20240419
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2016 november 18, péntek

A magyar népnevek és a magyarok őshazájának kérdésköre

Szerző: Péterfai János István

A magyarok eredete kétségtelenül összefügg az emberiség eredetének kérdéskörével. A ma magyarul beszélő emberek területe egykor sokkal nagyobb volt, mint a mai terület, ahol magyarul beszélnek az emberek.

Az egykori magyarul beszélő emberek területein ma olyan emberek élnek, akik valójában magyar eredetűek, a nyelvük is a magyar nyelvből ered, de sajátos nyelvi evolúció sodrásának hatására új nyelveket beszélnek, amelyek magyar eredetére csak a részletes vizsgálatok mutatnak rá. A részletes vizsgálatok bizonyítják rengeteg mai nyelv magyar eredetét. A magyarul beszélő emberek egykor az emberiség döntő hányadát képviselték.

A mai magyarok ősi eredetét a magyarok génjei, a magyaroktól leszármazottak génjei, a magyarok nagyon ősi írása, a rovásírás, a magyarok számírása, a pont-pont-vesszőcske írás, és a magyar nyelv igazolja, sok más bizonyíték mellett. A sok más bizonyíték közé sorolnadó a magyar hagyományok jellege, a magyar népművészet formakincse, a jelképrendszer, a kerámia világa, a nagy mitológiák számtalan magyar vonatkozása, a magyar csillagászat, a magyar népmesekincs, a magyar dalvilág, ami egyedül több, mint Európa összes többi népének összes népi dallama, A sok titokzatos rejtély, ami ma foglalkoztatja a gondolkodó emberek elméjét, jelentős részben a magyar kérdéskörhöz kapcsolódik. A piramisok, az emberiség származása, az istenek világa, idegen lények, rendkívüli emberek, pl. a hunok, tengeri emberek, csillagokból jött emberek, és számtalan hasonló titok a magyarokhoz kapcsolódik. Sokszor sokkal egyszerűbb a titkok magyarázata, mint azt hinnénk.

Az első Homo sapiens sapiens csoportok nyelve a magyar nyelv ősi változata volt. Az emberiség egy tőről ered, ennek az elsődleges tőnek, az ősi embereknek a nyelve a magyar nyelv volt. Legrégebbi őseink, akár 350.000 éve már a mai magyar nyelv korai előfutárát beszélhették. Ha van nyelvészeti tudomány, akkor ebből az alaptényből kell kiindulnia.

A mai, (2015) embertani kutatások azt valószínűsítik, hogy az első valódi, mai emberek mintegy 160-170 ezer évvel ezelőtt léptek fel a létezés színpadára. Etiópia területén több lelet is előkerült, köztük 185.000 éves is volt. Ésazakkelet-Afrika területeit hamarosan meghódították, majd innen keltek át Ázsiába, mintegy 100.000 évvel ezelőtt.

Ezzel szemben a kínai tudósok azt állítják, hogy a mai ember 2 millió éve már létezett Kína területén. A kínai tudósok állítása megkérdőjelezi az afrikai eredetet.
Van még több további elképzelés is, ami azt igazolja, hogy a kérdés nincs lezárva. Az egyik szerint az ember folyamatosan fejlődött az egyszerűbb formáktól a fejlettebb formák felé. Mégpedig több területen, Európában, Ázsiában és Afrikában is.

Egy további elmélet, nevezzük "Óriások elméletének", azt állítja, hogy mintegy700.000 évtől kezdve, egészen 280.000 évig, az emberek óriás növésűek voltak. A férfiak 200-240 cm magasságot értek el, a nők 170-200 cm magasak voltak. Afrikában ebben a korban több állatfaj is óriás növést mutatott. Nagyjából 280.000 éve az óriások termete lecsökkent, és két ágra tagolódott. Az egyik a Homo sapiens, a másik a Homo neanderthalensis. A két faj keveredett egymással, ami miatt inkább egy faj két alfajának kellene tekinteni őseinket és a neandervölgyieket.

Az antropológia folyamatosan fejlődő, változó tudomány. Ráadásul óriási politikai és gazdasági nyomás alatt áll, ebben a súlyos közegben kell fejlődnie. Az Egyesült Államok egyes körei erőltetik az emberiség afrikai eredetét, mivel úgy gondolják, ők is Afrikából erednek. A kínaiak teljesen mást mondanak. Azután a régészeti felfedezések folyamatosan új adatokat hoznak a felszínre, amelyek nem illeszkednek egyik leszármazási körbe sem.

