FRISSÍTVE! 2012.01.30: Kedves olvasónk olyan esetről tájékoztatotta honlapunkat, amit nem szeretnénk elhinni. Leellenőriztük, az információ igaz. Egyes weboldalak, amelyek éveken keresztül ún. alternatív híroldalként tájékozatatták az embereket a hivatalos médiákból kifelejtett információkról, pár napja egyszerűen eltűntek, elérhetetlenek lettek. Ez még önmagában nem lenne érdekes, de az összes rájuk mutató hivatkozás eltűnt a google keresőből! Ez nyilván nem véletlen. Más keresők (pl. Bing) esetében azt tapasztaltuk, hogy más weboldalaknak az eltüntetett weboldalakra mutató hivatkozásai még feljöttek, de az adott weboldal tartalmának közvetlen hivatkozásai (tehát a weboldal.com/cikk123) egytől egyig eltűntek.

A rémhírek elkerülése érdekében itt most megállunk, mert az ilyen horderejű információkat ellenőrizni kell. Az olvasónk által jelzett mindkét honlap angol nyelvű volt, magyar esetről még nem tudunk. Kérjük, ha hasonló jelenséget tapasztalsz, tudasd emailben vagy akár hozzászólásként. Ha ismersz olyan keresőprogramot, amely nem áll "központi felügyelet" alatt, annak az elérhetőségét kérnénk közzétenni.

Véleményünk szerint elképzelhető, hogy megkezdődött az internet cenzúrája, a hatalomnak nem tetsző honlapok elérhetetlenné tételével. Szakértők szerint egy weboldal IP cím alapján még elérhető lehet, de honnan lehet valaminek megtudni az IP címét, ha a névszerver feloldás már nem működik?

Az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, magyarul Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) célja a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének a hatékonyabbá tétele. Az ACTA megalkotói azt tűzték ki célul, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos, a korábbinál kevésbé súlyos jogsértéseket is büntetőjogilag felelősségre lehessen vonni. Fordítsuk ezt le magyarra: ha valaki letölt egy filmet mondjuk fájlmegosztó programok (torrent) segítségével, legyen felelősségre vonható, hiszen a film gyártóját kár érte, amit ugye orvosolni kell.

Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára (bizony, jó helyre kerülnek az adóforintjaink!) szerint sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket, sőt, egyes területeken meg is haladják azokat.

Hoppá. Itt álljunk meg egy paraszti szóra. Ezek szerint minden jogszabályi lehetőség, és nyilván technikai feltétel megvan hozzá, hogy valakinek lefigyeljék az internet forgalmát, és megállapítsák, hogy rossz fiú vagy csúnya kislány volt. Ez kezd izgalmassá válni! Az ACTA elfogadott változata mellett az egyik érv az, hogy ebben már nem szerepel a (bűn)elkövetőnek az internetről való lekapcsolása, tehát igen humánus szabályozásról van szó.Az, hogy nem lehet figyelni és naplózni a forgalmat, nem szerepel. Mivel a cselekményt bűncselekménnyé minősítették, alapos lehet a gyanúnk, hogy kíváncsi szemek fürkészik, hogy mit töltünk le és honnan. Viszont hálásak lehetünk, hogy nem kapcsolnak le bennünket az internetről.

Erre most kiderül, hogy az ACTA a büntetőjogi felelősségre vonásról beszél, és hogy a magyarországi jogszabályok szerint erre minden feltétel adott. Már csak néhányat kell aludni, és drága jó parlamentistáink hamarosan ratifikálni is fogják az egyezményt.Legyen csak minden szép szabályos, nem igaz?

Egymás között legyen mondva, nem valószínű, hogy emberi jogi megfontolások miatt léptek vissza a bűnösöknek az internetről történő lekapcsolásával (amelyre ne felejtsük, készen állnak a jogszabályi és technikai lehetőségek). Mivel ebben a világban minden a pénz körül forog (Money makes the World go around) mennyivel humánusabb megoldás lesz majd, ha az elkövetők kapnak egy zsíros csekket, amelynek befizetésére 15 vagy 30 nap áll majd rendelkezésre. Hasonlóan a tömegközlekedésben blicellők büntetéséhez, szépen felsorolják, hogy a letöltött X db film kereskedelmi forgalmi értéke ennyi, a büntetésmeg annyi, az mindösszesen ... jó sok.

Szerk: az Indexen olvastuk:  "Benne van viszont [a törvényben] például az Amerikában a szerzői jogsértések kártérítés-megállapításához használt „statutory damage” rendszer kiterjesztése. Eszerint a jogsértéseket kategóriánként be kell árazni, és ezek felszorzása adja ki a büntetés összegét. Így lehet például harminc mp3 fájl letöltéséért 140 milliós bírságot ráverni egy fájlcserélő egyetemistára."

Nagy gyerekek vagyunk ugyan, de annyira azért nem gyerekek, hogy elhiggyük: csak azért dolgoznak évekig egy törvényen és fogadtatják el a nemzetközi tiltakozás ellenére, hogy annak semmi hatása ne legyen. A hatalom újabb eszközt kapott a kezébe ahhoz, hogy a számára nem kívánatos egyedeket levágja az internetes köldökzsinórról.

Az USA-ban, amelynek demokratikus jogokat korlátozó törvényeit az AU néhány hónapos követéssel általában átveszi, elfogás előtt van a SOPA és a PIPA. Ha azokat a törvényeket is beemelik a magyar jogrendbe, akkor nem csak az állampolgárt lehet lekapcsolni az internetről egyetlen határozattal, hanem azokat a weboldalakat is, amelyeket szívesen látogatott. Ezt talán még Orwell sem láthatta előre...

Források: Népszava és Origo