Létezik egy egész Eurázsián átívelő hatalmas terület, amely ősidők óta, egész a mai napig, szkíta-hun rokonnépeink hazája. Ez a terület a Kárpát-medencétől a Csendes Óceánig terjed.

← Aranyszarvas, ősi jelképünk – A szkíta-hun stílus XXI. századi, kortárs megjelenése. Aranyozott bronz. (Kovács Imre Barna alkotása)

Ősidőkbe visszanyúló eurázsiai szkíta-magyar hagyományunkban eleink évezredeken keresztül felhalmozott bölcsességet hagytak ránk. E hagyomány, melynek életet adó gerince a belső utazás, ma is él, és ma is teljes. Természeténél fogva nem-dogmatikus, így alapjában különbözik a mai Nyugaton uralkodó dogmatikus filozófiai, vallási és tudományos szemléleti rendszerektől. Tanításai és gyakorlatai tartalmaznak minden szükséges útmutatást a teljesség megtapasztalásához elvezető belső utazástól a megvilágosult társadalom felépítéséhez szükséges minden tudni- és tennivalóig. Az élet minden területét érintik, a lelki-szellemi kultúra felépítésétől és ápolásától a megvilágosult rendnek a társadalomban és a külső környezetben való megteremtéséig.

E nem-dogmatikus Belső Ösvényen alapuló szkíta-magyar szellemiség alapvető meghatározó hatást gyakorol beláthatatlan idők óta az egész kontinensre, sőt az egész világra. E szellemiség ma is elevenen él, és napjainkban újra felmérhetetlen, mélységes megtermékenyítő befolyást fejt ki egész világunkra, felszabadító, friss fuvallatot hozva huszonegyedik századunkba, ahol sokan megcsömörlöttünk az uralkodó dogmatikus filozófiai, vallási és tudományos rendszerektől, valamint az ezekből sarjadó intoleranciától és erőszaktól.

A szkíta-magyar szellemiség ma is élő jelképe / (Kovács Imre Barna műve) →

A szkíta és magyar kultúra Kőrösi Csoma Sándor Központjában az Eurázsiában történelem előtti korok óta megjelenő megvilágosult mesterek által tanított Belső Ösvény alapjainak tömör bemutatása mellett, e szent hagyomány Közép- és Belső-Ázsia szkíta-hun népei történelmében játszott meghatározó, ám hazánkban egyelőre kevéssé ismert szerepéről láthatunk kiállítást. Emellett betekintést nyerünk abba is, hogy a hatalmas szkíta-hun népek milyen alapvető meghatározó szerepet játszottak annak a fennkölt szellemiségnek, gyakorlatnak és műveltségnek a kialakításában és elterjesztésében az egész világon, amely a Földünkön ősidők óta megjelent megvilágosult mesterek példája és tanítása nyomán kialakult.

A szkíta és magyar kultúra Kőrösi Csoma Sándor Központjában megépítjük az Ősök Oltárát, szkíta-magyar hagyományunk nagy megvilágosult bölcseinek tiszteletére. A Központ emellett kiállításoknak ad otthont e témában, és a szkíta-magyar szellemiség gyümölcsöztetésére irányuló munkának lesz nemzetközi szellemi központja. E cél megvalósításának érdekében nemzetközi konferenciákat szándékozunk rendezni, valamint létrehozni az együttműködés különböző formáit a szkíta-magyar örökség mai hordozói és kutatói között.

Eurázsia nagyobb részének a kultúrája nem igazán a vallásokra épül, mint ahogy azt az európai ember hiszi. A vallások irányában a legteljesebb tolerancia érvényesül, mivel az ázsiai emberek számára első helyen nem a vallás a lényeg, hanem az ősök tiszteletére és az általuk közvetített szellemi és erkölcsi értékekre alapuló önazonosság, mint a jelenben és jövőben folytatott tevékenység alapja. Ez nem csak a múltat jelenti, és a múlthoz való kapcsolódást, hanem meghatározza a jövőt és a jövő irányait is. A hozzáértő szemlélő még Ázsia nagy vallásaiban is felfedezi azt a gyakran meg sem nevezett vonást, hogy a nagyobb vallások teológiája és szertartásai alatt az emberek sokszor saját őseiknek tiszteletét és azok tudásának átadását gyakorolják, így egy adott nagy világvallás, amely az ezek fölötti szinten meghatározó, igazából nem más, mint egy felépítmény azon, ami sok-sok ezer éve már létezik és gyakorlatban van.

