20221209
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2017 március 27, hétfő

Szkíta igazságok

Szerző: Péterfai János István

 II. Európa szkítái

Dél-Európában valamiféle kaukázusi nyelvekről beszél a nyelvészet, amely nyelvek a Kaukázus felől érkezhettek az említett térségbe. Ezek a kaukázusinak minősített nyelvek nem mindegyike kaukázusi, hanem egy része magyar eredetű.

Elfogadható, hogy a Baszk, Gaszk (Gaszkogne), Euszkár nyelv rokon a mai kaukázusi nyelvcsaláddal. A Baszk közvetlen testvére lehet az Ibér, és talán még néhány hispániai nyelv. De ibérek laktak a Kaukázusban is.

Itáliában kaukázusi nyelvek létezhettek, nyomaikat talán ma is ki lehetne mutatni. A félszigeten az Auson, Szicíliában a Szikan nyelv lehet kaukázusi, bár erre nincs semmi bizonyítékunk. Ha volt kaukázusi vándorlás Hispánia felé, akkor elképzelhető, hogy a vándorlók több területre is eljutottak.

Görögországban nem található a kaukázusiak nyoma, Kis-Ázsiában több kaukázusinak vélt nyelvet fedeztek fel, amelyek kétségtelenül magyar nyelvjárások. Ilyen magyar nyelv a lukiai a lüdiai és káriai. A két utóbbi akár lehetne finnugor is, de semmi esetre sem kaukázusi, gondoljunk a Lüdo-Kár ókori népre, és a mai Lüd-Karél finnségi populációra.

Azonban van néhány olyan népnév is Kis-Ázsiában, amely népnév által jelölt népesség valószínűleg kaukázusi nyelvet beszélt, mint pl. a Kaskai nép, vagy törzs.

Európa ősnépessége igen összetett lehetett, de létszáma kicsi volt. Az embertan adatai alapján az ősnépesség egyszerűen eltűnt az előre hatoló telepesek hódításai miatt, állítják kutatók. Némely népcsoportok kitérhettek észak felé, de a telepesek elfoglalták a területeket. Ez a felvázolt kép ismét a Termékeny Félhold igézetéből eredhet, aminek sokan áldozatul eshetnek. A hústermelő gazdálkodás felfedezése azonban megkérdőjelezi a növénytermesztők felsőbbrendűségét a hústermelőkkel szemben, különösen akkor, ha a növénytermesztés is Európában jött létre. Inkább arról van szó, hogy mind Európában, mind Közel-Keleten fejlett gazdálkodás volt, vegyes-gazdálkodással, amibe a növénytermesztés és hústermelés is beletartozik.

Zalában Kr.e. 7500-ból találtak városokat, ami teljesen felborítja az eddig kialakult képet, ami a Közel-Kelet városait helyezte a városias élet kezdeteinek elejére. Az ismeretek bővülése folyamatosan változtatja őstörténetünket, ami tegnap még igaz volt, az mára nem igaz. A hivatásos történészet - érdemes megfigyelni - azonban egyáltalán nem követi a felfedezések által kialakított új helyzetet, nem von le konzekvenciákat, hanem inkább hallgat, nagyon nehezen változtat állásfelfogásán. Vajon miért?

Kis-Ázsiából az emberek átvándoroltak Thesszáliába, továbbá Dél-Kelet-Európába, mégpedig Kr.e. 7000 körül. Ez a dátum kardinális fontosságú, mert ebben az időben már birodalmak alakulhattak ki, de nem mondjuk azt, hogy az ősibb európai népesség nyelve nem volt rokon a magyar nyelvvel, csupán azt jelenthetjük ki egyelőre, hogy az ősibb népesség nyelve, a rovások alapján, a magyar volt, amiről egyre több az adatunk.

A földműves csoportok Kr.e. 4600 körül elérték az Atlanti-óceán partjait, Angliába Kr.e. 4350 körül hatoltak be. Az adatokat Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása című munkájából lehet meríteni. Ő írt a kaukázusiak dél-európai vándorlásáról is.

