A probléma eléggé összetett, azonban a legnagyobb figyelmet a talajok szervesanyag-tartalmára, illetve megfelelő mikrobiológiai állapotára kellene fordítanunk. A vízgazdálkodási problémák viszonylag könnyen orvosolhatóak, azonban a megfelelő mikrobiológiai állapot és a szerves anyagok visszapótlása lényegesen hosszabb folyamat.
Aktív talajélet régen és ma?
A műtrágyák és növényvédő szerek megjelenése előtt megfelelő volt a talajok mikrobiológiai állapota. A mikroorganizmusok számos folyamathoz nélkülözhetetlenek, bizonyos növények hiányukban el is pusztulnak. A talajképződési és átalakulási folyamatokban kiemelkedően fontos szerepe van a baktériumoknak, gombáknak. A szerves anyagok lebomlását is a baktériumok, gombák végzik, alakítják át a növények számára felvehető tápanyagokká.
Ma egyre szembetűnőbb a mikroorganizmusok hiánya. Nem kell mikrobiológiai vizsgálatokat végeznünk ahhoz, hogy ezt megállapítsuk. A visszaforgatott növényi maradványok gyakran egy év után sem bomlanak le a talajban.
Így komoly problémát jelent a talajmunkák elvégzésekor, a magágy elkészítésekor, palántázáskor. Illetve a szerves anyagok mennyisége folyamatosan csökken a talajban, és ha nincs utánpótlás, akkor teljesen megváltozik minden tulajdonsága a talajnak, illetve a tápanyagtartalom is csökken.
A szerves anyagokból képződő humusz kolloidok kiemelkedő jelentőségűek. A humusztartalom nem csak a tápanyagok miatt fontos, ennék sokkal összetettebb. A talajok pufferképességének nevezzük azt a tulajdonságot, hogy a talaj a külső káros környezeti tényezőket milyen mértékben képes tompítani. Ezek a káros környezeti tényezők lehetnek fizikai (pl. taposás, talajmunkák, erózió), illetve kémiai eredetűek (savanyodás, só felhalmozódás, kilúgzódás, vegyszermaradványok, túlzott műtrágyahasználat, a növények gyökérsavai). A szerves anyagok visszapótlásával a talaj pufferképességét növelhetjük, így a káros környezeti tényezők hatását is nagyobb mértékben képes csökkenteni. Vagyis sokkal kisebb az esélye a talajmunkák negatív következményeinek kialakulására.
A mikroorganizmusok a szerves anyagok lebontása mellett elősegítik a növények tápanyag- és vízfelvételét, emellett a talajlakó kártevők, kórokozók kiszorításában is kiemelkedő a jelentőségük. Számos növény a mikroorganizmusok hiányában el is pusztul, nagyon jó példa erre a fenyőfélék és a mikroorganizmusok szimbiózisa. Egyes Ázsiai országokban a mikrobiológiai készítményeket használják a szárazságtűrés fokozására.
Megkülönböztetünk aktivált és passzív mikrobiológiai készítményeket.
Az aktivált készítmények olyan készítmények, amelyek egy speciális táptalajon, egy adott technológiával felszaporítottak. Ezek a készítmények a már aktív mikroorganizmusokat tartalmazzák, vagyis kijuttatva "azonnal megkezdik működésüket". Ezzel szemben a passzív formában lévő készítmények kijuttatásakor a mikroorganizmusok számára több feltételnek teljesülnie kell: tápanyag, megfelelő nedvességtartalom, hőmérséklet, megfelelő pH. Ha bármely tényező nem megfelelő, akkor nem kezdik meg "élettevékenységüket".
Az Em-bio aktivált mikrobiológiai készítmény. Az előállítása egy cukornádmelasz és víz keverékéből álló táptalajon történik fermentációval. A nagy előnye abban rejlik, hogy egy készítményen belül megtalálhatóak anaerob és aerob mikroorganizmusok is, vagyis egy készítmény számtalan célra felhasználható: talajkezelésre, állománykezelésre, vízkezelésre, szennyvízkezelésre és komposztálásra.
