel járna. Éppen azért mert ezek a növények tudatosan így lettek kinemesítve, kifejezetten növény védőszerek használata mellett képesek optimális mennyiségű termést produkálni. Használatuk mellett így is 14%-ban állati kártevők, 12%-ban mikroorganizmusok, és 9%-ban gyomnövények csökkentik a termés mennyiségét.

Arról persze nem vesznek tudomást hogyha bármilyen növény védőszerrel lekezelik a növényeket megváltoztatják az enzimek működését, a növényi anyagcserét, a növény energetikai rendszerét, természetesen negatív irányba ami alapjában kevesebb terméshozammal jár. Ugyanakkor a növény a külső védelmi rendszerében is károsodást szenved. A feldolgozás során még a maradék enzimek is teljesen inaktívvá válnak. Vannak növények például a hajdina, a tönkölybúza, a gyömbér, és a ginseng amelyek egyáltalán nem tolerálják a növény védőszerek alkalmazását. A természetes gazdálkodásokban növényi, vagy ásványi eredetű peszticidek, természetes trágyák, vetésforgók, mulcsozás, megfelelő növénytársítások, ragadozó rovarok, mikroorganizmusok természetes ellenségeinek alkalmazása megteremti a természetes egyensúlyt.

A növény védőszerek élettani hatásairól csak annyit hogy latinul a peszticid összetett szó a pestis és a ceadere szóból áll. Magyarul a járvány megöl jelentés, finoman fogalmaztam nem védelemről hanem megsemmisítésről árulkodik, a név a viselője meg főleg. Ezeket a szereket eredetileg vegyi fegyvernek fejlesztették ki, később a természet ellen is bevetették. Az ammónium nitrát tartalmú műtrágyákat robbanóanyagok alapanyagául is használják terroristák, ugyanis a nitrát egész egyszerűen a lőpor alapanyaga. Különféle allergiák, légző és emésztőszervi megbetegedések, májzsugorodás, májrák, szív, és vesekárosodások, bőr problémák, vetélések, kora szülések kialakulásában komoly szerepet játszanak a szervezetben felhalmozódott növényvédő szerek maradványai. Bomlásuk több évtizedig is eltarthat. Egy méreganyagnál akkor van probléma ha nem tud lebomlani, vagy kiürülni, hanem felhalmozódik. A ruházat 50%-a gyapotból készülő pamut. Az európai gyapotszállítmányok olyan országokból származnak amelyek erőteljes peszticidkezelést alkalmaznak a gyapottermesztésben. Ezenkívül a textilipar is számos olyan mérgező anyagot használ amelynek erőteljes egészség és környezetkárosító hatása van. Ezek a mérgek befolyásolják a hormonrendszer működését, allergiát, rákot is okozhatnak. A dioxin az egyik legerősebb rákkeltő környezeti méreg amely a guarbab szennyezőanyagaként vált ismertté. A dioxin forrásai a hulladékégetők, a műtrágyák és a növény védőszerek, de a vulkanizmusok és az erdőtüzek folyamán is keletkezik. Ezek az életellenes szerek sok helyen, és sokféle megnyilvánulási formában fejtik ki enyhén szólva kellemetlen hatásukat.

Műtrágyák: A növénytermesztés folyamán a növények tekintélyes mennyiségű biokémiai elemet használnak el, ezzel csökkentve a talajok tápanyag tartalmát. A növények fejlődésük során nitrogént, foszfort, és káliumot használnak fel legnagyobb mennyiségben. A nitrogén a termés mennyiségét, és minőségét, a levél tömeget, és a létfontosságú fehérjék képződését meghatározó alapelem. A foszfor fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, a fotoszintézisben légzésben, a szintézis folyamatokban, az energia háztartásban, az energia tárolásban, és az örökítőanyagokat hordozó vegyületek előállításában. A kálium a fotoszintézishez, a növényekben történő anyagáramláshoz, a vízgazdálkodáshoz, párologtatás, légzés, termésbiztonsághoz, betegségekkel szembeni ellenállóság eléréséhez szükséges. Természetesen a növények tápanyagigénye nem merül ki ezen elemeknél, élettani működéseikhez kalciumot, magnéziumot, ként, vasat, rezet, cinket, bórt és még számos ásványi anyagot igényelnek.

Természetesen a nagy terméshozamok elérése érdekében a növénytermesztés világszerte nagy mértékben igénybe veszi a műtrágyák használatát. A műtrágya olyan vegyipari termék amely pótolja a növények számára a hiányzó biogén elemeket. A nitrogén műtrágyákat ammóniából, és salétromsavból gyártják, ezért jelentős környezeti károkat okoz például, talajvizek nitrátosodását, és a természetes vizek eutrofizációját. A foszfor tartalmú műtrágyák foszforitból, és kénsavból tevődnek össze, környezete gyakorolt hatásuk következtében a talajok savasodását fokozzák. Kálium műtrágyák kálium klorid, és kálium szulfát formájában kerülnek forgalomba, a környezetre kifejtett hatásuk szintén a természetes vizek mocsarasodásának elősegítői. Az erős vegyi anyagokat kevés mészporral bevonják hogy amikor a talajjal és a növényekkel érintkeznek ne legyen annyira durva a hatásuk. Idővel ez a hatás így is megmutatkozik, a talajok elsavasodnak. Nagy veszélyt jelentenek a halállományra az invazív vízinövények, mert nagyon sok oxigént használnak föl és a vizek oldott oxigén tartalma nagyon lecsökken. Végül a növények is elpusztulnak, és elindul a mocsarasodás folyamata, az élővizek halála.

A mai ultramodern mezőgazdaságunkban világszerte hatalmas terjedelmű termőterületeken folyik a műtrágyára alapozott növénytermesztési rendszer. Hazánkban már 80 éve működik a műtrágyagyár Péten. Európai viszonylatban Lettország használ a legkevesebb műtrágyát 35 kg-ot évente hektáronként, ezzel szemben Szlovénia 426 kg/Ha/év. A felhasznált trágyák fele műtrágya a legtöbb európai országban. A Föld műtrágya felhasználása 2015-re eléri az évi 175 millió tonnát. A műtrágyák hatása az egészségünkre nagyon negatív képet fest. A magas nitráttartalom csökkenti a vér oxigénszállító képességét, valamint növeli a daganatos megbetegedések lehetőségét. Hozzájárulnak a hiánybetegségek kialakulásához ásványi anyagok területén, ugyanis a rendszeresen műtrágyázott talajokból már nem tudnak felszívódni a növényekbe a létfontosságú ásványi elemek, ezért élettanilag jóval szegényebbek lesznek. Hiába a nagyobb terméshozam ha az élettani hatás gyenge. Ezenkívül allergén, ideg és hormonrendszer károsító hatásuk van.

Génmódosított növények és állatok: A növénynemesítők célja a növények ellenálló képességének növelése a gyom irtószerekkel, és a rovarokkal szemben, a termés mennyiség növelése, és a szárazságtűrés fokozása. A génmódosítás leginkább az ipari, a takarmány, és az élelmiszernövények körében terjedt el. A Föld különböző országaiban 100 millió hektáron termesztenek génmanipulált növényeket, Észak és Dél Amerikában, Ázsiában, valamint Ausztráliában. Ezen fajták szabadalmilag védett termékek amelyek tulajdonosai nagy hatalmú világcégek, mint például a Monsanto. A Monsanto cég eredetileg vegyi anyagok gyártásával, és terjesztésével foglalkozott, majd a vietnami háborúban használt Agent Orange növényirtó permetet gyártotta, amely több százezer embert mérgezett meg, és okozott születési rendellenességeket. Az ő termékük a betiltott rovarirtó DDT, a betiltott PCB ami egy mérgező dioxinvegyület, és a gyomirtó Roundup is.

Termékeik mérgező, egészség és környezetkárosító hatását sokáig titkolták, és tagadták. Miután kiderült az igazság, a mérgező vegyületeiket településen kívüli helyekre hordták szennyezve a környezetet. Az Amerikai Annistonban rengeteg ember betegedett és halt meg a PCB-től. A Monsanto korlátlan hatalma onnan ered hogy szorosan együtt működött a kormánnyal, aki segítséget nyújtott neki a dereguláció ügyében, ezáltal még a Mezőgazdasági minisztérium sem bírálhatja fölül a tevékenységüket. A Monsanto-nak erős kapcsolatai vannak a Környezet védelmi hivatallal, az Élelmiszer és Gyógyszerügyi felügyelettel, az FDA-val is. Kilenc év alatt a cég bevétele tizenkétszeresére emelkedett. A Monsanto 1995 és 2005 között 50 magokkal foglalkozó céget vásárolt meg világszerte. Részvényesei közé nemcsak a nyugdíjalapok, és a bankok, hanem kisbefektetők százezrei is tartoznak.

Az óriáscég szakemberek nyilatkozatai szerint a kutatások eredményeit is meghamisította. GMO magterjesztés céljából a cég megbízottjai csempészést is alkalmaznak, annak érdekében hogy jogdíjat szedjenek minden tonna szója után amit más ország termel. Ez az eset például több dél amerikai országban is megtörtént. Ennek a mezőgazdasági háborúnak az a célja hogy teljesen fölszámolja a kis gazdaságokat, emellett más növények kipusztulnak, és elterjednek a betegségek. A Roundup permetezések is jelentős egészség, és környezet károsodást okoznak. A gazdálkodók nagy része városlakóvá válik GMO magvak inváziója következtében. A városban lakó emberek a legkiszolgáltatottabbak mert mindenért fizetniük kell.

Argentína a hetvenes években egy erős virágzó mezőgazdasági ország volt aki nagy többlettermeléssel rendelkezett. Az ország 2000 után már a népesség felét érintő nehézségekkel küszködött. Új latifundium rendszerű mezőgazdaság honosodott meg ahol még a traktorok is GPS műholdvezérléssel működnek, és néhány év alatt több mint 300 ezer farmer kisbirtoka olvadt be a nagy birtokok olvasztótégelyébe. A pereskedések, a kényszer eladások, és a megfélemlítések következtében a farmerek elvesztették birtokaikat, és a megélhetésüket. Argentína kiszolgáltatottságát és drasztikus hanyatlását a génkezelt szója invazív elterjedése okozta. Vannak ellenpéldák is Liechtenstein és Ausztria esetében, ők rendelkeznek területeik arányába a legnagyobb területű organikus gazdálkodással, és ők zárkóznak el legjobban a GMO gazdálkodás elől.

Indiában is a Monsanto uralja a teljes gyapotmag piacot. A GMO gyapotot megfertőzte a rizoktónia gombabetegség ami a gyökereket károsítja, és ez átterjedt a hagyományos gyapotültetvényekre is. A mamutcég négyszeres áron adja el a magvait a hagyományos maggal szemben, olyan alacsony jövedelmű gazdáknak akik eladósodnak már a magvásárlás következtében is. Ha rossz a termés azonnali a csőd. A kudarcok hatására a gazdák nem ritkán öngyilkossággal reagálnak. Volt olyan régió ahol fél év alatt 680 ilyen eset történt. Miss Siva írónő szerint a GMO magvak és ezen keresztül az élelmiszerek piaca a Monsanto kezében hatékonyabb eszközök az emberiség irányítására, és manipulálására mint a fegyverek.

Mexikó a kukorica géncentruma. Oaxában 150 fajtát termesztenek. Különösen nagy kincs a nagy fajtaváltozatosság. A termelők ősi hagyományok szerint termesztik a tortilla alapanyagot biztosító organikus kukoricát. A Monsanto már Mexikóban is megvetette a lábát, és transzgenetikai hódításra készül. A gazdáknak nagy fejtörést okoznak a mutáns kukoricák megjelenései, amelyek porzóit a szél elszállítja, és a natúr kukoricát porozza meg ami nagy veszélyt jelent az eredeti génállományra. A szennyezés nem véletlen, mert Mexikó betiltotta a GMO kukorica termesztését.

Sok országban a környezetvédelmi hatóságok, és a GMO fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok között harc folyik az elterjesztés ügyében. Vannak országok ahol tilalom van, van ahol ezt feloldották, és van ahol GMO mentes zónák is vannak. A GMO növények termesztésének előnyét természetesen csak a tulajdonosok élvezhetik, ugyanis csak anyagi értelemben van előnye, és ezzel szemben a termelőknek valamint a fogyasztóknak csak hátrányai vannak. A termesztés folyamán kialakulnak a rezisztens rovar kártevők és gyomnövények. Hazánkban előfordulnak olyan gyomnövények amelyek ellenállnak a leguniverzálisabb gyomirtóknak is, de ugyanakkor a génmanipulált kultúrnövények zöme is rezisztens a Roundup-al szemben. A szél elterjeszti a virágport, és keveredik a hagyományos növények pollenjével. A repcemézeknél is problémákat okozott a génmódosított növények virágnedvei, amely természetesen rovarölő szerrel fertőzött volt. A génmanipulált növények a méhek inaktivitásához is hozzájárulnak. A kukoricák spermaölő antitesteket termelnek, a kísérleti patkányokban pingpong labda nagyságú tumorokat, valamint máj és vesekárosodást okoztak.

Nagymértékű a toxicitás a talajokra, a vizekre, és az élelmiszerekre amelyet a lassan bomló méreg okoz. A termesztés nagyon költséges, ráadásul minden évben új magot használnak. A terminátorgén amit a magvak genetikai állományába beépítenek, lassan megöli a magot ezért nem terem egy évnél tovább. A magvak genetikai állománya baktérium, vírus, növény, vagy állat génjét tartalmazzák. A DNS-ből egy szakaszt eltávolítanak, és más DNS t tesznek a helyére. Genetikailag létrehozott növényfajtáikkal tudatosan szennyezik be a természetes fajtákat, amelyek után már jogdíjat szedhetnek. A magvak keveredéséből nemcsak mutáns növények jönnek létre, hanem idővel a természetes fajok és fajták tűnhetnek el.
A GMO magvak globális elterjedése gazdasági kiszolgáltatottságot okozna világszerte, olyan formában hogy akár szándékosan generált éhínség kialakulásához is vezethet, valamint a növénynemesítők és vetőmagtermesztők szakmai csődjét jelentené.

