20210614
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2021 május 09, vasárnap

Páratlan jelentőségű ásatás Abasáron

Szerző: Hertelendy Gábor

Európában is egyedülálló feltárást végeznek a Magyarságkutató Intézet munkatársai: nemcsak többszáz, vagy akár ezer éves pénzérmék, illetve templommaradványok kerültek elő Abasáron, hanem értékes, párját ritkító márványalkotásokat és turullal díszített fedkövet is feltártak.

Eddig ismeretlen márványlelet is előkerült a Heves megyei községben

Riportunkból kiderül, hol temették el Aba Sámuel királyt, milyen felfedezéseket tettek a régészek, s milyen tényezők hátráltatták munkájukat.

Szorgos kezek tisztogatják a középkori romok maradványait, ahol a Magyarságkutató Intézet munkatársainak a reményei szerint Aba Sámuel és családjának a csontjai fekszenek. Abasár főutcáján, a Kádár-rendszer idején épült kockaházak között sétálva impozáns látványt nyújt a feltárás. A Heves megyei település mai központjához egészen közel, a polgármesteri hivatal és a település római katolikus templomának a közelében található az 1042-ben alapított bencés monostor helye. A Gyöngyöstől mindössze nyolc kilométerre fekvő település csupán kétezer-ötszáz lelket számlál, történelmi jelentősége – ahogyan Kazsu Attila független polgármester fogalmazott – mégis Esztergomhoz, Székesfehérvárhoz vagy éppen Budapesthez mérhető.

A Mátrai-borvidék legmeghatározóbb települését ugyanis az Aba nemzetséghez tartozó Sámuel magyar király (1041–1044) alapította, aki éppen itt hozta létre nemzetségfői és vallási központját és vele együtt az ötezer négyzetmétert is meghaladó bencés monostort. Az Árpád-kori templom maradványai – a történelem viharai és az idő vasfoga dacára – a mai napig fennmaradtak.

Példátlan felfedezés

Megérkezésünkkor süvít a szél, miközben fogad minket Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója, aki örömmel jelentette be lapunknak, hogy nagyon gazdag leletanyaggal szolgál a feltárás, ahol megtalálták egy egyházi könyv sarokveretét, a templom egy ajtaját és ablakát is, amelyeket eredeti stílusának megfelelően állítanak vissza. – Kevés olyan emlékhelyünk, régészeti lelőhelyünk van, amely ennyire összetetten és ilyen jó állapotban mutatja be az Árpád-kori templomok, apátságok, királyi központok épületeit, elhelyezkedését, ugyanis hasonló feltárás ilyen nagy területen az utóbbi évtizedekben nem volt – mondta az intézetvezető. Hasonlóképpen gondolkodhatott a kormányzat is, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagilag is hozzájárult a lelőhely kutatásához, a régészeti munka folytatásához.

Ehhez még hozzájön az a célirányos támogatás, amelyet kizárólag egy a feltárást közvetlenül akadályozó, senki által nem lakott ház megvételére adnak – hogy le lehessen bontani.

abasar1

A korabeli temetkezési szokások is rengeteg információval szolgálnak a régészeknek Fotó: Teknős Miklós

A történelmi jelentőségű feltárást azonban nemcsak ez a tényező nehezítette. Az elmúlt évszázadokban méltatlanul bántak a hellyel, és a XX. században – elsősorban a pártállami időszakban – többnyire a szocialista kor jellemző építményeit, típuslakóházakat, művelődési házat, borozót építettek a régészeti területre, amelyek a mai napig nehézségek elé állítják a régészeket. – Ezeket is le kell bontani, hogy teljes egészében visszakapjuk a múltunkat és a középkori állapotokat – jelezte kérdésünkre az egyik kutató. A másik akadályozó tényező a járvány volt, a pandémia tetőzésekor egyszer-kétszer szünetet is el kellett rendelni. A harmadik nagy gátat a beköszöntő téli hideg és a fagy jelentette. – Volt olyan két hetünk, amikor a tizennégy napból tizenegyet esőben dolgoztak a kollégák. De amikor előkerült 1451-ből az Aba nemzetség címerállatával, a turullal díszített, másfél tonnás faragott sírkőfedlap, akkor az ásató régész – minden nehezítő körülmény ellenére – egyszerűen nem állt le a munkájával, és tovább küzdött a feltárás sikeréért – mondja a főigazgató.

Hatszáz év históriája

Az Árpád-korban nemcsak a templomok alapítása, hanem a tatárok által elpusztítottak újjáépítése és bővítése is jellemző volt. Láthatjuk, hogy a tatárok által elpusztított keresztény emlékeket a XIII. században újjáépítették, sőt bővítették, Abasáron például kétszeresére növelve a korai templom méretét. Makoldi Miklós, az intézet régészeti kutatóközpontjának az igazgatója egy félköríves szentélyzáródásra hívja fel a figyelmet. Ez annak a háromhajós, bazilikaméretű templom főszentélyének a külső fala, amelyet Aba Sámuel 1042-ben alapított. Itt temették el magát a királyt.

A monostor kolostorszárnyának az elemei mellett az Árpád-kor szinte minden létező pénze is előkerült, sőt XVI–XVII. században használt érméket is feltártak.

– Megtaláltuk Salamon király (1063–1074) érméjét, Károly Róbert (1308–1342) híres szerecsenfejes dénárját, de V. László (1444–1457), Hunyadi Mátyás (1458–1490) és I. Ferdinánd (1526–1564) korából is maradtak fenn pénzérmék – sorolja az egyik régész.

Páratlan márványlelet

Az ásatást irányító régész, Makoldi Miklós ezt követően egy utólagosan befalazott, XI. századi, román stílusú faragott építőkövet mutat be, illetve egy olyan oszlopot, amelyet Budakalászról származó mészkőből készítették. – Ezt az építőanyagot jellemzően az ókori rómaiak használták – ismertette a régészeti kutatóközpont vezetője, majd hozzátette: ebből ítélve az oszlop feltehetően egy királyi rangú épület maradványa. A szakember bemutatta a feltárás legfontosabb leletét is, egy XIII–XIV. századra, a leghíresebb Aba nemzetségbeli főúr, Aba Amadé korára datálható, Madonnát ábrázoló domborműtöredéket, amelyet márványból faragtak. – Ilyet legfeljebb Olaszországban, Franciaországban, például a reimsi katedrális mosolygó angyalán fedezhetünk fel, és ugyanolyan értékes is, mint a nyugat-európai alkotások

– hangsúlyozta a kutatóközpont igazgatója. Makoldi Miklós kiemeli: a korabeli írott források bizonyítják, hogy az abasári kolostortemplomot Nagyboldogasszony napján szentelték fel Szűz Mária tiszteletére. Bár a domborműtöredéken már nem látszik, a műalkotáson a Szűzanya a fiára, Jézusra néz. Magát a domborművet feltehetőleg a török pusztításkor dobták bele a lelőhelyen feltárt sírgödörbe, hogy megmentsék azt az utókornak.

Forrás: Magyar Nemzet
Beküldte Ballán Mária

Megnyitva 243 alkalommal
A rovat további cikkei: « 6000 éves kincsek borsodi bányában

Hozzászólás   

#1 Aba Sámuel sírjának feltárását Székesfehérváron és Abasáron végzik...R Zoltán 2021-05-17 07:02
Székesfehérváron és Abasáron végzi jelenleg a Magyarságkutató Intézet Árpád-házi királyaink maradványainak vizsgálatát, többi közt Aba Sámuel sírjának feltárását.

mediaklikk.hu/.../nagyitas-aba-samuel-sirjanak-feltarasa

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások