Kedves Barátaim!

- Az első válaszom:
Nagyon sokat segít, ha az ember megfelelő mennyiségű C- és D-vitamint fogyaszt, de ez abban az esetben is igaz, ha nincs semmiféle járvány. Valójában egész évben, minden áldott nap legalább 15-féle vitamint kellene fogyasztanunk, de ebben az írásban nem térek ki ennek okaira.

C-vitamin
A C-vitamin minimális napi adagja 40 milligramm a testsúly minden egyes kilogrammjára számítva. Egy 50 kg-os hölgy esetében ez 50 X 40 = 2.000 milligramm, azaz 2 gramm. 100 kg-os testsúly esetén ez 100 X 40 = 4.000 milligramm, azaz 4 gramm.
Ez a minimális adag. A vitaminok használatában jártas emberek ennek a mennyiségnek legalább a 2-3-szorosát szokták magukhoz venni. Minden áldott nap, nem csak a "hisztériakeltés járványok" idején.

D-vitamin
A D-vitamin alapvető napi adagja 4.000 Nemzetközi Egységnyi (rövidítve NE) mennyiség. Ennek a 2-3-szorosa is (8.000-12.000 NE) bátran elfogyasztható.

Már ez a kettő is sokat segíthet abban, hogy védetté váljon egy fertőzéssel szemben.

- A második válaszom:
A média hajmeresztő viselkedése sokkal veszélyesebb, mint a koronavírus. Nem véletlenül nevezte el a hírek gyártóit egy neves gondolkodó a félelem kalmárainak. Igen, ők valóban félelemkeltéssel kereskednek.

Mi maradjunk józanok, és gondolkodjunk a tényekkel.

A szokványos, minden évben "tiszteletét tevő" influenza sokkal több ember életére van hatással, mint ez az aktuális celeb, a koronavírus.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az influenzaszezonokban csak Magyarországon a lakosság 15-25%-a fordul orvoshoz influenzaszerű panaszokkal. Ez minden egyes évben másfél - két és fél millió embert jelent.

Az egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos jelentése szerint a szokványos, minden évben menetrendszerűen megérkező influenza évente 290 ezer és 650 ezer közötti számban szed halálos áldozatokat.

Ha a média valóban segíteni akarna az embereknek, akkor azokra az egyszerű, bárki által elérhető módszerekre hívná fel az emberek figyelmét, amelyek folyamatos, egész éven át tartó használatával meg lehetne előzni a fertőző megbetegedések és a halálesetek többségét.

Az orvostudomány szerint Magyarországon csak akkor beszélhetünk járványról, ha a megbetegedések száma átlépte a járványos méretnek tekintett húszezres küszöböt. Ha ezt nézzük, akkor Magyarországon valójában még nincs is járvány. Eddig mindössze 12 koronavírus-megbetegedést észleltek. Ezt a számot kell a húszezres küszöbhöz viszonyítani.

Elnézést. Korrigálnom kell az iménti kijelentésem. Van járvány. A média hatalmas "hisztériakeltés járványa" szedi az áldozatait.

- A harmadik válaszom:
Nézzük meg, mit "művelt" eddig a koronavírus világszinten.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 8-i jelentése szerint világszinten eddig összesen kevesebb, mint 110 ezer ember betegedett meg koronavírus-fertőzés következtében. 7 és fél milliárd emberrel számolva.

Ezt máris össze lehet hasonlítani azzal a másfél, kettő és fél milliós számmal, ahányan egy átlagos influenza szezonban a 10 milliós Magyarországon orvoshoz fordulnak.

A halottak száma 3.811. Világszinten.
Vesse ezt egybe azzal a számmal amit korábban említettem. A szokványos influenza évente 290 ezer és 650 ezer közötti számban szed halálos áldozatokat.

Hasonlítsuk ezt a 3.811-es számot még valamihez. Egy orvosi folyóirat szerint az Európai Unióban naponta 540 ember hal meg gyógyszermellékhatás következtében.

Európában 8 nap alatt többen halnak meg (8 X 540 = 4.320 fő) a gyógyszerek mellékhatásai következtében, mint ahányan koronavírus okozta betegségben meghaltak az egész bolygón a koronavírus megjelenésétől (2019. december 9.) a mai napig eltelt 92 nap alatt.

Egy másik orvosi lap arról számol be, hogy csak Magyarországon naponta legkevesebb 20 ember hal meg a gyógyszerek mellékhatásai következtében.