Növények természetes klónozása évszázadok óta alkalmazott eljárás a kertészetekben, mivel a növénynek minden egyes sejtje tartalmazza az új egyed kifejlődéséhez szükséges genetikai információt. A természetben számtalan példa van az ivartalan szaporodásra, mint természetes klónozódási formára. Az egysejtű növények például az algák osztódással, az élesztőgombák sarjadzással, a többsejtű telepes növények teleprészekkel vagy spórákkal szaporodnak. A legfejlettebb növények körében is gyakran találkozhatunk ivartalan szaporodással. A kövirózsa például leváló levélrózsákkal, a szamóca az indáinak csomóin fejlődő, járulékos gyökereket képező hajtásokkal, a torma talpgyökerekkel, a fokhagyma a virágzatban keletkező sarjhagymákkal valamint fiókhagymákkal, a tigrisliliom a levelek hónaljában létrejövő sarjgumókkal, a bryophyllum nemzetség tagjai a levelük szélén kialakuló sarjnövényekkel, az akác és a szilva gyökérsarjakkal, a szelídgesztenye tősarjakkal, a tarackbúza pedig tarackokkal szaporodik. A vegetatív szaporodás adta lehetőségeket a növények termesztésében is felhasználják azok mesterséges szaporítására, például dugványozás, oltás, szemzés formájában.

Előnyök:

• A növények neme megegyezik, egy termős virágú növényről levágott klónok mind garantáltan termős virágúak lesznek.
• Ugyanolyan körülmények között megjelenésük, hatásuk, növekedési ütemük, igényeik, potenciájuk is megegyezik majd az anyanövényével, és persze egymáshoz is egyöntetűen hasonlóak lesznek.
• Könnyebben és hamarabb borulnak virágba, hiszen biológiailag ugyanolyan idősek mint az anyanövény.
• Egyik növény sem növi túl, vagy árnyékolja be a másikat, ami miatt akadályozhatnák egymást a növekedésben.
• Egybefüggő lombtakarót alkotnak, így a fény kihasználás is hatékonyabb, kevesebb a földre vetülő, kárba ment fénysugár, jobb a helykihasználás.
• Beérési idejük megegyezik, a szüret napra pontosan előre tervezhető, és az összes növény egyszerre szüretelhető.

Hátrányok:

• Ha az anyanövény szakszerűtlenül lett megválasztva, vagy kedvezőtlen körülmények között lett nevelve, a klónjai is egyöntetűen gyöngék lesznek.
• Egyformán védtelenek ugyanazzal a káros hatással szemben, például ha érzékenyek a szárazságra, akkor egy hosszabb csapadék mentes időszak egyformán megviseli az összes növényt. Ez akár az egész ültetvény kipusztulásához is vezethet. Vagy ha penészedésre hajlamosak, akkor mind egyformán be fog penészedni.
• Előfordulhat, hogy egy termesztő nehezebben tanul bele a természetes klónozásba, ezért érdemes egy-két próbát tenni mielőtt komolyan lehetne számítani a sikeres klónozásból adódó előnyökre.
• Szükség van egy külön helyre, ahol a klónok és az anyák növekedhetnek. Ez lehet virágoztató helység egy elkülönített része, vagy egy külön szekrény vagy akár doboz.
• Nem mindegyik fejlettebb növényfaj alkalmas a természetes klónozásra, vannak fajok amelyeknél működik, de vannak amelyek érzékenyek, és sok veszteségük van ezen termesztési formánál.

A természetes klónozás talán az egyik legdurvább beavatkozás, amelyet egy növény megtapasztalhat élete során. Az anyáról lemetszett ágrész először az elraktározott energiáit próbálja meg felhasználni arra, hogy az életciklusának megfelelő célt a lehető leghamarabb befejezze. Például ha magokat hordoz, minden energia a magok beérésére fog összpontosulni, ezalatt a növény gyakorlatilag saját magát emészti fel. A leveleken található sztómákon keresztül folyamatosan vizet veszít, mert már nem érkezik utánpótlás, amit az anyanövény a gyökerein keresztül vett fel a talajból. A szárakon keresztül nem tudott eljutni az ágacskába, ezért elkezd kiszáradni, a levelek veszítenek feszességükből és lankadni kezdenek, tapintásra puhává, élettelenné válnak.

A mezőgazdasági, gyógyszerészeti, és orvosi kutatások monopolizálásán keresztül a biotechnológiának hatalmában áll a világra szabadítani ezen túl hibridizált fajokat, hiszen az élet genetikailag módosított formái komoly haszonnal kecsegtetnek számukra. A DNS kód egyes részeinek kicserélésével létrehozott génkeresztezett klónok tulajdonképpen keresztezett hibrid fajok, melyektől azt remélik, hogy szerveik alkalmasak lesznek szervátültetésre is beteg emberek számára, ezenkívül mesterséges fehérjékhez juthatnak általuk. Másik reményük, hogy a mesterséges megtermékenyítés, és emberi klónozás területén is fel tudják használni felfedezéseiket, hiszen a meddőség, a terméketlenség egyre több embert érint. Megszámlálhatatlan, tudatosan elterjesztett manipulatív eszköz biztosítja az egyre nagyobb arányú sterilitást. Szándékosan arra törekszenek, hogy a mesterségesen létrehozott teremtmények jelentsék a legnagyobb veszélyt az emberiség számára, hiszen bizonyítottan steril utódokat, és a rákmegbetegedések megnövekedett kockázatát eredményezik.

Ezek a klónok, beleértve a világ első klónozott birkáját, Dolly-t is, nem sokáig képesek életben maradni és rövid életük során számos egészségügyi problémával küzdenek. Arról nem is beszélve, hogy minden életben maradt klónra több száz elvetélt vagy halva született embrió esik. Ennek ellenére a tudósok azt akarják velünk elhitetni, hogy ezek a lények az emberiség javát szolgálják. Ezek közül a kísérletek közül az emberi gének, a tudósok által hasznosnak vélt állatok génjeivel való keresztezés a legveszélyesebb, hiszen ily módon olyan betegségek is átterjedhetnek az emberre, melyek eddig csak az állatok számára voltak végzetesek. Az egymással nem rokon fajok keresztezése előre nem látható következményekkel, és irányíthatatlan mutációkkal járhatnak. Arról nem is beszélve, hogy számos korábban egyformának tartott gén, egészen másként viselkedik egy idegen DNS láncba ültetve. A tudósok azt is szeretik figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos gének nem egy, hanem több tulajdonságért is felelősek, még inkább kiszámíthatatlanná, és mindenképpen veszélyessé téve az eredményt.

A pók és a kecske kitenyésztése például szöges ellentétben áll a természet törvényeivel, és azért hozták létre, hogy a pókselyemből egy, az acélnál is erősebb fehérjét állítsanak elő, amit például golyóálló mellények és egyéb katonai eszközök gyártásához használnának fel. A globalista elit istennek képzeli magát és azt gondolja, hogy az életet olcsó másolatokkal helyettesítheti, melyek valójában a föld igazi flórájának, és faunájának létét veszélyeztetik. Nem is olyan régen a világ legtöbb ismert tudósa úgy gondolta hogy a DNS kód 96%-ára semmi szükség, és nem képviselnek genetikai értéket. Arroganciájuk mostanra odáig fajult, hogy a transzhumanizmushoz vezető utat akarják elénk tárni, hogy az embert illetve bizonyos embereket, az élet meghosszabbításával, betegségek és az öregedés kiküszöbölésével, vagy akár halhatatlansággal isteni magasságba emeljék. Ha a régi időket idézzük fel Atlantisz is akkor süllyedt el amikor lakói Istent játszottak, ehhez a szerephez az emberek nagyon kicsinyek, mert ha fölébrednének fertőzött illúzióikból akkor sokkal nemesebb, és értelmesebb dolgok megvalósításán munkálkodnának.

Az állatvilág természetes klónokat is létre tud hozni ivartalan szaporodási formában. Természetes körülmények között osztódással a papucsállatka, bimbózással a galandférgek, és az előgerinchúrosok szaporodnak. A sarjadzás a szivacsok, csalánozók, zsákállatok, és mohaállatok szaporodási formája. Szűznemzéssel ászkarákok, sóférgek, levéltetvek, atkák, kabócák szaporodnak. A halak, hüllők, madarak is szaporodhatnak ezen módon fajfenntartásuk érdekében. Ikresedés gilisztafajoknál, hártyásszárnyúaknál, övesállatoknál, és az emlősök egypetéjű ikreinél valósul meg.

A génmódosítás a kísérleti állatok, díszállatok, és tenyésztett haszonállatok köreiben hódított teret magának. Tudományos kísérletek céljából, és az eutrofizáció csökkentésének hozzájárulásával indokolják a mutánsok létrehozói teremtményeik értelmét. A GMO sertések trágyája kevésebb foszfátot tartalmaz, létrehozóik szerint környezet barát. Az eutrofizáció a vizek elalgásodása a magas foszfor és nitrogén vizekbe jutása által, amely oxigénhiányt, és a bomló növények mérgezést okoznak a halállományban. Jó dolog a kellemetlen jelenségek megakadályozása, de nem GMO állatok kitenyésztése által hanem egyszerűen az igazi környezet és természetbarát életmód tudatosulással, és annak gyakorlatban való megélésével. A lazacok sem kerülhették el a génmanipulációt a nagyobb termelési hozamok érdekében, amely által 12-szer gyorsabban gyarapodnak mint természetes fajtársaik.

A szarvasmarha tenyésztésben a legmodernebb húsmarhák valóban húsosnak sikerültek a találékony genetikai tudománynak köszönhetően. Az állatok testfelépítésében inkább a nagy testű orrszarvúkra hasonlítanak mint a szarvasmarhára. A fehér kék belga szarvasmarhák olyan mértékben túlizmoltak hogy császármetszéssel tudják megszülni borjaikat, vagy más fajtájú tehenekbe beültetik az embriókat, és azok a kihordó anyák. Kínában GMO tehéntejet hoztak létre amely alkotóelemeinek arányában az emberi anyatejre emlékeztet a jobb emészthetőség érdekében. A GMO szúnyogok utódaik fiatalkori pusztulását okozzák a gyilkos génjeikkel, és vannak olyan szúnyogfajok is amelyek ellenállnak a rovarirtók hatásainak. Az állati klónozás folyamán nem ivarsejtek fúziójából, hanem testi sejtekből hoznak létre új utódot a DNS másolás elvén, ami már sokkal modernebb szaporítási forma mint a mesterséges megtermékenyítés. Legújabb kutatások szerint japán és orosz tudósok kihalt mamutokat szeretnének életre kelteni. A Laptyev-tenger partján végzett ásatások során talált mamutcsontvelőből nyert őssejtből hoznák létre a mamutembriót, amelyet egy elefánttehén hordana ki. Az esemény megvalósulását 2014-re tervezik. Az örökítőanyag megléte nem elegendő a klónozáshoz. Ha nem áll rendelkezésre életképes sejt a kihalt élőlényből, akkor a klónozást nem lehet megvalósítani. Az ivarsejtekben számos olyan információ, és szabályzó elem van az örökítőanyag mellett, melyek alapvető fontosságúak az új élet kialakulásában.

Molekuláris klónozáskor egy molekulát, például egy DNS-t szaporítanak, ez a DNS polimeráz reakció, de idesorolható a génterápia is, egy molekula vagy vírus vektor segítségével DNS-részeket, géneket juttatnak a sejtbe. Így szaporítják a genetikában igen fontos őssejteket, az egyed transzplantációjának építőköveit. A sejtklónozás egyik módszere a nukleáris transzfer, amikor a petesejt eltávo­lított sejtmagja helyébe egy másik egyed sejtmagját, azzal egy új genetikai állományt ültetnek. A sejtklónozás folyamán a sejtek tenyésztése laboratóriumi körülmények között történik. Genetikai szempontból az előállított sejtvonal összes sejtje a kiindulási sejttel egyezik meg. Teljes, többsejtű organizmus klónozása során a teljes organizmus létrehozásának két alapvető módszere a nukleáris transzfer maganyag-átviteli, és az embrióosztási embriófelezési technológia.

Maganyag átviteli klónozásnál egy petesejtet megfosztanak saját sejtmagjától, ezáltal eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS-molekulákat. Egy már differenciálódott testi sejtből kiveszik a sejtmagot. A testi sejt sejtmagját, vagy az egész testi sejtet a magjától megfosztott petesejtbe ültetik be, illetve a két sejtet egyesülésre késztetik, elektromos áram segítségével. Az eljárás során ma még nem teljesen tisztázott módon a testi sejt magjának genetikai órája lenullázódik. Ez azt jelenti, hogy a DNS-állomány korábbi szelektív működése megszűnik, s elölről indulhat egy teljes organizmus fejlődése. A korábbi szelektív működésen azt kell érteni, hogy a DNS-állomány egykori tulajdonosa a felhasznált testi sejt működése során csak azokat a géneket használta, amelyek feladatának ellátásához szükségesek, holott genetikai állománya az egész szervezet működési tervrajzát tartalmazta. Ez a testi sejt tehát már szakosodott volt egy adott feladatra, egy differenciált sejtről volt szó. A petesejt sajtplazmájának környezetében azonban elvesztette ezt az elkötelezettséget. A DNS-állománnyal ilyen módon ellátott petesejtet egy nőstény állat méhébe ültetik, ő lesz a béranya, amely aztán kedvezőbb esetben kihordja, és megszüli az ebből fejlődő magzatot.

