Minden nyelv a világon állandó változáson, fejlődésen ment és megy keresztül. Mindenkor tükrözi a történelmi, földrajzi, társadalmi - tehát a tényleges nemzeti állapotokat és sajátságokat. Teljesen lényegtelen, hogy egy szó "jövevény" vagy "idegen". Ha a társadalom széles körben befogadja, azaz nemcsak használja, hanem érti is, akkor az magyar szó. Továbbá, ha az kiállja az idők próbáját. Különösen így van ez régi szavainknál, ahol már csak nyakatekert és erőltetett nyelvtudori bűvészkedéssel lehet kimutatni hasonlóságot más nyelvek szavaival. Aminek ráadásul éppen az a legbizonytalanabb vonatkozása, hogy melyik nyelv hatott a másikra, ha egyáltalán hatott. Ez annál inkább igaz, minél régebbi "idegen" szóról beszélünk.
Sok nyelvben (angol, francia, spanyol, stb.) sokszorosan több régi idegen szó (latin) van, mint a magyarban. Mégis az angolok vagy a franciák sohasem mondják ezekre, hogy "idegen" szavak. Pedig ennek igazolása nem is igényel nyelvészi magyarázkodást, mivel ezek a nyelvek majdnem azonos formában vették át azokat a latinból, vagyis bárki megállapíthatja ezen tényt.
Az idegen szavak használatának okai a kényelmesség, a lustaság, a ködösítés, a tárgyban való jártasság, "tudás" fitogtatása, a feltünősködés, a fontoskodás. A "pontos magyar megfelelő" hiánya szinte sohasem lehet az igazi ok.
Kivétel ez alól a szaknyelv, de ott is inkább a tömörség, a lényegre való törekvés, a rövidség, a kényelem, a megszokás és a közmegegyezés miatt használnak idegen szavakat.
A következőkben bemutatom, hogy nem egy, hanem sok magyar megfelelő szót lehet találni az idegen szavakra, szavainkra.
Tekintsük a "terrort": Erőszak, önkény, önkényeskedés, kényszerítés megfélemlítés, rémületkeltés, rémisztés, rémisztgetés, rettegésben tartás, rablás, rémuralom, hatalmaskodás, basáskodás, elnyomás, zsarnokoskodás. Világosan látható, hogy nemcsak pontosabb egy magyar rokonértelmű szó használata, hanem több ismeretet is közöl. Ha valakit "terrorizálnak" nem mindegy, hogy csak ijesztgetik vagy rémisztgetik, esetleg kényszerítik valamire, netán erőszakoskodnak vele vagy rémuralmat gyakorolnak felette. "Terrorista": emberrabló, túszejtő, légikalóz, gépeltérítő, gépkocsirabló, vonatrabló, túszszedő, rablógyilkos, kalóz, ámokfutó, fegyveres kényszerítő vagy zsaroló stb. Nyilvánvaló, hogy a "terrorista" szó használata sem indokolt!
Mi a helyzet a "hisztériával"? Érzékenykedés, ingerlékenység, ingerültség, fegyelmezetlenség, idegesség, ideg-borzolás, idegfeszítés, idegrángás, idegrángatás, idegtépés, idegroham, kitörés, toporzékolás, tombolás, őrjöngés. A "hisztérikus nevetés" lehet pl. ideges nevetés, idegtépő visítás, kitörő nyerítés, stb.
Nézzük a "retorikát"! Szónoklat, szólás, ékesszólás, szónokiasság, bőbeszédűség, hangzatos-ság, fellengzősség, fellengősség. A "retorikai kérdés" pedig inkább szónoki, szónokias, hang-zatos, fellengzős kérdés.
"Garancia": jótállás, szavatosság, biztosíték, biztosítás, kezesség, zálog.
"Garanciális": jótállási, szavatossági, biztosítéki, biztosító, biztosítási, kezes, kezességi.
Milyen "devianciára" gondoljunk? "Deviancia": Eltérés, eltérülés, letérés, elferdülés, elválto-zás, elhajlás, eltévelyedés, természetellenesség, betegség, sérültség, szabálytalanság, szabály-szerűtlenség, mértéktelenség, rendetlenség, rendezetlenség, szokatlanság, szabadosság, esztelenség, beszámíthatatlanság.
"A kábítószerezés devianciája". A kábítószerezés, az egy eltévelyedés ("deviancia"), a kábítószeres pedig egy ferdehajlamú, beteg, sérült ("deviáns") ember! De üsse kő, ha valaki eltér a szabályos, rendes, szokványos, szokásos, megszokott, bevett, elfogadott ("normális"?) kábítószerezéstől az már valóban a "kábítószerezés devianciájának" számít. Azaz mértéktelenül, esztelenül, szabadosan, beszámíthatatlanul kábítószerezik!
