Magyar Megmaradásért

Zuzana Falathová tavaly decemberben beszélt a lapunknak arról, milyen hatással volt rá magyar gyökerekkel is rendelkező szlovákként, amikor rájött, hogy az iskolában magyarellenes történelmi hazugságokkal tömték a fejét, és rádöbbent, hogy a szlovákság zöme s még szakmabelijei is teljesen rabjai ezeknek a nemzeti mítoszoknak

Százegy évvel ezelőtt, 1918. december elsején nyilvánította ki önkényesen a hazánk területére befogadott 1228 román küldött, hogy mostantól Erdély nem Magyarországhoz, hanem az úgynevezett Romániához kíván tartozni.

Az ukrán állam ismét tanúbizonyságát tette annak, hogy semmi köze nincs Európához és nem is akar odatartozni. Folyamatos magyarellenes akciói csupán a zsigeri és kicsinyes gyűlöletet közvetítik, amikor magyar nemzetiségű embereket csupán azért támadnak, hurcolnak meg szülőföldjükön, mert magyarok, és nem bánnak finomabban az anyaországból érkező honfitársaikkal sem. 

IV. Béla király IV. Ince Pápához írt levele tanulságként kell szolgáljon a nyugat iszlámmal szembeni önmegadásában. - "A tatárok ügyében megkerestük az egész kereszténység három legfőbb udvarát, de mindezektől semmiféle vigaszt vagy segítséget nem kaptunk, csak szavakat."

Tisztelt, tőlem távol van élő, és a magyar nemzetben gondolkodó, és azért tenni akaró Barátaim, Olvasóim: - // Boldogult Roób Gusztáv bátyám, egyik Bp.-i látogatásom alkalmával, a kezembe nyomott egy általa írt tanulmány csomagot, amely most megint kezembe került. Újra olvasva, az írottak annyira megfogták lelkemet – annak fontosságánál fogva – hogy szinte kötelességemnek tartom az írottakat ismét közzé adni. Ahogy a végére értem az olvasásnak: amely még a régi gépeléssel készült, ezért elég sok elütési hibával íródott, de a végén vettem észre, hogy a közlemény, az egykori KAPU folyóiratban is megjelent. Előhívva azt, most ezt a KAPU által közölt Roób Gusztáv bátyám által írt, nagyon fontos tanulságos és emlékeztető írást küldöm Hozzátok, azzal a reménnyel, hogy Te, vagy Ti is úgy értékelitek az írást, mint azt én tettem. // Üdvözlettel: Botos László 

A második világháború utáni időszak első tömeggyilkossága felett valamilyen oknál fogva nagyvonalúan túllépett a közvélemény. Az áldozatok családja viszont évtizedekig szenvedett, megbélyegezték és meghurcolták őket. Az egykori főjegyző, Pinnyey Lajos tragikus történetét mesélte el az Origónak fia, Pinnyey Szilárd.

Beke Albert leleplező könyve Illyés Gyuláról, a kommunista Kádár-rendszer kollaboráns, hazaáruló értelmiségének vezéréről

Előrehaladott koromra is foghatnám, hogy a bioritmusom megbillent. Ám éberen, a mindennapi tevékenységemben is egyre inkább a nyugtalanság, az állandó félelemérzet vagy inkább a permanens rettegés érvényesül, amelyek kiváltó okát biztosan nem szüntetné meg a pszichiáterekkel való beszélgetés.

A legelső beismerő vallomás: megjelent egy partizán beszámolója 1944-es tetteikről

A moholi nyugalmazott anyakönyvvezető és helytörténész, Baranyi István több évtizedes kutatásainak eredményeként létrejött névjegyzékekkel az I. és II. világháború helyi, katonai és polgári áldozataink, köztük az 1944/45-ben elhurcolt és kivégzett adai és moholi magyaroknak kíván emléket állítani.