Sáfrányos szeklice (más elnevezései: kerti pórsáfrány, olajözön)

Előfordulási helyek:
Afrikában honos, Európában olajáért termesztett növény. A kerti pórsáfrány, más néven olajözönt nálunk is több helyen termesztett, a fészkesek családjába tartozó növény. Régi fűszer- és festőnövény, de az utóbbi ötven évben már elsősorban olajos magvaiért termesztik. Virága nyíláskor világos narancsszínű. Gyenge illatú, kesernyés ízű. A fészekből kicsipegetett virágszirmok belsejében lévő bibék (Carthami flos) adják a fűszert. Szárított állapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer. A virágból kinyerhető két festékanyag a vízben oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó szaflórvörös.

Felhasználható részei:
A drogot a virágok pártája és a növény termése (Chartami semen) adják. Virágokat árnyékban vékony rétegekben szárítják.

Felhasználása:
Húslevesek, mártások, tészták, sütemények, rizsételek, de sajtok, gyógyteák és italok, színezésére, ízesítésére használják. Használják még, főleg színezésre, a borászat, gyógyszerészet, és ízjavító hatása miatt a cukrász iparban is. Felhasználásakor a vörös szín eléréséhez jóval többet kell használni, mint a sárgához. Az utóbbi években a sáfrány száraz termése a virágkötők kedvelt nyersanyaga lett, téli csokrokba és egyéb kompozíciókba szívesen használják.

A sáfrányos szeklicemag olaj:

Olaja színtelen és íztelen, élelmezési szempontból megegyezik a napraforgóolajjal. Sütésre, margaringyártásra, salátaolajként illetve táplálékkiegészítőként használják. INCI elnevezése Carthamus tinctorius.
A sáfrányos szeklicemag olaját igen magas linolsavtartalom jellemzi, emellett említésreméltó még A, E (antioxidáns hatású α-tokoferol) és K vitamin tartalma is. A magas linolsavtartalom könnyűvé teszi az olajat, mely így kevésbé zsírozó hatású, nem filmképző, gyorsan, de nem igazán mélyen szívódik be a bőrbe. Ezek a tulajdonságok elsősorban a normál, ill. a zsíros bőr ápolására teszik alkalmassá ezt az olajat, de emellett helye lehet minden típusú bőr ápolásában, elsősorban testápolók, könnyű arckrémek alkotórészeként.

Emulzió készítésekor együtt melegíthető az olajokkal. Nyáron közvetlenül fénynek kitett testrészekre készülő kozmetikumoknál mindenképp keverjük stabil (nem fényérzékeny) olajokkal, pl. szkvalen vagy jojoba olajjal. Zsírsavszerkezetét jól kiegészíti a makadámia dió olaj, ill. a szőlőmagolaj.

Gyógyhatása:
Gyógyhatása, a terméséből kivont olaj csökkenti a koleszterinszintet, a szívinfarktus megelőzésében is szerepe van, de vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. A népi gyógyászatban a virágok főzetét erős köhögés, fulladás ellen használták. Sőt, még bőrápolóként is alkalmazzák.

A növény hatóanyagai:
Kartamin nevű vörös festéket, keserűanyagot nyomokban illóolajat, ezenkívül termése telítetlen zsírsavakban gazdag olajat, gyantát, pektint, fehérjét, stb. tartalmaz.

Tárolása:
Mind a szárazanyag, a szín és hatóanyag megvédése érdekében jól zárható, nem átlátszó üveg, porcelán, fa, vagy esetleg bádogdobozban ajánlott tárolni.

Virágzása:
Sárga fészekvirágzatát július-augusztusban nyitja. Ekkor kell a szirmokat a virágból kicsipegetni és óvatosan megszárítani. Virága nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. Szárított állapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer. A virágból kinyerhető két festékanyag a vízben oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó szaflórvörös.

A tea hatásai, felhasználása:
Teája, vértisztító hatású, vese, máj és epebántalmak ellen, vagy izzasztószerként használt gyógynövény. Fűszernövény-ként, dohány és sajtok illatosítására használják. Enyhén kesernyés, zamatos illata miatt, üdítőkhöz, csemegeborok, bólék, gyomorkeserűk ízesítésére is alkalmazzák. A virágdrog forrázata nyálkaoldó köptető hatású.

Fogyasztási javallat:
A virágdrog forrázatát 1 kiskanál drogot 1 csésze vízhez készítik. Száradási arány: 7 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.

Figyelmeztetés: Különösebb veszélyforrása a növénynek és az abból készült teának nincsen.