A Kaukázusoktól délre ősi embermaradványokat tártak fel, amelyek 100.000 évesek lehetnek. Ezek a maradványok a mai emberektől származhattak. Más adatok szerint a Kaukázusokban már 250.000 éve mai emberek éltek, ami az afrikai leszármazást alaposan megkérdőjelezi.

Van egy olyan elmélet is, ami szerint a Toba vulkán Szumátrán Kr.e. 72.000-ben kitört, és óriási katasztrófát okozva, majdnem kipusztította az emberiséget. A Homo sapiens akkor még Afrikában élt, létszáma nagyon lecsökkent, majdnem kipusztult. De a túlélők elhagyták 70.000 éve elhagyták Afrikát, és szétrajzottak a Földön. Az elméletnek ellentmond a Karmel-hegy népessége, ami 120.000 éve mai ember és neandervölgyi ember csoportjaiból állt.

Ma még nem dönthető el az a roppant fontos kérdés, hogy a mai emberek honnan származnak. Nincs kellően sok adatunk a következtetések levonására. A fontos leletek folyamatosan szaporodnak, majd a jövőben létrejöhet egy olyan helyzet, aminek alapján többé-kevésbé megbízható következtetéseket lehet levonni. Ez az idő ma még nem jött el.

Nem lehet megállapítani a mai ember, ezzel egyenlő értékben a mai magyar ember kialakulásának, őshazájának pontos helyét. Talán erre sosem leszünk képesek, pedig vannak biztató jelek. Nagyon sok helyen lehetnek magyar maradványok, amelyek miatt egy őshaza típusú tájegység nem emelhető ki a többi közül.

A magyar nyelv a csonthagyatéknál jóval gazdagabb és egyértelműbb üzenetet hordoz. Teljes bizonyossággal azt üzeni, hogy a magyar nyelvet beszélték a legősibb ősnép tagjai. A magyar nyelvből levezethetőek a modern nyelvek, de a mai modern nyelvekből nem vezethető le a magyar nyelv. Ez egy alapvető axióma.

Az a nyelv, amit a Biblia említ az emberiség ősnyelveként, az a magyar nyelv. Igen sok más történeti adat is egy ősnyelvről beszél, ami kizárólag csakis a magyar nyelv lehet. Az ókori tudósok számtalan írása arról szól, hogy volt egy legősibb nyelv, amelyből származnak a többi nyelvek. Az ókori tudósok igazat szólnak. A legősibb nyelv a magyar nyelv, aminek beszélőit sok néven nevezték.

Ez a nyelv egyben Isten saját nyelve is. Isten adta saját nyelvét az embereknek, akik nem gazdálkodtak megfelelően az isteni adománnyal, mert azt tovább fejlesztették, megváltoztatták. Ezért aztán Isten szavát nem is értik, csak azok, akik a magyar nyelven beszélnek és gondolkodnak. Isten Atya a Világegyetemet saját nyelvén keresztül látja és igazgatja, de sokkal gazdagabb a nyelve, mint a magyar nyelv, ami az emberiség leggazdagabb nyelve. A magyarok saját nyelvüket Istentől kapták használatra, és fejlesztésre is. Ez is alap axióma. A mai magyar nyelv ezért nem teljesen azonos azzal a nyelvvel, amit őseink kaptak Istentől, talán 200.000 évnél régebben. Ma, egy magyar származású és magyar anyanyelvű ember azonnal felismeri a magyar nyelvet, akár sok tízezer éves felirat formájában, vagy akár az űrből jövő üzenet formájában.

A Bibliában az áll, hogy Isten nyelvét, a magyar nyelvet, maga Isten zavarta össze, mivel az emberek hatalmas tornyokat építettek, amelyek az Ég felé irányultak. Igen, mert Isten Atya felé akartunk közeledni, nem pedig az Ég keblébe döfni. Ma is az Ég felé akarunk közeledni, űrhajózni, kiszállni a Naprendszerbe és a Galaktikába, ez a legnagyobb vágyunk. Az emberiség eredeti nyelvét azonban nem Isten, hanem a Sátán zavarta össze, hogy ne tudjunk kimenni a világűrbe, már sok évezreddel mai korunk előtt.

