Oroszország: "Ukrajna feloszlatása – Új területi valóság elfogadása" - Mit kap Lengyelország, Magyarország és Románia

"Új területi valóságok"

Más szóval, Moszkva arra kérte őket, hogy egyezzenek meg abban, hogy nemcsak a Krím Oroszországhoz tartozik, hanem abban is, hogy a Donbász-régió immár független régióvá válik. 

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova "új területi realitásokról" beszélt.

Az új helyzetet, amelyet Moszkva szerint a háború és a február 24-i orosz invázió teremtett Ukrajnában, Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium képviselője ismertette (egy spanyol lapnak adott interjújában), ezzel is világossá téve, K. törekvései.

" A Krím újraegyesítése Oroszországgal, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlensége jól megalapozott területi valóság, amelyet Kijevnek és más országok hatóságainak el kell ismerniük" - mondta .

Hangsúlyozta, hogy "ezek már kialakult területi valóságok, amelyek maguknak a kijevi hatóságoknak a politikája miatt alakultak ki, akik 2014-ben neonáci puccs révén kerültek hatalomra. A Krím visszakerült Oroszországhoz, a Donyecki Népköztársasághoz és a donyecki entitásokhoz. "Tisztelnünk kell a népek legitim és dokumentált választását, valamint a nemzetek önrendelkezési jogát, amint azt az ENSZ Alapokmánya rögzíti."

"Ukrajna további szétesése lesz"

Szergej Cekov szenátor, az Orosz Föderációs Tanács külügyi bizottságának tagja azt mondta, Ukrajna egyes részei újra egyesülnének Magyarországgal és Romániával, és beszélt Lengyelország azon törekvéseiről, hogy visszaszerezze a magáénak tekintett területeket.

Ukrajna az Oroszországgal szembeni nyilvánvaló hálátlanság következtében kezdett összeomlani, amely valójában létrehozta ezt az államot – mondta Szergej Cekov a Lenta.ru orosz weboldalon.

„A szemünk láttára pusztul el, mert az Ukrajna területén élő emberek mások. Keleten egy dologra gondolnak, nyugaton másra, középen egy harmadikra, délen egy negyedre. "És ahelyett, hogy felismerték volna, hogy Ukrajna sokszínű, multinacionális, oroszellenes politikát vezettek be, ami összeomlását eredményezte .

Csekov szerint kedvezőtlen jövő vár Ukrajnára, mivel sem a Krím, sem a Donbász nem tér vissza az országba. Ráadásul a jelenleg az orosz hadsereg által ellenőrzött területek nem térhetnek vissza.

Az állítások

Más országok is igényt tartanak Ukrajna területére. Lengyelország a térképein Lviv városát lengyelként rajzolja meg, Volyn (térkép, lent) szintén lengyel területnek számít.

Bizonyára, ha lehetőség adódik, Lengyelország megpróbálja visszaszerezni az eredetileg magáénak tekintett területeket, és Magyarország nem veszi el a Hiperkárpátokat, maguk a Hiperkárpátok (térkép, lent) akarnak majd újra egyesülni Magyarországgal, mint Bukovina (térkép, lent) Románia.

Lviv fővárosa

Az ukrán Verhovna Rada volt parlamenti képviselője, Ilja Kiva, az Életért Ellenzéki Párt (OPPL) képviselője is azt jósolta, hogy a Lviv fővárossal rendelkező ország egy része népszavazáson csatlakozik Lengyelországhoz.

Kiva elmondta, hogy megkezdődött Ukrajna nyugati védelmi vonalának kialakítása, mivel az Európa által támogatott fegyverek és lőszerek az ország nyugati részén maradnak.

Hozzátette: ez volt az első szakasz a kiválás és a "Nyugat-barát Ukrajna" létrehozása előtt Lviv fővárosával, majd ezt követően, népszavazás útján Lengyelországhoz csatlakoznak.

Kiva februárban kijelentette, hogy három ország igényelheti a szovjet korszakban Ukrajnához csatolt területek egy részét.

„Arra számítunk, hogy Magyarország, Lengyelország és Románia igényt tart arra a területre, amelyet Ukrajna a kommunista rezsim idején átvett” – mondta.

És megjegyezte, hogy a környék lakói második állampolgárságot kapnak, így nagyon valószínű a "csatolás" forgatókönyve.

Magyarország elleni vádemelés

Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBP) titkára május 4-én azzal vádolta meg Magyarországot, hogy Ukrajna terület egy részének elfoglalását tervezi.

Budapest az ukrajnai orosz invázió után "valamiért úgy gondolta, hogy elfoglalhatja területének egy részét" - mondta.

Danilov hangsúlyozta, hogy az ukrán válság rendezése után Magyarország előnyökre számíthat.

Orosz állítások

Olekszij Zuravko volt Verhovna Rada képviselő azt mondta, hogy Ukrajna déli városainak nincs helye az országban, mivel véleménye szerint mindig is vonzódtak Oroszországhoz.

Szerinte a déli régiók jövője az Oroszországgal való gazdasági és politikai integrációban van, és a kijevi rezsim nem tudja többé visszaállítani az ellenőrzése alá tartozó Herszon régiót.

Mikolajiv és Odessza követni fogják az útjukat – mondta Zuravko.

Amint arról beszámoltunk, Hersonissos térségében május 1-jén megkezdődött a valuta rubelre váltása. A lakosok már rubelben kaptak nyugdíjat.

"Ukrán területek Oroszországban"

Emellett Olekszij Goncsarenko, az „Európai Szolidaritás” ukrán párt parlamenti képviselője azzal érvelt, hogy Kubannak Ukrajnához kell tartoznia. Felháborodásának ad hangot, mert Oroszországban Harkovot és Odesszát orosz városként jellemzik.

Valójában arra emlékeztetett, hogy "száz évvel ezelőtt" Kubanban (Dél-Oroszország) ukránul beszéltek. A politikus szerint "ukrán nemzeti területekről" van szó, amelyeket "a sors akarata" elvágott.

„Ma sok ember elfelejtette, hogy az ukránokhoz tartozott. "Mindazonáltal úgy gondolom, hogy ezek a gyökerek - mind a lakók vezetéknevéből, mind a dalokból és a kultúrából - különbözőnek tűnnek " - mondta Goranchenko, utalva a területi követelésekre.

Ezzel vitába szállt Zaharova, vagyis egyetérteni abban, hogy nemcsak a Krím Oroszországhoz tartozik, hanem abban is, hogy a Donbász-régió immár független régióvá vált – Maria Zakharova orosz „külügyminisztérium” szóvivője „új területi valóságokról” beszélt!

A Kreml követelése néhány nappal a május 9-i mérföldkő előtt hangzik el, megerősítve azt a meggyőződést, hogy Vlagyimir Putyin a náci Németország felett aratott második világháborús győzelmének évfordulóján be akarja jelenteni, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója elérte a kitűzött célt.