A magyar hagyománnyal, amely erősen kötődik a nagy eurázsiai hagyományokhoz, ugyanez a helyzet. Szent hagyományaink az ősök tiszteletére mennek vissza, beleértve magának a magyar népnek az eredetét is. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen tág és toleráns rendszert felekezeti módon bemutatni, vagy akár megérteni nem lehet. Ezért mi egy nem-felekezeti megközelítést és egy teljes spirituális nyitottságot alkalmazunk a kultúrák és az életstílusok megértéséhez. Kőrösi Csoma Sándor, a Nyugati Világ Magyar Bódhiszattvája mutat példát munkánkhoz. Ő a magyarság gyökereit kutatva jutott el a belső ösvény tanaihoz, és vált azok gyakorlójává, valamint lényegi megvalósítójává.

     A Központ a nyitott párbeszédek és közös nevezőre találások, valamint a kölcsönös megértés színhelye lesz. Elfogadjuk a különbözőségeket, és egyetértünk azzal, illetve elfogadjuk azt, hogy sokszor ugyanaz a tanítás is változhat, és más mezben jelenhet meg ma, mint ahogyan az a történelmi időkben történt. Ha valaki meg akarja tartani és alkalmazni akarja az ősi bölcsességet, akkor meg kell engednie, hogy ez a bölcsesség új formákban is megjelenhessen.
     A XXI. században élünk. A mi feladatunk az, hogy megértsük a rendelkezésünkre álló tanítások szinte végtelen gazdagságát, és hogy képesek legyünk azt alkalmazni életünk és kultúránk minden területére itt és most. Kultúra, társadalom, művészet, spiritualitás és a mindennapi élet mind, mind részesei az új központnak.

     A szkíta és magyar kultúra Kőrösi Csoma Sándor Központja egy egyedülálló koncepciót valósít meg azáltal, hogy az intézmény a szkíta-magyar kultúra jelenkori alkalmazásának a műhelye, melynek célja, hogy ez a kultúra új lehetőségeket nyisson meg jelen korunk kitágult világának életében. Ezzel a szkíta-magyar kulturális identitás elnyeri helyét a XXI. század globális közösségében.    

← Csöpel Láma

A koncepció két alkotója Csöpel Láma és Kovács Imre Barna számára ez a XXI. századnak szóló identitás mindazoknak a kultúráknak az együttműködését magába foglalja, amelyek a Selyemút mentén alakultak ki, és virágoztak az évezredek során. A Selyemútnak ez a sokszínű és mégis egységes szellemisége és kultúrája kapcsolta össze Eurázsia népeit egy egységes kultúrában, amelynek nagyon sok arculatú vallási, kulturális és művészeti megjelenése volt, de mindezek képesek voltak együtt létezni, és egymást gazdagítani a kölcsönös megértés és elfogadás légkörében.

Kovács Imre Barna →

    Ez nem más mint egy olyan életszemlélet, amely szabadságot és teret ad a kultúrák sokaságának, és amelyben az emberi beteljesedést nem akadályozzák dogmatikus behatárolások. Ez egy igazi nem-dogmatikus életszemlélet. Személyes művészi hitelesség az egyik kulcsvonása ennek a megközelítésnek: minden akkor nyer igazolást, ha igazi alkotó folyamatból és személyes tapasztalatból született meg.

    A szellemi központ olyan ideákból állt össze, amelyek a meditáció, a művészet és spiritualitás területéről származnak. Magyarország egy speciális hely mind történelmileg, mind kulturálisan, mivel fennmaradt tanításokban is megőrizte a szkíta-magyar kultúrát, mely Kínától Közép-Európáig terjed.

Forrás: csomakozpont.blogspot.com