Kerti tennivalók

A sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius), fehér magját április elején kell a kert napos helyére elvetni. Minthogy a szúrós levelű növény 100-150 cm. magasságot is elér, ezért térválasztóként is jó szolgálatot tesz. Sárga fészekvirágzatát július-augusztusban nyitja. Ekkor kell a szirmokat a virágból kicsipegetni és óvatosan megszárítani. A virágok egy részét hagyjuk megérni részben azért, hogy a következő évben is legyen vetőmagja, részben pedig (nagyobb mennyiség esetén) olajütés céljából.

Termesztése:
A melegebb fekvésű talajokat kedveli, magját ősszel, vagy tavasszal már áprilisban elvethetjük 40–50 cm-es, vagy ennél kisebb 125-30 cm-es sor, és tőtávolságra áprilisban vetik. Különösebb gondozást nem igényel. Virágját folyamatosan szedik és árnyékos helyen szárítják.
Kedveli a száraz napos meleg klímát így kertünkben is jól viseli a száraz meleg napsütéses időszakot. Virágai kissé hasonlítanak a bogáncsra, a virágfejek erősek, szúrós szélűek, és gyönyörű sárga és narancssárga színben pompáznak. A virágok kiemelkednek a sötétzöld szintén szúrós szélű levelek közül, amelyek így még szebb kontrasztot alkotnak Hazai virágboltokban leginkább a száraz kötészetben találkozhatunk vele, hiszen sokáig megmarad a szép színes virág, kiszárítva vázába téve. Május végétől egészen őszig folyamatosan virágzik, ültethetjük virágágyásokba, nagyobb dézsákba, vagy sziklakertbe is. Magassága elérheti akár 100 cm.-t is, és egy bokor akár 30 cm széles is lehet.

Sáfrány - Jóféle sáfrány

A sáfrány (Crocus sativus) a világ egyik legdrágább fűszere, grammonkénti értéke minden időben drágább volt az aranyénál.

1g fűszerhez 110-150 virág bibéjére van szükség, fél kiló sáfrányt egy futballpályányi virágból lehet összegyűjteni.

A történelem folyamán sokszor kegyetlenül büntették a sáfrány hamisítását: volt, akit elégettek, mást elevenen ástak el miatta. A 14. században a pestis járvány idején a legkeresettebb volt a sáfrány alapú orvosság, egy ilyen szállítmány elrablása miatt még egy 14 napos "Sáfrány-háború" tört ki. Ma ezt már nem veszik ennyire komolyan, a sáfrányos szeklicét "magyar sáfrányként" árulják a piacon - büntetlenül.

Kerti jóféle sáfrány (más nevei: spanyol sáfrány, valódi sáfrány, bécsi sáfrány) Crocus sativus Régi kultúrnövény, a Földközi-tenger mellékétől egészen Indiáig még ma is termesztik, legnagyobb mennyiségben Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Iránban, Olaszországban és Marokkóban. Délnyugat-Ázsiában őshonos. Említik a Bibliában és ősi indiai szent iratokban.

A fűszer a virág bibéje, amelyből virágonként összesen három darab nő. A növény ősszel virágzik, mindössze két hétig, ekkor szedik le, és szárítják a bibéjét. Szedése: a virágok kinyílása után 3 napon belül a bibéket csipesszel üvegedénykékbe gyűjtik (kézzel nem szabad csipkedni). A bibék szedését virításig (kb. 2-3 hét) legalább háromnaponként ismételjük. Bibéje nagy adagban, vagyis 5 g felett mérgező hatású, emiatt túlzott alkalmazása elkerülendő! Nagy adag levesbe 2-3 szál elég. Aromás illata, sajátos, édeskés-kesernyés, fűszeres íze van.
Évelő, hagymás növény, 4-6 évig van el egy helyen, utána érdemes átültetni.

Gyógyhatása:
Zsíros, nehéz ételek emésztését segíti, a húslevest aranysárgára festi, a tészta- és süteményféléknek is kellemes ízt ad. A „túlétkezést" könnyíti, az emésztési, fejfájási, közérzeti zavarokat szünteti. Az ára miatt gyógyszerként ritkán használják, de nyugtató, étvágyjavító, görcsoldó készítmények összetevője lehet.

Kapcsolódó cikk→

Felhasznált irodalom:

http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1fr%C3%A1nyos_szeklice
http://www.drflora.hu/?p=3561
http://noinetcafe.hu/index.php/fuszerkert/2414-safranyos-szeklice-a-szarassag-tr-disznoeveny
http://cosmio.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=30&Itemid=37
http://fuveszblog.blogspot.se/2011/04/jofele-safrany-vagy-safranyos-szeklice.html
http://www.toildepices.com/index.php?url=/fr/plantes/angio_mon/iridacee/crocus/sativus.php
http://kerteszetiarudagardony.hu/carthamus-tinctorius-safranyos-szeklice/