Fontos alaptétel, hogy a mai magyar népesség 60 %-a az első európaiak leszármazottja. Ez az arány a magyaroknál a legmagasabb ma is, holott a magyarok az első európaiak. Továbbá még 17 %-a a mai magyar népességnek az első mutációs csoport utóda, ami azt jelenti, hogy a mai magyar népesség 77 %-a abból az elsődleges törzsből származik, amelyik Európát legelőször lakta. Nagyjából Kr.e. 80.000 éve megjelentek a magyarok, de egyes adatok 300.000, más adatok meg csak 40.000 évről szólnak.

Az ősi mai emberek genetikei állománya 8-10, esetleg 9 ősanya génjeihez kapcsolható. Azután egy következő hullámban az anyai gének 16-18 ősanyát valószínűsítenek. Mivel a genetika tudománya nagyon gyorsan fejlődik, az eredmények is gyorsan változhatnak. A genetikai kiértékeléseket előre megrendelhetik, és meghamisíthatják az adatokat, amire már volt példa. A magyarok genetikai leírásához nem alkalmas egyetlen mai népesség genetikai leírása sem.

A magyarok leírásához, életútjához és nyelvéhez egy minimálisan 200.000 éves táblázat szükséges. Ebben a táblázatban rengeteg név elhelyezhető, amelyek a magyar nyelvi jelenlétet és eszmeiséget igazolhatják. Konkrét helyeket jelölhetünk ki a Földön, az ősi magyarok földrajzi jelenlétét illetően.

Nincsen kidolgozva ma még az a terminus technicus rendszer sem, amelynek a segítségével a különböző magyar rokonságú populációk, törzsek, népek között jól eligazodhatnánk. Nincsen történelmi hűségű dokumentáció arról, hogy hol melyik törzsünk tevékenykedett, és hagyott vissza fontos régészeti bizonyítékokat. Talán "Magyar Nyelvcsoport"-nak nevezhető azon népek összessége, amelyek nyelve jól érthető magyarul. E nyelvek nyelvtana döntő részben azonos a mai magyar nyelv nyelvtanával, szókincse szintén döntő részben, akár 75-80 %-ban azonos a mai magyar nyelv szókincsével. Magyar Nyelveknek tekinthetőek.

Ezek a nyelvek a következők: a mai magyar nyelv és összes nyelvjárásai, amelyek mind egy ősi magyar nyelv maradványai, a székely, a csangu, a palóc és a kabar nyelv. Ez a legutóbbi kabar nyelv a teljes kipusztulás szélén áll. További magyar nyelvek, mind több nyelvjárással, az etruszk nyelv, a pelaszg nyelv, az óegyiptomi nyelv, a szumer nyelv és nyelvjárásai, a szkytha nyelv, a szaka nyelvjárások, a hun népek magyar nyelvei, a kolcsok nyelve Kolchiszban, a minoszi nyelv, a trójaiak nyelve, és rokonaik, a trákok, és kis-ázsiai nyelvek, a szavárdok nyelve, a hatti, hurri, urartui csoport nyelve, a szavárdok rokonai, mint a szabeusok nyelve, a szabinok nyelve, Atlantisz magyar nyelve, amit Kr.e. 35.000 és 4.000 közé tehetünk, a Kárpát-medence nyelve, a Cseh-medence területével együtt, a Krím vidéke, és a Kaukázusok magyar népeinek nyelve. Ez a nyelvi csoport még nagyon sok taggal bír, akiknek megjelenítése még további vizsgálatokat igényel.

A Magyar Nyelvcsaládnak (Magaridáknak) tekinthetők azok a nyelvek, amelyek ma már közvetlenül nem érthetőek magyarul, ellenben a magyar nyelvi alapok annyira erősek, hogy azonnal felismerhető e nyelvek magyar eredete. Ebbe az osztályba tartoznak az indoeurópai nyelvek, az afroázsiai nyelvek zöme, a kaukázusi nyelvek egy része.

A harmadik kategóriát "Magyar Szupernyelvcsaládnak" nevezhetjük. Ebbe a csoportba azok a nyelvek tartozhatnak, amelyekről csak gondosabb vizsgálatok segítségével tudjuk kimutatni a magyar nyelvi eredetet. A "Magyar Nyelvcsalád", és a "Magyar Szupernyelvcsalád" közötti határ erősen elmosódott. Nincs kellő ismeretünk még a határ kijelöléséhez.