A jó tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatok, például szarvasmarhák esetében már rutinszerűen használt klónozási eljárás az embrióosztási embriófelezési technológia, amely mesterségesen állít elő egypetéjű ikreket. A módszer lényege, hogy egy petesejtet mesterségesen termékenyítenek meg egy spermiummal, majd az így létrejött zigótát vagyis a megtermékenyített petesejtet osztódni hagyják, egészen a nyolc sejtből álló embrionális állapotig. Ekkor az embriót több részre hasítják, leggyakrabban négy, két sejtből álló darabra. A módszer is innét kapta a nevét, embrióosztás illetve embriófelezés, ha csak két négysejtes darabot hoznak létre. A nyolcsejtes állapotig még nem indul meg a sejtek differenciálódása, s az így kapott embriók genetikailag teljesen azonosak lesznek egymással. A dolog tulajdonképpen az egypetéjű ikrek esetéhez hasonlatos, csak egy kicsit későbbi fázisban indul meg az egyes egyedek elkülönült fejlődése. A módszer tehát nem mondható igazi klónozásnak, maguk a kutatók is mesterséges ikerkészítésnek nevezik ezt a technológiát, amelyet már főemlősök esetében is sikerrel alkalmaztak. Az embriók nem is igazi szüleikre tehát a petesejt és a hímivarsejt eredeti tulajdonosaira hasonlítanak, hanem egymással azonosak. A leválasztott sejteket ezután egy üres peteburokba juttatják, s az embriót olyan fázisig engedik fejlődni, amíg beültethető lesz egy nőstény állat méhébe. Ezt követően már egy normális lefolyású vemhesség, és szülés következhet.

Már 1997-98-ban juhokon és szarvasmarhákon is végeztek klón kísérleteket, azonban több országban betiltották ezen természetellenes tevékenységeket. Magyarországon először 2006-ban hoztak létre a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont dolgozói egy testi sejtből klónozott egeret. A látszat sikerek mellett persze a kutatók nem közlik azt a rengeteg félresikerült alkotást, akik még az anyaállat méhében elpusztultak, mivel életképtelennek, és deformálódottnak bizonyultak. Dollyt a klónjuhot is el kellett altatni 2003-ban, mivel a megszokottnál sokkal gyorsabban öregedett. Nagy szenzáció tehát a klónozás, de sok olyan pontja van az eljárásnak, ahol kiderült nem sikerül tökéletes teremtőt játszanunk, ugyanis ezen a területen Isten alkot az ember pedig fuserál. Hiányában vagyunk annak a bölcsességnek és szeretetnek amellyel a Teremtő rendelkezik, ezáltal tökélestesen megtervezett teremtmények alkotására nem vagyunk képesek, ehelyett tudati és érzelmi szintünkről alkotott tükörképként, eltorzult és életképtelen másolatokat próbálunk életre kelteni.

A génmódosított állatfajok elterjedése a természetben rövid idő alatt teljesen felborítja a bioszféra egyensúlyát. Ez a természetellenes folyamat nagyon kedvez a járványok elterjedésének az ellenálló parazitáik által. Ezeket a kórokozókat biológiai fegyverként lehet alkalmazni a modern bioterrorizmus szolgálatában. Hazánkban forgalmazott sertéstápok 90%-ban amerikai GMO szóját tartalmaznak. Az állathizlalásban alkalmazott GMO takarmányokkal etetett, növekedési hormonokkal beinjekciózott, és antibiotikumokkal teletömött nagyüzemi modern állattatás állatai látszatra hatalmas teljesítményt produkálnak, de élettani hatás szempontjából élő halottak. Ez az egész folyamat egy modern kori genocídium a legkorszerűbb eszközökkel. A malthusianizmus hívei szerint a túlnépesedés hátrányait tudományos eszközökön keresztül a mindennapi létszükséglet génmanipulációjától, a bioterrorizmuson, át az időjárást manipuláló HAARP rendszerig sokféle visszaszorítási módszerrel lehet féken tartani.

A bioterrorizmus olyan terrorcselekmény amelyet betegségeket okozó biológiai mikroorganizmusok felhasználásával hajtják végre. A kórokozó vírusok, és baktériumok mesterséges terjesztése biológiai fegyverként, hatékonyabb és egyszerűbb mint a hagyományos fegyverek alkalmazása. Kezdetben az ókori, és a középkori hadviselésben ugyanúgy alkalmazták a fertőzött állatokat, és trágyájukat az ellenfeleik megsemmisítésére, hogy ellenséges területekre juttatva, járványokat idéztek elő. A tatárok krími hadjáratán pestisjárvány tört ki, ők még ezt a helyzetet is a harci eszközként használták, fertőzött lótetemeket dobtak hajítógépekkel az ostromlott várba, amely által megtörték ellenfeleik ellenállását. Amikor a spanyol konkvisztádorok leigázták az indián birodalmakat , az indiánok 75%-át az európaiak által behurcolt betegségek irtották ki. Már az 1754-1767 közötti időszakban, az észak amerikai indiánháborúkban a himlőben meghalt betegek takaróit szétosztották az indiánok között, aminek következtében az őslakosok fele a himlő áldozata lett.

Az I. világháború idején a németek a szövetséges hatalmaknak szánt állatállományt fertőzték meg antrax baktériumokkal. A japánok mandzsúriai megszállásuk alkalmával hadifoglyokon, és a kínai lakosságon tesztelték a biológiai fegyverek hatékonyságát. A tömegpusztító fegyverek bevetése sok százezer ember halálát okozta, nagyságrendjében a később Japánt ért amerikai atomtámadások pusztításaihoz mérhető. A II. világháború idején is alkalmazták szintén a japánok a pestis, a kolera, a feketehimlő, és a butulizmus kórokozóit, valamint a britek terítettek szét antrax fertőzést. Eleinte természetes formában például rágcsálók, rovarok, trágyák útján terjedtek a kórokozók, később mesterséges tenyészetekkel amelyekkel az élelmiszereket, és az ivóvizet fertőzték meg. Biológiai fegyverek kategóriába tartozik még az ebola vírus , a marburg vírus, az influenza vírus, az AIDS vírus, a sárgaláz, a tuberkolózis, a brucellózis, a tífusz, a tularémia kórokozói. A trópusi eredetű egzotikus kórokozók terjesztésében a majmok és a denevérek is szerepet játszottak, az általuk szétszórt organizmusok agresszív hatását laboratóriumokban tesztelték a kutatók.

Előállítási költségük alacsony még a nagy mennyiség esetén is, laboratóriumi kitenyésztésük nem igényel nagy szakértelmet, valamint kis helyigényük által könnyen elrejthetők. Természetükből adódóan késleltetett hatásúak, méreganyagaik segítségével fertőznek, és nagyszámú megbetegedést képesek okozni. Inaktív formában spóráik akár évszázadok vagy évezredek után is megőrzik fertőző képességüket, és kedvező körülmények között újra aktiválódnak. Elterjedésüket a lakosság körében generált félelem is elősegíti. A fertőzés folyamán a mikroorganizmus felhasználja a gazdaszervezet erőtartalékait annak érdekében hogy ő szaporodni tudjon. Agresszív invázió és gyönge immunrendszer esetén a kórozó akár el is pusztíthatja a gazdaszervezetet. Kezdetben injekciók és rovar közvetítők alkalmazásával próbálták mesterségesen terjeszteni a kórokozókat, de ez a módszer korlátozott, és kevésbé ellenőrizhető a hatékonysága. Későbbi kísérletek élelmiszerekkel és ivóvízzel való terjesztést céloztak meg, de a szigorú közegészségügyi ellenőrzések, víztisztító berendezések, és az élelmiszerek hőkezelése miatt ez a módszer sem bizonyult megfelelőnek. Az utóbbi időkben a levegőben, és a postai úton való terjesztés módszere volt a leghatékonyabb. A levegőben észrevétlenek, és nagy területre hatoló szétszóródás, valamint az ellenőrzés hiánya következtében tudnak legaktívabban működni.

Ötven kilogramm kórokozó szétterítése 5 milliós város felett több száz ezer embert fertőzne meg, amelynek 20-40%-a lenne halálos kimenetelű. Vannak országok ahol évente csak egyféle betegséget okozó kórokozó mikroorganizmust tonnaszámra tenyésztik az erre specializálódott laboratóriumok. A két világháború között számos ország intenzív bio fegyverfejlesztést folytatott. A Magyar Királyi Honvédség 1938-ban foglalkozott biofegyver előállítással, de később a háború folyamán az állomás megsemmisült, végül 1955-ben a szovjet moratórium megtiltotta a fejlesztést. Anno Amerikában még az elnökök is támogatták a biológiai fegyver fejlesztő programot Roosevelt-től Nixon-ig terjedő időszakban. A hidegháború évei alatt hatalmas mennyiségű biológiai fegyvert állítottak elő Szovjetunióban, és az Egyesült Államokban. Az ENSZ egyezmény alapján 1970-ben a gyártást beszüntették, és a készleteket megsemmisítették.

A 2001-ben történt terrortámadás idején nagy problémákat okoztak az antrax postai küldemények, és a gazdasági állatok tömeges megfertőzése BSE prionnal, valamint ragadós száj és körömfájás vírussal, azáltal hogy ezek a betegségek állatról emberre is terjednek. A fertőzött állatok tetemeit, és termékeit szükséges volt megsemmisíteni, ami gazdaságilag is jelentős veszteséget vont maga után. Szakemberek szerint mai napig is vannak országok ahol gyanítható programok működnek biológiai fegyver fejlesztés területén. Ezek az országok leginkább Ázsiában találhatók a Közel Kelettől egészen a Távol Keletig. Nem véletlenül mert napjainkban ez a földrész a folyamatos háborúk színtere. Szakvélemények szerint az AIDS járvány is szándékos biológiai agresszió eredménye, amikor az Afrikába szánt oltóanyagokba tudatosan belecsempészik a vírusokat.

Vegyi fegyverek: ellenséges katonák vagy civilek egészségére ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok. Ezen vegyi anyagok akkor alkalmasak katonai felhasználásra, ha megfelelő hatékonyságúak, viszonylag könnyen kezelhetők, megfelelően stabil anyagok, illetve könnyen és nagy mennyiségben előállíthatók. Használatukat elméletileg a nemzetközi jog tiltja. A vegyi fegyverek világméretű betiltását és a készletek felszámolását a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ellenőrzi. Jelenleg 188 ország tagja a Vegyi fegyver tilalmi egyezménynek és 8 ország nem. Az aláíró és ratifikáló tagok már az 1990-es és a 2000-es években együttműködtek az egyezménnyel. A vegyi fegyverek a mérgező harci anyagoknak az élő szervezetekre emberekre, állatokra, növényekre gyakorolt egészségkárosító hatásán alapulnak. Emberek nagy csoportjai ellen alkalmazhatóak, ha közel egy időben és helyen tartózkodnak, ezért tartoznak a tömegpusztító fegyverek kategóriájába. A vegyi fegyverek általában légzés útján, vagy bőr és nyálkahártyán keresztül jutnak a szervezetbe. Hatásmechanizmusuk szerint lehetnek ingerlő anyagok, hólyaghúzó anyagok, ideiglenes harcképtelenséget okozó anyagok, fojtó anyagok, vérmérgek, idegmérgek. Már az enyhébb vegyi fegyverek is látás és légzési problémákat valamint rosszulléteket okoznak. Bevetésük tüzérségi, robbanó, termikus, szóró töltetekkel, permetezéssel, valamint víz és élelmiszer készlet megfertőzésével történt. A nyílt terepen történő alkalmazás esetén a környezeti hatások szél, csapadék, hőmérséklet, befolyásolhatják a vegyi fegyverek hatékonyságát, és a célkörzet érintettségének mértékét. Zárt helyiségben történő felhasználás esetén az egyes anyagok eredményessége meghaladja a 98%-ot. Halmazállapotuk szerint gázok, gőzök, folyékony és szilárd anyagok.

A pszichokémiai fegyverek a biológiai és a vegyi fegyverek közti átmeneti zónát képviselik az emberi psziché katonai célú befolyásolására szolgáló pszichokémiai fegyverek, köztük a kábítószerek. A második világháborúban Japán és Németország kábítószert is alkalmazott a pilóták harci kedvének fokozására, valamint Hitler is metamfetamin injekciókat kapott orvosától. Majd a hidegháború korszakában mind a NATO, mind a Varsói szerződés országai foglalkoztak a pszichotróp anyagok katonai alkalmazásának, illetve az ez elleni védelemnek a lehetőségeivel. Az 1980-as években Irak gyártott és halmozott fel ilyen fegyvereket, majd Oroszország alkalmazott pszichokémiai fegyvereket az 2002-es moszkvai színházi túszdráma megoldására. Az emberiség már az ősidőkben is használt állati és növényi mérgeket a hadviselései folyamán. Az ókori Keleten alkalmazott vegyi fegyver receptek sokasága került elő Indiai és Kínai történelmi iratokban. Az ókori és középkori Európában is számos történelmi esetet jegyeztek föl mérgező növényi és ásványi eredetű harci gázok és porok bevetéséről. Az I. világháború folyamán először a franciák használtak könnygázt, majd 1915-ben a német haderők már hatékony fegyverként alkalmazták a klórgázt, foszgént és a mustárgázt. Franciaország területén a mai napig fel nem robbant de még aktív vegyi lőszerek találhatók. A két világháború között Szovjetunió, Marokkó és Etiópia területén szintén vegyi fegyvereket vetettek be felkelések leverésére. Szovjet területen Tambov később, az 1960-as években vegyi és hadianyaggyártás központja volt.

A II. világháborút megelőző években a Japán Császári Hadsereg is nagyon gyakran alkalmazott vegyi fegyvereket a Kína elleni hadműveletekben. A német hadsereg bombázás közben 1943-ban Bari kikötőjében mustárgázt szállító amerikai hajókat süllyesztettek el amelynek következtében a víz fertőződött a méreggel. Természetesen a háború után még sokáig titokban tartották az eset részleteit, és az áldozatokról sem adtak pontos jelentést. A második világháború a vegyi fegyverek történetének egyik legsötétebb korszaka, az európai koncentrációs táborok, és lázadások genocídiumainak is az egyik leggyakoribb eszköze volt ezen fegyvernem. A II. világháború végén a szövetségesek megtalálták a németek által kifejlesztett három ideggázt, a tabunt, szarint és szomant. Az ideggázokkal kapcsolatban további kutatásra sarkalta a győztes országokat az is, hogy a korábbi szövetség felbomlott. Bár a globális termonukleáris megsemmisítés lehetősége fennállt a hidegháború éveiben, a szovjet és a nyugati kormányok hatalmas erőforrásokat fordítottak a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztésére. A Vietnami háborúban Agent Orange néven ismert lombirtószert permeteztek amerikai repülőgépek melynek következtében több millió hektár terület növényzete, állatállománya megsemmisült, az emberi áldozatokról és a születési rendellenességekről nem is beszélve. Az Irak Irán között zajló háborúban is vetettek be mustárgázt és tabunt az 1980-as években, amelynek 100 ezer iráni katona esett áldozatul. Az erős méreg a túlélő katonák és civilek közül is sokakat megfertőzött vér, tüdő, és bőr megbetegedések formájában.

