20221205
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2017 március 27, hétfő

Szkíta igazságok

Szerző: Péterfai János István

VII. Szkíta szövegek

Igen kevés hiteles szkíta nyelvű bizonyítékunk van, de ez a kevés bizonyíték arra elegendőnek látszik, hogy megállapítsuk belőle, a szaka-szkíták milyen nyelven beszéltek.

Az első szöveg az a képírásos rejtvény, ami Targitaosz fiainak uralkodása idejéből származik. Ez az időszak Kr.e. 1500 körül volt, amikor a képírásos, vagy szoborírásos közlemények még igen elterjedtek voltak.

Az Égből Aranytárgyak hullottak, ezek nevei jelentik a képírás elemeit. Az  Eke, Járom, Harci Fejsze és Ivócsésze a négy tárgy, de a görög szövegből a magyar fordítás nem teljesen biztos, hogy a helyes szót választotta. A Fejsze lehet Balta, Bárd, a Csésze Edény stb. Az Aranytárgyak azonban kétségtelenül egy ősi képírás bizonyítékaiként ősi szöveget rejtenek.

A Dáriusnak küldött üzenet jellegzetesen magyar nyelvű, ami döntő bizonyíték a szkíták magyar nyelvűségét illetően. Dárius embereinek ki kellett találni az üzenet mondanivalóját, amit ki is találtak. Onnan tudjuk, hogy azt cselekedték a perzsák, amit a szkíták üzentek. A szkíta király küldött egy madarat, egy egeret, egy békát és öt nyilat. Nagyon fontos a küldemény sorrendje, mert segít az üzenet megértésében.

Madár Egér Béka Öt Nyíl

Magyar Igér  Béke Út Nyíl

            A perzsák megfejtették az üzenetet, és elvonultak táborukból. Valakik tehát tudtak magyarul Dárius táborában.

Őseink nagyon kedvelték az ilyesfajta rejtvényeket, amit a szumer és egyiptomi írásokból is tudunk, nem beszélve a pelaszg, etruszk, görög, római példákról, akik mind magyar eredetűek.

A harmadik önálló szövegrészlet görög betűkkel íródott, de magyar a szöveg nyelve. Egy gyűrű szövegeiről van szó, mégpedig kettőről. A pecsétgyűrű lapján Szküleo felirat látható. Ez görögül Szkül-eo, vagyis Szkülészé. Magyarul viszont Szküléo, ami szintén Szkülé-o, Szkülé értelmű. A szöveget görög mester véste be az aranygyűrűbe, mégis érthető a szöveg magyarul.

Mi nem mondanánk azt, hogy Szkülészé, csak azt, hogy Szkülé, Szikülé. Az O jel a szöveg végén a görög mester hozzátoldása.

A gyűrűn van egy másik szöveg is, a karikára vésve: Keleae Argotan Pariane. Ezt a szöveget görögnek vélik, és így értelmezik: "Azt parancsolták nekem, hogy Argotanál legyek!". Ez igen érdekes megfejtés, mert valóban kifejezheti a gyűrű tulajdonosának a kilétét, továbbá a gyűrűt megszemélyesíti, mintha értelmes lény lenne.

Ettől függetlenül a szöveg magyar nyelvű: Keleáé Argo Tan Párjáné. Ez a hiteles magyar szöveg. A Keleáé egy Napkirály nevét idézi, a Kelő a Nap, lásd Kel és Kel-Ta, Kelet, stb.

Az Argo Tan kb. Ár-Fő Tan és Tanya, az Argo-Ta a Nap-Ta. Mivel az Ar-go az Ár-Gu szumer-magyar utóda és az Ár a Fény, a Gu a Fej, Fő, ezért az Ar-Gó a Fényáradásos-Fej, ami nem más, mint a Nap. Az Argo hajósai ezért Naphajó hajósai. Innen aztán pontosan megközelíthető a magyar Árgus Szem motívum értelme, ami mögött az Ár-Gu szumer jelentés húzódik, ami egy Fejből kiáradó Ár lehet csak. Ez az Ár-Gu az a szem, aki figyel az Égből, és bünteti a gonoszokat. Az Ár-Gu megfelel a Szem fogalmának is, mivel a Napot írja le, és a Nap az Ég Szeme. Az Argotan jelentése nem ismert.

A Pariane szóban a Par a Ház, a Fáraó neve húzódik. De a Pariane átírva Párjané, ami arra utal, hogy ebben az esetben valamilyen házassági gyűrűről lehet szó. Nem tudom, mióta váltanak a szerelmesek és házasok gyűrűt, de itt arról van szó, hogy ez a gyűrű egy házaspár egyik tagjának a tulajdona.

Keleáé Argotan Párja-né elég pontosan igazodik az eredeti szöveghez. De ki volt a Kelea, és ki volt Argo-Tan, és ki volt Párja-Né, vagy Pár-jáné, ezt nem tudjuk. Azt ismerjük, hogy Szkül a gyűrű tulajdonosa, és talán ő a Kelő, akinek a Párja-Né az Argota, aki Napnő.

Keleae Argotan Pariane magyar nyelvű felíratnak tűnik.

Több más felírat is ismert, de ezek nem nyújtanak magyar nyelvű vizsgálódási anyagot. Egy Farmerron baszilei felirat a Parménon a császárnak, Ferménos a baszileusznak értelmű. Eszerint Kr.e. 500 körül már élt a Baszileosz szó, ami Császár értelmű. Ez igen érdekes tudománytörténeti exotikum. De ki érti a Parménon nevet? Mert bizony ez a híres családnév magyar nevű. A Par a Ház, a Fáraó, a Mén a Mennyei, lásd Min egyiptomi isten nevét is. Parmenon makedon hadvezér is, ha igaz.

A szkíta szavak közül ismert az Arima, Egy az értelme. A Szpu Szem szkítául állítólag. Arima az Ari-ma, vagy esetleg Ami-Rá, ő az Egy. Ezt akár el is fogadhatjuk. A Szpu esetleg Szupu. Ezt nem értjük sehogyan sem. Arima-Szpu Egy-Szemű értelmű. Az a probléma, hogy a szkíta szavak általában jól érthetők magyarul, de ez az Arima-Szpu nem illik a sorba. Fogadjuk el Hérodotosz igazságát, és mondjuk azt, hogy az Arima-Szpu Egy-Szemű értelmű. A Szpu akár lehet elírás is, mert a Sumu (Szumu) hasonló a Szpu latin betűs alakokhoz. A görög betűs alakokat nem ismerem.

Oior-Pata értelme Férfi-Ölő, ami Úr, Újúr-Pata alakú lehetett. Az Úr Isten és Férfi, az Oior az Újúr, a földi Új Úr neve, aki a Naptól születik. Ez a név a földi férfiakra vonatkozhat, akik a Nap jóvoltából születnek meg, ők az új urak, új férfiak. Hasonló értelmű a Juventus – Új-Fény-Tűz, ifjúság, de a görögben nincs „u” betű, csak kettős hangzóval jelölt „u”.