A földművesek Dánia felé is terjeszkedtek, a dán szigeteket Kr.e. 4600 körül érték el. Néhány évszázad múlva Svédország és Norvégia déli része is hatalmuk alá került. A Skandináv-félszigeten észak felé haladtak, ahogy az éghajlat engedte.

Európa földművesei egy hatalmas nagy sávban északkelet felé is terjeszkedtek. Egyik águk a Balti-tenger partjai közelében hatolt észak felé, a másik Moszkva irányába haladt, persze Moszkva abban az időben még nem létezett. Ez a földművelő népesség civilizálta Európa nyugati többségi részét.

A földművesekről sokat tudunk, pl. sok a régészeti hagyaték, de neveiket nem is- merjük. Ellenben sok népnevet ismerünk már a Kr.e. III. és II. évezredből, továbbá az I. évezredből, amelyek elemzése kétségtelenné teszi e népesség magyar származását.

Van egy elmélet, ami sok kárt okozott eddig is az európaiak szemléletében. Ennek az a lényege, hogy valamiféle pre-indeurópai népesség élt egykoron Európában, akik elsősorban földművesek voltak. Erre a földműves népességre azután kelet felől lovas indoeurópai népesség telepedett, általában hatalmas győzelmeket is emlegetnek a kutatók. A lovas és pásztor indoeurópaiak alaposan elverték a szántó-vető pre-indoeurópaiakat, de azután rendszerint kibékültek, és a két népesség összeolvadt.

Mitológiai alapon ezzel az elmélettel kapcsolatban emlegetik a Vánok és Ászok istencsoportjait, a Vánok lennének a földművesek, az Ászok a lovasok istenei. Csak az a bökkenő, hogy mindkét istencsoport magyar, mivel a magyar Van ige önmaga Isten, nem beszélve a sok Van képzőről és szóról, továbbá arról, hogy a Van/Ván a Bán evolúciós fiatalabb alakja is lehet, a Bán király jelentésű. Azt tudjuk, hol a Van-tó, és azt is, mit jelent a magyar Bán rang, meg azt is, hogy a Pán zöngés alakja a Napot jelképezi. Káli-Bá és Kali-Bán szumer uralkodó azonban olyan régen viseli e névalakot, hogy kétség sem férhet a szó magyar eredetéhez. Ez a helyzet az Ász szóval is, ami az Az variánsa, és Isten a jelentése a magyar nyelvben. Ehhez lásd pl. a Vörös-tenger eredeti nevét, ami éppen Az-Úr-tenger, vagyis Kék-tenger, továbbá Az-Úr-i tenger, ami az Úr város felé vezető utat írja le Egyiptom felől nézve.

A lótenyésztés éppen a magyaroktól ered, ami miatt a földműves emberek és lótenyésztő emberek szembeállítása egymással egyszerűen képtelenség. Ezért aztán semmiféle ősi lovas indoeurópaiak soha nem tiporták el az ősi, de azért alávetett sorsú pre-indeurópai földművelőket. A megoldásokat máshol kell keresni.

A megmaradt nevek jellegzetes magyar nyelvű népességről árulkodnak Európában. A lappok igen jelentős nép volt egykor, amit a sok millió főnyi lapponid típusú ember elterjedése jelez ma is. A lappida típusú emberek a Balti-tenger déli partjain is élnek nagy számban, jelenleg is.

A Szká népesség talán a germánok őseinek a neve, de ez nem bizonyítható. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szkák a Szakák nagy népének egyik ága. Ska-Gerrak, Ska-Ne, Skan-Din-Áv-ia és egyéb nevekben is megmaradt emlékük. A Skan-Din-Áv-ia jellegzetes magyar név, amihez csatolható a Norvég szó, még a Norway alakban is. A Norvég szó a Nor-Vég ötvözete, a Nor a No-Ur, No-Úr egyesülése. A No-Úr kb. Nem-Nap, Nem-Isten, No-Nap értelmű, ami az Éjszak (Észak) variánsa, a Vég és a Way a földségek végét jelentik. A Way kiválóan levezethető a magyar Vég szóból, esetleg Út jelentésű is. A Fin, Fine, Finn, Fenn, Fönn, és hasonlók jelzik a Fény Végét, mivel Fin, Fine Vég, ami a Finnek országa felé esik, ami viszont Fenn van a földségeket és térképeket nézve, meg az ősrégi magyar világlátás szerint.