Nem lehetünk magyarul "depressziósak"? "Depresszió": levertség, nyomottság, komorság, búskomorság, roskadtság, csüggedtség,, lehangoltság,, elszontyolodottság. "Depressziós":levert, nyomott, komor, búskomor, (magába) roskadt, csüggedt, lehangolt, elszontyolodott. A depressziónál még az is jobb, ha teljesen magam alatt vagyok, mert ez legalább egy jó hangulatú alapállás, és reménykeltő, hogy képes leszek magamat a hajamnál fogva kihúzni a gödörből!
Nincs "koncepciónk"? "Koncepció": felfogás, felfogásmód, alapállás, nézőpont, nézet, meglátás, elgondolás, gondolat, elképzelés, ötlet, eszme, alapeszme, fogantatás, fogamzás. Ha valaki nem "koncepciózus", akkor több eset lehetséges. Vagy hibás az alapállása, vagy hamis a nézőpontja, vagy nincs egy ép elgondolása sem, vagy kifogyott a jó ötletekből, nincs egy jó gondolata, de az is lehet, hogy meg sem fogamzott benne semmi, vagy a tőle fogant eszme nem ér egy fabatkát sem. A "koncepció"-nak nem rokonértelmű szava a "fogalom"! A "fogalom" közeli rokonai (a rokonsági fok szerint csökkenő sorrendben): megfogalmazás, fogalmazvány, körülírás, kifejtés, meghatározás, definíció.
"Primitív": kezdeti, eredeti, ősi, ősállapotú, egyszerű, egyszerűsített; később hozzátapadt jelentések: kezdetleges, elmaradott, fejletlen, együgyű, ostoba) Itt is van választék, nem szorulunk lépten-nyomon a "primitív"-re.
"Monetáris": Pénz-, pénzügyi, pénzügyes, kincstári, tőke-, tőkés, tőkeüzlet, tőkepiac. Itt is jobb ha tudjuk, hogy pontosan milyen "monetáris" műveletről van szó. "Monetáris politika": pénzügy, pénzügyi vezetés (irányzat), pénzügyi alapelvek (irányelvek), pénzügyi irányítás (vezérlés), kincstári ügyek, pénzpiaci szabályozás, pénzügyi igazgatás, stb.
Vegyük szemügyre a sokat emlegetett "project" (prodzsekt) szót. Ez angol szó. Jelentései: terv, tervezet, tervrajz, műszaki terv; tervez, kitervel, tervbevesz, tervet készít, terveket sző, fondorkodik. Az amerikai angolban a tervezéstől a megvalósításig terjedő folyamatot is jelenti.
Először is, több magyar megfelelője van: terv, tervezet, tervrajz, ajánlat, javaslat, elképzelés, elgondolás; beruházás, létesítmény, mű, művek. Másodszor, a legritkább esetben beszélünk a teljes műről. Az esetek döntő többségében valamelyik része, eleme vagy valamilyen állapota képezi beszédünk, írásunk tárgyát. A tervező az elképzelésekről, tervekről, a kivitelező az épülő műről, az üzemeltető az üzemről, termékekről beszél stb. Tehát akkor beszélünk "pontosan", ha választékosak vagyunk, azaz a helyénvaló szót választjuk a sok lehetségesből. Harmadszor, ha ennek ellenére nehezünkre esik létesítményt, művet, beruházást stb. mondanunk, akkor inkább használjuk a latin projektum szót. Ugyanis egyrészt, ez megfelel a magyar kiejtésnek, azaz ugyanúgy kell kiejteni, ahogy le van írva. Másrészt az angol "project" szó éppen ebből származik.
Az égvilágon semmi sem indokolja, hogy a latinból egy másik nyelv közvetítésével vegyünk át valamit. Ráadásul a projektum szó része nyelvünknek! Sőt - az utóbbi 20-30 évet leszámítva - széles szakmai körökben gyakran használt szó volt. Elrettentő példaként, műszaki iratokon, feljegyzéseken láttam: Földrengésvédelmi projekt. Nem project, nem projektum, hanem egy öszvér "projekt"! Megfelelő kifejezések: Földrengésvédelmi osztály vagy csoport vagy mérnökség vagy felügyelet vagy alap, stb. "Project Manager": Létesítmény Főmérnök, Beruházásvezető, Projektum Igazgató, Vezértervező, Vezérkivitelező, Termelési Osztályvezető, Termékfőmérnök, Termékmérnök,...Ügyvezető ..,...Ügyvivő..., stb. [Szerk.: további ötletek: Bevezetési szakértő, Megvalósítás-felelős]
Az istálló szót alkalmazni az autóversenyben használatos versenyistálló értelemben egyáltalán nem nevetséges. Példa erre az angolban a "stable". Jelentései: istálló (főleg lovaknak), szín (járműveknek), pajta (szénának),gárda (munkatársakból, szaktársakból, szakmabeliekből, kollégákból stb. álló (társaság).