A következő részben a felhasználás lehetőségeit, kijuttatásának módját, mennyiségét részletezzük.
Hozzászólás
„A szélsőséges időjárás új mellékhatását fedezték fel tudósok. Ahogy küzdenek a kedvezőtlen időjárással az élelmiszer- és takarmánynövények egyre több vegyi anyagot halmoznak fel magukban, s ez ártalmas lehet az emberek és az állatok egészségére.
A búza és a kukorica több toxikus anyagot hoz létre magában a szélsőséges időjárásra adott reakcióként – figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése.” -Írja
Teljesen hülyéknek néznek bennünket! A "globális felmelegedésre" fogják mindazt amit a vegyi-permetezés (chemtrail) okoz! Elképesztő pofátlanság! Nincs is globális felmelegedés. Illetve globális felmelegítés van! Annak érdekében hogy lássuk milyen igazuk van. - Holott egyre több tudós állítja hogy globális lehűlés jön (amolyan kis jégkorszakról beszélnek). A CO2 nem okoz üvegházhatást (azt a vízpára okozza). De fizessenek az államok "kvótát"! (Amit ugye, végeredményben a népek kell megfizessenek.) Tulajdonképpen erre megy ki a játék, ezért van a "globális felmelegítés".
A chemtrail több célt szolgál. Egyrészt, csapadékot csinál amikor úgy akarják, áradásokat, vagy aszályt szárazságot. Másrészt, melegítik vele a klímát. Harmadrészt pedig, ezzel indították útjára az újkori népvándorlást. Afrikában is permeteznek, sőt olyannyira hogy miután a termőföldek telítődtek a vegyi anyagokkal, a termelés teljesen ellehetetlenült. Szakértők szerint, így kényszerítik az afrikaiakat hogy elhagyják az országaikat, - az egyéb meggyőzés mellett.
A helyzet az, hogy mára a mi földjeink is egyre inkább telítődnek, s ezt (és egyáltalán az égi áldást") mind több növény jelzi is!
Az említett linken látható fotón a búza megfeketedett. Ilyen tünetet mutat nem is egy fa, és más növények is! (Mielőtt valaki úgy hinné, tűzelhalás, nem az!)
Márpedig, ha a gabonák termelése lehetetlenné válik, azt közvetlenül megsínylik a népek. A kukoricáét úgyszintén, hiszen a vágóállatok eledelének jelentős hányadát a kukorica képezi! És persze, előbb utóbb minden növény mérgezett lesz.
A kormányok tagadják a chemtrailozás létezését, összeesküvés elméletnek állítják be. Valószínűleg nyakig benne vannak. Másrészt, nyílván, ők akkor is hozzájutnak egészséges eledelekhez ha mi már nem, hiszen lévén más népcsoporthoz tartoznak, nem ahova a gójok, a felhalmozott vagyonkájuk minden bizonnyal védelmezi őket chemtrail mérgezés ellen.
Tenni kellene valamit mert ennek nem lesz jó vége. El kellene zavarni az összes pártot kormányostul. (A pártok ideológiai alapon megosztják és szembeállítják egymással a választókat, azt az érzetet keltve, mintha a különböző pártokkal szimpatizáló választók érdeke, különbözne egymástól. A pártok nem a szavazóikat képviselik hanem csakis a hatalmat szolgálják.
Szolzsenyicin így írt a pártosodásról: „Mi a párt? Emberek csoportja, mely meg akarja ragadni a hatalmat, hogy lehetősége nyíljon a programja megvalósítására. A "párt" szó azt jelenti, rész. Ha pártokra oszlunk, az azt jelenti, részekre oszlunk. Ha a párt a nép része, vajon kivel áll szemben? Nyilván a nép többi részével, mely nem követi. Minden párt elsősorban nem az egész nép érdekében, hanem csak a követői-, de legfőképpen saját maga érdekében tevékenykedik. A pártérdekek elhomályosítják a nemzeti érdekeket. A pártok érdeke, de még a létezésük sem azonos a választók érdekeivel. A pártok versengése eltorzítja a népakaratot.”)
A politikusok egykövet fújnak. Hazudnak a nyílvánosságnak. A népeknek színészkednek - akkor is amikor kikotyogják hogy "elkúrták" a dolgokat, meg akkor is amikor a színfalak mögött "kúrják el".
Valami azért még is piszkálja a a fantáziám. Mondjuk megoldottam az esővíztisztítást és készen vagyok a locsolásra egy olyan kertet ami a szabad ég alatt van. Ha esik az eső nem locsolhatok illetve minek? Ez viszont magával hozza a zsákutcát. Újra a növényeim azt a szennyvizet kapják és szívják magukba.
Ez a megoldás legjobb lenne a melegágyaknál, vagyis ott elérhető a tejesen egészséges termesztés, hisz még a melegágyak tetejéről is összegyűjthető a csapadék a leírt módon.
Itt megint csak elengedem a fantáziám.
Ha a többségi emberek kik saját udvarokkal rendelkeznek megépítenék a saját kis vagy nagyobb takart kis kertecskéket és megbeszélnék minél tágabb körben ki milyen zöldségeket, gyógynövényeket termesztene azzal, hogy később a batikaratáskor a "felesleget" csereberélnék egymással és így egycsapásra megoldódna a földterülethiány és az egészséges táplálkozás is. Így mindenki szakembere lenne a saját termésének egyik évben ezt a másik évben azt... Mi kell mindehhez? Jószomszédi kapcsolatok tudásmegosztás, kaláka, mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1770.html és főleg az összefogás!
Az esőcsatornákat mindenhol meglehet lékelni és esővizet gyűjteni az itt leírt alapokon. Akinek esetleg volna ideje rajzokban is levázolni azt szívesen feltenném akár új cikk alakjában is vagy a meglevő cikkek alá amennyiben nekem elküldenétek levében a raffaizoltan
Hogyan csinálják a Svédek: Itt sokat adtak (eddig) a munkakörülmények könnyítésére és itt a melegágyakban nem közvetlen a talajon megy a termesztés hanem megemelt ágyásokban ahol nem kell kétrét görnyedni a növény gondozással és begyűjtessél, csupán a táptalaj gondozásra kell nagy gondot fordítani, hogy ne kellejen azt cserélni és itt jön a képbe újra a hasznos mikroorganizmusok.
Nem vagyok szakember de aki ettől a megoldástól még jobbat tud az kérem jelezze nekünk. Ne várjuk a sült-galambok röpdösését mert aligha jönnek.
Való igaz, hogy a repülőket mi nem szedhetjük le. Tiltakozhatunk a tevékenység ellen, azonban valószínűleg annak sem volna semmi értelme. Az esővíz szűrése viszont megoldható! Nem kis munka és befektetés árán, de megoldható.
Röviden felvázolok egy lehetőséget, mely megvalósítható, és már tulajdonképpen már bizonyított is a gyakorlatban.
A megfelelő szűrő, - az uszodák mintájára, - egy (egyszerűsített) homokszűrő. 3-4- vagy mégtöbb köbméteres betonból épített, betonfedéllel és zárható ajtóval ellátott tartályt kellene ~3/4 rész magasságig feltölteni tiszta sóderral, amelyből a 4-5 mmnél nagyobb kavicsok ki lettek rostálva. Az esővizet a beton-födémen keresztül 100-200 mm-es csövön kell a tartály aljáig vezetni. A kiömlő-cső (túlfolyó,) a tartály oldalfalán, a sóder felett ~10-20 cm-rel legyen. A sóder által megszűrt esővíz a sóder fölé emelkedik, s a túlfolyón elvezethető, egy mégnagyobb tárolótartályba. Jobb, ha a szűrőtartály inkább keskenyebb s magasabb. Megoldható pl. 1 m-es beton kútgyűrűkből is.
Mindkét tartály lehet a föld alatt is meg a felett is. Föld alá sűllyesztés esetén azonban a betont szigetelő réteggel kell ellátni, hogy a talajvíz ne jusson a tartályon belülre. (A beton, szigetelés nélkül, átereszti a talajvizet!)
A túlfolyót enyhe lejtéssel kell a tárolóhoz vezetni. Ha a tároló a föld alatt helyezkedik el, szivattyút kell alkalmazni a víz kivételére.
A szűrő-tartály elvileg működhet fordítva is, azaz a sóder fölé vezetve az esővizet és az alján összegyűlt vizet leereszteni. Ez esetben azonban gondoskodni kell arról is hogy a leeresztő-cső ne tömődhessen el.
Minél nagyobbra méretezzük a szűrő-tartályt, annál többévi használat után kell majd cserélni a szűrőanyagot, a sódert. A tartály tetején a jólzáródó nyílás a sódercserét teszi lehetővé.
A szűrtvíz-tároló födémjébe is kell bebúvó nyílás, amelyen keresztül a tisztítás elvégezhető, és a szivattyú behelyezését meg lehet oldani.
A sóder jelentős mértékben kiszűri az esővízben lévő anyagokat, de nem képes százszázalékosan eltávolítani azokat. (Természetesen, mód van sokkal hatékonyabb szűrésre is, azonban az rendkívül megdrágítaná a berendezést, és feleslegesen drágítaná meg, mivel nincs is szükség 70-90%-nál jobb szűrésre.)
(Ugyancsak, mintaként említhettem volna a Duna vizének ivóvízként való hasznosítását is, mivel a vízvétel ott hasonló szisztéma alapján működik.)
A tárolótartályba halakat lehet telepíteni (pl. kárászt). A legjobb öntözővizet nyerhetjük íly módon. S a halak egyúttal azt is jelzik ha a sódert cserélni szükséges. Azon kívül, a hal kiváló étek is...
A lényeges az, hogy a lehető legtöbb sóderen keresztül szűrjük át az esővizet.
Sajnos rajzot nem tudok feltenni ide, azonban remélem így is érthető valamennyire.
Arra viszont hogy a talajt vagy a növényeket ne érje csapadék, tényleg csak egy a kert fölé épített kupola vagy sátor szolgálhatna eredménnyel. Ilyesmi azonban legfeljebb csak gondolatban megvalósítható. Illetve, deig-óráig lehet hogy megvédhető volna pl. egy fa gyökérzete az aláterített fóliával amelyről a víz a növénytől távolabb szivárogna a talajba. Egy idő után azonban így is elérnék a vegyianyagok a gyökérzetet, és az őt éltető mikroorganizmusokat...
Ezt mindenkinek el kellene olvasni:
vilaghelyzete.blogspot.hu/.../legkormodosito-programokat-kidolgozo.html
Nagyon értékes és végre közvetlen lépéseket fejtegetsz ezt köszönöm is neked! Bízom, hogy mint többen kapcsolódnak majd tenni-akarás mellett mielőtt még késő lenne. A megfigyelésedből kiderül, hogy már az eső sem megoldás sőt káros is ránk és növényeinkre. Ez magával hozza a további megoldási gondokat. Ha letakarod, mivel öntözöd?
* Mit tegyen az aki már a tetőkről gyűjti az esővizet a locsolásra? Eddig azt hittem, hogy egy jó esözés közben az első órákban ha szabadon engedjük az esővizet és csak utána a gyűjtőbe akkor már tiszta vizet kaphatunk. Ez akkor már nem így van?
A repülőket mi nem szedhetjük le de már, hogy őszinte legyek én bármikor ha meglátom a mérgező csíkokat húzó repülőket mindég azt kívánom magamban csak NE TUDNA SOHA ÚJRA FÖLDRE SZÁLLNI. Ezzel nem azt mondom, hogy a pilóta ne ugorhasson ki ejtőernyővel mert az még is csak talán megteríthető ember. Ezt talán összefogással a mindenkori kormányokra ható nyomással választ kérhetnénk a megoldásra. Eddig még mindég elkerülték a közvetlen értelmes válaszadásokat. Itt Svédországban már egy politikusnő (Pernilla Hagberg, www.aftonbladet.se/nyheter/article15478012.ab megpendítette, de mivel az emberek itt is félre-vannak vezetve, (nagyon is) ahogy újságba került lassan feledésbe is ment. Nem volt az a bizonyos tömeg aki mögé állt volna kérdéseikkel és támogatásaikkal.
Minden értelmes mezőgazdásznak kertésznek háztájisnak össze-kellene fogni ebben az érdekben is mert ez is a legnagyobb veszélyek közé tartozik. Hogy hogyan? Azt kell kidolgozni!
Szeretettel: >Zoli
Én már viszonylag hosszú ideje alkalmazok a növényeimnél mikorrhizát. Az utóbbi években azonban mégis, egyre nagyobb a pusztulás a kerti növények körében, - köszönhetően az égi áldásnak, (chemtrailnak). Nemcsak a növények levelei sínylik meg, hanem mára már a talajban is felhalmozódni látszanak a vegyianyagok.
Első megfigyelésem volt, hogy némelykor nem kellett permetezni, mert "magától" elpusztult a károsító. Ugyanakkor, mások felszaporodtak. Nem tudtam mire vélni, két, koros fám kipusztult, először mattezüstszínű lett a levélzetük, majd mintha megsültek volna. (Nem hagyatkoztam csupán a saját szakértelmemre, megvizsgáltattam. A vizsgálat nem utalt ismert növénybetegségre!)
A talajban egyre inkább felhalmozódnak a csapadékkal érkező vegyianyagok. Kezdetben elég volt egyszer kijuttatni mikorrhizát. Majd az égi-permetezések megjelenésével (avagy amióta tudatosult hogy valójában mi történik) évente adagolom, mert mintegy "elfogy" a talajból.
Ez az én tapasztalatom. S a környezetemben számosan hozzám hasonlóan vélekednek.
Ezeket azért irom le, mert egyre csak azt hallom olvasom hogy gazdálkodni kell, stb. Ezt én is aláírom, de ugy látom, hogy a gazdálkodásnak eme újkori árnyoldaláról rendre megfeledkeznek a cikkírók. Pedig a leírt tapasztalatommal nem állok egyedül, legalábbis a környezetemben kertészkedők valamennyien rendelkeznek hasonlóval.
(Aki feltekint az égre, láthatja hogy a felhők nem természetes képződmények, hanem repülőgépek által húzott csíkokból állnak össze. Amiután az eső felszárad, letörölhető porszerű anyag van jelen a növények levelein. A port ugyebár az eső - normálisan, - lemossa. Ujabban meg a helyett rárakódik.)
A neten sokhelyütt fellelhető hogy miket tartalmaz a chemtrail. Ám mielőtt bárki azt mondja hogy nem igaz, az eső nem tartalmaz mérgező vegyianyagokat, ki kell ábrándítanom. Jelen voltam egy nem hivatalosan, de profi hozzáértők által végzett analízisnél. Rengeteg mérgező anyag van benne, sok közülük, nagyságrendekkel a megengedett határérték felett!
Nem sok védekezési mód tűnik a chemtrail ellen eredményesnek, az egyik, egy üveg- vagy műanyag-kupola a teljes lakótér s a növényzet fölé. A másik, leszedni a permezező repülőket. Csak sajnos kivitelezhetetlen. Valamit pedig tenni kellene, mert hamarosan lehetetlenné válik mindennemű mezőgazdasági termelés.
A mondandóm lényege, hogy előbb-utóbb hiábavaló pénzpocsékolás lesz minden a mezőgazdasági termelésre fordított költség. S bizony, a chemtrail a mikroorganizmusokat sem kíméli!