Mint személyes résztvevője a vitának, engedjék meg, hogy most papírra vessem az én általam képviselt nézetet. Tudom, sokan kutattak már ebben a témakörben, sokan gondolták úgy, hogy ők vélik megtalálni a fejedelem sírját, és valamilyen módon bevonulnak a történelembe, nevüket évszázadokon át fogják emlegetni nagy tisztelettel. Nincs is ezzel semmi baj, ha megfelelő alázattal és tisztelettel viseltetünk a téma iránt, és nem valamiféle handabandázó önjelöltként saját magunk reklámozására fordítjuk az ügyet. Én a Pilisben nőttem fel Szentendrén, ahol gyermekkorom óta a világ legtermészetesebb dolga volt erről beszélni, így nem is volt semmi kétségünk afelől gyerekfejjel, hogy a pomázi Holdvilág-árokban leljük Árpád fejedelem sírját, melyet 1941-ben Sashegyi Sándor (1900-1958) a legnagyobb piliskutató talált meg. Erről beszéltek nekünk azok az öregek is, akik segítették az ő áldozat teljes munkáját a Holdvilág-árok és más pilisi romterületek feltárásában.

Mi a pilis? „Szakrális erő, mitikus tudás helye a Pilis, ez az égből leköltözött szent magyar birodalom, amelynek a fénye Egyiptomig ér. Ide vonult el a tűzlátomás ajándékaként kapott tervvel a fejében az a férfi is, akit Boldog Özsébként ismer meg a magyar és keresztény világ. Ide a meg-és felismerés rejtett magyar útja vezet."-írja Gönczi Tamás barátom, a Piliscsillag-napcsillag című könyvében.

Mi az, ami a pilisben történt? Szinte minden: királykoronázások, királytemetések, táltos beavatások, Pálos beavatások. A középkorban mindez egy zárt területi rendszert alkotott, ahová a belépés tilos volt. Jól ismert a Bánk bán-béli Gertrudis királyné esete is, aki a tiltás ellenére behatolt és ezért az életével fizetett. A sírja Pilisszentkereszten, a Cisztercieknél található.

A Pilisben hetvenkét vár volt és hetvenkét várat romboltak le és robbantottak fel a XVII. század végén. Később nemzetiségeket telepítettek be, akiknek külön fizettek azért, hogy hordják szét a köveket és építsék be házaikba, kerítéseikbe."Ahol vár állott, most kőhalom"-szól a Himnusz szövege. Ezeket a kőhalmokat láthatjuk a térinformatika segítségével az űrfelvételeken. Ezek a még látszó várfalak, romemlékek hirdetik dicső múltunkat, amelyet eltűntettek, leromboltak, szétdaraboltak.

Volt egy gyalázatos terv, amely már Napóleonnál megfogalmazódott, akinek egyik tisztje a következőt mondta: „Fenség, a magyarokat egyféleképpen lehet legyőzni, ha elvesszük a múltjukat."Ez a gondolat tetszett a Habsburgoknak, majd az 1848-as forradalom és szabadságharc után magyartalanították a Tudományos Akadémiát, csak Habsburgokat ültettek oda (lásd: Hunsdorfer, Budenz stb.), akik elvették a magyarság szkíta tudatát és helyébe erőszakolták be az ún. finnugor elméletet, amely mind a mai napig tartja magát, bár már minden eresztékében recseg-ropog ez a hamisság,de mindezek ellenére ezt erőltetik, mert ez már egzisztenciális kérdés azok számára, akik egész életüket hazugságra és hamisításra alapozták. Ezért fizették őket és amíg őkelmék ücsörögnek szép fizetésekkel a Magyar Tudományos Akadémia falai közt, addig nem lesz itt szkíta, hun, magyar történelem. Mérhetetlen károkat okoznak az egészséges magyar nemzettudat kialakításában, de ez is a cél. Egy büszke, szkítatudatú népből egy tudatlan, bamba tömeget csináltak, aki időnkét a saját hóhérait is képes vissza szavazni, ez az igazság.