Az USA 1967-1968-ban úgy döntött, hogy megszabadul az elavult vegyi fegyverektől amelyeket öreg hajókba rakodtak és elsüllyesztettek. Az ENSZ egyik munkacsoportja 1980-ban vegyi fegyverzetcsökkentésről szóló tervet készített el, és 1984-ben Ronald Reagen amerikai elnök egy, a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tilalom bevezetését követelte. George H W Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője 1990-ben aláírtak egy kétoldalú megállapodást a vegyi fegyver gyártás befejezéséről, illetve a készletben lévők megsemmisítéséről. Érdekes módon 13 ország gyárt jelenleg is vegyi fegyvereket és természetesen az Amerikai Egyesült Államok, valamint Oroszország is a gyártók közé tartoznak. Az USA szenátusa 1994-ben készített egy jelentést a vegyi fegyver kutatásokról, és tesztelésekről amelyeket embereken, valamint állatokon hajtottak végre 1951 és 1969 között. A magas fokú titoktartás miatt nagyon kevés információ volt elérhető a szovjet vegyi fegyverek kutatásáról és fejlesztési eredményeiről. Szovjetunió felbomlása után illegális vegyi fegyverekkel végzett kísérletezések kerültek napvilágra. Az 1980-as évek közepére több, nagyon erős mérgező de ugyanakkor biztonságosan kezelhető hatóanyagot sikerült kifejleszteniük Novicsok ideggáz néven.

A látszat megállapodások, és megsemmisítések ellenére vannak még országok ahol készletben és gyártásban jelen vannak a vegyi fegyverek, és ahol ratifikálták az egyezményt azon országokban is vannak olyan államok ahol részben történt meg a vegyi fegyverek megsemmisítése. A kísérletezések mai napig is folynak, egész egyszerűen az ivóvizek, és a mezőgazdasági termesztési rendszerek által az élelmiszerek olyan vegyi anyagokkal vannak telítődve amelyeket töményebb formában vegyi fegyverként alkalmaztak történelmünk háborúiban. Az ázsiai szélsőséges csoportok képesek vegyi, akár biológiai, nukleáris vagy radiológiai fegyverek kifejlesztésére és alkalmazására. NATO kormányok bizonyítékot találtak cianidvegyületeket használó kísérleti programra, valamint mustárgáz, szarin és VX-hatóanyagok előállítására irányuló kezdetleges eljárások kifejlesztésére.

Adalékanyagok: az élelmiszerek és italok nagyüzemi tömeggyártásuk folyamán rengeteg mesterséges, túlságosan feldolgozott, és adalékanyaggal feldúsított formában kerülnek forgalomba. Jelenleg az élelmiszeripar 20000 féle adalékanyagot használ világszerte. Az Európai Unióban használt adalékanyagok a hírhedt E számokkal vannak jelölve:

• A 100-as intervallumba tartozó számok a színezékek.
• A 200-as szakasz számai a tartósítószerek.
• A 300-as kategória antioxidánsok és a savanyúságot szabályozó anyagok.
• A 400-as csoport tagjai a sűrítő anyagok, stabilizátorok, emulgeálószerek.
• Az 500-as intervallum számaihoz tartoznak a savanyúságot szabályozó és csomósodást gátló anyagok.
• A 600-as szakasz számai az ízfokozók.
• A 700-as kategória számai az antibiotikumok.
• A 900-as csoport tagjai viaszok, szintetikus mázak, vegyes adalékok, gázok, édesítők, habosítóanyagok.
• Az 1000-1500-as szabványos osztály számai kiegészítő anyagok.

Azok az élelmiszerek amelyek ezekkel az adalékanyagokkal készültek annyira alacsony rezgéssel rendelkeznek, hogy őszintén szólva beléjük van kódolva a betegség és az elmúlás. Károsítják az idegrendszert, a szívet, a májat a vesét az emésztőrendszert, allergiát okoznak és tumorkeltő hatásuk van. Ráadásul vannak olyan adalékanyagok amelyek élelmiszer függőséget is okoznak, amelyeket például előszeretettel használnak a gyorsétterem hálózatok.

Az adalékanyagok mellett számos egészségkárosító anyag található ételeinkben és italainkban. Megdöbbentő hogy még a gyermektápszerekben is rézszulfát szerepel adalékanyagként ami egy erőteljes növény védőszer. A friss növényi élelmiszerek növényvédő szerekkel terheltek, és etiléngázzal érleltek. Az állati élelmiszerek antibiotikum, hormon kezeltek, és az állatok mesterséges takarmányon hizlaltak. Az italok is adalékanyagokkal, szénsavval, koffeinnel és tisztítatlan vízzel készülnek, az alkoholok sem mentesek a mesterséges, és egyéb méreg anyagoktól. Az alkoholokban is előfordulhat mesterséges aromák, festékanyagok, metilalkohol, kőolaj származékok, karbonil vegyületek, kozmaolajok, észterek, kén dioxid.

Az üdítők közül a cola érdemel külön említést a maga 2,5-2,8 ph értékével erős savasító hatásával. Rengeteg kísérletet végeztek vele az utóbbi időkben, és bebizonyosodott hogy tisztítószerként sokkal inkább megállja a helyét mint emberi fogyasztásra. Volt rá példa hogy a gyártása folyamán a tömény cola eszencia kiömlött, és lemarta az egyik munkás lábáról a gumicsizmát. Egyéb üdítők is különféle adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, színezőanyagokkal, mesterséges édesítőszerekkel, például aszpartámmal terheltek. A hőkezelt ételek is rengeteg egészségromboló anyagot hordoznak magukban, ugyanis a hő az élő anyagokat semmisíti meg. Természetesen szabadulnak fel különféle tumorkeltő méreganyagok a hőkezelések, és füstölések folyamán is.

Mi ezekből a tanulság? Egyáltalán ne fogyasszunk olyan ételeket, és italokat amelyek mesterséges feldolgozásból származnak, alacsony hőfokon vagy rövid ideig hőkezeljük ételeinket. A növény védőszer maradványt tartalmazó zöldek tárolás során sárgulnak és megromlanak, a természetes gazdálkodásból származó növények megszáradnak. Termeljünk természetes élelmiszereket vagy termelőtől vásároljunk lehetőségünktől függően.

Az ivóvizek a szennyezőanyagok mellett sokféle környezetkárosító és testidegen méreganyaggal is telítettek. A vizek szennyezőanyagai lehetnek állati szennyezőanyagok, háztartási hulladékok, algák, baktériumok, talajszemcsék. Méreganyagok lehetnek nitritek, nitrátok, kénhidrogén, klór, fluor, cián, arzén, növény védőszer és gyógyszer maradványok, mérgező fémionok. Őszintén szólva több mint 60 ezer féle vegyi anyag szennyezheti az ivóvizeket világszerte. Ezek a méreganyagok hosszú távon tumorokat, férfi és női meddőséget, allergiát, különféle szervi károsodásokat okoznak. Érdekes módon a fogamzásgátlók, a nyugtatók, a gyulladáscsökkentők, és a tudatállapot módosító szerek a legkelendőbb gyógyszerek, és ezekből kerül a legtöbb a vizeinkbe. A szennyezett és méreganyagokkal telítődött vizek fogyasztása következtében évente 1,8 millió ember hal meg a Földön. A forralás hatására csak a baktériumok pusztulnak el a vízben a méreganyagok nem, azoktól csak tisztítással lehet megszabadulni. Talajvizeink a talaj szennyezések miatt évtizedek óta ihatatlanok. Egy átlagos víztisztító üzem maximum 40 féle vegyi anyag jelenlétét képes vizsgálni, és ennek a felét próbálja meg kiszűrni, ráadásul a vízművek még klórt és fluort is adagolnak a vízhez amelyekről köztudott hogy a leghatékonyabb vegyi fegyverek alapanyagai.

Ivásra alkalmas vizet artézi kútból, forrásból, tóból, folyóból vagy tengerből lehet nyerni. Az ivóvíz készletet globálisan csökkenti a népességnövekedés, környezetszennyezés, és a vízpazarlás. A mezőgazdaság a vízmennyiség 80%-át elhasználja. Sok helyen problémát okoznak a kemény vizek a magas kalcium és magnézium tartalom miatt, amelyek lehetnek változó és állandó keménységűek, attól függően hogy milyen formában vannak jelen. Változó forma karbonátos, állandó forma szulfátos, kloridos amely hő hatására sem válik ki. A kemény vizek fogyasztása hosszú távon lerakódásokat, kövesedést okoz. A vizet iható formába hozhatjuk víztisztító és lúgosító berendezéssel, vagy fel dúsíthatjuk benne az oxigént oxigénszifonnal.

A levegőszennyezés során megváltozik a légkör természetes összetétele gázok, szilárd részecskék, és aeroszolok által. Ezek az anyagok káros hatással vannak az élő szervezetekre, a talajra, és a vízre. A tiszta levegő nem tartalmaz káros anyagokat, vagy nem olyan koncentrációban hogy ártalmas legyen. A zúzmók csak olyan fák törzsén élnek meg ahol tiszta a levegő. Természetes légszennyezés minimális méreteket ölt de létezik ez a szennyezettségi forma is. Például vulkánok, pollenek, tengeri sók, kozmikus porok, porviharok, mocsarak, erdőtüzek formájában. Emberi légszennyezés kategóriába tartoznak az ipari tevékenységek, autók gázkibocsátásai, mezőgazdaság, bányák, erőművek, hulladéklerakók. A gázok a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származnak. Üvegházhatásért felelős gázok a CO2, CH4, NO2, regionális gázok NO, CO, SO2 ezek a gázok mind a föld felszínről származnak. A regionális gázok a fénnyel reakcióba lépve másodlagos szennyezésként fotokémiai szmogot hoznak létre, és ennek fő összetevője az ózon. Nagy koncentrációban ártalmas a légutakra és a szemre.

Az ózon szerepe, hogy védje az élőlényeket az erős UV sugaraktól, amelyek ózon nélkül szétroncsolnák a DNS-t, feloldanák a sejtek kémiai kötéseit. A légkörbe jutó fluor, klór, és bróm erőteljesen hozzájárul az ózonpajzs vékonyodásáért. Ezek mind kültéri légszennyezések, de ezeknél is nagyobb problémát okozhatnak a beltéri légszennyezések. Fűtéseknél ha nem jól működik a füst elvezetés szénmonoxid, és egyéb mérgező anyagok kerülnek a beltérbe. Beltéri szennyező források még a dohánytermékek, háztartási tisztítószerek, és testápolók. A levegő szennyező anyagok élettanilag allergiát, légúti megbetegedéseket, tumorokat, szív érrendszeri problémákat például vérrögöket okoznak. A városi emberek idejük 90-95%-át zárt térben töltik, így még jobban kivannak téve a beltéri légszennyezés ártalmainak mintha a szabadban lennének. Annyit tartózkodjunk a szabad természetben amennyit csak tudunk, és együnk, igyunk olyan növényeket amelyek tisztítják a légzőszervrendszerünket.

A chemtrail jelentése kémiai sáv, egy repülőgépről történő permetezési forma amelynek csíkjai mérgező rákkeltő vegyületeket tartalmaznak mint például alumínium oxidot, stronciumot, báriumot és urániumot. Svájcban talaj és vízminták is igazolták a mérgező vegyi anyagokat a szóróakciók után, amelyek 10-szeres értéket mutattak mint ami a művelet előtt volt. Ebben az országban nagy mennyiségű anyagot permeteznek ki, és a helyiek megfigyelései szerint a chemtrailnek van egy olyan változata is amelyben kórokozókat juttatnak a légkörbe. A feltételezés onnan ered hogy permetezések után egyre több embernél jelennek meg betegségre utaló tünetek. Talaj és vízminták is igazolták a mérgező vegyi anyagokat a szóróakciók után. A kondenzcsíkokkal ellentétben tartósabban megmaradnak az égen. A kondenzcsík nagy magasságban szálló repülőgép hajtóműje mögött képződő felhőszerű csík, ami a megfagyott apró vízcseppek halmaza, melyek a szénhidrogén, vagyis az üzemanyag elégéséből származnak. Ezen csíkok szétoszlási idejét meghatározza az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti és szélviszonyok. Néhány másodperctől pár óráig is megmaradhatnak, a chemtrail-ek néhány órától akár napokig is. Leereszkedési idejük egy két hét mire emberközelbe jutnak. A kondenzcsíkok egyenes vonalak, a chemtrail-ek széle hullámosan rojtosodik ahogy a gép kilöki a kemikáliát.

Szakemberek már évek óta kutatnak kiderítésük ügyében, de sokáig csak hallgatásokba ütköztek.A művelet irányítói és végrehajtói végül úgy nyilatkoztak hogy ez egy Geo Engineering project amely által befolyásolják a klímát, hogy megvédjék a bolygót a fölmelegedéstől. Szakemberek szerint legalább 70 szabadalom van az időjárás szabályozására, és érdekes módon nagyon nagy számú regisztrálatlan repülőgép a munka eszköze ezeknek a rejtélyes akcióknak. A chemtrail alkalmazói a nagy mágnesességgel és röntgensugár elnyelőképességgel rendelkező bárium-ferritet használják a bolygónkat érő X 10 napkitörés elektromágneses sugárzásai ellen. A Föld több részén is láttak szemtanúk olyan furcsa jelenséget mintha két nap lenne. A légkör oxigén tartalma is egyre jobban csökken, igaz ennek többféle oka is lehet például atomtesztek. Az a tény vitathatatlan hogy a bolygónkat jelenleg sokféle erőhatás éri amelyre ő reagál is a maga módján. A bolygó sokkal intelligensebb annál hogy ennyire kétértelmű műveletekkel kellene megvédeni olyan jelenségektől mint a felmelegedés, ami emberi manipulációk nélkül is létrejönne.