A Szká népesség mellett a Skótok is magyar nevet viselnek, vagyis Szaka Szkíta nevet. A Skót szó ugyanis a Szkat, Szakat variánsa, ahol a "T" a többes szám jelzője. Ezért a Szakat valódi magyar megfelelője Szakai és Szakák, bár a "T" is gyakorta többes számot jelöl a magyar nyelvben (T végződésű igék).

A Ger-Mán pontos jelentése Ger-Man, ami Kör-Ember, Nap-Ember értelmű. De lehet, hogy Gyerek-Ember, ami a magyar Ger-Matu, vagyis Gyarmat nevéből vezethető le. A gyerekek azok az emberek lehetnek, akik Kr.e. 5.000 körül a Kárpát-medence északkeleti részéről vándoroltak északnyugatra. Mintegy tíz-húsz nő volt egy csoportban, de sok hasonló csoport vándorolt Dánia irányába. A különböző germán törzsnevek közül néhány jól érthető magyarul, ami magyar-germán származást bizonyít. Az An-Gol jelentése Mennyei-Nagyok, illetve An isten Nagyjai (An-Gal).

Magyar származásúak a Kelták is, összes törzsükkel egyetemben. A Kimmer név a Szimmer (Szummer, Szum-Er) kentumos alakja, ami a lényegen nem változtat, vagyis a Kimmerek magyarok, szumer eredetűek. A Cymri a velsek neve, akik rokonok a magyarokkal.  A Kelta név is a Kel és Ta magyar nevekből ötvöződik, és Nap-Táj, Kelő-Táj az értelme. A sok kelta törzs mind magyar eredetű, pl. a Haeduus értelme Hétus, Hétu-us, vagyis Hét-magyar. Természetesen az összes kelta törzsnév magyar nyelvű.

Hispániában a Lusi-Tánok (Luzitánok) magyarok, Lusitánia értelme Lusi-Tanya. Számtalan magyar név van erre felé, a portugál és spanyol nyelv magas arányban hordoz magyar szókincset. Persze erről nem beszél senki, mert nem is kutatja a lehetőséget senki. Andalúzia pl. An-Da-Lúsia é1telmű. Az Anda magyar családnév, An-Da az Égi-Nap, továbbá az Ég-Helye, a Lúsia név az embereket nevezi meg, mert a Lu értelme Ember, a Fény és mellett. An-Da-Lúsia értelme: az Égi Nap Embereinek országa. Ez a név is magyar szóösszetétel. Anda a Tojás a szanszkritban, a tojás az ég és föld, a fehérje és sárgája szimbóluma. A Vandalúzia értelmezés téves germanizmus.

Itália népeinek zöme, népneveik alapján, magyar származású. Az Ital-i-a, Szik-Ul, É-Li-Ma-Isz, Szárd, Tür-Kén, (Tar-Quin), Umber, Latin, Etruszk, Rasenna, Szabin, Szabell, Faliszkus és rengeteg egyéb név mind magyar eredetű.

Ez vonatkozik Hellászra is, amely a szigetekkel együtt a magyar népesség felvonulási területe kb. tízezer éven keresztül, de az ősi korok, tehát kb. százezer évvel ezelőtti vagy egymillió évvel ezelőtti emberi vándorlások fontos hídfője is egyben. Görögország népe magyar eredetű a nyelvével együtt. A Kentaur népesség pl. Kenta Úr értelmű, a fogalma pedig Lu = Ember fogalmából ered. Ezek a Kende Urak valamikor Kr.e. a II. évezredben uralták a görög félszigetet, és a hozzájuk kapcsolódó Ló alak csakis a magyar nyelvből eredhet. A Ken ige és Nap, a Ta Táj értelmű.

Közép-Európa a szkíták fontos célterülete volt. Sok ősi név jelez magyar népességet. A Trák népnév a Trójai névvel rokon, a Trójai viszont a Torjai magyar névvel azonos, ami egyrészt Etruszk, másrészt Tarján, Turk, Turkény értelmű. A Turkok ezért nem valamiféle törökök, hanem etruszkok, trójaiak, a Tur Kényei, ami annyit tesz, hogy a Torony Királyai.

A Géták nem mások, mint a Khéták, Héták, a Hétmagyarok rokonai. Ismert a Getulórum név is, ami Hetu-Ló-Úr-um értelmű a magyar nyelv szerint. A Hét, Hetu törzsek Emberei ezek a Getulórumok, vagy a Hetu nép Fény-Ura ezeknek a törzseknek az istene. Sok alkalommal egyes népeket saját istenükről neveztek el, ami általános szokás volt az ókorban.

Pannón népünk magyarul beszélt, a népnév Pan-Nón értelmű. A Pan a Nap tükre, az égi Nap a földön Pan. A Nón a Nun és Nán változata, ami viszont szumer-magyar ősi szó, és kb. Herceg a jelentése. Ezek a nevek utódnyelveinkben is előfordulnak, lásd a római Nun-cius nevet, ami küldöttet jelent. Pan-Nón ezért Nap-Hercegek értelmű népnév, ami a nép vezetőinek neve lehetett csak. A Pan a szlovákban Úr, viszont a latinban Kenyér, ami a Nap szimbóluma. Pan isten Egyiptomban Vezér (Ozirisz) barátja, de ismertek pánok Arkadiában, mint kecske pásztorok.

A szkíták, vagy más magyar eredetű lovasnépek Kr.e. 1900 körül már behatoltak a Kárpát-medencébe, illetve az Alföld területére. Ezeket a lovasokat magyaroknak kell tartanunk, mert egyszerűen nincs más alternatíva. Ugyanis az Alföldön is sok a magyar rovásírásos lelet.

Kelet-Európa a szkíták valódi hazája. Sok történeti adat bizonyítja, hogy ezek a szkíták magyar származékok, és a nyelvük is magyar nyelv. A déli területeken, a Dnyeper vidékén van a szkíta hatalom centruma, de sok más területen is szkíták éltek Kelet-Európában.

Egy elmélet szerint a finnugorok a szkíták, amit el lehet fogadni tudományos szempontból. Egy más elmélet szerint a szkíták iráni nyelvet beszéltek, amit nem lehet elfogadni, mert az iráni nyelvek is magyar eredetűek. A finnugor nyelvek kétségtelenül magyar származású nyelvek, a magyar alapnyelvből váltak ki, mintegy hat-nyolc ezer évvel ezelőtt. A finnugor nyelvekben is van szumer szókincs.

Európa szkítái tehát magyar eredetűek, nyelvük magyar, régészeti hagyományuk kétségtelenül igen ősi magyar jellegű és eredetű. Ezt a hagyományt Mezopotámia népeinél is kereshetjük, mint fontos alaphelyzetű tényeket.

Rengeteg görög adat bizonyítja a szkíták jelenlétét Kelet-Európában. Az adatok helyes é1telmezése körül sok a vita és küzdelem, de azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy a viták a magyar nyelv szavainak jelentései körül dúlnak.

Kelet-Európa szkíta népessége Mezopotámia és az ősi, magyarok lakta keleti területek felől érkezett, magával hozva nyelvét, hiedelmeit, kultúrájának összességét. Emiatt Kelet-Európa földrajzi nevei jelentős arányban magyar eredetűek, akkor is, ha sok a vita a földrajzi nevek körül.

A Kaukázusok hatalmas gátat képez a népvándorlások elé. A hatalmas hegyeket a különböző magyar csoportok sem voltak képesek sokáig áttörni, de aztán a Kr. e. III. évezred második felében délről érkezett törzsek hatoltak észak felé, és megalapították Majkop városát. Ez egy magyar város nevében ma is, a Maj a Magy változata, a Kop a Főség neve. Maj-Kop tehát a Magyarok-Fősége, magyar főváros kb. Kr.e. 2.200 körül. A földrajzi nevek gyakran több évezreden keresztül azonosak maradnak, amire ezernyi bizonyítékunk van.