A merényletben három dolgot kellett szétdarabolni: a nyelvünket, a Pilist és az országunkat. Az ún.' nyelvújítás' nagyon sokat ártott nekünk, mert az ősnyelvbe nyúltak bele. A Pilis szétdarabolásával kapcsolatban történt, hogy Fehéregyházát, amely a Pilisben állt, Székesfehérvárra helyezték, amit semmilyen régészeti adat nem indokolt. Ha Székesfehérvár az, aminek mondják, akkor a következőket kérdezzük: hol van ott a Duna? Hol van ott a megyeri átkelő? Hol vannak ott a hegyek, amelyek körbeveszik a várost és a régi képeken, metszeteken mind láthatók? Hol van ott Sicambria, Attila városa? Hol van ott Árpád fejedelem temetkezési helye? Csupa megválaszolatlan és megválaszolhatatlan kérdés.

Most lássunk hozzá annak bizonyításához, hogy hova is temették a fejedelmet.

Annonymus Gesztájában, amely a legrégebbi hivatkozási pont Árpád temetkezési helyével kapcsolatosan, a következőket írja: „Az Úr megtestesülésének 907. esztendejében Árpád fejedelem is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel eltemettetett egy pataknak forrása felett, mely patak kőmederbe folyik alá Attila városában. Később ezen a helyen egyház épült, a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére, melyet Fejérnek neveztek." Ebből kell minden kutatónak kiindulnia, hiszen Annonymus volt a legközelebb az eseményekhez. Király mellett ténykedett, tehát nem valószínű, hogy tévedett, vagy szándékosan ferdített volna, hisz nem állhatott érdekében. A következő hármasságnak tehát egy helyen kell lennie: Attila városa, vagyis Sicambria, Árpád temetkezési helye és Alba Regalis, vagyis Fehéregyháza. Ez a hármasság sehol a világon nem áll össze, csak és kizárólag Pomázon.

Először tehát azonosítsuk be Sicambriát, Attila városát. Mielőtt azonban elkezdenénk, arra bíztatok minden kedves olvasót, hogy járjon utána azoknak a dolgoknak, amelyeket állítok. Van egy nagyon bölcs mondás, általában véve a magyar népmeséink zárulnak így:"aki nem hiszi, járjon utána". Ezt nem véletlenül találták ki, ugyanis aki elkezd dolgok után járni, az előbb-utóbb komoly tudásra tesz szert. Miután az illető azt hiszi magáról, hol rendkívül sokat tud, tulajdonképpen rájön, hogy valójában milyen keveset is.

Ha megnézünk több XVII.-XVIII. Századi térképeket, úgy katonai, mint civil, közvetlen Szentendre alatt ábrázolják Sicambriát, Attila városát. Szentendrétől a közvetlen dél felé elhelyezkedő települést ma úgy hívják, Pomáz. Attilának nem vára, hanem városa volt. Vannak olyan kutatók, akik azt hirdetik, hogy megtalálták Attila várát. Attila városában természetesen voltak várak is, amelyekbe ő soha nem költözött be. Kézai Simon, a másik krónikás pap azt írja, hogy Attila nem szerette a várakat, oda a jövevény népeket költöztette és ő maga díszes sátorban lakott. Egy hun soha nem költözik be egy várba, hiszen azt valóságos csapdának tekinti. Ezt a várost a régészeti, valamint okleveles vizsgálatok után a következő mai települések alkotják: Pomáz, Budakalász, Békásmegyer, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Szentendre, Izbég, Pilisszentlászló.

 Marsigli térképe (Ó)Budát Szent Endre alatt ábrázolja!

Sashegyi Sándornak régi térképe volt erről a területről, amelynek alapján elindult kutatni. Ez Pannónia területe is, régi római településekkel pl. Szentendre régi római neve 'Ulcisia Castra', ami azt jelenti, hogy farkas vár. Sashegyi Sándor a következőket írja egy tanulmányában.

„Többen úgy vélték, hogy Sicambria Aquincumra épült, azonban ott hun korszakból származó leletanyagra nem akadunk. Ahogy jövünk észak felé, Békásmegyer határában már egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elő hun leletanyagok. Pomáz és Budakalász határában viszont oly meglepő mennyiségben, aminek idő-és kormeghatározó szerepe mellett olyan nagy a történelmi jelentősége, hogy azt egy nagyobb munkámban fogom igazolni." Írja 1939-ben Pomáz és földjei című esszéjében. Sashegyi Sándor Leányfalun talált egy hun leletanyagot, egy kerámiát, aminek díszítő eleme a kereszt. Ez könyvében lefényképezve megtalálható, aminek az az érdekessége, hogy a hunok már kapcsolatban álltak a kereszténységgel. A Sicambria városára való utalás egyéb krónikás írásban is megtalálható, például mikor Árpád fejedelemék átkelnek a Dunán, hogy Pannóniát birtokukba vegyék. Így szól az írás Annonymus szerint: „900-ban Árpád fejedelem és seregei jelennek meg a Dunánál, hogy Pannóniát birtokukba vegyék. A Megyeri-réven kelnek át." (Békásmegyer, Káposztásmegyer, Pócsmegyer), sehol a világon nincs megyeri átkelő, csak és kizárólag itt, tessék utána nézni.

Átkelvén a Dunán -írja a krónikás- letáboroznak a Felhévízig, majd másnap Árpád vezér minden vitézével és fő emberével együtt bevonulnak Attila király városába. Ha én átkelek a Megyeri-réven és letáborozok a Felhévízig, másnap bevonulni sehol máshol nem lehetett, csak és kizárólag erre a területre. Kérdés: a mai Székesfehérváron hol van a Megyer és hol van a Duna? Sehol.

Ha ezeket a kifejezéseket halljuk, hogy Sicambria, Alt Ofen, Etcilburg, Alba Regalis, Ősbuda vára, akkor minden esetben Attila király városáról, a legyőzhetetlen hun vezér lakhelyéről van szó. Ha beazonosítottuk Attila városát, akkor erre épül az az egyház, amelyet Fejérnek neveznek. Szent István király építi fel a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére a magyarok megtérése, és Árpád fejedelem halálának emlékére, melyet – mint azt korábban írtuk- eltűntetnek. Tehát az eddigieket összegezve, most már bátran említhetjük, hogy Sicambria, vagyis Attila városa itt állt a Pilisben és erre épült Fejér egyháza.

Most meg kell keresnünk Árpád fejedelem temetkezési helyét, mert onnan folyik alá az a kis patak Attila városába. Hol lehet ez?

Az 1920-as évek elején Sashegyi Sándor pilisi barangolási közben furcsa dologra lesz figyelmes. Sétált az erdőben egy kimagasló sziklafal tetején, ahol óriáskövet állnak építményszerűen, szabályosan egymásra pakolva. Kik, mikor, mi célból hordhatták a több tonnás köveket egymásra, nyilván meghatározott céllal?- fogalmazódott meg a kérdése Sashegyiben. Ez az építmény a pomázi Holdvilágároknak nevezett területen található. 'Holdvilág', vagy 'holt világ'-mindkét kifejezés helyes, mert a hold a halál szinonimájaként is szerepel ősi mondákban. A helyszín formája is félhold alakú és holtakat temettek oda, méghozzá nem is akárkiket. Innen folyik alá az a kis patak kőmederben, Attila városba. A patak neve Dera, mely görögül és törökül egyaránt 'dere', illetve 'dara', halálvölgyet jelent. Japánul azonban a Dera szó jelentése szentély. Sashegyi óriási munkával lefejti az évezredes föld-és kőomladékot a sziklafalról, amire az egész valóságában feltárul és látható lesz egy ősi világnak az eltűntetett romemléke. Az emberi kéz által lefaragott sziklafalon ősi rovásvésetek találhatók. Úgynevezett 'kaptárfülkék' vannak bevésve az építménybe. Mikor, miért és mi célból faragtak az ősök ilyen 40 cm hosszú, 25 cm széles, 20 cm mély fülkéket a falba? Sashegyit is kínozta ez a kérdés, ezért levelet írt egy Szabados Árpád nevezetű, épp akkor Kínában tartózkodó pomázi lakosnak, hogy járjon utána hol található Kínában ilyen sziklafalas temetkezés kaptárfülkével és mi a jelentősége. A válasz nem váratott sokáig magára, mely szerint Pekingtől északra, Kína északi részén főleg ujgur és hun területeken találtak ilyesfajta temetkezést, ahol a falba ún. kaptárfülkéket véstek. Ennek az a jelentősége, hogy a magas rangú elhunytak emlékére és tiszteletére helyeztek el ajándéktárgyakat és mécseseket a fülkékben. Ahány kaptárfülke található a falban, annyi halottnak kell ott nyugodnia.

A továbbiakban álljon itt pár sor abból az időből, amikor Sashegyi Sándor 1941-ben megtalálta Árpád fejedelem sírját. A Felvidék című újságcikk írja 1941-ben: „A pomázi romterületek feltárója Sashegyi Sándor régész bejelentette Vitéz Endre László doktor alispánnak, hogy Pomáz tőszomszédságában megtalálta a honszerző Árpád fejedelem sírját. A húsz évi Pomáz környéki kutatásaim-így hangzik a kiváló tudós bejelentése- ma már azt igazolják, hogy ezen a helyen a török hódoltság előtt sohasem volt Pomáz. Itt a romemlékek és leletek azt látszanak igazolni, hogy a régen keresett és okleveles adatokkal igazolt Sicambriával, mely a hun korszakban Attila városa volt, vagyis Etzelburggal állunk szemben, így nem is lepődhetünk meg azon, hogy ezen a területen van a honszerző Árpád fejedelem eltemetve. A krónikás, vagyis Annonymus adata nem csal, ő írja: az Úrnak 907. esztendejében...eltemettetett egy pataknak forrása felett, mely patak kőmederben folyik le Attila városában."

magyarorszg-1458-cusanus-nicolaus-terkepe.jpg

A rovásjelekre nézve konkrét adatok állnak rendelkezésünkre. Nézzük tovább, hogy mit talált Sashegyi. Egy a Mithras jelleggel bíró fejedelmi sziklasírt, amely a kis ázsiai szasszanída valláskultuszra utal amelyet a rovásjelek igazolnak. A sírban egy idősebb férfi csontváza feküdt. A csontokat az akkori kor három elismert szaktudósa (Dr. Gallus Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának vezetője; Dr. Nemeskéri János- a Magyar Nemzeti Múzeum antropológusa; Dr. Mészáros Gyula- turkológus, antropológus) azonosította. Idézet Dr. Mászáros Gyula az 1940-'41-ben az akkori Nagy Budapest című újságban megjelent írásából. A tanulmány címe: „Az ország foglaló népelem monumentális kultuszhelyének egyetlen feliratos emléke a pomázi Holdvilág-árokban." Ez után a sokat sejtető cím után az újságcikk a következőképpen folytatódik. „Az ásó ez esetben senkit sem hagyott cserben, feltárult az a két hatalmas sziklafal, melyet eddig évszázadok óta felgyülemlett kő-és földomladék takart. A mesterségesen lefaragott sziklafal tövében mély réteg faszén maradványok kerültek elő, napfényre jött a kultikus tűzhely. A sziklafal előterében az első temetkezőhely is megnyílt.

A feldúlt és kirabolt sírban egy idősebb férfi csontváza feküdt. Az ide eltemetett halott embertani meghatározás szerint az ún. 'taurid'(elő ázsiai) emberfajtához tartozik. Az ország foglaló kötelékek egyik felsőbb rétegbeli csoportja is ebből a típusból való."

A 'felsőbb rétegbeliség' alatt nyilván a honfoglaló vezető rétegéhez tartozó csoportra utal. Ennek azért van különös jelentősége, mert ez a 'taurid' embertípus, melyhez az Árpádok is tartoztak nyomon követhető Palesztínán, Szírián át a Nílus deltájáig, a mai koptokig. „Napfényre került a honfoglalás korának eddig egyetlen pogány kultuszhelye. Remélni sem mertük volna, hogy ezer esztendő után kerüljön elő a föld alól a magyarok istenének egyik régi, szent áldozóhelye, mely csodálatos módon elkerülte a többi lerombolt egykövek végzetét."írja Dr. Mészáros Gyula, turkológus.

Sashegyi a nagy sziklafal tetején talált egy kő talpazatot, amihez feltételezhetőem tartozék is illik, amit egy közeli cserjésben meg is talál: egy 2m magas és 80cm széles kőbabát (kamenei babának is nevezik). Magas rangú szkíta vezetők feje fölé emelnek ilyen kőszobrot. A sírján ennek a másolata található, mivel az eredetit összetörték. Automatikusan felmerül a kérdés, hogy ki lehet az a szkíta vezető, aki fejedelmi sziklasírban található, idősebb férfi, a honfoglalók vezető rétegéhez tartozó, taurid típusú személy, akinek a feje fölé kőszobrot emelnek ősi rovásjelekkel vésett fal tövében?