Ezenkívül ez a művelet megmérgezi a környezetet és a természetet, gyakorlatilag meggyorsítja azokat a folyamatokat amelyek már amúgy is fenyegetik a civilizációs létformát. A chamtrail művelet a napciklusokra is kihat, napkitöréseket, geomágneses viharokat, vulkanizmusokat, és földrengéseket generálva. A napkitörések a naplégkör erős kifényesedésében, korona kidobódásban, vagy a napkorona felhőjének felemelkedésében nyilvánulnak meg. A mágneses erővonalak megcsavarodása, és összefonódása lehet a koronafűtés energiaforrása, ami egyúttal biztosíthatja a napkitörések vagy flerek, és a korona anyagkilövelléseinek energiáját is. A földi mágneses térben, az ionoszférában, és a magnetoszférában a nagyon erős napkitörések hatására fellépő változások veszélyt jelentenek az érzékeny elektronikus berendezések működésére, legyenek azok akár műholdak fedélzetén, akár a Föld felszínén. A geomágneses szuperviharok következtében leállhatnak a telekommunikációs műholdak, telefon és elektromos hálózatok, hírközlő adók, navigációs rendszerek, generátorok. Ha ezen dolgok bekövetkeznének rövid idő alatt teljesen megbénulna a civilizációs élet. Ráadásul a chemtrail permetezés misztikuma abban is rejlik hogy a bolygót körül ölelő Krisztus háló mint egy védelmi szerepet betöltő energiaburok gyöngítésének elősegítése. Amely azt a célt szolgálja hogy az elit hihetetlen, de mégis lehetséges hamis manifesztációját, egy mesterséges apokalipszist létre hozni. Ehez a jelenséghez biztosítana vetítővásznat a chemtrail, amelynek működtetője a kék sugár project.

A nukleáris fegyverek olyan fegyverek, amelyeknek az energiája az atommag átalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel. Az atombomba esetén a maghasadás következtében, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy pusztító erejük van, egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani egy városnyi terület élővilágát, és maradandóan lakhatatlanná tenni a környezetét. A modern termonukleáris fegyver súlya alig több mint 1100 kg, és a belőle felszabaduló robbanó erő hasonló a több mint 1,2 millió tonna TNT robbanó erejéhez. Mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés ezen robbanóanyagok különféle formáira a nukleáris fegyverek. A kísérleti robbantásoktól eltekintve kétszer használtak nukleáris fegyvert a II. világháborúban, az Egyesült Államok dobta le két japán városra, Hiroshimára és Nagaszakira. A Hiroshimára ledobott bomba uránbomba volt Little Boy néven, amelynek rombolóereje 15 ezer tonna TNT-vel egyenértékű, a Nagaszakira ledobott bomba plutónium bomba volt Fat Man néven, amely rombolóereje 20 ezer tonna TNT-vel egyenértékű. Hivatalos adatok szerint az Amerikai Egyesült Államok 1945-1992 között összesen 1054 nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre, többségüket Nevadában és a Marsall szigeteken. További teszteket Alaszka, Colorado, Mississippi, és Új Mexikó államokban, illetve a Csendes és az Atlanti óceán légterében végeztek.

Az atombombák, vagy fissziós bombák energiájukat a nehéz atommagok hasadásából nyerik. A nehéz atommagok urán vagy plutónium magok hasadnak könnyebb elemekké neutronokkal való besugárzásuk révén, ezek az elemek hasadásukkor újabb neutronokat hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakciókat eredményezve. Az akció során a kémiai reakciók szabadítanak fel energiát az atomok kapcsolódásából nem a hasadás. Továbbá a fúzió a könnyű atommagok egyesülése sem kevésbé atomi jellegű, mint a maghasadás fisszió. Az atombombák méretét nem lehet tetszőlegesen növelni, mivel egy kritikus tömeg felett külső hatás nélkül is beindul bennük a láncreakció. A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor a könnyebb atommagok mint például hidrogén, vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. Minden hidrogén bombában a hatás egy jelentős részét egy fissziós bomba adja, valamint az egyfázisú atom bombák belső üregét is hatásfokjavító hidrogén alapú töltettel töltik ki. Így a hidrogénbombák gyakorlatilag kétfázisú atombombák. A hidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet szükséges. A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel a beindításához rendkívül nagy hőmérséklet és nyomás szükséges. Spontán módon földi körülmények között semmiképpen sem indul meg a fúziós reakció. Például normál sűrűségen nem indul meg fúzió hanem csak akkor, ha előzőleg a fúziós anyagot erősen összepréselik.

Neutronbomba, hivatalos megfogalmazásban megnövelt sugárzású nukleáris fegyver. Lényegében fissziós-fúziós bomba, amelynél a fúzió során keletkezett neutronokat nem nyeli el a bomba külső rétege, hanem szándékosan hagyják hogy szabadon távozzanak a környezetbe. A hagyományos nukleáris fegyvereknél a neutronokat nehézfém neutron visszaverő réteggel igyekeznek minél nagyobb arányban a bombában tartani, a hatásfok növelése érdekében. A sugárzás csak a robbanás pillanatában következik be, és nem marad utána radioaktivitás. A deutérium-trícium fúzió lényege, hogy 80%-ban neutronok kinetikus energiájaként adja le az energiát, a fennmaradó 20% csupán lökéshullám és hőenergia. A neutron bomba rombolóereje körülbelül tizede a hagyományos fissziós fegyverekének. Kifejlesztésének célja a hidegháború idején elsősorban az volt, hogy a szovjet harci járművek támadása ellen legyen megfelelő fegyver. A páncélzat ugyanis a hagyományos atomfegyverek hőhatását és lökéshullámát a robbanás központjától már viszonylag kis távolságban kivédi. A neutronsugárzással a katonák akár páncélozott járművekben is likvidálhatók. Nem okoz nagy fizikai kárt, viszont biológiait annál inkább, minden élőlényt elpusztít a hatáskörén belül.

Kobaltbomba. angolul Doomsday engine, azaz Végítélet-gép. Szilárd Leó vetette fel a lehetőséget, hogy amennyiben egy atomfegyver külső burkolata kobaltból készül, az a robbanás során neutronbefogással kobalt 60-as izotóppá alakul át, amely erős gamma sugárzó, amely 5,27 éves felezési idejével a robbanás helyszínét tartósan lakhatatlanná tenné. Szilárd szerint néhány ilyen bomba akár az egész élővilágot elpusztíthatná a Földön. A kobalt bombák kialakítása a fisszió-fúzió-fissziós bombákéra emlékeztet, csak abban különbözik tőle, hogy a 2. lépcsőben a fúziós anyagok egy nem aktív anyaggal, Co-59-el veszik körbe. A kobalt-60 aktivitása sokkal veszélyesebb, mint az U-238-é. Az oka az, hogy a Co-60 nagyon erős sugárzást bocsájt ki, és a felezési ideje több év. Így képes messzire eljutni a levegőben, úgy, hogy nem veszít sokat radioaktivitásából. A kobalt-59 átal kibocsájtott gamma sugárzás pedig nagyon erős. Ez a két dolog teszi a kobalt bombát rendkívül veszélyessé.

Piszkos bomba, vagy Dirty bomb klasszikus értelemben nem nukleáris fegyver, hiszen semmilyen magreakció nem zajlik le benne. A tömegpusztító fegyver besorolása miatt viszont ide sorolják. Az alapja egy hagyományos kémiai bomba, amelynek a pusztító hatását valamilyen, a kívánt hatástól függő, sugárzó izotóp hozzáadásával növelik meg, ami a robbanást követően szétszóródik az érintett területen. A sós bombáknál a fokozott mennyiségű rádióaktív csapadék nagy területeket képes lakhatatlanná tenni. A stroncium és cézium rádióaktív izotópjai számos szem, bőr, szaporodási, genetikai, és sejtosztódási probléma forrásai. A sós bombák sokkal nagyobb területeket képesek megfertőzni mint a piszkos bombák. Sós verziói a maghasadásos és a fúziós bombáknak is lehet. Sós bombák kategóriájába tartoznak az arany198, tantál182, cink65, nátrium24 rádióaktív izotópjai is.

A Manhattan terv a második világháborúban az atomfegyver kifejlesztését szolgáló közös vállalkozás, melyben részt vett az USA, Nagy Britannia és Kanada. Megindításáról 1942-ben döntött Franklin D Roosevelt elnök, Szilárd Leó kezdeményezésére akit ebben Albert Einstein is támogatott. Szilárd a német atombomba kutatásokra és ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet. A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett, aki számos neves amerikai tudós mellett magyar, olasz és más egyéb származású fizikust választott ki a projektben való részvételre. A Manhattan terv katonai vezetője Leslie R. Groves mérnök-tábornok volt. A terv során Los Alamos lett a kutatás központja, a plutónium előállítása Hanfordban történt, és Oak Ridge-ben urándúsító üzemet hoztak létre. Az új-mexikói Alamogordo légibázis mellett 1945. július 16-án robbantották fel az első atombombát Trinity fedőnevű kísérleti robbantás formájában. Ez valójában plutónium bomba volt, és azért döntöttek a kísérleti robbantás mellett, mert a plutónium implóziós felrobbantásának sikeressége kevésbé volt biztos, mint az uránbomba egyszerűbb robbantási technikája.

Nem messze a robbanás helyszínétől állt az egykori George McDonald farm, adva annak lehetőségét, hogy megfigyeljék milyen hatással lehet a robbanás az épületekre. De a farmot a robbanás magjából kiáramló hőhullám teljesen megsemmisítette. A robbanás hatásainak megfigyelésére különböző mérőműszereket telepítettek. Mérték például a radioaktív sugárzást, hőmérsékletet, légnyomást. Oppenheimer egy bunkerben kialakított irányító központból figyelte az eseményeket. Truman elnök a terv résztvevői ellenzése dacára döntött az új fegyver éles bevetéséről Japán ellen, amelyre 1945. augusztus 6.-án Hiroshima és augusztus 9-én Nagaszaki felett sor is került. Az atomtámadások azonnali következménye több mint kétszázezer civil áldozat volt, és ez döntő szerepet játszott Japán feltétel nélküli kapitulációjában.

A második világháború után a nukleáris fegyverkezés egy hidegháborús fegyverkezési verseny volt az Egyesült Államok és Szovjetunió valamint szövetségeseik között, amelynek eredményeként már 1949-ben kész volt az első sikeres szovjet atomkísérlet. Az első hidrogénbombát Ivy Mike néven 1952-ben amerikaiak tesztelték. A szovjetek eleinte kémhálózatuk segítségével gyártási programokat szereztek be Amerikától, de később saját fejlesztésű bombákat is gyártottak. Az 1950-es évek közepére kifejlesztették az interkontinentális ballisztikus rakétákat, amelyekkel a nukleáris bombát célba tudják juttatni. Az 1950-es évek végére mindkét szuperhatalom annyi atomfegyverrel rendelkezett a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve alapján, hogy egymást teljesen el tudták volna törölni. Ez a tudat viszont visszatartotta őket egymás megtámadástól.

Az 1960-as években az USA mellett Szovjetunió, Nagy Britannia, Franciaország és Kína már rendelkeztek nukleáris fegyverekkel, majd 1968-ban aláírták az atomsorompó egyezményt. Eszerint az aláírók segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, és nem segítik a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók engedélyezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy a nukleáris berendezéseiket ellenőrizze. Az egyezményt 1970-ig 187 ország írta alá, viszont Észak Korea, India, Izrael és Pakisztán elutasította. India és Pakisztán időközben nukleáris fegyverre is szert tettek, és az izraeli Dimónában nukleáris kutatóközpont működik. Az atomsorompó egyezmény egyik hibája, hogy nem tette kötelezővé a leszerelést. Az atomfegyverek felhalmozása ugyanakkor paradox módon a teljes pusztulástól való félelemben visszatartotta a vezető hatalmakat az egymással vívott nyílt háborúktól, és a globális erőviszonyok alakulását egyértelműen a gazdasági teljesítőképesség függvényévé tette.

A harcászati, vagy taktikai nukleáris fegyverek kisebb hatóerejűek, a legkisebb 0,3 kilotonnástól egészen pár száz kilotonnáig, amelyek a harcmezőn kerülnek bevetésre. Lehetnek tüzérségi lövedékek, tengeralattjárók elleni mélységi bombák, gravitációs légbombák, harcászati rakéták és atomaknák. A hadászati, vagy stratégiai nukleáris fegyverek nagy erejűek pár tíz kilotonnától egészen a 100 megatonnáig a hidrogénbomba esetében. Célpontjaik ellenséges városok, rakétakilövő állomások, védett vezetési pontok. Gyakran interkontinentális ballisztikus rakétákra vagy robotrepülőgépekre szerelik őket, így biztosítva a több ezer kilométeres hatótávolságot. Egy ilyen interkontinentális rakétával felszerelt tengeralattjáró a Földön bármely célpontot meg tud semmisíteni.