További feladatként jelölhető, főleg ifjú és anyanyelvüket szerető kutatóknak, hogy rengeteg nyelvet kutassanak ki, amelyekben a magyar nyelv alapszókincse ma is domináns, és élő.
A Magyar Nyelvcsalád fontos tagja a finnségi nyelvcsoport. A finnségi nyelvek, mintegy 24 nyelv, nagyon közeli rokonai a magyar nyelvcsoportnak és magyar nyelvcsaládnak. Egyértelmű a finnségi nyelvek magyar nyelvből való eredete. Továbbá ebbe a csoportba tartozik a kaukázusi, a dravida, a daha-daka magyar nyelv, a masszageta, a török, a mongol, a jukagir, a japán, a koreai, és még több kevésbé vizsgált nyelv. Mérhetetlenül sok még a munka, hogy a felsorolt nyelvek eredetén lényeges haladást érhessünk el.

Az afroázsia nyelvcsalád a Magyar Nyelvcsalád egyik részeként azonosítva, néhányak részére megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan. De a nyelv szilárdan beszél, nem lehet meghamisítani. Az afroázsia nyelvek jó része magyar eredetű, gyakran a nyelvekben sok ismeretlen eredetű szó is megjelenik.
Az amerikai őslakók nyelvei közül sok a magyar eredetű. Ezek a nyelvek közül sok közelebbi, sok távolabbi rokonságban áll a magyar nyelvvel. Elsőként említhető a Penute indián csoport, akik Kalifornia óslakói voltak. Mintegy ötven törzs lakta Kaliforniát, amelyek közül a Maidu, Wintun, Costanoan, Miwok, Yokutsan törzsek nyelvét Sadovszky Ottó kutató az obi ugorok nyelveivel rokonította. A rokonítást a jó magyar nyelvészek átértékelik, és az Obi-ugor kategória helyébe magyar nyelvet tesznek. Az obi-ugorok sumerból érkezett nép, de mi sosem voltunk sumerok. De Szumert mi hoztuk létre.

Amerika őslakói közül szinte mindenki rokonunk. A dakota, feketeláb, hsziú, cseyenn, azután az algonkin, athabaszk, és az irokéz, delavár, így a mohawk-mohikán, azután a navahó, apacs, komancs, majd nagyon délre a maya, azután az inka-kecsua, az aymara és tupi-guarani. Egészen biztos, hogy még más amerikai nyelvek beszélői is rokoníthatóak a magyar nyelvvel. Egyszerűen azért, mert az Óvilágban akkor, amikor az amerikai törzsek vándorlásra keltek, valamilyen magyar nyelven beszéltek az ősök. Az amerikai nyelvek vizsgálata a következő évek feladata. E nyelveket az angol, francia, spanyol nyelvek felől nem lehet kutatni.
Délkelet-Ázsia is tele van magyar rokon nyelvekkel és emberekkel. A kínai, vietnámi, burmai, thai, tibeti emberek nyelvei a magyar nyelv fejleményei. Mit mondanak a mai nyelvészek? Ők nem az evolúció mesterei, nem is értik, hogy egy nyelv hogyan képes pár évszázad alatt más nyelvvé változni. Ennyi a mai nyelvészeti tudomány? Dél-Kelet Ázsia mai népeinek többsége azonban mindössze csak Kr.e. 2.000 körül nyomul be északról mai hazájába. Az őslakos népeket megsemmisítik, vagy elűzik, a hegyekbe, vagy távoli területekre.

Az ősi ausztralidok nyelvei tele vannak magyar ősszavakkal, és magyar nyelvi jellegzetességekkel. Ezek az emberek 70-50.000 éve leváltak a legfőbb terjeszkedési irányokról, és kelet felé vették útjukat. Elhajóztak Indonéziába, majd tovább, keletre. Ők a mai Ausztrália őshonos emberei, akiknek sok csoportja van. Ezek a hajósok, messze kihajóztak a Csendes-óceán vizeire is, már 40.000 éve de még nem tudjuk, hogy kik voltak ők, milyen nyelveken beszéltek. Óceánia népeinek nyelvei sokkal közelebbi rokonai a magyar nyelvnek, mint Ausztrália népeinek nyelvei. Ez azért van, mert Kína felől származó polinéz népesség közeli rokona volt a hunoknak, a polinézek tehát voltaképpen magyar és kínai keverékek. Emiatt a polinéz nyelvekben számtalan magyar szónak kell lennie. A nyelvek sok ezer év alatt sokat változnak. Azonban a szókészletük alapja megmarad, ami alapján azután megkereshetőek rokonaik.