A Pata a Ló-Pata fogalmában pusztító fegyver. A Patológikus fogalom Halál értelmű. A Pa-Ta a Fő-Táj, ami az állatok patája fogalmában a Láb érintkezése a Talajjal. De a Pa-Ta a Fej-Táj is, ami a Fejre mért ütéseket is megnevesíti. Az Ölő-Pata fogalom innen eredhet, ami valamilyen nagyon ősi életképet ír le. Húszezer évvel ezelőtt a Pata az emberek számára gyilkos fegyver volt, amivel a növényevők védték magukat. Ha valaki az elefántok, vagy bivalyok patái alá került, annak nem sokáig pislákolt az élete mécsese.

A Pártos szót Pártütő értelemben adják vissza, meg Lázadó a jelentése. A Pár a Par-Per, Bar-Ber magyar nevek egyik alakja, értelme Ház. A Pár-Tu a Ház-Tája. Kétségtelenül jó megfejtés a Pártos, de nem igazi megfejtés. Pár-Tus pl. szó szerint a Tűz-Háza, vagy a Nap-Háza, aminek a Pár-Duc is megfelel Háza a Napnak értelemben. Pártoskodók Házaskodók, ami igaz, de nem ez az értelmezés vezette őseinket a nagyszerű sikerekhez. A Pártütők egyfajta Házak, Párok Ütői, akik nem akarnak a királyi hatalom alá tartozni.

Pár-Tus nevünk tehát a Tűz és Nap Háza, de a Pártos nevünk valóban egyfajta lázadó neve. A Pártos szót már Hérodotosz is helyesen értelmezi, és Pártoskodó, Lázadó értelemben adja meg a jelentését. A Pártus valójában tehát Párduc, illetve Háza a Tűznek, egy nép sem nevezi el magát pártoskodónak.

Sok más szkíta név is magyar nyelvű, amit különböző nevek tanúsítanak.

A Pata szóhoz érdekes adalék az a szokás, hogy a római lovasszobrok lovai gyakran felemelték lábukat. Ha a ló a bal lábát emelte fel, az azt jelentette, hogy lovasa elesett a csatában. Ha a ló a jobb lábát emelte fel, mindenki tudta, hogy a ló pusztult el a harcokban. Ha mindkét lábát felemelte, ló és lovasa egyaránt elvesztek a küzdelemben. Az ilyen jelek gyakoriak lehettek az ábrázolásokon, csak mi kései utódok vagyunk vakok őseink jelzéseire. A Pata ezért is lehet Ölő.

Aki látott már harcoló lovakat, annak nem kell ecsetelni, milyen félelmetes fegyver a betanított harci ló patája. Koreában ma is látható még olyan rendezvény, amelyen harci lovak küzdenek egymással.

Egy zablapákán arameus írással ez olvasható: "Őriz meg engem". A tárgyat a Dél-Uralban, a Rüszajki-no-i kurgán mellett találták, az olvasat balról jobbra halad. Bakay Kornél felveti, hogy a felirat inkább rovásírással készült.

Több szó elemzése kimutatja, hogy nyelvileg a szkíták magyarok voltak. Az Oior lehet Uj-úr is, szemben Ur város régi Uraival, a Pata valóban Pata, aminek van Ölő jelentése is. Az Arima-Szpu esetleg Karima-Szumu, de itt az M elírását sejthetjük, a helyében P jelenik meg. A szó elején a K lehet a H változata, és a H hangot gyakran nem kell ejteni.

A Perzsák nyelve nem rokon a szkíták nyelvével, mondják a görög tudósok. Hérodotosz azt mondja, hogy a Szarmaták szkíta nyelvet beszéltek. Strabón szerint a méd és perzsa közeli rokon egymással. Mi azonban tudjuk, hogy a méd és perzsa is rokona a magyar nyelvnek.

A Szarmata nép neve magyar nyelvű. Szár-Mata, Királyi-Magyar, Királyi-Föld a név jelentése. Ezzel szemben Tolsztov szerint a Szarmata név a szanszkrit Svarga - Ég, és iráni Khwarr - Nap szavakból származik. Ez a Nap Népe jelentést tartalmazza. Ez viszont megmagyarázza Khorezm nevét is, ami Nap-Országa értelmű. Khorezmre azonban jobb Badiny Jós Ferenc magyarázata.

Kétségtelenül gyönyörű levezetés, Tolsztov mellesleg az egyik legjobb orosz tudós. A Svarga-Khwarr lenne a Szarmata, továbbá a Khorezm őse. Nehezen hihető.

A Szár Király, Fehér, a Mata a szavárdok egyik saját neve. Szár-Mata ezért Királyi Szavárdok, vagyis Magyarok. De a Szár-Mada egyben Nap-Földje, mert Ma-Da kétségtelenül Nap-Föld. Ez a levezetés kétségtelenné teszi a Szarmata név magyar eredetét. Aki akarja, vesse össze a Svarga-Khwarr és Szár-Mata, Szár-Mada alakokat a Szarmata alakkal. Vajon mi lesz az eredmény? Az akkád Matu szintén ország, föld.

A Melanchlainoi nép a szarmata Saudarafac névvel azonos. Ez az utóbbi oszétul Fekete-Köpenyesek állítólag. Sau - Fekete, Dara - Ruha, Köpeny, Abajev szerint Dar - Viselet. A rómaiak gyakran említik, hogy a szarmaták fekete köpenyt viselnek. Talán a mai mordvinok is rokonai voltak a szarmatáknak.

Ezzel szemben a Saur (szaurusz) szó Kígyó, a Szaur, Szír, Szúr és Darafac a Daróc magyar szó régi változatai, a Daróc valóban Fekete és Sötétbarna, Durva anyag. A Saudarafac ezért nem osszét szó, az osszét amúgy az Isszédom néppel és névvel azonos.

A Szauro-Maták népneve rokon lehet a Szir-Maták fogalommal, a Szir Kígyó, mint a Szaur is. Az Aorszok Örsök, a Szirákok meg Szirákok, akik Magyarországon ma is élnek Szirákon. Lásd még esetleg Szirakhuza, vagyis Szirák-Háza, amely várost a magyar Szikulok, vagyis Székelyek alapították.

Az indiai Szakauraka nép magyar eredetű, amit a hivatásos magyar tudományosság nem akar elismerni. Sem ezt, sem mást, ami nem a magyarok sarkvidéki eredetét igazolja. A Szakauraka utolsó A hangja a többes számot jelöli. Ezért a Szakauraka Szakaurakok jelentést képvisel, ami kétszeres többes számot igazol, erre jön rá a Szaka-Urak-A kifejezés.

A szakák kétségtelenül magyarok, vagyis inkább székelyek. A Szaka magyarok, mint Szakaurak, Kr.e. 130 körül elfoglalták Aral körüli hazájukból a Szogdia és Baktria nevű országokat. Ezeket a neveket az indogermánok nem képesek értelmezni. Később rokonaik kiverték őket e területekről, mint rossz testvérek, a Szakaurak népükkel India felé húzódtak Kr.e. 30 körül.

Strabon szerint a Sakauraka nép Kr.e. 130 körül mozdult dél felé. Az indiai szakák azonban sokkal régebben megszállták az Indus völgyét és India sok más táját. Maga Buddha is szaka, vagyis székely származású. Buda magyar főváros neve természetesen Buddha értelmű, és Buda hangzósítású.

Götz László ismerteti, hogy a Szakaurak dinasztiából pénzérmékről ismerünk két nevet. Az első név Turannountos 'eraoy, a pénzérme hátlapján Saka Kogganoy, egyes érméken Saka Koyyanoy felirat látható. A Turannountos névben a Turán szó felismerése nem nehéz. A Saka Kogganoy jól érthető Szaka / Saka Kogánoé, vagyis Szaka Kagáné. A Kagán rangnév magyar nyelvű, a Kan ősi totemnevünk, ezt Kán formában is lehet ejteni. A Ka-Gán Ka előtagja Fő, Magas, mint Ka-Sza, Ka-Pa, Ka-Pu és egyéb szavainkban. Kakán formában nem ejthetjük ezt a szót, ezért lett Ka-Gán, vagyis Fő-Kán a név formája. Az 'eraoy forma Keraoé, Keraoyé értelmű. Az aposztróf gyakran J hangnak felel meg, ami a J-H rokonság miatt Kheraoy lehet. A Ka szó gyakran „király” értelmű.

A második név 'Yrkodoy Makaroy, a hátlap SK'WR, vagyis Szaka-Úr jelentésű. A Makaroy a Magyarok, a 'Yrkodoy forma Kirkodoj. Ez Kirájkodoj Magyarok jelentést igazol. Az érme felszíne nem tette lehetővé a Királykodój Makarok formát, ezért rövidülhetett Kirkodoj Makarok formára.

Buddha-Buda, Kashyapa és a többi magyar név azt igazolja, hogy Indiában a szavárd-magyar nyelv igen régen jelen van, ami közvetve a szkíta-szaka nyelv magyar nyelvűségét bizonyítja

VIII. Szkíta személynevek

Több szkíta eredetmonda is ismeretes. Vizsgáljuk meg ezeket az eredetmondákat, elsősorban a szereplők neveinek nyelve miatt. Sokan elemezték már a szkíta történeteket is, de a neveket általában nem tudták megfejteni. Pedig a nevek zöme magyar nyelvű, az ókori magyar nyelvi fázis alapján kell e neveket értelmezni.

Elöljáróban végtelenül fel kellene háborodni, hogy a kutatók milyen sok előítélet alapján végzik munkájukat, ami mögött végtelenül erős nacionalista felfogás és világnézet áll. A nevek több jelentésének megvizsgálhatóságát sem fogadják el, hanem kijelentik, ez a név márpedig iráni, ez perzsa, a lényeg, hogy indoeurópai. De azzal sincsenek tisztában, hogy mi az indoeurópai, ezáltal téves következtetések ezreihez jutnak. Ezzel elzárják a valódi evolúciós folyamatok megismerhetőségét, és nagy kárt okoznak a tudományokban.

A szkíták földje régen lakatlan volt, ezt mondják a szkíták. Ez igaz, mert a terület a jégkorszak alatt vándorló ősi törzsek vadászterülete volt, a Lakni értelme valamiféle állandó jelenlétet is tartalmaz.

Targitaosz volt az első ember, aki letelepedett Szkítiában, akinek az apja Zeusz, anyja Bor-Isten leánya volt. Nevének pontos jelentése Tar-Gi-Ta-Os. A Tar utal a síkságra és füves vidékekre, ahol kevés a fa. Sivatagot is jelent, azonban az igazi sivatag ivásgát, de a Tar vidéken van folyó. A Tar Csillag, valamint Magas is, Mészáros Gyula hattikról szóló írásában. A hatti-hettita Tar-Hun-Tasz isten nevében is szerepel, egyébként magyar szó.

A középtag Gi a Ki zöngétlen alakja, Ország, Föld, Kő a jelentése. A Ta-osz Táj-ős. Tar-Gi-Ta-Osz ezért a Tar-Ki/Gi-Ta-Ős értelmet visel. Valójában királynév, amit a név önmagában is tartalmaz, Tar-Kő-Táj-Őse egy gazdagabb országból érkezhetett DK-Európába. Tarkő hírneves és szép tündérünk.

A Tar, mint tudjuk, Csillag is, ezért a Tar-Gi-Ta-Os Csillag-Földi-Táj-Ős jelentést is visel. Targitaos neve kétségtelenül magyar eredetű. Az Ős, Üs szóhoz kapcsolható a szumer Us szó halott, halál jelentése. Targitaosznak három fia született: Lipoxaisz, Arpoxaisz és Kolaxaisz. Targitaosz valamikor Kr.e. 1900 körül érkezhetett a dél-orosz síkságra, déli irányból, vagy a Kárpát-medencéből.

Lipoxaisz neve Lipok-Szaisz lehet, a Szaisz az Ur neve, továbbá azonos az egyiptomi Szaisz görögös nevével. Lipoxaiszt Lebédi ősi nevének is tartják. Lipok-Szaisz, Libéd-szaisz formák vannak a görögös név mögött. A Li értelme „király”, a Pok a Fők, Főcske neve is lehet.

Arpoxaisz neve az Arpok-Szaisz, vagy Árpás-Aisz fogalmat viseli. A három fiú nevében lévő Aisz megfelelhet az Ős, Eis, Isa és hasonló neveknek, amelyekhez az És és Is is hozzá tartozik. Arposz-Aisz, kb. Árpos Isten megfelel az Arpoxaisz nevének. Kolaxaisz nevét egyes kutatók a Köles névvel hozzák összefüggésbe, mivel az Arpoxaisz az Árpa névvel rokonítható. Ez azonban nem teljesen bizonyos. Inkább Kolaxaisz nevét a Kolak, Kál-Asz nevekkel hozhatom kapcsolatba.  A Kol-Asz-Aisz kb. Nagy-Isten-Ős értelmű mai magyar nyelven. A Kolak a Kölök, a legkisebb gyerek a hunoknál is.

A hagyomány szerint Lipoxaisz, Lipők-Aisz/Szaisz leszármazottai az Aukhatai törzs tagjai. Az Aukhatai név mögött az An-Kátai fogalom rejlik. An az Égisten, a Khatai a Kátai, a két fogalom együtt az An isten Házai, ez pedig magyar nyelvű népességre utal, továbbá ez a törzs csakis nyugat  felöl jöhetett. Az Au és An azonosítása eléggé kézenfekvő. Azonban az Au a kutyák ugatása is, ami miatt felvethető, hogy az Au-Khatai a Kutyák-Házai értelmet tartalmazza.

Arpoxaisztól származnak a Katiarusok, Katiaroi, és a Traszpiesz nevű törzs tagjai. A Katiarusok a Kutrigurokkal is rokonok lehetnek, a nevek alapján. Azonban a Katiarusok elsősorban Háti-Árusok lehetnek, ami megfelel a szkíta életmódnak. A Hát és Káta rokon jelentésű szó, aminek elemzésére most nem térek ki. A Ka-Tiarus névben a Királyi Tiara értelme fedezhető fel. A Kati önmagában is Király, pl. a hattiban Kat a formája.

Traszpiesz törzs nevében az -Esz utótag többes szám lehet, de ezekre a közérthető jelenségekre zömében nem térek ki. Azt hiszem, ezt minden kutató tudja. Ebből a meggondolásból is ered a Traszpi formula, ami Trósz-Pi értelmű, és Trósz-Fi a jelentése. A trószok természetesen magyarok, akiket a bizánciak türköknek hívtak, mert a Tur-Kének(Türr-Hének) valójában a magyar etruszkok, és nem a vad és hódító törökök. Trósz-Pi-Esz nevükben a Pi a Csillag elsősorban, amiből ered a Fi. A Fi a Férfi legcsodálatosabb Csillaga.