A maghasadásból származó energia több formában nyilvánul meg, például a lökéshullám 40-60%-ában, és az elektromágneses impulzus 40-60%-ában van jelen. A hősugárzástól kezdve a látható fényen keresztül egészen a röntgensugarakig minden frekvencia megtalálható a spektrumában. A rádióaktív sugárzás 10–20%-ában, főként neutron és gamma sugárzás formájában, továbbá ide tartozik a radioaktív kihullás is. Az energiamegoszlásból látszik, hogy a nukleáris fegyver nem sokban különbözik a klasszikus bombáktól, jelentős romboló hatása a lökéshullámának és a hősugárzásának van. Egy atombomba sokkal több energiát szabadít föl sokkal rövidebb idő alatt, mint egy hagyományos kémiai alapú. A nukleáris fegyverek erejét a vele azonos energiájú TNT tömegével jelzik, praktikussági okokból ezer tonnában kilotonna, vagy millió tonnában megatonna meghatározással. A leggyakoribb mérettartomány a 10 és 1000 kilotonna TNT hatóerő, de léteznek ennél kisebb és nagyobb hatóerejűek is. A hirosimai bomba 15 kilotonnás volt, míg a legnagyobb bomba az 50 megatonnás szovjet Cár bomba volt.

A bomba robbanásakor a hőmérséklet a több tíz millió kelvint is elérheti. Ilyen állapotban az atomok főleg röntgensugárzás formájában adják le az energiájukat. A levegő pár méter után teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen felmelegszik. Légköri detonáció esetében egy tűzgömb alakul ki, ami tágulni és egyben emelkedni kezd. Ez a tűzgömb egy 1 megatonnás bomba esetében az első ezredmásodperc után 150 m átmérőjű, míg a legnagyobb átmérője 10 másodperc után 2200 m. A tűzgömb hirtelen tágulása összenyomja a szélén lévő hideg levegőt, akusztikus hangrobbanás-hullámot kialakítva. Egy perc után a tűzgömb kihűl és az emelkedés megáll. Így keletkezik a jellegzetes gomba forma, ami lehet kicsapódott vízgőz vagy földfelszíni robbanás esetében por.

A robbanás magasságának függvényében megkülönböztetünk légköri, földfelszíni, földalatti és magas légköri robbanásokat. A magas légköri robbanás 30 km fölötti. A levegő ritkasága miatt a röntgensugaraknak sokkal nagyobb a hatótávolságuk akár több száz km is lehet, így a keletkezett tűzgömb is nagyobb. A légkör nagymértékű ionizálása telekommunikációs rendszerek, műholdak, repülőgépek összeomlását idézi elő. Az elektromágneses impulzus tönkreteheti a kifinomult elektronikai eszközöket. Bevetésük stratégiailag meggondolandó a nagy hatótávolságuk miatt, mert egy ilyen bomba egy egész kontinens kommunikációs rendszerét is megbéníthatja. A légköri robbanás magassága kevesebb, mint 30 km, viszont elég magas ahhoz, hogy a tűzgömb ne érje el a Föld felszínét. A magasság változtatásával maximalizálható a légnyomási, hősugárzási vagy a radioaktív hatás. A radioaktív kihullás ez esetben nem a robbanás közelében ér földet. A földfelszíni robbanás esetében a keletkezett tűzgömb hozzáér a földhöz, így a felszabadult energia egy részét a föld nyeli el. Hatása kisebb, mint a légköri robbanás esetében, viszont a radioaktív kihullás jelentős.

A bomba robbanásakor hirtelen felszabaduló energia egy része a bomba közvetlen közelében levő atomok hőenergiájává alakul. A nagy sebességű atomok sugarasan távolodni kezdenek a robbanás központjától, maguk előtt tolva a még hideg levegőt. Így egy nagyon erős lökéshullám alakul ki, ami valójában egy klasszikus akusztikus hullám. Ez a lökéshullám eleinte késik a tűzgömbhöz képest bár így is gyorsabb, mint a hang. Abban a pillanatban, amikor a lökéshullám utoléri a tűzgömböt, a nagy nyomástól a levegő izzásig melegszik, így még egy villanás látható. A lökéshullám sebessége is csökken, és egy idő után eléri a hang sebességét. A lökéshullám jelentős károkat tud okozni, az épületek már 0,35 atmoszféra túlnyomásnál is megrongálódnak. A lökéshullámot követő szél a több száz kilométer/órás sebességet is eléri. A lökéshullám nagysága és hatótávolsága nagymértékben függ a bomba nagyságától. Például 0,7 km 1 kilotonnás bombánál, 3,2 km 100 kilotonnás bombánál, és 15 km 10 megatonnás bombánál. A lökéshullám a robbanás során jelentkező széles spektrumú elektromágneses hősugárzás formájában fejti ki romboló hatását. A hősugárzás okozhat tüzet, égési sérüléseket, a keletkező ultraibolya sugárzás, pedig ideiglenes vagy végleges vakságot. Hatótávolsága nagyobb bombáknál sokkal nagyobb, mint a levegő nyomásáé, és ez jelentősen növekszik a bomba erejével. Így az egy megatonnán fölüli bombák nagyrészt gyújtóbombák.

A nukleáris fegyver robbanását kísérő rádióaktív sugárzás nem csak a robbanáskor érzékelhető, hanem évtizedekkel utána is. Az azonnali sugárzás az első egy percben jelentkezik, és a bombában lejátszódó magreakciók eredménye. A későbbi visszamaradt sugárzás viszont a robbanás során keletkezett radioaktív izotópok bomlásának eredménye. A bomba energiájának 5%-a jelentkezik neutron és gamma-sugárzás formájában, azonban ennek hatótávolsága rosszul skálázódik a bomba erejével. Az 50 kilotonnás fegyverektől kezdve az azonnali sugárzás hatása elenyésző a hősugárzáshoz, és a lökéshullámhoz képest. A radioaktív kihullás a visszamaradt sugárzás egyik formája. A fissziós bombák robbanása során közepesen nehéz 100-as atomtömegű bomlási termékek keletkeznek akár 300 különböző atommaggal, amelyek nagyrészt radioaktívak. Ezek között vannak olyan elemek, amelyek felezési ideje több hónap vagy év, tehát hosszú időre veszélyt jelentenek. Másrészt a fissziós bomba nem használja el az összes hasadóképes anyagot, ami így szétszóródik a többi bomlási termékkel együtt. Ezek az elemek nagy felezési idővel rendelkeznek U-235, és Pu-239 valamint alfa emitterek, így nem jelentenek nagy veszélyt.

Az erős neutronsugárzás felaktiválhatja az elemeket a bomba közvetlen közelében, amelyek ennek következtében radioaktívak lesznek. Egy földfelszíni robbanás esetében ezek a földben található nátrium, magnézium, alumínium, és szilícium, amelyek béta és gamma sugárzással bomlanak tovább. Ez nem jelent nagy veszélyt, mert általában könnyen elhatárolható kisebb területekről van szó. A földfelszín egy része azonban el fog párologni, és idővel kis részecskékké kondenzálódik. Ezek a részecskék általában egy napon belül visszajutnak a földre, viszont a szelek által nagyobb területen szétszóródnak. Eső vagy hó fölgyorsíthatja a lecsapódási folyamatot, csökkentve az érintett terület nagyságát. Egy légköri robbanáskor azonban a radioaktív elemek nagyon kis részecskékké alakulnak 0,1-20 mikrométer. Ezek a sztratoszférába kerülve hónapok, sőt évek után is veszélyt jelenthetnek. A nukleáris háborúk klimatikus hatása nukleáris tél formájában nyilvánul meg. A sztratoszférába is kikerülő nagy mennyiségű füst és korom miatt hónapokra, akár évekre is lecsökkenhet a napfényes időszakok aránya, és tartós hideg időjárás válhat uralkodóvá. A nukleáris klímaváltozás tűzviharok generálását és az ózonréteg elvékonyodását is fokozza. Hasonló téli klimatikus változást idézhetnek elő aszteroida becsapódások, vagy szuper vulkánok működése is.

Az elektroszmog elektromos és mágneses terek, rádiófrekvenciás kisugárzások általi élő szervezeteket érő terhelések. Elektromágneses sugárzások természetes forrásai a viharok, a Nap, a Föld, és a csillagok. A mesterséges elektromágneses sugárzást elektromos berendezések, hírközlés eszközei, elektromos vezetékek, váltóáram források okozzák. A természetben jelenlévő 0. 1-100 hertz frekvenciasávba eső elektromágneses hullámok szabályozzák a test biokémiai folyamatait. Ebbe a tartományba mozgó hullámokat hoznak létre a viharok, a földrengések, és a föld mágneses tere. Az emberi szervezet nagyon érzékeny a légköri elektromosság változásaira, például a fronthatásokra.

Földünk alatt sugárzáshálók futnak amelyek elektromágneses természetű erővonalak. Vannak közöttük olyanok melyek ártalmasak emberre , állatra és növényre egyaránt. Ezeket geopatikus sugárzásoknak nevezzük. A Hartman zónák a legveszélyesebb földsugárzások. Szabályos hálórendszer amely eldeformálódhat bizonyos természeti hatásokra , emberi létesítményekre. Akik ilyen zónákban fekszenek, szervezetükben gyulladások lépnek fel. Bizonyos magvak nem csíráznak ki , a gyümölcsfák nehezen teremnek , a papagájok 3-4 hét után elpusztulnak a Hartman zónák fölött. Föld alatti vízerek is sok kellemetlen betegség okozói lehetnek. Például fáradékonyságot, hajhullást, csontritkulást, hályogok, gyulladások kialakulását, cukorbetegséget, és depresszió okozhatnak. Vízércsomópontoknál daganatos betegségek alakulhatnak ki.

Az érctelepek egészségkárosító hatása nagyon hasonló a vízerek hatásához. A Sárkányvonalak a Föld energiarendszerei. Ahol keresztezik egymást hasonlóak az akupunktúrás pontokhoz, a többszörös metszetek szenthelyek. Ezeken a helyeken létesítettek a középkorban templomokat, zarándok, és temetkezési helyeket. Az energiakoncentráció hatalmas ezeken a területeken. Az energetizáló tér olyan erős , hogy pár perc alatt képes feltölteni az emberi aurát. Lakni, építkezni nem ajánlatos ezeken a helyeken mert a túl sok energia nem kezelhető a hétköznapi ember számára. Hazánkban nagyon sok ilyen gyógyító föld energetikai csomópont van.

Elektroszmog és a rádióhullámok egészségkárosító hatásai alvászavarok, ingerlékenység, szív ritmuszavarok, és meddőség. Veszélyeztetik az immunrendszert, kárt tehetnek a sejtstruktúrában, károsíthatják a DNS állományt, és kiinduló pontjai lehetnek genetikai, valamint rákos elváltozásoknak. A mindennapi használatban lévő eszközeink nagy sugárzásveszélyt hordoznak magukban. Laptopok, wifik, routerek, televíziók, rádiók, mikrohullámsütők, mobiltelefonok. Az utóbbi kettő frekvenciasávja 300-3000 Megahertz. A mikrohullám sütőben melegített ételek csökkentik a fehérvérsejtek számát, a vér hemoglobin szintjét, és megváltoztatják a HDL és LDL koleszterin arányát. A rendszeres, hosszabb mobiltelefonhasználat nagyon megnöveli az agydaganatok lehetőségét. Svédországban nagyon gyakori az elektromágneses sugár érzékenység, ezért védelmi szempontból fémpajzzsal veszik körül a házakat.

Minden elektromos berendezésnek van elektromos vesztesége, a szigetelés ellenére is elektronok lépnek ki, és elektromágneses erőteret hoznak létre. Az emberi test jó vezető közeg, az elektronok DNS mutációt okozhatnak. A monitoroknak olyan erős kisugárzása van függetlenül attól, hogy mennyi ideig használtuk, hogy 4-6 óráig tart a hatásuk, a képernyő méretének 8 szoros távolságáig. A mikrohullámsütőkben enyhén melegített magvak nem csíraképesek, de a gázsütőben melegítettek igen, ezt igazolja egy japán kísérlet.

A telefontorony közében volt egy szarvasmarhafarm, és annyira káros sugárzása volt a toronynak, hogy gyakoriak voltak a génhibával született borjak. A sugárzások elkerülése végett csak addig legyenek áram alatt a berendezések amíg használjuk őket. A mikrohullám sütőt jobb ha kerüljük és a mobil telefonnál is ha napi fél óránál többet telefonálunk használjunk headsetet. A mobiltelefonok káros sugárzásaik ellenére rendkívül kelendőek, napi szinten közel 5 millió darab talál gazdára bolygónkon.

Az élvezeti szerek kategóriába tartoznak a koffeintartalmú italok, alkoholok, dohány, pszichoaktív szerek, édességek. Függőséget tudnak okozni rövid ideig tartó látszólagos, kellemes hatásukkal. Használatuk a civilizált világban kezdett egyre jobban terjedni. Az élvezeti szerek forgalmazásából származó bevételek, és adók sok ország állami monopóliumai. Sok ember akik valójában maguk által generált problémák elől menekülnek, fordulnak elsősorban az élvezeti szerek használatához, nagy részük rabjává is válik. A függőség hamis érzelmi kötődés alapján valósul meg, amely alapjában önbecsapás. Rövid távon lehetséges, hogy némi enyhülést tudnak adni, de hosszú távon még több szenvedést teremtenek. Nemcsak érzelmi, tudati, hanem testi síkon is komoly betegségek előidézői lehetnek. Éppen ezért a leszokásuknál nem a fizikai tüneteket szükséges enyhíteni, vagy fokozatosan leszokni, hanem tudatilag lehet ezt az érzelmi kötődést megszüntetni.

A koffeintartalmú növények a tea, kávé, kakaó, guarana, kóladió, maté leggyakrabban ital formájában használt élénkítőszerek, kis mennyiségben fáradság és fájdalom csillapítók. Hosszú távon káros hatást fejtenek ki az idegrendszerre és a szív érrendszerre. Az energiaitalok is koffein tartalmú élénkítőszerek amelyek rövid időre felpörgetik a szervezetet, hatásuk elvesztésével pedig még gyöngébb energiaszintre csökkentik a fogyasztójukat. A koffein mellett, cukrokat, szintetikus vitaminokat, gyógynövénykivonatokat, aminosav származékokat és egyéb szintetikus anyagokat tartalmaznak. Egészségkárosító hatásuk remegés, idegrendszeri problémák szív érrendszeri megterhelések és máj károsodás. A szervezetre gyakorolt ártalmas hatásuk következtében néhány európai országban betiltották fogalmazásukat. Ha igazi energiaitalra vágyunk fogyasszunk természetes gazdálkodásból származó zöldségek leveit vagy gyógynövényekből, fűszernövényekből és gyógygombákból készített italokat.

Az alkoholok kis mennyiségben élénkítenek nagyobb mennyiségben tompítanak. Élesztőgombák által szénhidrát tartalmú anyagokból erjesztett italok. Az alkohol igazából mikotoxin vagyis gombaméreg. Hosszú távon idegrendszeri leépülést, fekélyeket, májkárosodást okoz. A tömény alkoholok hatása a legerősebb, ph értékük 3, tehát erős savak. A legnagyobb alkoholtartalmú italok a párlatok és rumok amelyek 40-80% alkoholt tartalmazhatnak. A többszöri lepárlás hatására overproof rumok jönnek létre amelyek dupla erősek. Kis mértékben az igazi, hordóban érlelt bor a legtisztább alkohol, amely antioxidánsokban gazdag, és egészség megőrző hatása bizonyított. A vörösbor negyven féle rákbetegség, szívérrendszeri katasztrófák megelőzésében jótékony hatású. Sokak számára meglepő, hogy gyümölcsből, cukorból, finomított lisztből készült pékárúból a szervezet maga is képes alkoholt előállítani, mely azon túl, hogy részegséget nem okoz, az alkohol fogyasztás minden hátrányát magában hordja. Évente közel 2,5 millió ember válik az alkoholizmus halálos áldozatává világszerte.

A csokoládéban lévő kakaó anandamid hatóanyaga is drog, melyre rá lehet szokni. Nagyon sok rendszeres csokoládéfogyasztó látható bőrproblémákkal küzd, érdekes ellentmondásként az igazi kakaóvaj külsőleg nagyon jó hatással van a pikkelysömörre az ekcémára, száraz bőr hidratálására és nap elleni leégésre. A máj munkáját viszont igénybe veszi a kakaó emésztése, ezért máj méregtelenítő kúrák esetén nem ajánlott a csokoládé fogyasztás. A kakaó drogja és a teobromin hatóanyag állatoknál, vagy arra érzékenyeknél mérgezést, kómát is kiválthat. Ezért a kifejezetten édesszájú kutyáktól elzárva kell tartani mindent, ami kakaót tartalmaz. Húsz dekagramm nagy kakaó tartalmú csokoládé kis testű kutyánál halálos mérgezést okozhat. A gyártás előtt a kakaóbabot erjesztik, és ezen folyamat során nagy mennyiségű aflatoxin termelődik amit penészgombák termelnek. Bizonyos szennyező növényi maradványokat is tartalmazhat a csokoládé amelyek allergiás reakciókat váltanak ki. A sok kellemetlen mellékhatás mellett a nagy tisztaságú és jó minőségű csokoládé értékes antioxidánsokat tartalmaz, természetesen kis mennyiségben. A kakaó és kávé fogyasztása leterheli az emésztőrendszert, ezért akinek nincs epeköve jótékony hatású a kardamon használata, amely méregtelenítő enzimjei semlegesítik a méreganyagokat.

A dohány igazából rovarirtó szer, füstje több ezerféle méreganyagot tartalmaz. Hatóanyaga a nikotin ami a függőséget okozza. Jelenleg Oroszország vezeti a dohányosok élvonalát, a Föld lakosságának 20%-a dohányzik, és naponta közel 15 milliárd szál cigaretta fogy el. Évente közel 5 millió ember hal meg dohányzás következtében világszerte. Egy átlagos mennyiséget rendszeresen dohányzó ember tüdejébe 10 év alatt 1 kilogramm kátrány rakódik le. Hosszú távon szív érrendszeri katasztrófákat, tüdőtágulást és különféle tumorokat okoz. Nagyon kedvezőtlen hatást gyakorol a vitaminok, ásványi anyagok, enzimek és hormonok anyagcsere folyamataira. A passzív dohányzás még ártalmasabb mint az aktív, mert a passzív dohányos a dohányfüst 2/3-át is belélegezheti. Vannak olyan gyógynövények amelyeket dohány helyett szívnak, nincs bennük nikotin de kátrány és szénmonoxid ugyanúgy van. Minden éghető anyag égetésekor szabadulnak fel mérgező gázok és egészségre ártalmas anyagok. A dohányzás egészségkárosító hatását még hatékonyabb szintre fokozzák azzal hogy tudat alatti programokat írnak a dobozra amelyet a fogyasztó naponta többször is ha akarja ha nem elolvas. Természetesen ezen programok is a halálos kimenetelű betegségek és a meddőség megvalósulását szolgálják.

A pszichoaktív szerek a legerősebb élvezeti szerek csoportjába tartoznak. Dél Amerikában nagyon sokféle pszichoaktív növény terem, de Dél-Kelet-Ázsia is nagyon jelentős termesztő központ. Napi szinten több mint 1 milliárd dollárt költenek kábítószer fogyasztók illegális drogokra világszerte. Hatóanyagaik szerint lehetnek központi idegrendszert gátlók, serkentők, hallucigének, narkotikumok, pszichedelikusok, nyugtatók, deliriánsok. Enyhébb vagy erősebb függőséget okozhatnak. Alkalmazásuk folyamán tüdő, szív problémák, immungyengeség, vetélések, szövetelhalások léphetnek föl. Hosszabb távon vagy nagyon erős pszichoaktív szereknél halálos lehet ezen szerek használata. Ezek az anyagok alkalmasak más dimenziókba való betekintésekre csakra megnyitások által. Természeti népeknél sámánok alkalmazták is erre a célra. Nem beavatott emberek, akik nem rendelkeznek még magasabb tudatossággal azok élhetnek át ilyen élményeket a pszichoaktív anyagok hatására. Eleinte kellemes a hatás de mivel ez az állapot egy szer hatására jött létre, és az élmény átélője nem tudja kezelni ezt a helyzetet, később félelmek kerítik hatalmukba amelyek által egyre kellemetlenebb helyzetek teremtődnek. Mértéktelen alkoholfogyasztások alkalmával is előfordulhatnak alsóbb asztrál dimenziókba való betekintések.

A gyógyszerek mesterségesen előállított kémiai, növényi, állati alapanyagot tartalmazó készítmények, amelyeket az élettani funkciók fenntartására, javítására vagy módosítására fejlesztettek ki. Hatásuk igazából csak elméletileg valósult meg, ha nem így lenne nem kellene őket egy életen át szedni. Valójában az emberre pszichésen is ható legális drogok, melyek legtöbbször a közreműködés nélküli gyógyulás ígéretével kábítják a használót. Különösen érdekes az a lelkiismereti vonatkozással járó kérdés is, hogyha például egy vegán beállítottságú ember állati eredetű gyógyszert kap. A gyógyszerek többségét receptre adják ki orvosi rendelőkben, kórházakban vagy patikákban. Mellékhatásaik következtében többféle mérgezést okozhatnak. Gyártásuk folyamán szintetikus vegyi anyagokat információval telítenek víz segítségével, de hordozóanyaguk általában méreganyagok. A szervezet egy idő után bizonyos gyógyszerektől függővé válhat. A gyógyszerek az élelmiszerek mellett a legelterjedtebb fogyasztói cikkek világszerte.

Gyógyszerek felosztása különböző csoportok szerint:

• Hatáserősség: kereszt nélküli szerek, erős hatású szerek, altatók, mérgek, kábítószerek.
• Eredet: ásványi, növényi, állati, biokémiai, biotechnológiai, szintetikus.
• Farmakológiai hatás: emésztőrendszeri, szív érrendszeri, bőrgyógyászati készítmények vitaminok, ásványi anyagok.
• Hatás: a szervrendszerek és betegségeik gyógyszerei.
• Felhasználási terület: ember, állat gyógyászat
• Felhasználási mód: szájba, szembe, fülbe, orrba, gyomorba, hüvelybe, injekció formában.
• Alkalmazási hely: emésztőrendszer különböző pontjai, szív, csont, gerinc
• Gyógyszerforma: folyékony, szilárd, gél, gáz.
• Előállítási mód: magisztrális, galenusi, törzskönyvezett gyógyszergyári készítmények.

Amerikában a harmadik vezető halálok a gyógyszer mellékhatások. Legóvatosabb kimutatások szerint is évente 225 ezer ember hal meg gyógyszer mellékhatásoktól és orvosi mulasztások, és műhibák következtében. A gyógyszerek mellékhatásaikkal újabb betegséget generálnak, nagyon alacsony rezgésszámmal rendelkeznek, és a szervezet rezgésszámait is ebbe az irányba csökkentik. Amerikában a gyógyszeripar és az olajipar együttműködésének következtében sok gyógyszer alapanyagát a kőolaj származékok, melléktermékek biztosítják. Az Egyesült Államokban realizálódik a világ gyógyszerforgalmának fele. Egyetlen gyógyszeripai termék kifejlesztése több száz millió dollárba kerül, a szabadalmaztatás egyedüli joga a gyógyszergyárat és az őt ellenőrző elitcsoportot illeti meg.

Érdekes téma a parlagfű irtása és a rákbetegségek gyógymódjának eltitkolása. Amerikai gyógyszercégek parlagfűből készítenek gyógyszereket, ez a gyógynövény serkenti az őssejt termelést. Sok országban kemoterápiával kezelik a rákbetegségeket amelyről bebizonyosodott hogy fokozza a tumorsejtek terjedését, és az egészséges sejteket pusztítja. A gyógyszergyárak speciális termékeik közül az antidepresszánsokból adnak el a legtöbbet a Földön, és ezeknek az áldatlan mellékhatása hogy a demenciára való hajlamot nagy mértékben megnövelik. A védőoltások nemhogy védenének a betegségtől ami ellen beadják őket hanem betegséget generálnak. Itt van a kulcsszó betegség ellen adják, tulajdonképpen ezzel erősítik a betegséget. Bizonyított tény hogy némely oltások autoimmun és különböző szervrendszeri betegségeket okoznak. Az oltatlan emberek immunrendszere sokkal természetesebben tud működni. A vakcinák biológiai fegyvernek minősülnek amelyek aktív vírusokkal, és higannyal fertőzöttek lehetnek. A vakcinagyártók bevételei évente több száz millió dollár bevételt jelentenek, az emberiség megbetegítésén, és a népesség csökkentésén alapuló üzletág. Nem beszélve arról hogy a járványok mesterségesen kitenyésztett kórokozók időszakos terjesztése. Bizonyos esetekben még erre sincs szükség csak egy vaklármát idéznek elő rémhírekkel, hogy el tudják adni az oltóanyagot.

Az antibiotikumok 6 kórokozó ellen tudnak védelmet produkálni, és ha már 5 évig forgalomban vannak matuzsálemnek számítanak. Ezzel szemben az olajfa levele ezer kórokozó inaktivitására képes, az oregánó olajnak 100%-os a vírusölő képessége és a szervezettel termelteti meg az ellenanyagot. Az ezüst is hatástalanná teszi még a legmutánsabb kórokozót is. Ezek a természetes immunerősítők évezredek óta állják az idő, és a kórokozó mikroorganizmusok próbáját. Nagy igazságtartalma van ennek a latin mondásnak: Medica curat natura sanat, az orvos kezel a természet gyógyít. Természetesen ez nem azt jelenti hogy az orvosok között nem lennének jó szakemberek. Vannak akik nagy jók és alternatívak, mindemellett fölvállalják azon hatékony gyógymódok alkalmazását amelyekkel még magukat is bajba sodorhatják. Amerikában és Németországban volt már erre példa hogy azt az orvost bebörtönözték, aki bebizonyította hogy természetes módszerekkel hatékonyan lehet gyógyítani gyógyíthatatlannak megbélyegzett betegségeket.

Sok orvos nagy tudással és tapasztalattal rendelkezik, csak a tisztánlátás hiánya és a materialista szemlélet miatt mérhetetlenül több dolgot nem tudnak és nem tapasztalnak meg, mint amellyel rendelkeznek. Arra az emberre emlékeztetnek aki nem tud úszni, ezért csak addig mehet a vízbe míg az a szájáig ér. Ha tudna úszni bármilyen mély vízben úszhatna, persze abban az értelemben hogy az igazságra való rálátás és azzal való azonosulás nem ismer korlátokat. Ez érthető is, mert ha megnézünk egy anatómia könyvet olyan mint egy gép használati útmutatója, szellem és lélek nélkül kézikönyv. A szakrális anatómia mesterei tudják hogyan alakul ki egy betegség, és azt is hogyan lehet gyógyítani. Nem fogják rámondani hogy kialakulásának oka ismeretlen, és azt sem hogy gyógyíthatatlan. Persze az orvosi képzés is a háttér hatalmi rendszer erőteljes tudati manipulációjának az áldozata. Ők akik tudatosan létre tudnak hozni betegségeket rövid idő alatt tudati energiával, ugyanúgy meg is tudják szüntetni, és úgy manipulálnak vele ahogy akarnak. Éppen azért mert a tudatlanság, és tudattalanság, valamint az érzelmi függőségek következtében elhalálozó embertömegek óriási üzleti lehetőséget biztosítanak nekik. A betegség olyan eszköz a kezükben mint a legjobb mesterlövész kezében a leghatékonyabb lőfegyver.

A génmanipuláció természetesen már az orvosi kutatások területére is kiterjedt. Japán génsebészek génmanipulált fehérvérsejteket alkalmaztak vakcinaként tumorsejtek pusztítására. A szakemberek szerint eddig azért nem volt sikeres a rákterápia mert a T-limfociták élettartama túl rövid, amit génkezeléssel sikerült meghosszabbítaniuk. Ez a kutatómunka kísérlet volt, embereken még nem próbálták ki. Ezek után az a nagy kérdés hogy a szervezet egészséges sejtjei hogyan reagálnak a génkezelt fehérvérsejtekre, és az elméletileg sikeres beavatkozás később nem okoz még nagyobb mellékhatást mint amennyi látszat előnye van a génmanipulációnak.

A fluor alkalmazása Amerikából indult el, elhitetvén hogy mennyire szükséges a fogszuvasodás megelőzésében. Természetesen idő közben kiderült hogy mérhetetlenül nagy rombolást képes végbe vinni az élő szervezetekben. Ezt a Nyugat Európai államok még időben felismerték és betiltották a fluoridozott fogkrémek forgalmazását. Az ivóvizek fluorral való kezelése azonban még sok helyen megmaradt, főleg az USA-ban. Elterjedésében ipar ágak, és mérhetetlen üzleti lehetőségek adták az alapot. Nagyon jól tudták hogy a nagy mennyiségű cukor fogyasztása fogszuvasodáshoz vezet, de nem akartak lemondani a cukor fogyasztásáról és tekintélyes mennyiségű értékesítéséről, ezért a fluorral próbáltak kompenzálni. Ezzel párhuzamosan az alumínium és az acélipar melléktermékeként megmaradt hatalmas mennyiségű fluorvegyületek sem maradnak eladatlanok. Azután egyre több ember lett rákos, csont, ízület, és fogproblémás, genetikai rendellenességben szenvedő, valamint a fluor mint enzimméreg oly mértékben károsítja a legfontosabb élő anyagot hogy ez által idő előtti öregedés és halál várt azokra akik fluorozott vizet ittak hosszú távon. Mellesleg Szibériában a koncentrációs táborokban annak idején a foglyokat fluorozott vízzel tompították tudatilag, és a többi mellékhatással fizikailag.

Háztartási mérgek kategóriájába nagyon sokféle használati eszköz beletartozik, amelyek hosszú távon kellemetlen betegségek forrásai lehetnek. Mindannyian használunk tisztítószereket, tisztálkodószereket, kozmetikumokat. Ezen vegyi anyagok többsége erősen elgondolkodtató, hogy valójában mit is tisztít, vagy tisztít-e egyáltalán? Vagy csak egy jó üzleti fogása a vegyiparnak, és az általuk generált megbetegedések következtében a gyógyszeriparnak. Legveszélyesebb méreganyagok a háztartásunkban amiket napi szinten használhatunk:

• Alumínium származékok, dezodorok
• Kőolaj származékok, testápolók
• Kémiai fényvédő szerek, naptejek, tusfürdők
• Habképzők, tusfürdők, samponok,balzsamok
• Emulgeátorok, kozmetikai szerek
• Parabének kozmetikai szerek
• Szintetikus illatanyagok, parfümök
• Tartósítószerek, krémek
• Szintetikus színezékek műanyagok
• PPD hajfestékek
• Fluorvegyületek, fogkrémek
• Talkum hintőporok kisgyermekeknél légúti problémák forrásai lehetnek
• Triklozán kozmetikai szerek, háztartási eszközök
• Sodium Lauryl Sulfate, szájvizek, fogkrémek, tusfürdők, borotvahabok, samponok.

Ezek a méreganyagok tumorokat, meddőséget, szem és bőrirritációt, légúti problémákat, valamint különféle biológiai elváltozásokat például sejtelhalást okozhatnak. Ezeken kívül még számtalan mérgező anyaggal találkozhatunk a lakásunkban:

• Formaldehidet kibocsájtó műszálas szőnyegek, bútorok, tapéták
• Égési melléktermékek, szénmonoxid, nitrogén dioxid, dioxin
• Biológiai szennyező anyagok, atkák, állatszőr, vírusok, baktériumok, gombák.
• Illékony szerves vegyületek, benzol, ammónia amelyek festékekből, lakkokból és tisztítószerekből származnak.
• Légfrissítők szintetikus illatanyagai.
• Radon padlók és falak repedésein keresztül kerülhet a lakásba.
• Ólom és azbeszt festékek, szigetelőanyagok a forrásai.
• PVC illékony irritáló gázok szabadulhatnak fel belőle.
• PCB festékekben, ragasztókban, szigetelőanyagokban, műanyagokban előforduló környezetre és az emberi szervezete veszélyes anyag.
• DMF bőrkanapékat kezelték le vele penészgombák ellen.
• Kerámiaedények is tartalmazhatnak ólmot.
• Konzervdobozok belső fala BPA-val van bevonva, ez az anyag mirigy és szívproblémákat okozhat.
• Mosó és tisztítószerek irritáló vegyületek forrásai.
• Műanyag edényekből hő hatására polisztirol szabadul fel.
• Műanyag párnák égésgátló vegyületeket tartalmaznak.
• Ruhák elasztán része kőolajszármazék és a műszálak szintetikus vegyi anyagok poliészterek
• Rovarirtók erős méreganyagok
• Ragasztók mérgező vegyületek
• Bútorfényezők fenolt tartalmaznak
• Rovarriasztó szerek rákkeltő anyagokat tartalmaznak.
• Gyermekjátékokban is mutattak ki rákkeltő vegyületeket

Ezek a méreganyagok idegrendszeri károsodást szív, tüdő, máj, mirigy problémákat és tumorokat okozhatnak.Vannak olyan környezeti mérgek is amelyek károsítják a DNS-t és ezáltal a sejtosztódást. Szobanövények nagy zöme erős mérgeket tartalmazó növény, de a lakásban előforduló légköri méreganyagok és elektroszmog megkötésében néhány fajuk nagyon hasznos.

A stressz egy vagy több kellemetlen ingerre adott válaszreakció a szervezet részéről, amely idővel nagyon legyengíti az idegrendszert, az immunrendszert és a hormonrendszert. Rengeteg dolog kiválthatja: személyes vagy társas problémák, próbatételek, traumatikus események, befolyásolhatóság, de az igazi ok az mindig az adott személyben rejlik, hogy nem tudja kezelni a jelenlegi helyzetet. Tartós stressz okozhat fogyást vagy hízást, szorongást, anyagcsere zavarokat. A stressz sósavat termel amelynek következtében reflux, hajhullás, fekélyek, candidázis alakulhat ki. Hosszú távon visszafordíthatatlan károsodásokat okoz a szív érrendszerben, az emésztőrendszerben és az immunrendszerben.

Lelki, tudati megnyilvánulása félelmek, agresszió, depresszió formájában jelentkezik. A félelem ami ténylegesen egy bénító erő amely inaktívvá teszi azt a tudatot akit a hatalmába kerített. Az agresszió is a félelem egyik megnyilvánulása de ez a forma cselekésre sarkalja és igen kellemetlen személyekké alakítja áldozatait, akiket a negatív indulataik vezérelnek. A depresszió ugyancsak félelmi kiteljesedés amely már túl van a tényleges félelmen, és az agresszív félelmen. Ez a forma már a teljes inaktív állapottól az önmegsemmisítő állapotig minden negatív érzelmi és tudati megnyilvánulást magába foglal. Élő és szomorú példája ennek megoldatlan helyzetnek hogy bolygónkon évente 1 millió ember vet véget életének önkezével.

A stressz a pszichoszomatikus betegségek gyökere, napjaink civilizált betegségeinek táptalaja. Ősi mondás szerint a vakondtúrásokban botlunk meg nem a magas hegyekben. Tanuljuk meg kezelni az adott helyzeteket, de ez csak úgy működik ha saját magunkban tanulunk meg harmóniát teremteni. Nagyon fontos túllépni a problémákon, elengedni őket, jó irányba fordítani, mert ha nem tudjuk irányítani addig mindig vissza fognak térni egy megoldatlan helyzet vagy próbatétel formájában. Sok nehézséget okoz hogy magunkat sem ismerjük és ezért nem találjuk a belső összhangot az emberi kapcsolatainkban és adott helyzetekben. Ne féljünk a változástól az átalakulástól, hanem engedjük hogy a régi életforma megszűnjön, teremtsünk helyet az újnak. Az ember harmóniája soha nem a körülmények vagy más emberek függvénye. Mindig az egónkból fakad a problémák teremtésének és a kezelhetetlenségének a gyökere is. Vezéreljen minket az isteni tudatosság akkor biztos, hogy minden nehézség a javunkra válik. A nehézségekre szükségünk van a lelki fejlődésünk érdekében és ezeket az akadályokat az egónk biztosítja. Az isteni tudatosságból szeretet fakad ami legyőzi az alsóbb én félelmét, és ezáltal az alsó én segít eljutni a legfelsőbb tudatossághoz.

A só: az utóbbi időkben érdekes információk kerültek napvilágra a sóval kapcsolatban. Már a bibliai időkben is nagy jelentőséget adtak a sónak. Napjainkban olyan teóriák terjedtek el, hogy egyáltalán ne fogyasszunk sót mert betegségek forrása lehet, vagy ami forgalomban van az nem NaCl hanem KCl. Mi itt akkor az igazság? A szervezetnek szüksége van a sóra azaz a nátriumra, de nem mindegy, hogy milyen tisztaságban, arányban és mennyiségben. Nátriumot nemcsak sóból tudunk fölvenni, az algáknak is jelentős Na tartalmuk van, a zöldségeink közül pedig a zellerben van a legtöbb szerves Na. A természeti népek nem használtak sót, ők szikes talajokon termett vad növényekből a tengeri hínárokból és állatokból fedezték a nátriumigényüket. A tengerek tisztulási formája hogy partra vetik a szennyezőanyagaikat, elsősorban azokat amelyek az emberi civilizáció környezet szennyezőanyai. Tengeri só lepárlások folyamán a só is tekintélyes mennyiségű nem kívánatos anyaggal érintkezik.

Az utóbbi évtizedekben a kálium műtrágyákkal is megemelkedett a talajok kálium tartalma, ami drasztikusan megemeli a bennük termelt növények káliumtartalmát. A kálium túladagolással a sejtmembránok működése romlik a nátrium csökkenéssel sűrűsödik a vér, mert a szervezet a hiányzó nátriumot a tartalékaiból például a csontokból szerzi meg, ami csontritkuláshoz vezet. A vérelektrolit 99% víz, 0.9% NaCl, és 0,03 KCl az optimális arány. Ilyen az arány az óceánok vizében, a magzatvízben, és az infúziós oldatokban is. A szervezetből a nátrium 65%-a a káliumnak 2%-a ürül ki az anyagcsere folyamán. A kálium a sejten belül, a nátrium a sejten kívüli térben van. Az élelemmel bekerülő savak azonnali semlegesítésére a szervezetünk szabad bázisokat használ. Abban az esetben ha ez a folyamat hosszan fennáll, csökken a vér pufferkapacitása, majd azután eltolódik a nátrium-kálium arány. Viszont ez fordítva is igaz. Vagyis ha eltolódik a nátrium-kálium arány, akkor csökken a vér pufferkapacitása is. Ha a Na-K arány eltolódik, akkor a szervezet megbetegszik. Ezt megsínyli a szervezet sav-lúg egyensúlyt szabályozó rendszere is, könnyebben fölborul illetve előbb billen ki a helyes tartományból, és savassá válik. Ha kevés a nátrium bevitel a szervezet visszatartja a vizet ami ödémához vezet, ha kevés a kálium vese problémák alakulnak ki. Mostanában sok fiatal sportoló halt meg drasztikus nátriumveszteség, és ezzel párhuzamosan emelkedő kálium koncentráció következtében.

A káliumsó élettani hatásai szív érrendszeri problémákban, magas vérnyomásban, visszerek kialakulásában, veseproblémákban, meddőségben, immunrendszer gyengülésben, csontritkulásban, és rákban nyilvánul meg. Hosszú távon lassú biztos méreg a szervezetnek. A kálium túladagolás nagyon komoly negatív kihatással van a férfiak nemzőképességére. Ez nagyon sokban járult hozzá, hogy a legutóbbi 30 év során 1 millióval kevesebb magyar született, mint amennyi meghalt. Növényevő háziállatoknál is előfordulhatnak tetániás görcsök nagy mennyiségű magas kálium tartalmú füvek például búzafű elfogyasztása után. Amerikában vannak olyan elítéltek akiket tömény kálium kloriddal végeznek ki, és ez az anyag hamar felszívódik a szervezetben olyan formában hogy még boncolásnál sem lehet kimutatni. Kutyák elaltatásánál is tömény káliumot alkalmaznak, mert hamar megállítja a szívet. Különös hogy a hazai gyógyszertárak nem árulnak tiszta nátrium kloridot ami nem véletlen. Az igazi sók legalább 97%-arányban tartalmazzák a nátrium kloridot, sok forgalomban lévő só fele arányban. Túltelített oldat segítségével ami forró vízből és hagyományos sóból áll ki lehet választani a tiszta nátriumot, ami kikristályosodik. Érdekes módon desztillált vízzel és tiszta NaCl-al a rákbetegek 98-a meggyógyult bizonyos elit népcsoportoknál.

A faszén a legjobb folyadékfelszívó és méregmegkötő hatással rendelkező anyag. Ősidők óta használják, bizonyított kísérletek igazolják a halálos dózisú méreganyagok semlegesítését. A méreganyagok kiürülése egy természeti embernél 32 óra, egy öreg angol embernél 360 óra. Egy cmᵌ faszén 1 km² felszívó felülettel rendelkezik. A faszén sokféle méreganyag megkötésére és semlegesítésére képes. Gyógyszerek, kábítószerek, vírus és baktérium mérgek, állati mérgek, idegen hormonok, növény védőszerek, ételmérgezések, gombamérgek, alkoholok, sztrichnin, arzén, mérgező gázok.

Vannak olyan mérgek amelyeknél lassabban hat vagy nagyobb dózis szükséges belőle. Ilyenek például a lítium, nehézfémek, cián, erős savak, erős lúgok, hígítók. Az Egyesült Államokban minden sürgősségi osztályon van faszénpor akut mérgezések és kábítószer túladagolások kezelésére. Semmilyen káros mellékhatása nincs. Jótékony hatással van az emésztésre a máj és vese problémákra, ízületi panaszokra és gyulladásokra. A patikai szenek nem faszenek hanem csontszenek. Készítésére a lassú égésből visszamaradt faszenek alkalmasak: fűz, hárs, nyír, nyár, bükk, és mogyoró fák szenei.

Forrás: termeszetterapia.hu