A magyar őshazát egyelőre nem lehet meghatározni. Nem az megész bolygó az őshazánk, de nagyon úgy tűnik, őseink rendkívül kiterjedt területeken éltek. A magyarul beszélő ősök száma is igen nagy, rokonaink száma meg akkora, hogy számba sem tudjuk venni őket.

A legelső embereknek egyetlen nyelve volt. A nép és a nyelv szorosan összetartozik. Ismerünk sok olyan esetet is azonban, amikor egy nép nyelvet váltott, de identitását bizonyos fokig megőrizte. Ezért a nép és a nyelv közé nem tehetünk egyenlőségjelet, de ezt a tényt nem szabad túlértékelni. Gyakran nyelvi evolúcióról van szó, amikor egy bizonyos nyelv, saját belső fejlődése hatására, szinte felismerhetetlenségig megváltozik. Ugyanazt a nyelvet beszélő kétezer éves ember és egy mai ember nem érti meg, azt hiszik, hogy különböző nyelvet beszélnek, ha találkoznának. Pedig egy nyelvet beszélnek, csak az időben távolodtak el egymástól.
Az ősi emberek szellemi színvonala magas volt. Valószínűleg sokkal magasabb, mint a mi korunk gondolkodóinak, nyelvészeinek, történészeinek szellemi színvonala. Őseink tisztán gondolkodtak, a mai gondolkodókat súlyosan befolyásolják előítéleteik, hamis elképzeléseik, prekoncepcióik, az egyetemeken tanított számtalan tévedés. Egy manysit, jukagirt, mayát, apacsot nem tartunk primitívnek, ellenben saját őseinket primitívnek tartják sokan. Soha ne becsüljük le saját őseinket, mert nagyon tehetséges emberek voltak.

A magyar nyelv egy százezer, vagy kétszázezer éves világból származik, vagy még ennél a számoknál is sokkal régebbi világból. A mai fejlett, modern nyelvek jelentős része nem régebbi ezer évnél. Egyszerűen fel sem tudja fogni a kutatók jó része a két helyzet közötti különbséget. A német, angol, olasz, francia, orosz, amerikai tudósok agyában nincs meg az evolúciós lépcsők fokainak kiépített háza. A magyar nyelv gyökei élnek, virágoznak, ami azt mutatja, hogy a magyar nyelv életképes, virulens, rendelkezik olyan alkotói képességekkel, amelyek megőrizték az ősnyelv legnagyszerűbb jellemzőit. Ha azonban tovább kutatunk, meglepődve láthatjuk, hogy sok mai nyelv, pl. az angol nyelv is rendelkezik azokkal a képességekkel, mint a magyar nyelv. Ennek pedig egyetlen oka lehetséges, az angol nyelv a magyar nyelvből ered..

Logikailag nézve az eseményeket, azonnal megállapítható, hogy a legősibb 70-50.000 éves ausztralid nyelvek leváltak az emberek központi anyatömbjétől. Ezért a magyar nyelvnek, amelynek jóval régebbi írásos bizonyítékai is vannak, logikailag is régebbinek kell lennie, mint a legrégebbi ausztralid nyelvek.

Az indiánok első hullámai is 50-40.000 évvel ezelőtt érték el Amerikát, a Csendes-óceán felöl. Utánuk 27.000 körüli hullám következett, majd a Kr.e. 11.500 körüli csúcshullám, amely elsöpörte szinte a többi előző népeket. Azt is látni kell, hogy a legrégebbi amerikai népek egy ismeretlen nagyrassz emberei voltak, akik mára szinte teljesen kipusztultak. Amerika népeinek nyelvi vizsgálata még gyerekcipőben jár.

A magyarok genetikailag erősen kötődnek a Kaukázusok embereihez. Nem a mai Kaukázusok embereihez, bár hozzájuk is, hanem inkább a 120.000 – 80.000 évvel ezelőtti emberekhez. Itt terül el egyik őshazánk, Szubartu, szumer nevén Szubir-Ki. De itt fedeztek fel olyan leleteket is, amelyek a modern ember jelenlétét igazolják ezen a fontos területen. Embertanilag ezek a leletek europid jellegűek. Írásos leletek állítólag 27.000 évesek, amelyek egyértelműen magyar nyelvű embereket bizonyítanak.