Kolaxaisz utódai a királyi szkíták. Az ő nevük Paralatai, ami Paralaták magyar formát vonz. A Par Ház, az Al kb. Magas, az Atai Atyái. Kolaxaisz utódainak neve jól érthető magyarul. A Ház Magas Atyái a név jelentése.

Együttesen a szkíták a Szkolotesz névvel jelölik magukat, királyuk neve után. A Szkolotesz forma megerősíti a Kolaxaisz forma létezését. Mindkettő azonban a Sza-Ko-Lo-tesz formából eredhet, ami Sza-Ka Ember helye + -esz görög végződés. Szaka a Fény-Fője, a Menny Fia Háza, a Lo Ember, a Tu/Ta Hely és Ország, az -Esz görögös végződés. Ilyen levezetéseket kell adni néha, mert a magától értetődő igazságokat is gyakran meghamisítják.

A Szkolotesz a Szaka-Lo-Tesz magyar szóötvözet rövidülése. A Szaka Arany-Fej elsődlegesen, de a Sza Menny Fia, a Ka több jelentésű. A Lo az Ember neve, de Fény is a jelentése, harmadlagosan pedig (Laó, Luó, stb.). A Szkolot T hangja is lehet többes szám jelzője, mivel vannak ilyen nyelvek, és a magyarban is jelen van pl. a T végű igékben. Kolax-Aisz vagyis Kolax-Aisz előneve tükrözve Sza-Kol formájú, és Fényes Kál értelmű. A Kál és Gál Nagy jelentésű, és a Lu-Gál, Lu-Kál egyszerűbb formája, meg a Gallok, Gaelek neve. A Sza-Kol egyszerűsödik Szkol alakra, ez a Szkolotesz névben is benne van. A Szakol Sólyom oroszul, a Szakák fénymadara, mer a Sza Menny Fia, de Száj is, a Kol Kál, tehát Nagy.

Azt mondják, uralkodásuk idején aranytárgyak hullottak az égből a szkíták földjére: egy eke, egy járom, egy harci szekerce, és egy ivócsésze. A két idősebb testvér közeledtére fellángoltak az aranytárgyak, de amikor a kisebbik közeledett, az arany lángolása kihunyt. A legfiatalabb fiú hazavitte az Ég ajándékait. Megtárgyalta ezt a két legidősebb testvér, és úgy döntöttek, hogy az egész királyságot a legfiatalabbnak adják. Ez a történet azt a magyar szokást mutatja be, hogy a legkisebb fiú örökli a ház vagyonát és hatalmát. Szokás szerint az idősebbek folyamatosan háborúba vonultak, a legkisebb fiú azonban sosem mehetett háborúba, nehogy elessen. A család öröklődési vonalát a legkisebb volt hivatva fenntartani. Ez a szokás olyan erős volt, hogy még az ellenség is, ha legyőzött egy magyar házat, és a győztesek is magyar rokonságúak voltak, a legkisebb fiú életét megkímélték, hogy ne szakadjon vége az ősi család genetikai vonalának. Ez a fiú volt az Ir-Mag.

Az aranytárgyak természetesen egy képrejtvény részei. Eddig nem gondolkodtam a megoldáson, és nincs a megfejtéshez kiindulási támpontom. Az Eke kb. Ék E, ami Csillag-Ház, Ék-Ház, a Járom ige is, a Jár, Jár-mu - Jár-om jöhet szóba. A Fejsze jelenti a Fej Fényét is, mert a Sze Fény ősmagyarul, a Csésze is kb. Sé-Sze, ami Fényes-Fény.

Azt beszélik a szkíták, hogy Targitaosz ezer esztendővel régebben érkezett Szkítiába, mint amikor Dárius átkelt a Dunán. Dárius Kr.e. 513-ban támadta meg Thrákiát, és ebben az évben támadta meg a szkítákat is. Targitaosz ezért Kr.e. 1513 körül érkezhetett a Bor-Isten vidékére. Abban az időben már ott lehettek a kimmerek, vagyis a kelták, akik egy régebbi szumerokhoz is kapcsolható kivándorló hullám lehettek, és érkezhettek a Kárpátok felőli oldalról is, nem kellett feltétlenül a Kaukázus, vagy a Turáni felföld felől jönniük. Mindhárom irányban magyar népek terjeszkedtek és vándoroltak, új földeket keresve.

A hellének szerint Heraklész Gérüonész marháit elhajtva került szkítaföldre. Hó- viharba került, ekkor betakarózott az oroszlánbőrrel, és elaludt. A lovai közben legelésztek, de mire Heraklész felébredt, eltűntek. Keresésükre indult, egész vidékeket bejárt, végül elvetődött Hülaia földjére. Itt egy farától felfelé asszony, farától lefelé kígyó alakú, felemás lényt talált, akin nagyon elcsodálkozott. Megkérdezte tőle, nem látta-e az elkóborolt lovait. A csodalény azt válaszolta, a lovak nála vannak, de csak úgy adja vissza, ha Heraklész vele hál.

Három fiúk született, és amikor Heraklész távozni készült, egy íjat, és egy övet adott a nőnek, aki királynő volt amúgy. "Amikor megnőnek a fiaim, akkor add a kezükbe az íjat és az övet. Amelyik úgy ajzza fel az íjat, mint én, és úgy köti fel az övet, mint én, azt tartsd magadnál, amelyik nem így tesz, azt küldd el!"

Az övön aranycsésze csüngött alá. Heraklész bemutatta az íj felajzását, és az öv felcsatolását, azzal dolgára indult.

Tudnunk kell, hogy az íj a magyar népeknél királyi jelkép, valójában az Ég és Ív megszemélyesítője. Az Öv szintén királyi jelkép, az Ívnek is a jelképe. A büntetésben lévő katona ma is elveszti az övét, jelezve, hogy nem szabad ember. Ez a szokás is magyar  őseinktől ered.

Heraklész a magyarok őse e hellén monda szerint. Heraklész neve nincs rokonságban Héra nevével, különben kölcsönösen utálták egymást, a mítoszok alapján. Heraklész magyar hős, Gilgames rokonságába tartozik, és Her-Kul-Es a pontos neve. Her-Küllős, de a Kul (Kül, Kel) magyar szó az égi szférák első körét jelzi, lásd Kul-Aba városnevet, vagy a Kül-Lő - Külső-Ragyogás értelmét, ami a kocsi-kerék küllőinek Naptól való származását igazolja. Her a Hős, a név az Er szóból származik. Az Es Ház. Mellesleg Herkules sokkal régebbi az etruszkoknál, mint a görögöknél.

A három fiú neve Agathürszosz, Gelónosz és Szkütész. A feladatot csak Szkütész tudta megoldani, ezért ő lett a király, két testvére viszont elvándorolt.

Az anya kígyó farka a Nap járásának kígyószerű rajzolatára utal, ami közel rokon a kelta és magyar végtelen fonattal. A kígyószerűség ebben a mondában Napkirálynő jelenlétét bizonyítja, és a Szauromaták királynőjét feltételezi. Szaurosz ugyanis Gyik, Száj Ura rossz, Fény Ura jó értelemben. A Tejút is kígyó, továbbá a szárazföldeket körbe ölelő tenger is kígyó, még az 1500-as években is kígyóként ábrázolták Európában a tengert.

Gonosz Gyík és Kígyó, mindkettő Sárkány, lásd Sárkány-Gyík és Sárkány-Kígyó. A Gyík is Kígyó, továbbá a Gekko is magyar eredetű név, lásd Ki-Jó > Kí-Gyó. Az eredendő Gonosz Szar-Gon, a tömeggyilkos, maga a Szar-Gonosz. Ő a Sárkány megtestesítője, de a Sárkányok lehetnek jók is, nem Szargon típusúak. A Szauro-Mata/Mada név valamiképpen rokon lehet ezzel a fogalommal, mármint a Jó Sárkány értelmezéssel. A Biblia írja az akkád királyt Szargonnak, tehát tévedés kizárva. A név „igazságos király” jelentése téves, a Biblia írói a Szar-Gon jelentést tartották fontosnak, vagyis magyarul gondolkodtak.

Heraklész titokzatos felesége valószínűleg Szauromata királynő lehetett, mert a nő alakja és a Szauromata név között összefüggés fedezhető fel. A három fiú neve alapján a Szkíták a Szauromaták rokonai lehetnek. A kígyófarkú királynő fia Szkütész, aki a szkíták királya lett, és utána minden király tőle származott, Hérodotosz idejéig. Állítólag.

Agathürszosz neve Ága-Törzs-osz, ami Törzs-Ága helyesen. A mai Törzs kb. Turs, Tursz volt néhány évezrede, de a Törzs szónak ma is van több variánsa, mint Tors, Torzsa. De A-Gát-Ürzős jelentés is igaz lehet.

Gelónosz a Kelónosz, sőt a Helónosz is. A görögök, hellének kétségtelenül magyar eredetűek, amit a nyelvük szókincse és a népneveik is bizonyítanak. A Gelónosz név a Ge-Ló, a Föld Emberei fogalmat tartalmazza, a Keló (Kelő) mellett. Vajon földművesek voltak-e a gelónoszok? Szkütész neve rokon a szkíta népnévvel. Talán a Kut(at), Kút, Kutya nevekkel rokon a király neve. A hunoknál a Kutu (Guti), és Hunza-Kut, meg a Kutrigur népnevekben is benne van a Kut szó.

Hérodotosz Anakharszisz példáján keresztül bemutatja a szkíták hellén-ellenességét. A szlávok ma görögbarátok, ellenben a magyarok ma is igazságosak, a görög agressziót nem kedvelik, mint semmilyen más agressziót sem.

Anakharszisz számos földet bejárt, majd megérkezett haza. Hülaiában titkos, éjjeli áldozatot mutatott be, amit a küzikoszi görögöktől tanult. Egy szkíta megleste, és szót emelt a királynál, aki meglátva Anakharszisz áldozatát, nyilat röpített belé, és megölte. Ebből a történetből csak csekély rész lehet igaz. Azért, mert Anakharszisz idegen szokást akart meghonosítani a szkítáknál, amit Szauliosz nem tűrt el.

Szpargapeithész nagy király volt, akinek a fia Lükosz, akinek a fia Gniurosz, akinek a fia Anakharszisz. Anakharszisz Idanthürszosz király atyai nagybátyja, Idanthürszosz apja Szauliosz, és Anakharsziszt éppen Szauliosz gyilkolta meg.

Ez a történet több ezer év múlva ismét felbukkan, Muagerisz és Gordász viszonylatában. Mauger és Gorda/Korda testvérek, ezt a tényt nem kell kitalálni Hérodotosz remek előadásmódja segítségével, mert megírták a történészek.

Szpargapeithész nevében a Spárga-Fejtés értelem ismerszik fel. Ez az értelmezés azonban Sorsisten jelentésű. Szpargapeithész király ezért istenkirály, a Sors királya, amit a Spárga szó jelez elsődlegesen. A Spárga szót nem érti a magyar nyelvészet, az Sza-Pár-Ga alakzat a Menny Fiai-Házának-Kiemelkedője magyarul. A Pár-Ka a magyar Pár-Ga görögös változata, az Is-Pár-Ga a Spárga őse. A Spárga az élet fonala, a Párkák tényleg Sorsistennők a görögöknél. Az Is/lsz a fény, a Pár Ház, a Ka Kapu is, meg a kicsinyítés is, továbbá Fő, Felsőség. Is-Pár-Ga a Fény-Házának-Kapuja vonatkozásban abba a hatalmas eszmerendszerbe illik bele, amelynek alapja Vezér király (Ozirisz) mítosza, aki a Vadász Csillagkép uraként várja a lelkeket, mint csillagocskákat, hogy átvezesse őket Isten fénybirodalmába. Az lsz-Par-Ga rövidül Szparga alakra, de a Szaparga alak jelentése is azonos az lszparga alakéval, és a Szaparga is lehet a Szparga eredetije. A Szapárok a magyarok egyik neve, Szabartuból való származásuk egyik fontos bizonyítéka.

A Peithész elsősorban Fej-Tesz, nagyjából megfelel a régi magyar Pa-Teszi rangnévnek, ami Fő-Teszi, Apa-Teszi értelmű. A Fej-Teszi megfelel a Pa-Teszi fogalmának, a Pa-Fa-Fő-Fej evolúció is jól látható bennük. A Pe-Ithész ellenben a Fő Itész jelentést tartalmazza, de a Pe trónt is jelent Egyiptomban.

A Spárga-Fejtés ezért inkább Szaparga-Pei-Thesz értelmű, és a Szapárok Kiemelkedő Pateszija a pontos jelentése. A többi jelentést azonban lehetőségként meg kell hagynunk.

Lükosz nevét Farkasnak értelmezhetnénk, ha nem ismernénk jobban a magyar nyelvet annál, hogy elhinnénk Lykia nevének görög eredetét. Lukia, a Fény Köve (országa), ahol a nép fontos totemje a farkas volt. A Lu azonban elsődlegesen Fény, azután Ember. A Lukács név ezért aztán tiszta magyar név, a Lukas származéka, a Csillagos, Fényes az elsődleges értelme. A Luk helyesen Lúk (csillagok), illetve Lu-Ka a Fény-Kapuja, ami megfelel a Csillag fogalmának. Ezekből az alapjelentésekből kiindulva elmondhatjuk, hogy a Farkas egyfajta Fény-Király, Lu-Kaon, a Lu-Pus (latin farkas) meg a Lopós mellett Fényes-Fős is. Vagy esetleg Fény-Lábú. A magyarok egyik legősibb mondája arról beszél, hogy a magyarok a Farkasok által védett emberek voltak.

Lükosz nevét ezért Fény-Kapuja, Fény-Háza, Fényeske értelemmel adhatjuk vissza, de a Lukács és Farkas is szóba jöhet a jelentése feltárásánál.