Kelet-Európa ezért kb. Kr.e. 2.200 körül déli invázió alá esik,ahelyi lakókat egy délről jött népáradat egyszerűen hátrébb söpri.

Kelet-Európa ezért egy nyugatról jövő, és egy keletről jövő erőteljes népi inváziónak a céltáblája lesz, sok hosszú évezreden keresztül. De azt ne feledjük, hogy az északi területek népei is magyar eredetűek.

III. Hérodotosz és a szkíták →


Megnyitva 96727 alkalommal

Hozzászólás   

#3 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-25 13:47
könönöm bele-, hozzá(m ?)szólásodat, kedves "Subartu", viszont ez nem adott arra magyarázatot, hogy miért nem használjuk a mienket, a nyelvünkét. Az, hogy mi is, mint Európában mindenki is a szittyák nevét a szkítaként
használja az a görögök által jött ..., nem arról írtam. Arról, hogyha nekünk van egy egyenesági, egy nyelvi kapcsolatunk ezekkel, akkor mi miért hagyjuk
föl a nyelvünk álltalit !?

ugyanúgy az Attila/Atlia/Atilla/Atila szó esetében is. Ezek közül nyelvünk csak EGYET ismer, használ és közben mi ezt nem fogadjuk el. Nekünk az idegenek szava kell. Mintha ezzel azt akarnánk mondani, tudatni, hogy mi is, mint mások ezt csak
másoktól hallottuk, tanultuk ...

na erre egyáltalán nem válaszolsz ...

a másik (már másodlagos is), az az, hogy Te a Google-i ismereteket komolyan, talán túl komolyan is veszed. Na tegyük föl, hogy ezen tárgyban ezek igazat mondanak ! Na akkor is a kérdésem ugyanaz
marad. Miért teszünk úgy, mintha mi is a szittyákról a görögök álltal, Attila-ról meg a latinok álltal tudunk csak ?
hogy miért mondjuk ki azokat, akik a mieink, idegeneknek ?
szeretettel, L
#2 Te jó ég...Subartu 2017-04-11 16:35
1. A szittya szavunk szkításítása görög szerzők közbeiktatásával történt. (google)
2. Atilla furcsa "király" lenne, hisz a törzsszövetség katonai vezetőjeként császárok adóztak neki (google)
3. Az Atilla (eredeti, v.ö. Atila Etele) szó "t" kettőzése már lerágott csont, ha egy "t" lenne azt a latin c-nek ejtené. (google)
4. Származási kapcsolat??? Ajánlhatom az Arvisura-t ?
A 40.000 ezer meg a 10.000 év a cikk elején természetesen csacsiság, bár valóban több hullámban történt a bolygónk betelepítése a nagyobb katasztrófák után.
#1 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-10 08:05
egy kismegjegyzés ;
a cím "Szkíta igazságok" ... én ebben a megjegyzésemet magunkra teszem ;

honnan jön a nyelvünkbe a "szittya" név és van-e ennek valami köze a "Szkíta"-kal ? Ezt elsosorban a nyelvünk szerint kérdem ...
egy párhuzamot, ha esetleg valaki nem értene meg : A hunok nagykirályának neve (jó 1500 éve) "Athila", Atila", vagy a végül is álltalánossá vált "Attila" szó, név. Honnan jön a mi "Atilla" szavunk ?

végül is ; ha nekünk van, ill. volna valami származási kapcsolatunk ezekkel, akkor nekünk ezeket jobban kellene ismerjük, mint az idegeneknek. Akkor miért használjuk az idegenek nevét ... rájuk ?
ezzel mintha azt állítanánk, hogy oket csak az idegeneken keresztül ismertük meg ..., amely egy alapveto történelmi hamisítás részünkrol ... és egy "Szkíta igazság"-ról értekezünk közben ...

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások