Ősi erdélyi leletek

A román régészek a tavalyi évben neolit és rézkori leleteket tártak fel Székelyföldön, Csíkpálfalva mellett. Az ásatás ebben az évben is folytatóik.

Egyes román kutatók a Kárpát-medence ősi településeit a nyugati, „indoeurópai” civilizáció kincseinek tartják, holott az eddigi előkerült leletek és kultúrák teljesen más területi-műveltségi kapcsolatokat mutatnak.

Ősi házak

A Kárpátok magaslatai szinte ontják magukból az ősi fémeket, melyek már a korai közösségek számára is fontos alapanyagnak számítottak. A román régészek a tavalyi évben Csíkpálfalva mellett végeztek ásatásokat, ahol késő-újkőkori leleteket találtak. A székely falu mellett edényeket, agyagszobrokat találtak, sőt még egy nagy tűzhely nyoma is előbukkant a föld alól. Még arra is fény derült, hogy az ott élt közösség milyen módon épített házakat. A vályogházak falát vesszőfonatokkal erősítették meg, melyet paticsfalnak nevezünk. Ez az ősi építési mód a magyar paraszti építkezésben is sokáig fennmaradt.

Nyugat helyett kelet

Az egykori Magyar Királyság területén már a 19. században is ősi leletek kerültek elő, ezek egy részére még Torma Zsófia régésznő hívta fel a figyelmet. Ő volt az, aki az Erdélyi Múzeum hasábjain közzétette ásatási eredményeit. Az azóta előkerült újkőkori (neolit) leletekből ma már szépen kirajzolódik az, hogy a Kárpát-medence mennyire fontos térség volt az európai kontinensen, illetve az itt élt népek milyen messzi kapcsolatokkal rendelkeztek.

Az ősi leletek azonban nem valami nyugati hatást bizonyítanak, ahogyan a román és amerikai régészek feltételezik, hanem éppen keletit, hiszen a most folyó ásatásokon előbukkanó, Kr. e. 5500-2750 közé datált cucuteni-ariusdi- tripoljei kultúra újabb leleteinek a legközelebbi párhuzamai a Balkánon található, de szoros kapcsolatokat lehet kimutatni a kisázsiai és a fekete-tengeri ősi kultúrákkal, vagyis éppen azokkal a vidékekkel, ahol később a szkíta népek ősei is megjelennek. Az újkőkorral foglalkozó régészek által megrajzolt térképen is ez a keleti kapcsolat rajzolódik ki, ráadásul „Öreg Európának” éppen a Kárpát-medence középső és keleti felét jelölték meg. Már a fenti kifejezés is arra utal, hogy nálunk jóval korábban virágzott az újkőkori kultúra, mint Európa nyugati felén.

Házak és falvak

Székelyföldön és a balkáni térségben előkerült településeken már a kései újkőkorban háziasított állatokat tartottak, mely fontos táplálékforrást jelentett. Az ott élő közösségek nemcsak ismerték, de szinte tökéletesre fejlesztették a kerámia edények készítésének módját, ezen kívül különleges házakat építettek és messzire, egészen a Fekete-tenger keleti vidékéig juttatták el termékeiket.

Ezen kívül Erdélyben is kimutatható a réz korai feldolgozása, csakúgy, mint a Kaukázusban. A késő neolit cucuteni-ariusdi-tripoljei régészeti kultúra keletre egészen a Dnyeper-folyóig húzódott. (Az Ariusdnak emlegetett lelőhely a magyar Erősd, mely Brassó és Sepsiszentgyörgy között található. Cucuteni pedig a moldvai Jászvásárhoz (Iasi) közeli falu.)

OB
Forrás: http://barikad.hu/%C5%91si_erd%C3%A9lyi_leletek-20120123

Beküldte: Diószegi Ede