Húsvét Nagyszombatja, a feltámadás ünnepe, vérfürdőt és gyászt hozott a tárkányiaknak.
A Székely hadosztály visszavonulása után az előretörő román csapatok, főleg a katonaruhába öltözött civilek, szomszéd román falvakból pogromot, mészárlást rendeztek.
Különös kegyetlenséggel ölték meg a magyarokat.(Képre kattintva megnézhető a film)
"A film 91 embernek állít emléket
Azt gondolom, azért is példaértékű ez a film, mert megmutatja azt, hogy nagyon sok év elteltével egy ilyen tragédiából is egy közösség fel tudott állni, újra tudott épülni, és még mindig meg tudta tartani a magyarságát - hallhattuk Vojtkó Ferencet.
1919 tavaszán Köröstárkánynál a túlerőben lévő román csapatok ellen a magyar csapatokat és a Székely Hadosztályt támogatva a helyiek is harcoltak. Amikor a magyar és székely katonák kénytelenek voltak visszavonulni, a bevonuló bosszúszomjas román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendeztek Köröstárkányban és a szomszédos Kisnyégerfalván, 91 embert mészároltak le, nem csupán férfiakat, hanem nőket, gyerekeket és időseket is.
A gyilkosságokra évtizedekig nem emlékezhettek sem a tárkányiak, sem a nyégerfalviak. Sőt, a Ceausescu-időkben a hatalom képviselői mindent elkövettek, hogy a gyilkosságok emlékét is eltüntessék. A családi krónikákat azonban nem lehetett elpusztítani. A helybeliek 1999 augusztusában leplezték le azt az emlékművet, amelyet az öldöklésben elhunyt köröstárkányiak tiszteletére emeltek."
Rendhagyó történelemórát tartottak a Debrecen Televízió filmjével – videóval
Rendhagyó történelemórát tartottak a Szent József Gimnáziumban szerda délután. A diákok és a tanárok A köröstárkányi mészárlás című dokumentumfilmet nézték meg, ami az 1919 áprilisában lezajlott, csaknem száz halálos áldozatot követelő vérengzést dolgozta fel. A filmet a Debrecen Televízió és a Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány közösen készítette.
Azt gondolom, azért is példaértékű ez a film, mert megmutatja azt, hogy nagyon sok év elteltével egy ilyen tragédiából is egy közösség fel tudott állni, újra tudott épülni, és még mindig meg tudta tartani a magyarságát – hallhattuk Vojtkó Ferencet.
1919 tavaszán Köröstárkánynál a túlerőben lévő román csapatok ellen a magyar csapatokat és a Székely Hadosztályt támogatva a helyiek is harcoltak. Amikor a magyar és székely katonák kénytelenek voltak visszavonulni, a bevonuló bosszúszomjas román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendeztek Köröstárkányban és a szomszédos Kisnyégerfalván, 91 embert mészároltak le, nem csupán férfiakat, hanem nőket, gyerekeket és időseket is.
A gyilkosságokra évtizedekig nem emlékezhettek sem a tárkányiak, sem a nyégerfalviak. Sőt, a Ceausescu-időkben a hatalom képviselői mindent elkövettek, hogy a gyilkosságok emlékét is eltüntessék. A családi krónikákat azonban nem lehetett elpusztítani. A helybeliek 1999 augusztusában leplezték le azt az emlékművet, amelyet az öldöklésben elhunyt köröstárkányiak tiszteletére emeltek.
Keményfi Róbert néprajzkutató szerint nagyon sok hasonló, felkutatásra váró történet van még a Kárpát-medencében, amelyeket be kell emelni a köztudatba.
- Azért tartom fontosnak, hogy a határon túli magyarok területét is kutassuk – amelyre tulajdonképpen a trianoni döntés után, a rendszerváltozásig nem nagyon volt lehetőség -, hogy megismerjük, föltárjuk ezeknek az elcsatolt részeknek a múltját, és a nemzeti emlékezet része legyen – hangoztatta Keményfi Róbert.
A diákok némán nézték végig a dokumentumfilmet, megdöbbentették őket a látottak, sokan most ismerték meg a köröstárkányi mészárlás megdöbbentő történetét.
A köröstárkányi mészárlás című alkotás, amit a Debrecen Televízió és a Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány közösen készített, nemrég komoly sikert ért el, a Savaria Filmszemlén ugyanis különdíjat kapott a dokumentumfilmek kategóriájában. Ugyanezen a szemlén a DTV egy másik filmje, a Kossuth papja a kisjátékfilmek kategóriájának győztese lett. Ez utóbbi film múlt szombaton, a Zalaegerszegi Televízió által szervezett X+1. Göcsej Filmszemle díjkiosztó gáláján elnyerte a szemle fődíját, melyet a 2013-ban elhunyt, Zalaegerszegen született Szalay Annamáriáról, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács néhai elnökéről neveztek el. A Göcsej Filmszemlén a DTV egy másik filmjét is díjazták. Az Isten embere című dokumentumfilm-sorozat – a Mindszenty József bíboros nagy hatású észak-amerikai útjairól készített három részes alkotás – a rendező Zalaegerszegi Televízió különdíját kapta meg.
Mindhárom filmet a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Programjának támogatásával készítette el a Debrecen Televízió.
Dehir – Rendhagyó történelemóra a DTV filmjével
Forrás: Délhir
Beküldte: Ballán Mária
A köröstárkányi tömeggyilkosság
1919. április 19-én, nagyszombaton történt. Az emberek már a húsvéti ünnepekre készülődtek és ők lettek az áldozati bárányok… A bűnük az volt, hogy magyarnak születtek. Hogy ott éltek őseik földjén…
Aztán valahogy az egész kimaradt a történelemkönyvekből. Odaát, Erdélyben szinte az események másnapján elkezdődött az elhallgatás, nálunk csak a II. világháború után. De akkor aztán nagyon…
Zavaros idők voltak azok. 1919 áprilisára Bihar vármegyébe is beköszöntött a „történelmi átrendeződés”, a „területi kiegészülés”, ahogy ezt elegánsan emlegetik Romániában. Amely aztán Trianonban érte el csúcsait. A román megszálló csapatok ebben az időben foglalták el sorra Erdély nagyvárosait és alig akadt erő, mely felvette velük a harcot. A Székely hadosztály ilyen volt.
A Köröstárkány környéki harcokról így ír Koréh Endre tábori lelkész Erdélyért – A székely hadosztály és dandár története 1918–1919 című könyvében:
„A harcot a nagyváradi honvéd hadapródiskola 17-18 éves tiszti növendékei, III–IV. évfolyambeli derék fiúk vették fel. A hadapródok halálmegvetéssel, elszánt kitartással harcoltak az oláh túlerő ellen… A magyar erő a túlnyomó oláh elől lassan vonult vissza Köröstárkányig, ahol újra felvette a harcot.
[…]
Április 18-án, nagypénteken elkeseredett harc folyt. A székelyek géppuskái oldalba kapták az oláhokat, s a tüzérségük is kitartott a végsőkig… E küzdelemben Köröstárkány népe példátlan hősiességgel vett részt. Férfiak, asszonyok vállvetve harcoltak a székely rajvonalban a magyar szabadságért… Másnap békés szándékot színlelve közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Ez alatt Szakota, volt kristyóri jegyző géppuskákat rejtett el a szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Percek alatt halomra lőtték a fegyvertelen lakosságot.”
Azon a napon Köröstárkányban és a szomszédos Kisnyégerfalván a betörő román reguláris csapatokat követő félkatonai egységek összesen 108 – a tévedések elkerülése végett: száznyolc – embert, civilt mészároltak le, különös kegyetlenséggel. A „hogyanról” nem írok, mert nem akarok tizennyolcas karikát a blogra. A „miértről” meg csak annyit: mert magyarok voltak. Vojtkó Ferenc A köröstárkányi mészárlás című díjnyertes dokumentumfilmjében hangzik el a mondat az egyik – román katonát játszó szereplő – szájából:
„Köröstárkányiak! Vége a magyar világnak!”
91 ember számára a világnak is vége volt. Odaát, Kisnyégerfalván 17 estek áldozatul. 16 évestől nyolcvan évet élt idős emberig – széles volt az áldozatok skálája. 204 magyar gyermek maradt árván a fekete nap után.
És a borzalom nem ért véget. Három napi szabadrablás következett, amelyben több környékbeli román falu lakossága is lelkesen részt vett.
Egy szemtanú, Gyulai Ferenc így emlékezett erre:
„– Úgy hittük, hogy barátságban élünk. Hányan szolgáltak közülük nálunk! Fejszével köszönték meg a kenyerünket! A magyar vörösök idejében nem volt semmi baj, 1919-ben. Utánuk bejöttek a román katonák. Ők se csináltak semmit. Továbbmentek. Másnap azonban, szombat reggel volt, megtelt Tárkány a szomszédos román falvak népével. Mit akarnak tőlünk? – kérdezte tőlük nagyapám, a bíró, aki jól tudott románul is. Nem feleltek. Karjukon fejsze, vállukon puska. Kést is láttam a román legények kezében. Egyiket ismertem is látásból. Kezdték kikergetni házaikból az embereket… Mindenki félt, mindenki ment, oda, ahová parancsolták. A templom elé terelték a tárkányi népet. Volt, aki el sem érkezett a templomig. Megszólaltak a puskák. Lőttek mindenkire. Azt kiabálták, hogy az egész Tárkányt kiirtják. Nem tűrik tovább ezt a magyar fészket!…
[…]
Azóta a tárkányiak ereje felköltözött a temetődombra. Azóta olyan gyávák vagyunk, mint a riadt bárányok. Fáj valami, bosszant, mondanánk ezt vagy azt, mert érezzük, hogy igazunk van, de felnézünk a dombra, és belénk szakad a szó.” (Beke György – Itt egymásra találnak az emberek; riportkönyv)
A gyalázatos gyilkosságokról nem, hogy beszélni nem volt szabad, de a kommunista időkben odáig mentek a román hatóságok, hogy levakartatták a temető sírköveiről a dátumot, nehogy feltűnjön valakinek a sok azonos dátum…
Csak 1999-re jött el az az idő, mikor az áldozatok utódai emlékművet állíthattak. A „magyar siratófalat”, ahogy arrafelé nevezik…
Források: Nagy József Barna: Köröstárkány és a Székely Hadosztály tragédiája; Szakács Árpád – Vincze Gábor: Magyarirtás Köröstárkányban 1919 tavaszán; Tortenelemportal.hu; Wikipédia;
Borítókép: Az 1919. április 19-i mészárlás, az első, illetve a második világháború áldozatainak emlékműve Köröstárkányban
Cabe Ferrant, Hungary First