Az emlősök jelentős része a Himalájából származik, a Siwalik-hegységből, mintegy 60 millió évvel ezelőttről. A főemlősök rendje, a Primates, szintén innen származik. A Tupaják is ezt bizonyítják, a Mókuscickányok, amelyeknek minden faja kizárólag a Himalája déli részein és Dél-Kelet-Ázsiában él. Ez az övezet tehát a főemlősök eredetének legősibb vidéke. Az ember is tehát ebből az övezetből származhat. Az afrikai bizonyítékok kétségtelenül fontosak, a főemlősök közül az emberszabásúak már nagyon régen meghódították Afrikát. A mai fajok, mint a gorilla, csimpánz, cségó, bonobó, csak másodlagosak genetikailag az ázsiai fajokhoz képest.
Olyan nagy horderejű bizonyíték nincs az emberiség kezében, ami rendet tehetne a kusza kérdések özönében.

Legnagyobb tudósaink közül Horvát István, Baráth Tibor, Cserép József, Varga Zsigmond, Mészáros Gyula, és még sokan nem osztják a mai tévedéseken alapuló történelmet és nyelvészetet. A "Tamana kis tükre" Vámos-Tóth Bátor munkásságából, Simon Endre szerkesztésében, jó bepillantást nyújt a rejtélyek tömkelegébe. A Tamana tudománynak még sok fontos kérdésre kell felelnie, mielőtt kilépne a legfontosabb tudományok körébe.

A mai hivatalos, másként akadémiai tudomány a magyar nyelvet egy kitalált, nem létező nyelvcsaládba, a finnugor nyelvcsaládba sorolja, politikiai okokból. Az igazság az, hogy az összes finnugor nyelv egy régebbi fázist mutat, amiből az indoeurópai nyelvek kifejlődtek. A népnevek bonyolultabb helyzetet mutatnak, mert a finn, az ugor, az indoeurópai nevek magyar nyelvűek, még az ind név is. A finnségi elnevezés reális, bár ez a név sem megfelelő annak kifejezésére, kik a finnek? A finnségi nyelvcsalád nyelvei 4-5.000 évesnél biztosan régebbiek. A lappok a rénszarvas vadászok lehetnek, akik Nyugaton a rénszarvasokra vadásztak, kb. 8.000 évvel ezelőtt. A jégkor után északra vándoroltak, a rénszarvasok nyomában. A hantik és manysik viszont szumer telepesek sarjadékai, akik Kr.e. 2.000 körül érkeztek az Ural keleti tájaira. Ez a Szintasta-kultúra területe, amely magyar nyelvi alapokról fejlődött ki. A Szintasta folyó környékére érkező déliek keveredtek a helyi népesség tagjaival. A finnségiek valamikor nagyon régen, a kőkor valamelyik szakaszában váltak le a magyar anyanyelvről. Később sok érintkezés volt a magyarok és finnségiek között, elég utalni a szkytha-magyar, és a hun-magyar birodalmak kiterjedésére. Nagy birodalmaink közül sok a mai finnségi nyelvek területére is kiterjedt.

A magyar nyelvjárásokat beszélők értik is egy kicsit egymás beszédét. Ez a jellemző azonban nem igaz a tőlünk távolabbi rokonok nyelveire. Az indoeurópai népek nyelvei, amelyek mind magyar eredetűek, már annyira eltávolodtak egymástól, hogy a mai emberek már nem értik egymás beszédét.

A törökös származást pártoló nyelvészek súlyos hibák tömkelegébe esnek. A magyar nyelvet többen a török nyelvcsalád egyik tagjának tekintik, ami szakmai hiba. Egyesek azt állítják, hogy a magyar nyelv egy török nyelv, ami nyugatra került. Az a helyzet, hogy a magyar nyelv az emberiség ősnyelve, a török nyelvcsoport a magyar, a kínai és más, régi keleti nyelvek összeolvadásából keletkezett. A törökök vezető családjai magyar családok, a nép azonban sok törzsből olvadt össze, erős mongolid beolvadással. Embertanilag a törökök europid és mongolid keverékek. Ráadásul a törökök 220 idején keletkeztek, előtte nem léteztek.

Horvát István volt az a nagy formátumú tudós, aki felismerte a magyarok alapvető hatását az egész emberiség civilizációjára, az egész emberiség fejlődését és jövőbeli sorsát meghatározó jelentőségére. Voltak előfutárai, és sok követője. Ma Horvát Istvánt kitiltották a "szakmai" műhelyekből. Ilyen fejlett a mai "tudomány".