A március 10-én közzétett hivatalos kormányzati egészségügyi jelentés szerint hazánkban eddig 12 koronavírus-megbetegedést észleltek. A halálos áldozatok száma nulla.

De!
Ma is meg fog halni majdnem minden egyes órában egyvalaki gyógyszermellékhatás miatt.

Mégsem ezektől a számoktól hangos a média.

- A negyedik válaszom:

Gőzerővel dolgozom azon, hogy mielőbb - reményeim szerint már 2020. április elején - megnyithassam a saját videócsatornám "drlenkeichannel" néven, amely olyan válaszokkal és megoldásokkal fogja ellátni az embereket, köztük Önt is, amelyekkel soha nem fog találkozni a botrányokra és rémületkeltésre szakosodott médiában.

Végül a tanácsom az, hogy maradjon higgadt, fogyasszon legalább elegendő mennyiségű C- és D-vitamint, és ne engedje meg, hogy maga alá gyűrje ez a hisztérikus félelemkeltés.
A járványok terjedésének ugyanis éppen ez a félelmekeltés az egyik legfontosabb hajtóereje.

Baráti üdvözlettel: Dr. Lenkei Gábor

Budapest, 2020. március 10.

Beküldte: Antal Miklós

Kapcsolódó írás:
po: Vesztegzár Karantinban

Az emberi társadalmak járványok idején minden időben elkülönítő intézkedésekkel védekeztek. A mozgásukban, érintkezésükben korlátozott emberek, állatok, áruk elszigetelésétől is remélték a fertőzés terjedésének megállítását. Úgy tudjuk, a karantén szó a 14.sz. Quaranta giorni (14 nap - eddig tartott az elkülönítés) kifejezéstől eredeztethető.

Valójában sokkal régebbi ez a szó. A szálak a Krím-félszigetre vezetnek, méghozzá a középkori Kaffa városába. Ma Feodoszija kikötő- és üdülőváros a félsziget délkeleti tengerpartján.
A várost a milétoszi görögök alapították az i.e.6. században. 375-ben a hunok, majd felváltva magyarok, kazárok, besenyők, kunok uralták. A Bizánci Birodalom része lett. 1237-ben az Arany Horda elűzte a kunokat, és a Tatár Kánság rendezkedett be itt. 1475-től az Oszmán Birodalom kikötője és rabszolgakereskedelmi központja lett. A várost ekkor Kücsük-Isztambulnak, Kis-Isztambulnak nevezték fontossága miatt.

A 11. században a szeldzsuk-törökök, majd a 13. században a mongol-tatárok támadásai elől a bagratida fővárosból, Ani-ból menekülő örmények több hullámban érkeztek a Krímbe. A befogadó közeg kulturális sokszínűségének, a csodálatos tájnak, a gazdasági lehetőségeknek köszönhetően sikerült gyökeret verniük. Egyedi, mégis szerves, meghatározó népcsoportjává váltak a helynek. A 15.század 70-es éveiben a város 70 ezres lélekszámából 46 ezer volt örmény. Szellemi és tárgyi alkotások sorát hagyták ránk Krímiában.
A keresztény örményeknek 40 templomuk, iskoláik, kolostoraik, bankjaik, karavánszerájaik voltak a félszigeten. Virágzott a kereskedelem, kézművesség, mezőgazdaság. 1438-ban a kaffai örmények követet küldtek a Firenzei zsinatra. A 13.században épült Szt. Szárkisz templomot tartják az egyik legrégebbi szentélynek. A Keresztelő Szent János, a Szt. Hovhannesz és a Szt.Grigor templom Kaffa KARANTIN nevű városrészében található ma is. A védőfalak és bástyák által körülhatárolt Karantin-varosnegyed az örmény népesség lakóhelye volt. Kaffa más helyeit görögök, tatárok, törökök lakták.
Karantinba futottak be a kereskedők hajói, itt ellenőrizték járványok (pl. a nagy törökországi pestisjárvány ) idején a kikötött hajókat. A szó SÖTÉT HELYET jelent. Egy 1740-es török leírás szerint a tatár népesség elenyésző, viszont sok a "hitetlen" görög és örmény... A görögöknek ekkor 12, az örményeknek 32 templomuk volt.

1753-ban Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, és II.Katalin cárnő ideje alatt az örmények zöme elköltözött innen. Az addig általuk lakott városrész igazi karanténná vált: továbbra is itt volt a város vesztegzára.

Így lett a Krím-félszigeti Kaffa örmény negyedének neve a vesztegzár általános kifejezése világszerte. Karantin karanténná változott.

Forrás: Körlevél