Nyilvánvaló, hogy az angolban is csak a mondatból, a szövegkörnyezetből derül ki, hogy éppen melyik jelentéséről van szó. Másrészt az angol nemcsak lovakra, marhákra, tehenekre, szénára, autókra használja, hanem emberekre is. Olyannyira, hogy a "stable-companion" = istállótárs, kolléga, társ (hivatalban, vállalkozásban, iskolában) kifejezést sem érzi nevetségesnek, nem is szégyenli, sőt gyakran használja. Pl. így: "Tudod, istállótársak voltunk a Harvard-on!" Ráadásul, a versenyautók tekintetében az istálló kifejezőbb, mint a kocsiszín vagy a gépkocsitároló vagy a garázs. Egyébként a köznyelv képzettársítások révén fogadja el, érzi meg (tudat alatt) ezt: istálló-lóistálló-lóver-seny-lóerő-stb. (az angolban is!) Ha választékosak akarunk lenni, még több lehetőségünk is van: Honda-csapat, Ferrari-gárda, vagy ha kifejezetten az emberekre akarunk utalni, Benetton-legénység, vagy ha nagyon sport-szerűtlenek voltak, rossz fát tettek a tűzre, McLaren-banda, de ez bizalmasan, tréfásan dicsérő is lehet: a McLaren egy bombajóbanda, vagy a Renault-társaság nagyon együtt volt, vagy a Porsche-együttes mesterfokon muzsikált stb.
A kihívással nincs különösebb gond! A nagyobb baj az, ha mindig csak ezt használjuk! Ugyanis a kihív alapszónak van olyan jelentése, hogy kihív versenyre, párbajra, harcra, küzdelemre, értelmes feladat elvégzésére, a porondra, a küzdőtérre stb., "Ez a feladat egy komoly kihívást jelent számomra". Ebben csak annyi az érdekes, hogy rejtve marad a "kihívó". Az élet?, az emberek? a főnököm? a családom? a saját magam? Továbbá az, hogy mindenki ezt szajkózza! A kihív ezen értelmének rokonai: felhív, (meg)indít, buzdít, serkent, sarkall, tüzel, izgat, csábít, ingerel, ösztönöz, ösztökél, pályázik, kelt, szembeszáll, szembenéz, eléáll, vágyik, keres. Néhány példa: Ez a feladat nagy érdeklődést keltett bennem. Erősen vágyok arra, hogy ezt megcsináljam. Feltétlenül pályázok erre a munkára. Szembenézek minden nehézséggel. Állok elébe! Ez a tevékenység csábító számomra. A probléma nagyon izgat engem! Ez nagyon megindította a fantáziámat. Minden(ki) arra ösztönöz (serkent, buzdít, tüzel), hogy belevágjak a dologba. Keresem a nagy erőpróbákat. Az ilyen feladat engem mindig megtalál (vagy felkeres). Megfelelek a kihívásnak. Csattanós választ adok a felhívásra. Ez nekem felhívás a keringőre, a munkára, stb.
Az angol "menu" (menju) is eredetileg: étlap, étrend, menü. Az angol később kiterjesztette az értelmét. Miért ne tehetnénk mi is ugyanezt? Egyébként nem szorulunk rá, hogy ezt tegyük! Ugyanis vannak más lehetőségeink is: készlet, választék, választás, lehetőség(ek).
Nemcsak az Ön, Önök személyes névmások használatával van baj, hanem mindegyikkel!: "Mi úgy gondoljuk... Én azt hiszem... Ti azt mondjátok... Te mit akarsz?" stb. Ezek - különösen az én, te, mi, ti személyes névmások esetén - angolszász beütések, behatások. Helyesen: Úgy gondoljuk... Azt hiszem... Azt mondjátok... Mit akarsz?
Tehát az emberek közötti beszélgetés, érintkezés, eszmecsere, társalgás, csevegés, párbeszéd, tárgyalás, tere-fere, dumcsizás, szóváltás és szót váltás ("kommunikáció"?) vagy érzések, benyomások, pletykák, szóbeszéd, tapasztalatok, vélemények, közlemények, ismeretek és tudás ("információ"?) közlése, közzététele, kibeszélése, kinyilvánítása, napvilágra hozatala, köztudomásra hozása, kihirdetése és nyilvánossá tétele* ("publikálása"?) szempontjából az a fontos, hogy az megfelelő, helyénvaló, árnyalt, választékos és lényegre törő legyen!
(*Lásd még: nyilvánosságra hoz, megjelentet, világgá kürtöl, szétkürtöl, tudat(ja), tudtára ad, tájékoztat, nagydobra ver, stb.)
Szaknyelvek
Az élettan, élettudomány ("biológia") szakterületről. Először szó szerint idézem, majd "lefordítom" magyarra:
"A tRNS közvetítette szuppressziót egy olyan nonszensz mutációnál bizonyították be először, amely az R17-fág köpenyfehérjének szintézisét akadályozza meg. Amikor ezt a nonszensz kodont tartalmazó mutáns RNS-t használták in vitro kísérletben, köpenyfehérje nem termelődött, hacsak nem adtak tisztított tRNS-t is a rendszerhez a megfelelő szuppresszor törzsből."
Magyarul: A tRNS közvetítette gátlást egy olyan értelmetlen génváltozásnál bizonyították be először, amely az R17 baktériumölő köpenyfehérjének felépítését akadályozza meg. Amikor ezt az értelmetlen aminosavcsoportot tartalmazó, génváltozást hordozó RNS-t használták lombik kísérletben, akkor köpenyfehérje nem termelődött, hacsak nem adtak tisztított tRNS-t is a rendszerhez a megfelelő gátló törzsből.
A még benne maradt idegen szavak egyrészt nem teljesen idegenek, másrészt közmegegyezés alapján jöttek létre, továbbá a nyelv befogadta azokat:
tRNS= transzport RiboNukleinSav = szállító RiboMagSav = szRMS is lehetett volna az elnevezés ill. rövidítés. A tRNS latin-görög-magyar elemekből felépített kifejezés inkább tekinthető közmegegyezéses kifejezésnek, mint idegen kifejezésnek.
gén= öröklődést hordozó nukleinsav molekula. Ezt görög elemből (-gen, -gén képzőből) alkották. A köznyelv használja. (Pl. "Úgy látszik, a génjeimben van az erre való hajlam".) Hasonlóan a genetika (örökléstan, öröklés-tudomány), vagy genetikai (öröklési, öröklődési, keletkezési, fejlődési, származási, származtató, eredő, eredeztető) szavakat is. (De itt is genetikai rendellenesség, hajlam, betegség, tulajdonság, beütés, stb. helyett, inkább a fejlődési rendellenesség, öröklődő hajlam, öröklött vagy örökletes betegség, az ősöktől származó tulajdonságok, oldalágról eredő beütés, stb. a pontosabb kifejezések)
baktérium= egysejtű véglény, egysejtű kórokozó, bacilus, baci. Ez a görög-latin elemekből felépített szó nem-csak a szaknyelvekben, hanem már a köznyelvben is elterjedten használatos.
aminosav= aminocsoportot tartalmazó karbonsav. Ez görög-latin-magyar elemekből áll.
Még a legújabb (legfrissebb, mai, korszerű, újkeletű) mesterségekben, szakmákban, foglalkozásokban, hivatásokban, szakterületeken, tudományokban is - amelyekben természetszerűleg a legtöbb idegen ill. mesterségesen előállított szó van - lehetséges kerülni az idegen szavakat vagy lehet alkotni új magyar szavakat, ki-fejezéseket. Tulajdonképpen akkor keletkezik zavar, félreértés, homály, ha a szaknyelvek szavait a köznapi beszédben (újságok, rádió, TV) használják. A szaknyelvekben ritkábban okoznak félreértéseket, ugyanis ott azok bevettek, jól értelmezettek, pontosan meghatározott jelentéssel bírnak. Ezért, ha valaki a széles nyilvánossághoz szól - még akkor is, ha szakemberről van szó - és azt akarja, hogy mindenki megértse és elfogadja a mondandóját, jól tesz,i ha nem használ idegen szavakat. Számos olyan szakterület van, ahol rendkívül sok, igen szemléletes magyar szót alkotnak és alkalmaznak. (Pl. építészet, orvostudományok, mérnöki tudományok). Ez az út nyitva áll a köznyelv használói előtt is!
Végezetül leszögezzük, nemcsak néhány nyelvben vannak szokások, hagyományok, közmegegyezések, megállapodások, játékszabályok, viselkedési szabályok, közkeletű és bevett dolgok ("konvenciók"?), hanem minden nyelvben. Továbbá minden nyelv más és más. Éppen ez benne a szép és az érdekes! Unalmas lenne a világ, ha a nyelvek túlságosan hasonlítanának egymásra, vagy ha - ne adja az Isten! - minden nép egy nyelvet beszélne!
Forrás: Budaházi Judit
Hozzászólás
Molnos Angélától a "Magyarítő könyvecskét" ajánlanám mindenki figyelmébe: fox.klte.hu/~keresofi/mke/mke.html
S még ezt is: www.leventevezer.extra.hu/Molnos.doc
Üdvözlettel: Gádor László