A honlapon, betű szerinti átírással szerepel az Egyház nevének rovásírásos változata is, amelyen azonnal feltűnt, hogy a jelek, a közismert hun - székely - magyar ABC betűi, de nem a megszokott, hozzárendelt jelentéstartalommal. Megfejtése több napi fokozott fejtörést okozott a számomra, de megérte. Úgy is mondhatnám, nagy élményben volt részem, amíg a gyanútól a megvilágosodáson keresztül, a nem várt megoldásig eljutottam.Ezt szeretném megosztani a tisztelt olvasóval, röviden, az alábbiakban.

Azt már a magyar elnevezés láttán feltételeztem, hogy a jelképekben való gondolkodásmód nem áll messze a névadóktól, hiszen a szókezdő nagybetűket egymás mellé téve kiadják az ÁRJATE (a honlap alján a harmadik szó „JogAlapja” formátumban van feltüntetve!), bizonyos fajta értelmet sejtető szóösszetételt. Prof. Badiny J. Ferenc és mások is, pedig többször leírták már, hogy a turáni (TUR-AN) és árja (IR-AN) népek valójában egymás mellett élő, gyakran keveredő testvérnépek voltak, még ha örök harcban álltak is egymással.Az igazi fejtörést azonban, amint már említettem, a rovásírásos felirat okozta. Miután rájöttem, hogy nem egyszerű átiratról van szó, elkezdtem gondolkodni, vajon mi lehet benne a rejteki üzenet? Előrebocsátom még, hogy a Dr. Hosszú Gábor által készített kódtáblázatot, ill. átírási eljárást eddig nem ismertem, soha nem használtam, bár jelent már meg egy-két tanulmányom a HunHír.Hu portálon (pl. az Anniviers-völgyi felirat értelmezése) rovásírásos emlékeink megfejtési kísérlete kapcsán. Lényegében ez volt a szerencsém, mert elkezdtem szükségszerűen más irányban gondolkodni, feltételezvén az átíróban a tudatosságot.A kódtáblában (most már tudom!) a jelkiosztás logikus rendszer szerinti, így az „átirat” is az, ezért hamar rájöttem, hogy: „a” helyett következetesen „á”, „l” helyett „ly”, „s” helyett „sz” stb. rovásjel szerepel. Ezeket a betűket (42-ből 23) azonnal kiszedtem a szövegből, mert úgy gondoltam, hogy meghatározottságuk okán, nem lehetnek az „üzenet” részei. A maradék betűk (19 db) láttán, amelyek nagyon vegyes képet mutattak (hieroglif jelek, jelépítmények, saját jelformák stb.) az alábbi kérdések merültek fel bennem:- van-e rendszer és célszerűség abban, hogy az adott betűt milyen jelformával helyettesítik?

- miért nem hieroglif jel (ezzel indít és ki is vált 13-at a 19-ből) szerepel az összes többi helyen, hiszen van hozzá elegendő az ABC-ben?

- miért vannak a maradékok között állandósult ligatúrák, más helyen meg eredeti rovásjelek?
- mit keres ott a „V”, hiszen az nem is betű, hanem számjel?!

Főleg e legutóbbi különlegesség okán, kezdtem el nagy elszántsággal keresni a megoldást, az általam ismert szakirodalomban. Így jutottam el a kódtáblázatig, és jöttem rá az „egyszerű” válaszra: itt valójában a latin ABC nagy betűi (az átíró a feliratot hűen másolva, mindig lenyomta a shift billentyűt) lettek „transzponálva”, vagyis ez nagyjából egy „shift” utasítással felülírt Hosszú-féle transzformációs eljárás. Érdekes, egyéni megoldás!De amíg idáig eljutottam, keresvén a rejteki üzenetet, olyan érdekességekre jöttem rá, melyek nem hagytak nyugodni és további vizsgálatra ösztönöztek!

1./ Kezdő rovásírók számára is azonnal feltűnik, hogy ÁRPÁD nevének átírása, teljesen véletlenül (a kódtábla adott, használata jelen esetben, bár eltér a megszokottól, mégis következetes, tehát szintén adott!), így, alapvetően a magyar ABC különleges, hieroglif jeleinek a felhasználásával történt. Egyetlen kivétel, pont a név kellős közepén a P betű, ami önmagában azért is érdekes, mert ez éppen a NAP jelentésű, állandósult jelépítmény! Hitelességét, jelentőségét bizonyítja, hogy megtalálható már Kájoni János 1673-ból származó betűsorában és írásmutatványában is. Ez a ligatúra az N és a P összevonásából keletkezett, de valószínűleg azért társult hozzá a Nap (és nem a jobban belelátható NOP) jelentése, mert kissé elvonatkoztatva, tényleg a felkelő Napot jelképezi.

2./ Az ÁRPÁD név első két tagja (Á és R) átirata, sorrendileg is megegyezik nemzeti kincsünk, Telegdi János 1598-as Rudimentája egyik lapjának (amely véletlenül éppen a „Miatyánk” rovásbetűs átiratát tartalmazza) első két jelével. A lapon található harmadik, egyben utolsó hieroglif jel megegyezik az Egyház teljes nevének átiratában felhasznált utolsó hieroglif jellel, a J-nek megfelelő aMB-vel. Azon már ne is csodálkozzunk, hogy ez a három jel nem képezi az imádság részét, csak úgy ott vannak, mintha Telegdi János tudta volna, hogy egyszer, ebben a sorrendben felhasználásra fognak kerülni.

3./ Az ÁRPÁD név utolsó, D betűjének megfelelője, véletlenül (annyi más jel lehetett volna!) éppen ABC-nk egyik legvitatottabb tagja, a titokzatos TPRUS jel. Ez viszont csak az 1483-ból származó „nikolsburgi ABC” nevű ősnyomtatványon található, megjelenítve ez által mindhárom jelentős középkori rovásírásos emlékünket.

Még egyszer leírom, sem Dr. Hosszú Gábor, aki a kódkiosztást megalkotta, sem az Egyház nevének átírója, aki csak egy sajátos elvet követett, ELŐRE NEM TUDHATTA, hogy közös munkájukban ennyi véletlenszerűség fog egyszerre megjelenni. Pedig az igazi meglepetések még ezután következnek.

1./ Az egyiptomi írásokban az első helyen álló szót, főleg, ha azok nevek (pl. Kleopatra) voltak, bekeretezték és „capita dictionum”-nak, a mondat fejének nevezték.

A magyar ABC-ben található, fentebb is tárgyalt hieroglif jeleket, melyek mind alakra, mind betűjelentésükben nagy hasonlóságot mutatnak azok egyiptomi (pl. HPR a szkarabeusz jele) megfelelőjével, a székelyek is „capita dictionum”-nak, a szavak fejének nevezték. Pedig ekkor még legalább kétszáz évre voltunk az első egyiptomi írások felfedezésétől.

Így lett tehát a honvisszaszerző hős ÁRPÁD nagyfejedelem neve, egy „mondat feje”-ként, tisztán „szavak fejéből” összeállt jelsor, melynek közepén képletesen ott tündököl a Felkelő Nap!

2./ Vizsgáljuk meg ezután egyenként az ÁRPÁD név betűinek jelentését!- Az „Á” jelentése: aNT vagy eNT, de ejthető TeN-nek is. Forrai Sándor nagyszerű megfejtése óta (…köszönjük Ten-nek…) tudjuk, hogy a kifejezést őseink használták önállóan is, Isten értelemben. Az egyiptomiak is „Felkelő Nap(isten)” (szerintem TNa = Turul Napisten, mivel egyszerűsített alakja tökéletes keresztforma) értelmet tulajdonítottak neki.

- Az „R” jelentése a TPRu, mely leginkább hasonlít a szkarabeusz bogárhoz, szintén Istenként tisztelt, a Nap útját jelképező (a galacsin révén) állat volt az egyiptomiaknál.- A „P” betű NAP jelentését már tisztáztuk. Megjegyzem még, hogy előbbiekkel ellentétben ez tisztán székely (magyar) értelmezés, és maga a jel nem hieroglifa, „csak” capita dictionum.

- A második „Á” után jön még a „D” betű, mely azon túl, hogy ABC-nk nagy rejtélye, szerintem éppen a TPRu + US jel összevonásából származtatható (erről tanulmányt is írtam a HunHír.hu portálon), tehát ŐS-Teremtő, azaz ISTEN és Világ értelemmel felruházható.

Következtetések:

- a név összes betűjének jelentése kapcsolatba hozható a Nappal és az Istennel

- pont a közepén van a többitől eltérően leginkább magyaros Nap-értelmezés

- a megfeleltetések első szava a TeN az utolsó az US, a többit keretbe foglaljaAz elmondottakat leírva, fentről lefelé összeolvasva (a latin ABC betűit balról – jobbra, a magyart fordítva) könnyen megkapjuk honvisszaszerző nagyfejedelmünk jelképes szakrális küldetésének mindenki által tudott, de ki nem mondott lényegét:

Á R P Á D
N A P
TeN …………… US
azaz
ÁRPÁD NAPISTEN

a hun-magyar nép ősvallásának megtartója, lelki békéjének őrzője és védelmezője

4./ Ezután számba vettem az első szabály („a” helyett „á”, „c” helyett „cs” stb.) alkalmazása, és a tisztán hieroglif jelek (Á, R, D, J átiratai) kiválogatása, a szövegből történő kivétele után megmaradó (42 – 23 – 13 = 6) jelek betűjelentéseit. Ezek a következők:

- ÁRPÁD-ban: a „P” jele NaP illetve N P vagy P N
- RENDJÉNEK-ben: az „É” jele EL vagy LE, illetve a „K” jele aK
- JOGALAPJA-ban: a „P” helyén lévő N P vagy P N található
- TRADICIONÁLIS-ban: nincs maradék jel
- EGYHÁZ-ban: „Y” helyett V, mely U is lehet, ill. a „H”, azonos H értelemmel

Rakjuk e jeleket egymás után: N P (P N) E L (L E) K N P (P N) U H

Hagyjuk meg a zárójeles változatokat: P N L E K P N U H

Egészítsük ki a szokásos magánhangzókkal: eP eN eL E aK aP N U H

Olvassuk el jobbról – balra: HUN aPaK EeL eNeP

Vagy kissé magyarosabban: HUN APÁK, ÉL E NÉP!

De, így is lehet: HUN APÁK ÉLŐ NÉPE!Tudjuk, hogy ezer évvel ezelőtt „szent” István tevékeny közreműködésével, a sauli kereszténység által, a dicső hun-magyar nép keresztre feszíttetett.

Tudjuk, hogy közel a feltámadás! Mert az emberiség őstörténetébe visszanyúló folyamatos létezésünkkel erre rászolgáltunk, ezt kiérdemeltük. Tudjuk, hogy lesz, mert kell, hogy legyen!

HinHir

Eltárolt hozzászólások