Gnurosz király neve is jól érthető, ha felbontjuk a mássalhangzó feldúsulást a szóban. A Genurosz, Kenurosz forma magyarul Ken-Ur, Gen-Ur, vagyis Király-Ur értelmű. A Kény  mai szó a Ken, Kin király jelentésű régi szóalakból ered. A Ken ige, lásd még Keny-Ér, Ken-De, stb.

De Gnurosz neve az Ég-En-Ur, lg-En-Ur fogalmakból is eredhet, az Ég Enje az Ég Királya, bár az En rangnévnek van Isten jelentése is. Az előbbi variáció a valószínűbb a kettő közül. A Géniusz szót etruszk eredetűnek vélik, de lehet latin is, mivel a Gén szó is rokon a Ken szóval, Kenő nevével.

Anakharszisz nevének elemei többértelműek, ezért nehéz viszonylag egyszerű jelentést adni róla. Az An a név előtt lehet képző is, de mi jól tudjuk, hogy a prepozíciók, képzők, ragok, toldalékok és egyebek mind régi magyar szavakból alakultak ki, a beszéd fejlődésének megfelelően. Ezért az An szót An isten nevének kell vélnünk. Egy An-Akarsz-is variáns kb. An-Akarsz értelmű, ami a név viselőjének égi és királyi származására utal, de arra is, hogy nem ő a király. Csak trónkövetelő volt An-Akarsz-isz? Nem tudjuk, de erre utal a név.

Ellenben az Ana-Khar-Szisz felbontásban Ana ismét An, Anu neve, a Khar Kar, ami Város is, meg Kör, Ker, stb. A Szisz nem valószínű a névben önálló elemként, inkább a Kharsz, Karos a valószínű forma. Ana-Kharsz-isz az Égisten, An Karosa, Karcosa, mivel a Kharsz Karsz-Karc is. Az Anakh-Arsz-isz formával már ne is foglalkozzunk, Anakh pl. Rusz-Anakh nevében is benne van, ő Roxána, és magyarul Nap-Anyácska a neve, az Arsz az Arc helyes elődje.

Szauliosz Anakharszisz testvére, tehát Szauliosz apja Gnurosz. Ő öli meg Anakharsziszt, bizonyára jogtalanul, és nem úgy, ahogy elmesélik.

Sza-Ul annyit jelent, hogy Fény-Fia. Sza az Aranyfény, Menny Fia, az Ul Fi, ez utóbbi szó, az Ul rokon az Öl és Ül nevekkel. Az Öl-Eb pl. az Ölben Ülő Eb neve, az Öl a Születés helye is, ami az Öl ige szerint egyben a Halál neve is. Sza-Ul a Fény-Fia, Sza-Uliosz formában kb. Sza-Uli a helyes alak, az „-osz” görög végződés.

A kánaáni Saul név is magyar eredetű, ami rokon lehet Szauliosz szkíta-magyar király nevével.

Idanthürszosz apja Szauliosz, nagyapja Gnurosz, dédapja Lükosz, ükapja Szpar- gapeitész. Idanthürszosz veri meg Dáriust, és űzi el szkíta-földről. Neve helyesen Id-An-Thürszosz értelmű. Id az Isten, An az Ég, Menny, ez egyértelmű.

Külön kell választani a Thürszosz nevet, mert ez a névrész igen fontos. A Thürszosz valójában a Türszosz, Türk nevet tartalmazza, és egyszerűen Magyar, vagyis Trójai a jelentése. A Thürsz névben az Sz hang az Sz-C-K hídon keresztül Thürk, Türch olvasatú is lehet. A Thürsz a Törzs egyszerű alakváltozata, írásos formája, azzal a megjegyzéssel, hogy a Törzs a fiatalabb, és a Thürsz a régebbi változat.

Thürszosz csak a Thürkhosz változata, a Türhosz, Türchén, Türkény a Tor Kénye, a Torony Királya. A Torony Tur-An eredetű, Toron-Tó értelme Torony a mellett, és ez indián nyelvből való. Ez is azt bizonyítja, hogy ezekben a nevekben igen ősi szóetymonokat ismerhetünk fel, amelyek olyan régiek, hogy meg sem tudjuk tippelni ősiségük idejét. A Türrhének és Zürjének, Etruszkok és Komik kétségtelenül rokonok, mindkettő nép magyar eredetű. A Türszének az etruszkok, vagyis egy magyar nép.

A Török, Turk népnév a magyar hunoktól ered, vagyis a törökök is magyar népnevet használnak. A szumer Turukku szó országot jelöl, aminek csak kevés köze van a magyarokhoz és trójaiakhoz és etruszkokhoz, mivel ez utóbbiak mind magyarok, a törökök meg törökök. Tur-Ukku lehet Ukkó Fia értelmű is. A bizánciak mindig pontosan tudták, hogy amikor a magyarokat Türköknek mondják, akkor Trójaiakat értenek alatta, végső soron etruszkokat, továbbá türhéneket, és a török Türk név egy másik ágról keletkezett. Akik Törők, akik Törik a nyelvet, azok a törökök, akik Törnek-Zúznak, mert barbár rablók, nem tisztelik Istent és az emberi teremtőerőt. Mindent elpusztítanak, teremteni nem akarnak, másokat Gyaurnak neveznek, holott önmaguk a legnagyobb Gyaurok az egész Föld kerekén, mert elárulták Istent, és átálltak a túlsó oldalra. Ezt mutatja népnevük, ami ma már elavult, mert a török népek rájöttek magyar rokonságukra. Már nem rablók, hanem éppen fejlett népek.

Idantürszosz nevét olvashatjuk Idantrosz formában is. Idantrosz hatalmas magyar király, neve Id-An-Trósz formában értelmezendő. Id az Isteni Lényeg, An az Ég, Trósz a Trójai Magyar. A Trósz a Toros összevonódása, Torja, Tarja, Tarján, Taraj, stb. neve.

Idan-Thürszosz továbbá Id-An-Törzse is, Id-An, az Ég-Isten Törzse, aki támogatja An istent, nem engedve a bomlasztó elemek tevékenységének.

Idanthürszosz hatalmas háborút vívott Dárius ellen. Ez a háború egy sokkal nagyobb világméretű háborúnak az egyik fontos epizódja volt.

Szkülészt, Ariapeithész fiát is hasonló sors érte, mint Anakharsziszt, mert idegen szokásokat vett fel. Ariapeithész királynak sok fia volt, akik közül az egyik Szkülész, egy isztriai asszonytól született fiú. Később Szpargapeithész agathürszosz király csellel megölte Ariapeitész szkíta királyt, ami után Szkülész örökölte a királyságot, valamint apja feleségét, Opoiát. Ez az Opoia egy Órikosz nevű fiút szült Szkülésznek.

Oktamaszadész szintén Ariapeithész fia volt, anyja pedig Térész leánya. A thrák Szitalkész is Térész fia, tehát a thrák király testvére volt Oktamaszadész anyjának. Oktamaszadész fellázadt Szkülész ellen, aki Szitalkoszhoz menekült, de a thrák király kiadta őt Oktamaszadésznak, aki lenyakaztatta Szkülészt.

Szkülész neve helyesen Szik-Ul-ész, ami Nap-Fia értelmű magyarul. A név rokon a Székely, Szikul, Szekeles, Szicília nevekkel, amely nevek szkíta-magyarokat jeleznek.

Ariapeithész szkíta király neve Árja-Pei-Thész felbontású. Az Árja magyarul Víz-Ár, lásd a Ja = Víz is, az Ár a tükröződése. Az Ari nép a Mari, de az Árják titokzatos népe azok a magyarok, akik Közép-Ázsiát uralták 6-8000 éve, és széles rokonságúak. Ezektől az Árjáktól származnak az indiaiak többsége, és az irániak is, vagyis az indiaiak és irániak magyar eredetűek. Az Ariapeithész név második része, a Fej-Tesz, ami a Pa-Teszi változata, ráadásul a Szpargapeithész név előfordul az agathürszoknál is. A Tesz egyfajta isten neve is, nem csak ige.

Órikosz nevében az Óri az Uri változata. E névben a Kos-Uri, Óri-Kos fogalma lehet jelen, bár a görög végződésekkel csínján kell bánni. Az Órik kb. Urik, ami Uracska jelentésű, lásd Vajk, Szalk, Anak, stb. kicsinyítéseket.

Opoia úgy szállt Ariapeithész halála után Szkülészre, mint azt a szeniorátus öröklődés elrendelte. Vajk - I. István - Szent István és Koppány küzdelmét is ez a régi törvény okozta, mivel Koppány, a család legidősebb férfitagja benyújtotta igényét Vajk édesanyjának, Saroltának a kezére. Márton megölte apját, Tománt, ami után Tomán felesége Mártonra szállt, de Márton (Maotun) magyar nagykirály a nőt megölette.

Opoia esetleg lehet Apájé? Az, aki az Apától szállt a fiúra? Az Opoja igen közeli az Übaja, Ibolya névvel, amely viszont ősi mezopotámiai magyar név. Oktamaszadész szintén Ariapeithész fia. Az Okta lehetne a latin Okto, ami Nyolc, de valószínűleg Ok-Ta a jelentése, amihez a későbbi Ok-Tár tartozik. Az Ok a Csillag, a Törvény neve, a Ta a Táj, az Ok-Ta a Csillag-Tája, az a személy, aki helyre teszi a törvényességet. A nyolc ágú csillag gyakori a népi művészetben ma is. A Maszadész önmagában is jelentheti a Magyar nevet, a Mata, Mada alapján, és nem kell az egyiptomi Maszada, Mászada fogalmához visszamenni. Bár azt sem lehet kizárni a Maszadész névből, mivel Egyiptomból is mentünk Eurázsia vidékeire.

Nagy a valószínűsége, hogy Szkülész anyja, az isztriai nő fogalma Hérodotosz egyszerű félrehallása folytán jött létre. Az isztriai nő sosem létezett, helyette Isztár nevét kell elfogadnunk, ami megmagyarázza a Szik-Ul, a Nap, a Szik Fia elsődlegességét a többi testvérével szemben. Ő lett apja halála után a trónörökös, ami csakis úgy fogadható el, hogy anyja csillagkirálynő, Istár, vagyis Sztár volt. Egy isztriai nő miképpen lehetett a hatalmas szkíta király felesége? Sehogyan sem, az "isztriai" szó tehát félrehallás, valójában Isztár neve van a királynő nevében.

Isztria a Duna torkolata táján fekvő város.

Ariapeithész követe Tümnész, akivel Hérodotosz személyesen is beszélgetett. Tümnész követ volt, amire utal a neve is. Utu-Menész, vagy Tő-Menész lehet a név jelentése, a Menész a Menős, a Követ, az Utu és a Napkirály neve. Ez a Tümnész tehát egy szkíta napkirály Menésze, Menőse volt, ami a Napkirály Követe fogalmat fejezi ki ősi magyar nyelven.

Exampaiosz neve Keserű-Forrás. Az a probléma, hogy a Dnyeper mellékfolyói közül  egy sem keserűvízű. Az Ék-Szam-Pa-jos név ezért jobban megfelel a titokzatos forrás nevének.

Egy Ariantasz nevű szkíta király népszámlálást akart rendezni, és minden szkítától egy nyílhegyet kért. A király neve az Ari-An-Tasz elemekből áll. Az Ári a Nap nevét tartalmazza, az An az Égbolt neve, a Tasz a Tass, Országos, Tájas. A Tas Úr is. Ari-An-Tasz a Mennyei-Nap-Tájasa értelmű. A Tasz etymonja a Ta, ami S-el jelölve Tas, vagyis Országos értelmet ad ki, de Úr jelentése is van.

Amikor Dárius megtámadta a szkítákat, a megtámadottak három hadsereget hoztak létre. Idanthürszosz volt a fővezér, Szkópaszisz és Taxakisz voltak a vezértársai.

Szkópaszisz neve Isz-Kóp-Asz értelmű, Fényes-Fej-Ász a név értelme. Taxakisz király neve Taszák-(isz) lehetett helyesen, ami a Tas, Tass változata. A Szkópasz-(isz) egyfajta Szak-Opa-sz is, ami Fő-Apás jelentésű. E nevek azért variálhatók magyarul, mert magyar eredetű nevek. De az lsz-Kopasz annyi, mint Fényes-Kopasz. A Taxakisz név meg Ta-Szák formában a Ta, a Táj Szákja, Fősége. Ugyanis a Szák-Sák, Szág-Ság értelme Főség, mégpedig magyarul.

Igen nagy király volt Idanthrosz, aki Egyiptomig hatolt. A névben világos a Trósz, ami a magyarok neve, az Id-An az Isteni-Égi. Az Idanthürszosz névvel is rokon lehet, csak Id-An-Trósz a régebbi, egyszerűbb névalak.

Madüész szkíta király Mádi értelmű, ami kb. a Föld Ura jelentéssel bír, lásd a szumer Mada, egyiptomi Mát, Maat neveket. Madyész tkp. Madyász, ami Mátyás is egyben, a latin Mathias rokona. A Méd, Mada, Madai, Matiene, Mat és egyebek a magyarok egyik ősi nevét jelzik. Meséink Matyi hőse a magyarság megtestesítője, a mesealak neve kb. ebből a korból származik.

Prótothüész Madyész fia, akinek a neve Bartatua alakban is ismert. A név kb. Pro-Tothü-Ész lehet, a Toth igen bizonyosan a Tejút, vagyis Thoth nevét tartalmazza. Az Atua nagy valószínűséggel Atya, de akkoriban a lágyulási folyamat még nem teljesen ment végbe, ezért nem zárható ki az Atua ejtés sem. A Barta ma is elterjedt magyar családnév, a Tu a Nap neve. Továbbá ismert a Partatua változat is, ami a Part-Atya formát igazolttá teszi. A Parthus név jelentését sajnos nem ismerik sem az ókori auktorok, sem a mai kutatók, de a név rokon lehet Partatua nevével.

Scytharbes király nevében a Szküta mellett valamilyen Arbesz forma ismerhető fel. Szküt-Arbe, Szküt-Arb esetleg a Szkíta Árpa, vagyis Szkitár-Bá jelentést tartalmazza, de sokkal nagyobb a valószínűsége az első alaknak, mint a másodiknak. Az Árpa ugyanis ősi szó, Egyiptomban is ismert, de bizonyára magyar eredetű, vagyis magyar név. Az Árpa a Hegy Füve, ezért az Árpád név Arb, Arbe formája is jelentheti az Árpád fogalmát, és ne zavarjon meg bennünket az Ar-Pa-D (Árpád) név D utótagja, ami itt Hely, Ország értelmű, bár Udu a Nap. Az Arb jelentése ismeretlen, bizonyára.