A magyar őshaza kérdésköre szorosan összefügg a magyar népnevekkel, a magyar írással és számírással, a magyar genetikai készlettel, a magyar országnevekkel és a magyar hagyományokkal. Ahol magyar nyelvű földrajzi névanyagot találunk, ott egykor magyarul beszélő népesség élt, vagy azokon a tájakon magyarok is megfordultak. Az más kérdés, hogy miért nem tűntek el a magyar nevek sok területről, amikor már régen nem élnek azokon a területeken magyarok.

Európa a vadászok földrésze volt, északon az Üveghegyekkel övezve. A mezőgazdálkodás a déli területeken fejlődött ki, mint a Peloponnészosz déli részén, ahol Kr.e. 32.000 és 28.000 között használt kemencéket találtak. A kemence kifejezetten a kenyér sütésére szolgál, mivel a kenyeret teljesen körbe kell vennie a hőnek. Tehát az első kenyerek Kr.e. 32.000 idejéből valók.

A jégkorszakok idején a jég hullámzóan hol délre hatolt, hol visszahúzódott északi irányba. Az északi törzsek délre menekültek a jég és fagy elöl. Amikor interglaciális, interstadiális volt, vagyis az éghajlat felmelegedett, a törzsek északi irányba hatoltak előre.

Nagyon fontos annak megértése, hogy a magyar alapnépességből folyamatosan kiszakadó és elvándorló csoportok váltak le. Önálló életútra tértek, sok elpusztult, de amelyik megmaradt, az tovább fejlődött, sokasodott, nyelve elváltozott. Az új csoportok fejlődtek, nyelvük begyorsult, önállósultak, új néppé lettek. A táltosok, mágusok, tudósok már kevésbé voltak hatással rájuk, önálló vallásokat alakítottak ki. Azonban az eredeti ősnyelv minden utód nyelvében könnyedén felismerhető, ha megfelelően ismerjük a magyar nyelvet.
Sajnos, a magyar tudományos életre az utódok tették rá a kezüket. Saját identitásuknak megfelelően alakítják át saját felmenőik ismereteit is, vagyis a magyarokat igyekeznek lehúzni saját alsó, néhány évezredes szintjére. A legjobb magyar kutatókat elüldözik, vagy megölik, a bizonyítékokat megsemmisítik, ezáltal mérhetetlen károkat okoznak az emberiségnek, mint az arab kalifátus, amelyik Moszulban mérhetetlenül értékes kincseket pusztított el 2015 elején.

Ha egy felirat 200.000 éves, magyar betűkészlettel készült, magyar nyelven jól olvasható, akkor vajon milyen nép tulajdonába kell sorolni a feliratot? A magyar nyelvű feliratok nem bizonyítékok, mert valakiknek az útjában állnak? Az analfabéták osztják az észt az írástudóknak? De akkor ne merészeléjenek a "tudomány" nevében beszélni a hamisítók.

Az írott történelem kezdete kitolódott 40.000 évvel ezelőttre. Ettől az időponttól kezdve nagy tömegben jelennek meg magyar nyelvű feliratok, elsősorban sziklákra vésve. Igaz, van 200.000 éves felirat is, ennek olvasata: Meseseb. A Dordogne-völgy feliratán a Mese, és a Seb szavunk olvasható. Seb egy isten, akihez a Sebesség és Sebzés fogalma is kapcsolódik. Sokkal később, két ló oldalára karcolva a Seber (Seb Úr) felirat jelenik meg. A sebesség urai a lovak, vagyis a táltos paripák. A világ nagyon sok pontján olvashatunk magyar feliratokat. Akik azonban nem tudnak olvasni, azok mindenfélét mondanak a magyar írásról.

Az egyiptomi, a mezopotámiai és a kínai civilizációk magyar eredetűek. Az Indus-völgy nagy kultúrája ma még ismeretlen népiségű, mivel az írását még nem tudjuk olvasni.

Ma a magyar nép teljesen félre van vezetve. Beszélik ugyan a magyar nyelvet, de a magyar szavakat ezrével hamisítják meg a bársonyszékek hamisítói. Sem a magyar nyelv, sem a magyar történelem nincs a helyén, a valósággal és igazsággal még csak köszönő viszonyban sincs egyik sem.

PÉTERFAI JÁNOS ISTVÁN

Péterfai János István

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások