A HUN NÉV EREDETE:

Ezek az idegen hangzású nevek az ősi hun-magyar nevek két szótagából állnak: HUN és GAR. azaz ONO /HONO – GUR/GAR.
A legtöbb európai nyelvben a mai napig nem ejtik a ‘h’ betűt, így az angolban: nem HONOR. hanem ‘ONOR, a „spanyol” nem HISPANIA. hanem ‘ESPAGNA. a francia írja, de nem mondja: HISTORI. ‘ISTARI. A görög sem szereti a ‘h’ hangzót.
Az
OGUR
HUNGUR
ÜNGÜR
YAGUR                           szóvégződésbeli GUR-tagja
KARAGUR
KUTRIGUR
UTRIGUR
ONOGUR
UYGUR

     A GUR = mozgó kört, kereket, gurigát jelent. „Guruló” hun népek. – Ismerjük a görög, arab, örmény ókori történetírókat, akik a szkíta-szittyákat, hunokat, aztán végül a magyarokat is ismertették. Főleg a régi állattartó, nomád, legelőt változtató életmód megkövetelte a nyájakkal való lépés tartást: nők, öregek, gyerekek, betegek nem ülhettek lóháton, mint a férfiak.
A kocsi feltalálása ezt megoldotta. Nemezlappal bevont 4-6 kerekű, rekeszekre osztott lakókocsik már ismeretesek a görög forrásokból. (A mai trailer-home őse.) Így az egész család és nemzetség, vagy törzs egy gyorsan mozgó tömeggé vált, követve hatalmas nyájaikat. Ez az életmód oly mértékben tökéletesedett az évezredek folyamán, hogy semmivel sem volt alább való, a megtelepedett földművelő életmódtól. A kínaiak mint a ma élő legrégibb megtelepedett kultúrnép, tisztelettel és elismeréssel írnak a hunokról, mint nomádokról, akik mozgó szekértáborokban laknak. Ez nem is csoda, hiszen a tésztától a nadrágig, bográcsig, lónyeregig, kocsiig mindent a hunoktól tanultak. Sőt a kínai nagy falat is ellenük építették.

E hatalmas nomád mozgó civilizáció alapja a guruló akós – vagy fedett – szekér is, amelyhez nekünk mai magyaroknak oly sok közünk van (kocsi). A GUR-szó e népek neveinél egyúttal guruló kocsin lakó néptömeget, sokaságot is jelent. Büszkén vallhatjuk magunkénak. A szó második szótagja, régies formában:
GAR másképpen ugyancsak ‘tömeg’-et. ‘sokaság’-ot. ‘erő’-t jelent mai magyar nyelvünkben. Így a:

GAR. ‘nagy garral’ = nagy erővel, sokasággal
GERJED-GERJESZT
GAR-AM (KARÁM) = állat-gyűjtő. bekerített hely
GAR-AT = ‘felönt a garatra’ = azaz sokat iszik
GARE-GÓRÉ = magtár (kukoricának)
GYAR-APÍT = összeszed, számban sokasít
GYÁR-T = sorozatban készít, tömegesen szerkeszt
GYAR-MAT = birtok, gyűjtemény.
Tehát GAR = ‘erő’, ‘sokaság’. ‘tömeg’. ‘egybegyűjtés’, ‘gyűjtemény’. Ez idegen nyelvekbe is átment a magyarból. Így:
GAR-LEEK = csoportos hagyma (leek = hagyma) (ang.)
GAR-NER = gyűjtés, összeszedés (ang.)
GAR-DEN = zárt növény termelő gyűjtemény/ kert (ang., fr., ném.)
GAR-DA = alakulat, egység (fr.)
GAR-RISON = őrző csapattest (ang., fr.)
GARD-ROBE = ruhatár, ruhagyűjtemény (fr., ném.)
GARN = összeszövés, fonat (ném.)
A világ legtöbb nyelvében a GAR-alapú szó a „magyarból” valamikor átmenve ma is gyűjtést, csoportosulást, alakulatot, egyesülést jelent, azaz mennyiség- határozó. GAR = ‘tömeg’. ‘sokaság’, ‘nép’.
UN – GAR – ON
HON – GARIA – GROIS
HUN – GARY – UN – GHERIA
VEN – GERSZKY
== HUN - GAR ‘a hunok tömege/sokasága/népe’
Megjegyzés: érdekes módon a legtöbb európai nyelven az elsőt is hasonló módon mondják, így a:
latin = UN - UNA - UNO
francia = ÖN
angol = ONE
német = EIN
közép-amerikai indián = HUN
maya = HUN
= EGY – ELSÖ a legelső szám

Az ókori görög történetírók, és Herodotus is, de az egyiptomiak Trogus Pompeiusnak is azt mondják, a szkíták a világ legelső népe, náluk öregebb nincs. Tehát első, azaz HUN (= UN. UNO. UNA. ONE. EIN). A szkíták neve a görögök által terjedt el. Görögül sagitta = íj. (A szkíták a Távol-Keleten ‘hun’; KözépÁzsiában ‘szaka’). A világ akkori legjobb íjasai a hunok voltak, akik lóhátról, a lóval szinte egybefonva vágtában nyilaztak, főleg hátrafelé, a csatából egyszerre kiválva, menekülést színlelve, innen az angol ‘parting shot’ vagy ‘parthian shot’. (A hun császár is így írja le népét a kínaiaknak: „Én mindazon népek ura vagyok, akik lóhátról íjaznak, i.e. 200-beli kínai forrásból.) – A görögök, akik főleg gyalog harcoltak. annyira rettegtek a szélsebes, lovas íjászoktól, hogy még a mitológiájukban is meg lettünk örökítve, a ‘zodiac’ csillagképek ‘nyilasa’, ‘sagittariusa’ által, a lótesttel egybeforrt íjas képet adván. A hanyatt-homlok menekült görögök vészkiáltása a SAGITTA-SAGITTA-SAGITTA – az elfúló riasztásban gyorsan mondva SGITTA-SKITTA-SKYTHA-vá vált.
Nemhiába rettegték Árpád magyar nyilait is Európában. (Lásd: „Sagittis Hungarorum libera nos Domine” = „A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket” nyugat-európai imákba foglalva.)

A görögök többször kihangsúlyozták, hogy Árpádék a királyi szkíták népe voltak, azaz nem közönséges szkíták. Most, ismerve azt, hogy valójában az ON-OGUR. ONO-GUR. HONUGAR a HUN nép neve, azaz HUNOK népe, így világossá válik a FINNUGOR = UGOR szavunk is. Ahogy a görögök a SAGITTA = SZKITHA torzítást csinálták, ugyanúgy az UGOR-UGAROGUR torzítás is HONOGAR. HUNUGUR torzítás, mivel idegeneknek a magyar nyelv mind a mai napig gyötrelmes akadályokat jelent. Mi önmagunkat hunoknak hívtuk a magyar név előtt.