Innen folyik alá az a kis patak kőmederben, Attila városában, Sicambriában. És, ha mindez nem lenne elég, akkor alig észrevehetően a nagy sziklafalban- amelyet előszeretettel mutogatok a velem túrázóknak- található egymás alatt négy piros csík, amelyet valamilyen anyaggal és módszerrel a sziklafalba itattak. Kémikusokkal és vegyészekkel vizsgáltattam meg, hogy milyen anyag lehet az, amelyet a sziklafal ilyen hosszú időn keresztül megőrzött. Kizárólag vas oxidot tartalmazó anyag jöhetett szóba, ami a szakvélemény szerint nem más, mint vér. A négy piros csík pedig a Árpád fejedelem szimbóluma (lásd árpádsávos zászló).

Summa summarum, örömmel jelenthetjük ki, hogy nem kell tovább keresni Árpád fejedelem sírját, mivel azt 1941-ben Sashegyi Sándor a legnagyobb Piliskutató, aki harminchat évig időt és fáradtságot nem sajnálva, önköltségből kutatta a Pilist és környékét, már megtalálta azt. Az alábbi öt tárgyi lelet bizonyítja, hogy a Holdvilág-árokba lett eltemetve Árpád fejedelem:

1. fejedelmi sziklasír

2. ősi rovásvésetek a sziklafalban a fejedelem feje fölött

3. idősödő taurid, avagy turáni embertípusként beazonosított, a honfoglalók vezető rétegéhez tartozó férfi

4. kőbaba a holttest feje fölött

5. a sziklafalba itatott négy piros, vas oxid tartalmú csík

Ha az önjelölt kutatók közül bárki le tud tenni és alá tud támasztani bármilyen bizonyítékot Árpád fejedelem sírhelyével kapcsolatban, ám tegye meg. Azonban a fenti érvek cáfolatának hiányában minden eddig feltárt bizonyíték azt a feltételezést támasztja alá, hogy Árpád fejedelem a Holdvilág-árokban van eltemetve.

Minden év március végén, Árpád napján megemlékezünk a fejedelemről a pomázi Holdvilág-árokban 600-700 emberrel egyetemben. Szégyen és gyalázat, hogy ilyen csendben emlékezünk Árpádról, aki nekünk ezt a hont szerezte, mert ha ő 907-ben nem győzi le a háromszoros túlerőben lévő egyesített nyugati seregeket, akkor ma nekünk nincs hazánk, nincsenek királyaink, nincsen népünk és mi magunk sem létezünk. Dicső múltunkat legnagyobb elhallgatás jellemzi, csupa hátsó szándékkal övezve. Az egész Holdvilág-árkot úgy akarják beállítani, mintha az egy római kori kőbánya lenne, amivel nem is érdemes foglakozni. Azonban bányász szakemberek szerint ilyen bánya soha nem létezett, nem létezik és nem is létezhet. Miért? -fogalmazódik meg a kérdés. Mert egy bányában a köveket hasítják, bontják, itt pedig a sziklafalat szépen, egyenletesen faragták. Egy bányában nem a kőfaragás mesterségét gyakorolják, hanem köveket bányásznak és fejtenek. Sashegyi Sándor is felháborodottan utasította vissza a 'kőbánya elméletet', hiszen sehol nem tudtak bányászati tevékenységre utaló bizonyítékokat felmutatni, tudniillik egy bányába nem építenek kerengőt. Azért állítanak a hivatásos hamisítók ilyeneket, hogy elvegyék a magyarság múltját és mindenünket idegennek tűntessék fel, csak magyar ne legyen.

Tisztelt Olvasó!

Engem semmiféle karriervágy és bármiféle hátsó gondolat nem vezérel annak érdekében, hogy bevonuljak a történelembe, mint Piliskutató. Két cél vezérelt egész életemben, az igazság és a magyarság szolgálata. Nem tartom magam kutatónak, ezek nagyképű szavak, hiszen ma már mindenki 'kutató'. Az igazi kutató Sashegyi Sándor volt. Én egy egyszerű nemzettudat építő vagyok, aki emléket szeretne állítani egy méltánytalanul elfelejtett kiváló kutatónak, Sashegyi Sándornak.

Isten áldjon minden szkíta, hun , magyar testvéremet!

Tisztelettel, Herceg Ferenc

Forrás: Alba Regalis