Cáfolat. Hamis és álhírek a Minden relatív - mondotta Bolyai - relativitás elmélet...cikkben

Minden relatív - mondotta Bolyai - relativitás elmélet... →

A címemre küldött tájékoztatás ̶ amelyben a véleményemet kérik a cikkről̶ a szövege előtt ezt a bevezetőt tartalmazza:

Subject: Albert Sweitzer a tolvaj Bolyai kutato

Én már korábban talán évekkel ezelőtt hallottam ezt a történetet. Azt, hogy Bolyai János diákládájából eltűntek bizonyos dokumentumok amelyeket legutoljára egy magát svájci tanárnak kiadó jól öltözött figura kölcsönzött ki az 1930-as években a Tékából. Ezek a munkák amelyek a relativitás elmélet alapját képviselték később az A.Sweitzer hagyatékából kerültek újból elő.
Én nagyon is hihetőnek tartom a történetet, ugyanis Albertunk annak idején a svájci tudományos találmányok intézetében levéltárosként működött. Szerintem itt szerezte azt a fülest amely Erdélyi útjára indította a nagy tudásvágyú biboldot.

Az oldal és a szerző közlése felháborít minden tisztességes Bolyai kutatót, annál is inkább, mert az írás korábban megjelent a

1.      München Hídfő Könyvtár 1974.évi 3. szám 47.-ban, majd
2.      Ősi gyökér: http://epa.oszk.hu/02300/02387/00004/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2011_1_072-078.pdf
3.      Magyar Krónika  (http://www.magyarkronika.com/gondolatok/2010/0611.html)
4.      Magyar megmaradásért  →

Feltűnő, hogy a nyugati emigrációs honlapok közölik előszeretettel közel három évtized óta ezt a minősíthetetlen írást, a helyett, hogyírnának például arról a Bolyai Appendix-e 2009 óta az UNESCO Memory of the World része.

Olvassuk el Tóró Tibor temesvári egyetemi professzornak   a cáfolatát a legenda szintjén terjedő álhírekről  A székelyek fizikusa BESZÉLGETÉS TORÓ TIBORRAL, AKADÉMIÁNK KÜLSŐ TAGJÁVAL című írásban ezt nyilatkozza:

„Aután, ahogyan az a mi vidékeinken lenni szokott, egy legenda is született. Eszerint Einstein a Bolyai-kéziratokból kapta az ötletet híres elméletéhez.  – Ez persze mese. A müncheni Hídfő Könyvtárban 1974-ben megjelent egy cikk, amelynek szerzője azt állította, hogy Einstein 1914-ben elutazott Marosvásárhelyre, elment a Teleki Téka könyvtárába, bejegyezte nevét az olvasónaplóba, kikérte a Bolyai-kéziratokat, magával vitte Bolyai János említett feljegyzését, amit később megtaláltak hagyatékában. Na, ebből egy szó sem igaz. Einstein soha nem járt Marosvásárhelyen, a Teleki Téka naplóiban nincs nyoma az állítólagos bejegyzésének. De még ha 1914-ben Marosvásárhelyen járt volna, a Bolyai-kéziratokat biztosan nem nézhette volna meg a Teleki Tékában. Azok akkor a marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárának egyik sarkában porosodtak. A kéziratok az ötvenes évek közepén kerültek át a Tékába és azután katalogizálta őket könyvtárosi alapossággal Benkő Samu, Abafáy Gusztáv, Szarvadi Tibor és Tordai Zádor. A kéziratokat később matematikusszemmel Weszely Tibor és Kiss Elemérvizsgálta át.” +

 ( http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/05-10/staar.pdf )

 2012-ben és írtam a Magyar Krónika szerkesztőségének egy kiigazítást kérő levelet. A levelem megjelent, a kiigazítás nem.

 http://www.magyarkronika.com/esemenyek/2012/0107-1.html

Ezért idézek néhány hamis, dilettáns, már - már bicska nyitogatóan felelőtlen állítást Magyar Krónika és Dr. Szakáts Istvánné írásából:

1. Nem Sweitzer, hanem Einstein. Sweitzer teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos; Nobel-békedíjas tudós volt. Szinte mint a jereváni rádióban.
   
2. Jánosnak nem őrizték mag az utazó ládáját, csak a Farkasét. (lásd a Marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban)
3. János sohasem járt Göttingában, ő Bécsben tanult.
4. Sohasem találkozott Gaussal, nem leveleztek, nem festett képeket, ezek mind-mind Bolyai Farkas életrajzi elemei. Innentől kezdve az egész történet Farkasnak az életfoszlányait tartalmazza.
5. Bolyai János sohasem volt kollégiumi tanár, külföldi útjáról hazatérve sehol nem vállalt állást, nyugdíjas katonatisztként halt meg.
6. A János sohasem számozta meg, és nem rendezte el a kéziratait. Ezért volt Benkő Samunak közel 50 évre szüksége, amíg elrendezte.
7. „A marosvásárhelyi kéziratokat apa és fia végakaratából őrizték az ottani Református Kollégium könyvtárában. Miután Romániában a felekezeti iskolákat 1948-ban államosították, a kollégium nagykönyvtárát az iskola testéről leválasztották, de egyelőre eredeti helyén hagyták, és Bolyai Dokumentációs Könyvtár elnevezéssel önálló intézménnyé alakították később a város két történelmi múltú könyvtárát, a Teleki Tékát és a Bolyai Könyvtárat egyesítették, és az így létrejött intézménynek a Teleki–Bolyai Könyvtár nevet adták. Így költöztek a Teleki Téka palotájába 1954-ben a Bolyai-kéziratok és a két Bolyai emlékeit őrző muzeális tárgyak.” (Benkő)
8. Ez a mondat önmagáért beszél az előbbiek fényében.

"1914 tavaszán…

Ez a mondat csupa valótlanságot és tárgyi tévedést tartalmaz, de a kiindulópont: „1914 tavasz”mérvadó. 1914-ben bárki látogatott Marosvásárhelyen a Teleki Tékába, ott nem találkozhatott Bolyai kéziratokkal egészen 1954-ig.

Nem hiszem el, hogy ne létezne valami fórum, amelyik szankcionálná az előítéletes álhírek terjesztését.

Ha a Magyar Krónika, a Magyar Megmaradásért, Ősi gyökerek ellenőrizetlenül vesznek át híreket, akkor azokat is meg kell kérdőjelezni. Írásainak valóságtartalma számunkra megfelel a hiteltelennek.

Olvassák el Tóró Tibor nyilatkozatát, és döntsék el Önök, hogy mi a relatív.

U.i.

A hírek fény terjedési sebességével terjednek, mint a vírus és láncreakció szerűen fertőzik az embereket. Nem lehet ezért a felelősöket kizárni a világhálóról?

Tisztelettel

Oláh Anna

Bolyai-kutató

www.bolyaitestamentum.hu

Még mindig relatív a Bolyai levél. Mellékelem azokat a fotókat, amiket nov. 3-án készítettem Marosvásárhelyen, a Bolyai Múzeumban annak igazolására, hogy a kis ládával Farkas utazott Göttingába, és a kemencéket is ő tervezte, gyártotta, egyébként ebből a témából írtam a disszertációmat.

Az álhírek még mindig fertőznek.

Kérem, szavahihetőségem bizonyítására tekintse meg ezt a 6 perces videót.
Köszönöm
Oláh Anna

http://www.videoportre.hu/olahanna