Magyar nevünk mai használata is Árpád fejedelem idejében alakult ki. Ismerjük meg az akkori körülményeket, mivel anélkül nem fogunk tiszta képet kapni.
A Kárpát-medence nem volt lakatlan, elhagyott hely. Évezredeken keresztül lakott volt, így az ősember kialakulásától. Vértesszőlőstől kezdve, a Szeleta-barlangi ősmaradványokon keresztül, folyamatos volt az emberi jelenlét és fejlődés, hiszen bőven vannak emlékeink a neolitikumon keresztül mind a mai napig.
A jégkorszak is megkímélte, a Kárpátok koszorúja megvédte, óvta e tájat és óvja ma is. Éghajlata szárazföldi, talaja termékeny, gyümölcs-, mag-, zöldség-termelésre páratlan, saját vízrendszere van. Mindig irigyelt helye volt a Kárpátmedence a magyar népnek (Magyar Adorján).
Ugyanazon vérű és fajú nép lakta és lakja ma is. E nép nem a honegyesítés (honfoglalás) idején jött be a Kárpát-medencébe, mint azt látni fogjuk. A magyar nép magva és ereje az itt őslakos, és folyamatosan élő tömegeiből adódik. Időnként az idegen erők meghódították, de csak ideig-óráig, azonban mint a test a tövist, az idegen befolyást: azt bukása után hamar kivetette magából. Időről időre saját erejéből, Keletről, rokonnépektől is kapott vérfrissítést és megújulást, így a szkíta, később aztán hun, avar, végül maradék hun, kun, azaz magyar frissülést.
A legutolsó megerősítés az Árpád hunjaival történt, akiket a szervező törzsről magyaroknak hívunk. Árpád is rokon avar segélykérésre indította mielőbb a honszervezést.
Az onogur/onugur/ugor/hunugor elnevezés – mint láttuk – a hunok népét jelenti (hun sokaság, erő), a magyar elnevezés is ugyanúgy értelemszerűen lebontható.

A MAGYAR NÉV EREDETE:

Két szótagból áll: MAGY-AR – MAG(Y)-ÁR. azaz a MAH/MAG – GARJA/ÁRJA, a MÁGIK/MAGASOK a
MA/MAG tömege, sokasága, népe. Korabeli források (görög. arab, orosz) a nyék törzset említik, mint legerősebb, leghatalmasabb törzset, az volt a fejedelmi, vezéri törzs. Hogyan lehetséges, hogy mégis a magyar/megyer törzs, amely közepes létszámú és erejű volt, adta nevünket, szervezte meg az új államot, kötötte meg a szerződéseket, és az ország szívében, központi helyen letelepedve adta folyamatosan az uralkodóinkat? Az összes törzsek körülötte, őt védve telepedtek le. A korabeli leírások, így Bíborbanszületett Konstantin görög Császár, turkoknak írnak minket, megemlítve a sabartoe asphali-t is, mint azonos népet, vagy néprészt.
„Non turcae sed sabartoeasphali quadam de dausa dicebantur”. vagy „turcarum cognomie sabartoe asphali nuncupantur”. Kik ezek a sabartoe asphalik. akikről 948-ban Bulcsú,és Árpád dédunokája Tormás beszél a BíborbanszületettKonstantin császárnak. Az ő elbeszélésük szerint a sabartoe névősi neve a magyaroknak, azaz a „szabír”.
(Árpádot kétszer emelték pajzsra , mint Nagy , azaz kagánt, de megkoronázni nem tudják a korona nélkül. A korona ekkor Nyugat-Európában volt. A Nagy Károly (Charlemagne) által folytatott avarellenes hadjáratok az avar birodalom felbomlását felgyorsították.

Nagy Károly a legyőzött avar várakat kifosztva szekérszámra hordta el a kincseket, és mint pogányoktól szerzett hadizsákmányt, minden keresztény rend és hitközség adományként kapott belőle a frank birodalom területén. A mai napig a nyugati templomok, szerzetesrendek és múzeumok hemzsegnek az akkor elrabolt és utána még tovább rabolt kincsekből. Mindezt tőlünk, a mai magyar nép elődeitől lopta el a civilizált Nyugat. Ma az általuk barbárnak nevezett nép kincseit őrzi féltve és mutogatja büszkén. (Mint Atilla kardját vagy a nagyszentmiklósi aranykincset Bécsben.)
Az avar-hun kincsek visszaszerzéséért folyt a büntető és zsákmányszerző hadjárat. A ma „kalandozásnak” nevezett hadjárat.
A magyar királyi korona eredete sem római katolikus. Ma már bizonyított dolognak tekinthető, hogy a Kaukázus környékéről származott, s a Nagy Károly által szekérszámra hordott kincsek között lehetett elvíve.
A pápa csak visszaadta, vagy visszaszolgáltatta ezt a szakrális ősi hun koronát. Addig a Nyugat nem maradhatott békében, amíg a magyarok és az avarok vezérei ezt is vissza akarták szerezni a többek között.

Árpád ezt a korona-visszaszerzést nem érte meg, de dédunokája, Géza fia Vajk, István király már fejére tehette. Mivel keresztény szertartás szerint lett királlyá avatva, sok fejedelem nem fogadta el nagyfejedelemnek, mert nem ősi szokás szerint tette fejére ezt a koronát. Ezért kellett Istvánnak Észak- Magyarországban a fekete hunokkal hadba menni, utána Koppány ellen, majd Gyula erdélyi fejedelem ellen. Ajtony, biharmarosi fejedelem ellen. Vazul is ezért tört ellene. Mind e haditetteit István német lovagok segítségével valósította meg, akik magyar főnemességet kaptak ezért. Saját vérei, testvérei ellen idegen fegyverekkel ment. A magyar vérszerződés 5. pontja, az átok megidézésének tette volt ez.
A kereszténységért ezer éven keresztül mi feláldoztuk önmagunkat. Árpád hatalmas hagyatékát, ma még azt is oda akarjuk adni, ami maradt. Ideje, hogy a kereszténység is valamit áldozzon értünk.)

Bölcs Leo bizánci császár a honszervezés idejében írta Taktika című művét, amelyben a türkökről részletesen ír. Maurikoszgörög történetíró 200 évvel korábban írt a „türkökről”. akik azungaroktól jóformán elválaszthatatlanok. Ugyanez 836-831-ben aGyörgy barát által nevezett ungar, hun vagy türk. Tehát a türkonogur-hun között nincs eltérés a korabeli leírás szerint. de úgy,mint magyar, sehol nincs leírva, csak úgy, hogy sabartoeashphali.
Még Cirill püspök bátyja, Method is az Árpáddal való találkozáskor ungor királynak hívja Árpádot. De hol a magyar elnevezés?
Azért nem találjuk sehol a magyar nevet, mert minket hunként ismert az akkori környezetünk, ahogy ma is.
A sabartoe – szabír név elvezet a magyar névhez: szab –szabó – szabás – szabvány (sablon) szabály szablya. A hajlított kardot a déli hunok találták fel, ugyanis a szabír (szavard) törzseink a Kaukázuson túlról jöttek a mai Perzsia vidékéről. a mohamedán arab nyomástól menekülve. a perzsiai vallásháborúk idején, (cca
750 körül) magukkal hozván a nevüket. a magyart is, akit oly jól ismerünk a pártus birodalombeli papi rendről, a magi-ról.

A MÁGUSOK:

Kik ezek a magi-k, azaz mágus-ok, vagy a mi nyelvünkön ‘magasok’?
Perzsa Aveszta-írásokban. Pahlavi-iratokban (Pahlavi Jamaspi) olvashatunk a fehér hun (vagy huaona; olonoi, hunna Indiában) mágus papkirállyal vívott harcokról. Az Aveszta verseiben (Gathaiban) olvashatunk a mágusokról, akik az elsüllyedt földrészről, amely az emberiség szülőföldje (Muror Atlant) volt, elmenekültek a kaukázusi Kur és Araxes folyók vidékére (ma Azerbaidján, de a Kárpátok medencéjében is vannak nyomok (Tordos/Bálványos). Itt született Zarathustra (zsarat ostra zsarátverő/ ostorozó) aki gyermekkorában a remete máguspapoktól tanult, és később életét a hun faj hitének megújítására szentelte, egyúttal a turáni átok elindítója is lett a szent égi tűz őrhelyén elkövetett szentségtörés által.
Az évtizedekig tartó testvérharc végül is a megújított vallás elfogadásával végződik, de maga Zarathustra is áldozat lesz egy Turibarateros (ahogy ma perzsául az Aveszta írja) nevű hun harcos révén. A hatalmas turáni hun birodalom kettészakad, és harciasabb fele megalakítja az északi hun birodalmat.
A déli területen maradt szakadár szaka a kínai Szinkiang tartományig elterjedő hunok a Juet-csi. vagy Wusun-Ephtalita. később avar néven ismerve a mágus papi törzsük köré tömörülve alkotnak birodalmat. Ez a szakák népe. E Wusun-Juet-csi-t később a görögök Ephtalita néven emlegetik.
Nagyon érdekes, hogy ebben az időben i.e. VI. század végén a megosztott hun birodalom egy része elszakadt és leválva a nagyobb részről, mint szaka (szakadár) vált ismertté, egy részük Északnyugat-Indiában telepedett le.

A mai Nepál területén Kapilavestü-ben született a szakjaszaka törzsből TATA(GATHA) a mágus papkirályok törzséből, és később az észak-indiai BIHARI GALLYA hegyen vált megvilágosodottá,azaz Buddhává. Elindítva a hatalmas buddhista vallást. (Érdekes módon ma is van hazánkban Tata. Tatabánya.
Bihar-megye, a Mátrában Gallya-tető, az ország régi fővárosa Buda????)
Ez elpártolt – PÁRTUS – SZAKADÁR – SZAKA nép később nagy uralkodója ARSZÁK (AR – ‘ragyogás. fény’. SZÁK – ‘szaka’ = ‘a szakák fénye’) néven királyi birodalmat csinált. A déli hunok a szaka birodalom papkirályai mind a mágus papi rendből kerültek ki. Így a neveik is ezt magyarázzák: ‘elpártolt’, leszakadt hunok, akik feladták a nomád. állattenyésztő életmódot és a táltos hitből mágus hitet csináltak.
ÁR SZÁK = az ÁR az ÁRPÁD névben is ÁR TABÁN másik pártos király nevében is.
E párthus birodalom idején lesz hatalmassá a mágus vallás. Több vallás központ is alakul. Így: HATRA SIPP(ÁR) – ASHUR – BEL.
HAT(RA) = ‘hat csillag ragyogása’ – lásd a hatrai mágus jogart, a turullal. E hun pártus birodalom mágus papi királyai látogatják meg önszántukból; a születő Krisztust, a ‘fény fiát’. Ők a három mágik:
Gáspár – Baltazár – Melchiár (Menyhért/Menyhárt). GÁS-PÁR, KASPAR a Kaspi-tenger vidékéről KASP – ÁR = ‘Kasp ragyogása’ a Kaspi-Aral tó vidékéről, amely az északi perzsa vagy korezmi hun birodalom része volt. BALTAZÁR a mai Baltisztán vagy Baluchistán vidékéről (ezt a vidéket egy eldugott, HUNZA-néven is ismert nép is lakja); BALTAZÁR, BALT.
Ez a vidék ma Pakisztán és India között terül el. Északi része a Hindu Kus – és Himalájától délre és nyugatra eső terület.
MELCHI(ÁR) vagy Menyhárt a központi mezopotámiai (Babilon melletti) részről a ziggurátok, mennyei csillagvizsgálók folyamközi részéről jött, ezért neve mai magyar nyelven:
MENY/HÁRT – vagy MENY/HÉRT. A HAT(RA) = ‘hat csillag ragyogása’ = HATRAgyogás (mai nyelven). szoboremlékeken világosan felismerhető a mágus – táltos, a turullal a fején (szárnyak, mint szentlélek). Ez a megvilágosodást, a titkos tanok birtoklását, a fény koronáját ábrázolja. (Lásd Emese álmát a turul madárral.) A hat korong az életfa megannyi lépcsőjének (CSAKRA/CSOKOR) fokainak felelnek meg. De a hatodik már sugárzó napkorongként RAgyog. azaz a harmadik szem kinyitását. mágus. táltos rangot ábrázol.
E három – hun-pártos – királyok, mágus papkirályok lévén pontosan tudták, hogy kiért és miért kellett Galileába (Kishonba) menniük, mert beavatottak voltak a világmindenség titkaiba. (Krisztus származásáról számos tanulmány jelent meg, amelyek szerint Krisztus nem zsidó, hanem pártos Kharax-Grapte hercegi származású.) A pártos (hun-szaka) birodalom bukása után óriási mozgás indult meg minden irányba. Perzsa és ótörök nyomásra keletre a Kusán (hun-eftalita) birodalom még tartotta magát, sőt teginjei, alkirályai még Indiát is meghódították. Így jön a mai ‘tekin/tetes’ szavunk a TEGIN-ből. TO(RA)MANA – és MIHI(RA)KULA (MIRACLE) fehér hun – kusán uralkodók

Kép 2. ábra HOMLOK - HARMADIK SZEM
Magyar hajviselet

A kusán birodalom mágushitű. Mind a mai napig nyomokat hagytak Indiában a legutóbbi időkig. A Radzsput dinasztia mind a mai napig büszke hun őseikre, ők adják Indiának a maharadzsákat. Látjuk, hogy a mágus minden hun birodalomban a hatalom birtokosa, az uralkodó osztály, sőt királyaik papkirályok is egyben. A kínai évkönyvekben írják, hogy egy avar kagán így kiáltott: „az égen és a földön, és minden helyen, ahol nap és a hold világít, még sohasem volt, hogy a kagán ne lett volna szent ember!!” Az indiai saka-hun uralkodók mind-mind a ‘fény fia’: PIRPRIAD - ARCU = ‘nap arcú’-ként lettek tisztelve, így Asoka. Sőt Mihirakula is.

A mágus törzs. a vezetők, lelki irányítók, táltosok törzse volt, mivel ők adták a hun népek szellemi vezetését ezért a mágustáltos hit megannyi megjelenési formája alkalmazkodott a hun életmódhoz. A déli megállapodott saka-pártos-kusán-eftalita birodalmakban piramisok, zigguratok, halmok, hegyek tetején tartották a szertartást kőoltárokon, míg a lovas-nomád északi birodalmakban, főleg a halmok tetején, folyópartokon, mozgatható,
szétszedhető eszközökkel a mágus – valójában magas, a magasok, a legfelső ideák képviselői, a tanok hű tanítói, az isteni tudás gyakorlói, innen a (tanhu – hun császári cím) japán TENNO, mongol TENGRI, kínai TIEN). Csodálatos, hogy mai magyar nyelvünkben annyi szavunk egyezik a régi mágus hit szavaival, neveivel.
Most csak a leglényegesebbeket, így:

1. LEVEGŐ. LÉLEGZET – amit belélegzünk, azaz a LÉG/LÉLEG bevétele, a LÉLEK beszippantása, ami nélkül
nincs LÉT.
2. ÉTEL – evés. étel nélkül nincs ÉLET. Mindkét kifejezésünk a legszebben, egyedül a világon adja a lélek, levegő. lég, étel, élet szoros, még hangzásban, betűkben is azonos kifejezését.
Mindez egyetlen más nyelvben sincs ilyen módon kifejezve, ennyire szorosan. De ha megközelítő hasonlatosság van, akkor az tőlünk ment át más nyelvekbe.
3. OCCUL T = titkos, rejtett, nagy tudás, misztikus tanítás. A magyarban ma is megvan: OK, OKOZAT, OKOSSÁG, OKULÁS, OKTAT, OKTATÁS, OKOSKODÁS, OKTATÓ.
Aki mindezt a tudást elsajátítja, az okult a tanokból, egy az egyben vette át a világ minden nyelve, OKKULT.
4. AVATÁR = nagy próféta, keleti vallásokban: Buddha, Zoroaszter, Mohammed. Avatár a magyarban: AVAT, AVATÁS valamibe, de főleg titkokba beavatott, a világ és Isten titkaiba beavatott.
5. KARMA = ‘kar írása’, karcolás. karmolás. MAH ‘nagy. hatalmas’, = a sors írása, az élet nyoma a világmindenségben.
6. CHAKRA = ‘csokor’, összefogás, összesítés, RA/ÁR = ragyogás, fénygyűjtés, forgó központ.
7. IGITUSZ = ÉGI TÜZ (IGNIS – IGNITE) égés.
8. MAG alapszavunk, amely a ‘magyar’-ban és a mágus-magas’- ban jelen van, azonkívül magasztosat is jelent a magunk nyelvében. Azonkívül, ha magunkról, önmagunkról beszélünk, akkor magázunk: ‘magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk’ – de a világ minden nyelvében megtalálható.
9. MÁGIA – MÁGLYA = égi szent tűz, máglyarakás
10. YOGA – JÓGA = A jó munkássága, a jó igája, a JÓ IGA

