Félremagyarázott törvények
A pancsovai Matić Ilona nyugalmazott vegytantanárnő és férje ?arko kisoroszi házába a múlt héten (június végén, július elején – B. A. megj.) felhatalmazás nélkül költözött be egy roma család. Az idős házaspár házuk elhagyására szólította fel a romákat, erre azok nekiestek a nyugdíjasoknak és összeverték őket. Kisoroszon nem ez az első eset, hogy romák költöztek be valaki másnak a házába – értesültünk Pesevszki Evelyn Elfoglalták a házukat című írásából (Magyar Szó, 2010. július 3., 6. o.).
– Akármennyire is furcsa és elképzelhetetlen, de az erre vonatkozó szerbiai jogszabályok értelmében, ha valaki illetéktelenül, felhatalmazás nélkül költözik be másnak a házába, azt a személyt vagy személyeket a rendőrség nem lakoltathatja ki bírósági ítélet vagy ügyészségi kilakoltatási meghagyás nélkül. Ezt lapunknak Dragan Zarić zombori ügyvéd is megerősítette. A jogász elmondta, az már az ügyészségtől függ, hogy milyen gyorsan állítja ki a kilakoltatási meghagyást. Zarićnak, illetve ügyfeleinek hasonló esetben 48 órát kellett várnia a meghagyásra, de az ügyvéd kollégáitól hallott már olyan esetről is, amikor valóban több hónap telt el a meghagyás kiállításáig.
A sértettek akár polgári pert is indíthatnak, az ítéletre általában 2-3 hónapot kell várni, tudtuk meg az ügyvédtől – olvasható az idézett írásban.
Azt mondják: Két jogász, három vélemény. Függetlenül attól, hogy a jogszabályokat néha valóban lehet többféleképpen értelmezni, ebben az esetben, a vonatkozó törvényeknek a sajtóban megjelent értelmezésével nem tudok egyetérteni.
Az én felfogásom szerint ugyanis – a közölt információk alapján – a roma család az idős pancsovai család kisoroszi házába való beköltözéssel egyidejűleg többféle bűncselekményt is elkövetett. Mégpedig a Szerbia Büntető Törvénykönyvének 139. szakaszába foglalt, a lakás sérthetetlensége elleni, a 214. szakaszban előírt anyagi haszon reményében elkövetett kényszerítés, a 215. szakaszban előírt zsarolás és a 219. szakaszban előírt jogellenes beköltözés bűncselekményét.
Az esetet még súlyosbítja, hogy a romák a beköltözést csoportosan követték el, ami a BTK 349. szakasza alapján még külön bűncselekménynek is számít.
A véleményem szerint a rendőrségnek a törvénysértő család felnőtt korú tagjait vizsgálati fogságba kellett volna helyezni. A rendőrség tehát nem megfelelően alkalmazta a törvényeket. Itt, tehát, nem valami „privát ingatlanügyi viszonyokról” van szó, ahogy a kisoroszi polgármester állította, hanem bűncselekmények elkövetéséről, ami megköveteli a rendőrség erélyes fellépését.
Nem felel meg a valóságnak a törvényeknek az olyan értelmezése sem, hogy esetleg „több hónapig” kell várni a lakásba vagy házba törvénytelenül behatolók kiköltöztetésére. Létezik ugyanis a lakásban való élésről szóló törvény, amelyről nem ritkán megfeledkeznek. Ennek a törvénynek az 5. szakasza azt írja elő, hogy az a személy, akik jogalap nélkül kötözik be valakinek a lakásába, annak a tulajdonosa, vagy akinek ez jogi érdeke, az illetékes községi közigazgatási szervnél követelheti az illető személy/személyek kiköltöztetését. Az ilyen eljárás a törvény szerint sürgősnek számít. A kiköltözetés elleni esetleges fellebbezés nem állítja le a kiköltöztetést.
Nem a törvényekkel van, tehát, a baj, hanem azok félremagyarázásával, illetve be nem tartásával.
Az óvatosság kedvéért azonban el kell mondani azt is, hogy az idézett írásból nem derül ki egyértelműen, hogy a pancsovai házaspár kötött-e előszerződést a házba beköltözött roma családdal vagy nem az ingatlan eladásáról. Ha esetleg volt ilyen előszerződés, akkor felmerül a kérdés, hogy az mit tartalmazott, illetve előláttak-e esetleg olyan záradékot, hogy a romák a végleges szerződés megkötése előtt beköltözhetnek a házba, vagy sem. De, még ha lett is volna ilyen előszerződés, a roma családnak akkor sem volt joga törvénytelenül és a jogos tulajdonosok engedélye nélkül beköltözni a házba. A pancsovai család – az általam ismert tények alapján – követelheti a kényszer alatt megkötött adásvételi szerződés bírósági megsemmisítését, az okozott anyagi kár megtérítését és bűnvádi eljárás indítását a roma család ellen.
A kisoroszi eset(ek) és a törvényeknek az ezzel kapcsolatos téves értelmezése a közvéleményben felháborodásra és roma ellenes hangulatra, valamint a polgárok félelmére és elbizonytalanodására is adhat okot. Ezért fontos, hogy a törvényeket az illetékesek pontosan értelmezzék, a hatóságoknak pedig kötelességük, hogy azok alapján járjanak el, és minden alkalommal védjék meg a polgárok vagyonát és a közbiztonságot. Ezért kapják a fizetést. A rendőrségen belül pedig eljárást kellene indítani, annak megállapítására, hogy az eljárásban részt vevő hivatalos személyek törvényszerűen léptek-e fel, vagy sem.
Mgr. Bozóki Antal, ügyvéd
Forrás: http://www.argus.org.rs/index.php/irasok/8-irasok/568-felremagyarazott-toervenyek