Ispakai nagyúr Kr.e. 673-ban Assarhaddon asszír király szövetségeseként Médiában hadakozik. Az Is-Pa kb. Ős-Fő, Fényes-Fő, az Is-Pákai meg Fényes-Pákai. A Pák, Páka magyar nevek közelebbi értelme még nincs teljesen tisztázva.

A behisztuni feliratot kísérő domborművön az egyik ábrázolt zendülő mellett a következő felirat van: "Ez Skunxa, a szaka". A Skunxa névforma perzsa jellegű, az X gyakran Hsz hangot fedett. Is-Kun-Sza a név valódi jelentése, ami Fényes-Nap, Fényes-Csillag Menny Fia, vagy Arany-Fénye értelmet ad ki. Ez a név magyar királynévnek felel meg. A Kun Nap, a Sza Menny Fia.

A Krími szkíta királyság idejéből ismert Gatalosz szármata király neve. Nyilván a Gáta, Káta és a elemekből áll a neve, a a régi magyar Lu utóda, Fény, Ember és Fehér Ló értelemben.

Szkilurosz az egyik legnagyobb szkíta király, akit ismerünk. Neve Szikil-Ur-osz, avagy Eszkil-Ur jelentésű. Az eszkilek népe a székelyek népével azonosíthatóak, a Szikil szó is Székely értelmű. A Székely népnév Szik-El formában Nap-Hely, Nap Ország, Szik-Ul formában Nap-Fia értelmű. Ezeknek a variánsa a Szik-Il, ami Nap-Isten is egyben. Szik-Il-Ur a Nap-Isten, Szik-Él nevében uralkodó Ur, vagyis itt király.

Szkilurosz fia Palakosz. Vonzó a Pa-Lakos, vagy Pal-A-Kos felbontás és értelmezés. Pa-Lakos a Lakos Fője, a másik alakzat a Ragyogó, A Kos értelmet adja ki. Mégis inkább a Palasz jelentés a valószínűbb, ami a Palóc variánsa. Fő-Ló az értelme, a természetesen Fény és Ember értelmű. A Palasz Sz hangja a Palakos K hangjával rokon, a görögök gyakran átírták az Sz hangot K hangra, az Sz-C-K hanghíd miatt. Palakosnak megfelel a Palaszos, ami közvetlenül Palócos, de a görög „-osz” nem része a névnek valójában, ezért a Palasz, Palosz a helyes alak. Ennek lenne a rokona a Palak alak. A Pa a Fa és Falu elődje is. A Fa természetesen a Világfa, ezért Palakos lehet a Világfa Lakosa, vagy egyszerűen Falu-Lakos. A Paión népnév, ami alapján a görög szerzők a magyarokat nevezték több évszázadig, szintén Fa-Lakó, vagy Falu-Lakó értelmű.

Két szkíta királyi származású fiatalt száműzték, nevük  Ülinosz és Szkolopitosz. Számos követőjükkel Kappadókiába vonultak, a Thermodón folyónál letelepedtek, és birtokba vették Themiszküra környékét. Innen indultak rablásokra, amíg meg nem ölték őket. Asszonyaik amazonok módján éltek tovább. Ülinosz nevében az Ülin esetleg az Üllő névvel rokon, Ül-In alakban. Szkolopitosz nevét sok formában lehetne értelmezni.

Teljesen bizonyos, hogy a perzsák, akik szakákkal, vagy szkítákkal, és masszagetákkal évszázadokon keresztül harcoltak, nem tettek különbséget a szakák és masszageták között, mert egy nyelvűnek vélték őket. Ez a nyelv a magyar nyelv volt, amit nevezhetünk  sok ősi magyar nép neve alapján más nyelvnek is.

IX. MASSZAGETÁK →


Megnyitva 96339 alkalommal

Hozzászólás   

#3 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-25 13:47
könönöm bele-, hozzá(m ?)szólásodat, kedves "Subartu", viszont ez nem adott arra magyarázatot, hogy miért nem használjuk a mienket, a nyelvünkét. Az, hogy mi is, mint Európában mindenki is a szittyák nevét a szkítaként
használja az a görögök által jött ..., nem arról írtam. Arról, hogyha nekünk van egy egyenesági, egy nyelvi kapcsolatunk ezekkel, akkor mi miért hagyjuk
föl a nyelvünk álltalit !?

ugyanúgy az Attila/Atlia/Atilla/Atila szó esetében is. Ezek közül nyelvünk csak EGYET ismer, használ és közben mi ezt nem fogadjuk el. Nekünk az idegenek szava kell. Mintha ezzel azt akarnánk mondani, tudatni, hogy mi is, mint mások ezt csak
másoktól hallottuk, tanultuk ...

na erre egyáltalán nem válaszolsz ...

a másik (már másodlagos is), az az, hogy Te a Google-i ismereteket komolyan, talán túl komolyan is veszed. Na tegyük föl, hogy ezen tárgyban ezek igazat mondanak ! Na akkor is a kérdésem ugyanaz
marad. Miért teszünk úgy, mintha mi is a szittyákról a görögök álltal, Attila-ról meg a latinok álltal tudunk csak ?
hogy miért mondjuk ki azokat, akik a mieink, idegeneknek ?
szeretettel, L
#2 Te jó ég...Subartu 2017-04-11 16:35
1. A szittya szavunk szkításítása görög szerzők közbeiktatásával történt. (google)
2. Atilla furcsa "király" lenne, hisz a törzsszövetség katonai vezetőjeként császárok adóztak neki (google)
3. Az Atilla (eredeti, v.ö. Atila Etele) szó "t" kettőzése már lerágott csont, ha egy "t" lenne azt a latin c-nek ejtené. (google)
4. Származási kapcsolat??? Ajánlhatom az Arvisura-t ?
A 40.000 ezer meg a 10.000 év a cikk elején természetesen csacsiság, bár valóban több hullámban történt a bolygónk betelepítése a nagyobb katasztrófák után.
#1 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-10 08:05
egy kismegjegyzés ;
a cím "Szkíta igazságok" ... én ebben a megjegyzésemet magunkra teszem ;

honnan jön a nyelvünkbe a "szittya" név és van-e ennek valami köze a "Szkíta"-kal ? Ezt elsosorban a nyelvünk szerint kérdem ...
egy párhuzamot, ha esetleg valaki nem értene meg : A hunok nagykirályának neve (jó 1500 éve) "Athila", Atila", vagy a végül is álltalánossá vált "Attila" szó, név. Honnan jön a mi "Atilla" szavunk ?

végül is ; ha nekünk van, ill. volna valami származási kapcsolatunk ezekkel, akkor nekünk ezeket jobban kellene ismerjük, mint az idegeneknek. Akkor miért használjuk az idegenek nevét ... rájuk ?
ezzel mintha azt állítanánk, hogy oket csak az idegeneken keresztül ismertük meg ..., amely egy alapveto történelmi hamisítás részünkrol ... és egy "Szkíta igazság"-ról értekezünk közben ...

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások