A budapesti kir. ügyészség adatai alapján.

Egy hónappal a proletárdiktatúra kikiáltása után, 1919 április 23-ára hajló éjjel Cserny József, a róla elnevezett és a Batthyány-palotában állomásozó terrorcsapat parancsnoka jegyzéket adott át a mellé beosztott Lázár Andor Endre és Mészáros Sándor terroristáknak, valamint Sáska Jakab politikai nyomozónak, hogy az azon szereplő egyéneket, mint túszokat szedjék össze, és még az éj folyamán állítsák őket forradalmi törvényszék elé.

A jegyzéken a következők szerepeltek: gróf Sztáray Sándor, gróf Széchényi Emil, továbbá Madarassy Gábor, id. Hollán Sándor, ifj. Hollán Sándor volt államtitkárok, Karátson Lajos és Payr Vilmos volt honvédelmi államtitkárok, Szlavek Ferenc kúriai tanácselnök.

Cserny maga említette, hogy amikor ő a jegyzéket kézbesítés végett megkapta, nem titkolta el afölötti örömét, hogy ilyen jó fogást bíztak reá. Sáska előadta, hogy Cserny, amikor a névsort felolvasta, olyan nyilatkozatot tett a terroristák előtt, amelyből határozottan érezhető volt, hogy a túszokat nem kell okvetlenül forradalmi törvényszék elé állítani, hanem útközben néhányat "haza kell küldeni". Erre a terroristák egyes túszok kivégzését maguk között letárgyalták.

A kiválasztott terroristák a megbízás értelmében útnak indultak. Amikor a Hollán-lakás elé értek, Lázár Andor Endre e szavakkal szállott le a teherautóról:
– Ez a csirkefogó az, aki egy felmentési kérvényemet elutasította!

Az illető háznak házmestere, Karsai József és ennek neje, akik nagyon kommunista érzelműek voltak s akik többször fenyegették már feljelentésekkel a "burzsuj" Hollánokat, készséggel engedték útjukra a terroristákat.

Mivel a két államtitkár lakása a zörgetésre nem nyílt meg azonnal, az ajtót Lázár fegyverével befeszítette, s a társaság a szobába benyomulva, az alvó Hollánokat az ágyból kizavarta s a hiányosan felöltözött két úriembert a gépkocsihoz kergetvén, arra feldobálta.

A terroristák a jegyzéken föltüntetettek közül még csak Szlávok Ferencet és Karátson Lajost találták otthon. Ezeket is elfogván, az autó áldozataikkal útnak indult a Lánchíd felé.

A terrorfiúk káromkodtak, hogy csak ilyen hiányos eredményt értek el; azt hangoztatták, hogy így nem mernek Cserny-hez visszamenni, és kijelentették, hogy kárpótlásul a túszok közül néhányat "haza fognak küldeni". Először Szlavek Ferencet akarták megölni, de ez a testileg gyenge férfi részint az izgalmak következtében, részint pedig azért, mivel a lakásába való behatoláskor a terroristák úgy arculverték, hogy összeesett, eszméletlenül feküdvén a gépkocsi fenekén, nem bántották. Ellenben a két Hollánt Lázár és Mészáros a Lánchíd budai hídfőnél leszállították az autóról. Velük leszállott a kocsiról Sáska nyomozó is. A gépkocsit tovább küldötték azzal a paranccsal, hogy várjon reájuk a pesti hídfőnél.

Ezután a két megnevezett terrorista a két államtitkárt előbb a Lánchíd alá, a Dunapartra kísérte, ahol arccal a folyam felé állították őket s arról beszéltek, hogy miként kellene kivégzésüket végrehajtani. Amikor azután áldozataikat testileg és lelkileg teljesen meggyötörték, akkor a lépcsőn fölkergették őket a hídra és útnak indultak Pest felé. Amint a híd első kőpillérét elérték, a vadállatok, akiket Sáska nyomozó többször igyekezett tettükről lebeszélni, megállították a két szerencsétlen urat, s őket a híd korlátjához, arccal a víz felé fordították. Lázár Andor Endre az ifj. Hollán Sándor, Mészáros Sándor pedig az idősb Hollán háta mögé állott. Itt egy ideig arról tárgyaltak, hogy a gyilkosságot Frommer-féle vagy katonai szolgálati pisztolyokkal hajtsák-e végre, majd Lázár ifj. Hollán Sándort egészen közelről hátulról fejbe lőtte. Ekkor Mészáros is lőtt. Első lövésekor a töltény nem sült el, mire a tüzelést megismételvén, szintén fejbe lőtte a maga áldozatát.

A két szerencsétlen derék férfi azonnal összeesett, mire a vadállatok anélkül, hogy őket megvizsgálták volna, a Dunába dobták őket s mint akik dolgukat jól végezték, nyugodtan felültek a teherautóra. Szlaveket és Karátson Lajost átadták a forradalmi törvényszéknek, Csernynek pedig azt jelentették a terroristák, hogy a két Hollánt "lestoppolták". Cserny nagyon meg volt elégedve velük és cigarettával kínálta meg őket.

A gaztettet követő reggel a közönség még ott találta a nagy vértócsát a Lánchíd gyalogjáróján és oszlopán, valamint korlátján. A nyomozás megindult, de amikor kiderült, hogy a vérnyomok honnan származnak, az eljárást nyomban abbahagyták.

Cserny és Mészáros Sándor, akiknek több gyilkosság is terhelte lelkét, az akasztófán fejezték be életüket, Karsai, Karsainé, továbbá Katona Sándor és Kovács Ferenc pedig, akiknek szintén részük volt a gaztett elkövetésében, börtönbüntetést kaptak.

A két áldozat emlékének kegyeletes megörökítésére barátai 1919 novemberben díszes fehér márványtáblát helyeztek a Lánchíd Buda felőli pilléreinek falába, a következő felirattal:

"E helyen szenvedtek vértanúhalált a rémuralom alatt 1919 április 22-én kislődi Hollón Sándor ny. államtitkár és fia, dr. Hollán Sándor államtitkár, a Szent-István-rend vitézei. Nemes egyéniségük, munkás életük, borzalmas végzetük emlékét kegyelettel őrzik tisztviselőik, kartársaik és minden jó magyar."

SZERKESZTETTE: OLYSÓI GABÁNYI JÁNOS )
Forrás: szebbjovo.hu