MAG SZAVUNK ÉS AZ IDEGEN NYELVEK
MAG / MAGZAT = magyar = az élet alapja. kezdete
MAGNA = ang.. fr.. lat.. = nagy. hatalmas szláv. gö~g
MAGISIRATE = ang.. fr.. stb. = elöljáró. hatalmasság
MAGISIRAnJRA = ang.. fr.. stb. = központi. hatalmi iroda. elöljáróság
MAGISTER = ang.. fr.. stb. = mester
MAGNIFICO = ang.. fr.. stb. = csodálatos, óriási
MAGNIFlCENT = ang.. fr.. stb. = csodálatos, óriási
MAGNATE = ang.. fr.. stb. = hatalmasan. nagyon gazdag
MAGNITUDE = ang.. fr.. stb. = hatalmas méret
MAGNIFY- = ang.. fr.. stb. = nagyítás
MAGNIFICATIO = ang.. fr.. stb. = nagyobbítás
MAGNUM = ang.. fr.. stb. = nagy méret
MAJOR, MAJORIlY = ang.. fr.. stb. = főtiszt. nagyság, többség, őrnagy
MAJESTATE = ang.. fr.. stb. = fennséges, királyi
MAJESTY = ang.. fr.. stb. = őfennsége
MAGNUS = ang.. fr.. stb. = a hatalmas
MAGIA (MAGIC) = ang.. fr.. stb. = csoda, varázslat
MAGI (bibliai három királyok) = ang.. fr.. stb. = nagy tudósok, király) szent nagyok
MAH – MAGI = indiai. perzsa = hatalmas, fennséges
MAHÁN (MAKHAN) = pak.. ind. = nagyság. hatalom
MAHA, MAHARADJA = ind. = nagy király, hatalmas úr
MAHATMA = ind. = nagy szent, látó
MAHABHARATA = ind. = hatalmas szent eposz
MAHDI = arab. iráni stb. = hatalmas, megváltó
MAHOMET, MAHMUD = arab. török. iráni = hatalmas próféta, Mohamed
MAGAS, MAGOS = magyar = fennkölt, hatalmas.
MAGASZTOS = magyar isteni
MAGAM, MAGAD, MAGA, MAGUNK. MAGATOK,
MAGUK = önragozás
MÁGUS – MAGAS – MAGUS (MAGÖC) = hunpártos tudós, a hatalmasok papja MAGY – ÁR vagy MAH-GAR – azaz MAGYAR = az elsők, a nagyok árja – áradata – garja – (tömege) = a hatalmasok tömege

Minden MAG, MAR, MAK, MAJ, MA kezdetű szó a világ minden nyelvén a legszebbet, legfennköltebbet, legértékesebbet, leghatalmasabbat, legcsodálatosabbat jelenti, ezt tőlünk, a magasok népétől, a magyaroktól kapták.

A hunok papi törzse tehát a MÁGUS törzs és így a MAGASOK, MÁGUSOK törzse, tömege, áradata, sokasága, árja:MAG-I-AR = MAGYAR.

Nem véletlen, hogy Árpád fejedelmünk óta van ez a fogalom elterjedve így, hogy magyar Árpád (Method is királynak írja) a magyarok választott, pajzsra emelt papkirály neve is azt jelenti = ÁR – a ragyogás – Ra tükörképe, a fény tükörképe: ÁR RA= ‘tükre’.
A ‘nap fia’ – PA = PAP, PAPA – APA = az apa: D = kicsinyítő képző, azaz a ragyogás földi tükre, apácska, a fény helytartója a földön, ugyanúgy, mint a pápa címe is ‘atyá’-t jelent. ‘a fény atyácskája, a nap fia’. „A kazár kagán előtt, ha serege élénnagy ritkán lovagol, naphoz hasonló gömbtárgyat hordanak,mivel a kagán a nap földi helytartója.” (Kínai leírásból)
AR = FÉNY, RAGYOGÁS
PA = APA. ATYA
D = kicsinyítés ÁRPÁD
Az ÁRPÁD névhez hasonlóan nagyon sok név ugyanúgy rangot jelentett. A hun császár. a tanhu másik változata (lásd: kínai források a hunokról) a Sanyu a SAN és HU tagokból állt. A SAN mai napig urat, nagyságot jelent Japánban, később az indiai fehér hun birodalomban CSANDRA, SANDRA, így a CSANDRA a Mauria Dinasztia alapítójává vált. SAN-CSANDRA (CSAND = úr, RA = ragyogás, fény). A MAH = nagy. hatalmas, URIA = urak országa. A CSANDRA-SANDRA – ma ‘Sándor’ Magyarhonban. Hun császárnak a ma élő neve Sándor. Nem Alexanderből származik, mint azt mondják, de lehet, hogy fordítva igaz. Ugyanúgy: a
GYULA = mint fejedelem, világi, gazdasági uralkodó
KEN DE = táltos főpap, a nap fia, papi fejedelem
HORKA = katonai főparancsnok, vezér
PÁL = uralkodó, Közel-Keleten, Perzsiában
BÉLA = Isten beavatottja, főpap

Motto:

Emese táltos ősanyánk révületében átadott mennyetsugallat – és a lágyékából fakadó hatalmasok erejének eltékozlása a mai magyar balsors!!!
Miért van az, hogy a legkorábbi kínai leírásoktól kezdve. Touman hun császártól. AR-SZÁK párthus királyig (ÁRSÁK. seregével a nap felé fordulva köszönti a felkelő napot. (ahogy a perzsa források írják), ASHÓKA „a nap arcú”; indiai birodalmán keresztül, az avar kagán nap tisztelő szertartásáig egy egyenes folyamat látszik, azaz azonos fajú népek azonos hite és hitének főpapja folyamatosságát látjuk: a nap, azaz a ragyogás tiszteletét és a szittya—hun—szaka—eftalita—avar nép- és hitazonosságot.

Innen már nem kell sokat lépni és elérkezünk Árpád fejedelem és a mágusok naptiszteletéhez. (Lásd: A középkori magyar sámán-inkvizíciók története Dr. Fehér M. Jenő domonkos rendi szerzetes írása). Még a XIV. században is táltos mágusaink hegytetőkön kitárt karokkal a nap felé imádkoztak. Még ma is karácsony ünnepén szavunkban emlékszünk e napforduló jelentőségére.
KA = KAs – KAstély – KAlyiba – ‘ház’ RA = RAgyogás – fény – nap CSONY = alaCSONY, BadaCSONY – határozó szó, állapotjelző.
A nap házának, a ragyogásnak helye, háza, állapota, fordulója. FORDULÓ – MEGÚJULÁS. A nap házának újjászületése. CSONYA – alászállása után. Ezt aztán a kereszténység felvétele idején, Jézus születésével azonosították a papok, mivel a természetben is megmutatkozó erős hitet nehéz lett volna átalakítani.
Az új nap házának ünnepe a karácsony = KA-RÁCSONY ünnepünk, amikor is december 21. mint az év legrövidebb világos napja után 3 napos látszólagos mozdulatlanság után a nap december 25-én újjászületik, azaz ismét az északi félteke fele emelkedik, azaz HAZATART. Ettől a naptól kezdve a napok egyre hoszszabbak lesznek.