MIÉRT, miért, miért?

Az ember kialakulását megannyi rejtély övezi.

Az ember ősének tekinthető majomfajták már 25 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön.
14 millió évvel később kialakult az a majomfaj, mely méltó volt a Homo névre.
Újabb 1 millió év után megjelent a Homo erectus.
Még 1 millió év kellett ahhoz, hogy megjelenjen a neandervölgyi ősember.

Látható, hogy a fejlődés sebességét millió évben mérhetjük, azaz ennyi idő kellett, hogy valami nevezetes esemény történjen a fejlődésben.

Aztán egy hirtelen ugrás és 35 ezer évvel ezelőtt előtűnik a semmiből a Homo sapiens. Amennyire utódja, legalább annyira különbözik is őseitől. A Homo sapiens nem rendelkezik az ősök sok jellemzőjével, ám egyúttal rengeteg új, eddig nem tapasztalt tulajdonsága van.
Néhány ezer év különbséggel, ekkor tűnik el a neandervölgyi ősember, kihal.
A fejlődés addigi ütemét követve napjainkban is az ősember szintjén kellene éljünk, a civilizáció nem alakulhatott volna ki a Földön napjainkra.
Az előző évszázadban léteztek még fel nem fedezett embercsoportok, törzsek. Az igazi kérdés nem az ő elmaradottságuk, hanem a mi fejlettségünk. Ráadásul a fejlődés évmilliós üteméhez képest ezek a törzsek is túl fejlettek.

Kétmillió év kellett ahhoz, hogy az emberiség kőből szerszámokat készítsen magának. Akkor miért nem kellett jó néhány évmillió ahhoz, hogy kialakuljon a matematika, a csillagászat? Hogyan lehet, hogy hatezer évvel ezelőtt ismerték a Plútót, az Uránusz és Neptunusz bolygókat olyan részletesen leírták, mintha ott jártak volna?

A mai kor már meg tudja mondani a régészeti leletek alapján, hogy az emberi civilizáció a mostani Irak déli részéről származik, majd Egyiptom, és Indus völgy irányába fejlődött, onnan pedig elterjedt, de tudományos magyarázat nincs a létrejövetel módjáról. Mára bebizonyosodott a közös nyelvi eredet, és a géntérkép elkészülte bebizonyította, hogy a Föld összes embere egyazon ősanyától származik.
Ami még különlegesebb, hogy a Homo sapiens akkor jelent meg a Földön, mikor az utolsó jégkorszak zajlott. Ilyenkor visszaszorul az élet és fajok halnak ki, ugyanis csökken a talajban a vízszint, általános a lehűlés, kiszáradás, nincs élelem, azaz mostohák a megélhetési körülmények. Még a mai ember is csak nagy veszteségek árán élné túl azt a jégkorszakot. És akkor kialakul az addig legfejlettebb Homo sapiens? (Ekkor halt ki a neandervölgyi ősember a jégkorszak miatt).

Az emberiség vándorló életet élt évmilliókon keresztül, elfogyasztotta amit a természet adott számára, illetve vadászott. Aztán hirtelen letelepedett, valamilyen sugallatra el kezdett mezőgazdasággal foglalkozni, azaz növénytermesztéssel és állattartással. De honnan jött ez a hirtelen ötlet?

I.e. 11.000 körül már mindezt tudták őseink, ezután viszont még forradalmibb fejlődés következett, és i.e. 3.500 körül egy olyan fejlett civilizáció jelent meg, mely többet tudott, sok területen, mint mi ma.
További érdekesség, hogy ez fejlődés időnként látható ugrást mutat, kb. 3.600 évente, hirtelen új dolgok, módszerek honosodnak meg, mintha valaki megmondaná, mit kell tenni. Ilyen ugrás volt tapasztalható i.e. 11.000, majd i.e. 7.400, majd i.e. 3.800 körül.

Ez a fejlett civilizáció, mely 5-6.000 évvel ezelőtt élte meg csúcskorát hanyatlásnak indult, ezt követően még a görög civilizáció, majd a római (az etruszkok tudása miatt) alkotott maradandót, aztán jött a középkor, mely a felejtés kora lett.

A görög tudósok egyértelműen leírják, hogy tudásuk forrása az előző fejlett civilizáció és ők csak átvették azt. Ehhez hasonló az etruszkok tudása is, mely az előzőből merített.
Másik érdekesség, hogy az 5-6.000 évvel ezelőtti fejlett civilizáció után tengernyi régészeti lelet maradt, akkora nagyságrend, hogy a nagyobb múzeumok egyenesen szemétként kezelik és az alagsor valamelyik helyiségében tárolják a leletek nagy részét, ugyanis a kiállítótermekben már nem férnek el.

Ezek a leletek tele vannak az adott kor történelmi leírásaival, uralkodók naplóival, nevekkel, családfákkal, olyanok mint a történelemkönyv, csak el kell olvasni.

Az írásokat az 1800-as évek elejétől kezdődően el is kezdték megfejteni, és az 1800-as évek végére meg is fejtették. Azonban az emberiség el kellett érjen a mai technikai fejlettségi szintre, hogy megértse a leírt szövegeket, mert sokszor olyan ismeretekre hivatkoznak a leírások, hogy azok csak ma elérhetők, de van amit még nem fedeztünk fel.
Ezt a tudást átvették a görögök, majd a rómaiak, illetve a vallás (a Biblia forrása éppen az ősi civilizáció eseményeinek halmaza).

Mindezek alapján állítható, hogy a régészeti leletek sokasága, az azokból kiolvasható információk, illetve a vallásos leírásokat párhuzamosan olvasva megtaláljuk az események fonalát, mintha valaki azért íratta volna le, hogy tudjuk.

Nemrég még léteztek olyan elszigetelt, primitív népcsoportok, melyek évente rituálisan eljátszották a Teremtés Eposz által leírt eseményeket, anélkül, hogy bármit is értettek volna belőle. Ki tanította meg őket erre, hisz olvasni sem tudtak?
A Földön sokkal több embernek érdeke, hogy ne fogadjuk el ezeket a tényeket, így nem csorbulnak érdekek, könnyebb az embereket vezetni, manipulálni, mint azok száma, akiket érdekel az igazi eredet.
A tudósok felfedezései, illetve a régészeti leletek annyira egyértelműek (például űrrepülőgép rajza agyagtáblákon), hogy letagadni nem lehet, viszont egy homályos lila ködbe burkolva, ókori mitológiának nevezve még évtizedekig lehet pihentetni.
A legfontosabb kérdés, hogy tudnunk kell, fontos-e, hogy mi az emberiség igazi eredete?
IGEN. Egy nemzet, nép, vagy egy bolygó lakosságának tudnia kell eredetét, mert a múlt meghatározza a jövőt. A kettő ismerete pedig meghatározza a jelent, a jelenkori viselkedést, értékrendeket.


Ahogy Sütő András mondta: „Aki nem tudja merre tart, azt oda vezetik, ahova akarják!” Mekkora igazság. Gondoljuk át napi életünket! Nézzük meg a mai értékrendeket.

Forrás: http://vizkoz.silihost.hu/Erdekesseg/erd_1_00.html