20210518
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2016 november 17, csütörtök

Koppány Nagyúr esete és más nyelvészeti érdekességek

Szerző: Péterfai János István

 TONUZABA MEGKÍSÉRTÉSE

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Amikor Géza Ég Fia meghalt, fia, Vajk követte a trónon. Vajk neve a Bő magyar szó változata, bár a Va kisebb isten értelmű is. Lappföldtől egészen Macedóniáig sok folyó neve kapja meg a Va nevet, pl. Zagyva, Szinva, Ondava, de az Uraltól keletre is létezik, pl. a Szoszva folyó nevében. Itáliában Minerva istennő neve is tartalmazza, sok más név mellett. A Vaj szóban a „j" magyar kicsinyítés, így török eredete elfogadhatatlan. Mellesleg a törökök csupán A.D. 220-ban menekülnek el a kínai fennhatóság alól az Altájba, tehát földrajzi neveket ők csak a jelzett dátum után adhattak Szibériában. A Baj-Kál név, amit össze lehet vetni Vajk nevével, jelentése Bő-Kál, Gazdag-Nagy. A Vajk név a Vaj becézése, de a személynévben a K a becéző hang. A Baj - Kál és a Vajk ezért összefügghet egymással, a magyar nyelvi szabályok szerint, a Baj/Bő - Kál, Gazdag Úr nevet magyar nyelvű hun testvéreink adhatták a nagy tónak.

Vajk erős késztetést érzett a római kereszténység meghonosítására népét illetően, amit sok tényező indukált. Elsősorban a történelmi körülmények, amit tanítómesterei, és felesége, a bajor Gizella igyekezett számára elmagyarázni. Vajk feje konok volt, de nem annyira, hogy ne fogadta volna el a tanácsokat. Simán elfogadta a nyugatiak igényeit, országa népét kereszténnyé tette, a nép többsége már amúgy is keresztény volt. A keleti vallást követő Keán ellen, aki Bulgária királya volt, és Vajknak közvetlen vérrokonának is számított, hódító háborút vezetett. Ettől függetlenül Vajk nagy átalakítást hajtott végre, mert országa népét római katolikussá tette és a nyugati civilizációhoz csatolta.

Azt nem érdemes vizsgálni, mi lett volna, ha másféle keresztények maradunk, vagy az ortodoxia ágát követjük? A szerbek, románok, bulgárok, oroszok, stb. ma is jól megvannak, köszönik szépen, de nem akarnak római katolikus hitre térni. Igaz persze, hogy a magyarok nem görög keletiek voltak, hanem szkíta keresztények. A Pogány szóról ma azt tartják, hogy vidékies keresztényt jelent. Azonban a Pog-án, vagy a latin paganus, Égi-Nap értelmű, a pogányok az égi Napot tisztelték, tehát napvallásúak voltak.

Szumma szummarum, a magyarok római katolikussá lettek, akár tetszett nekik, akár nem. De a katolikus vallásra való térítés nem ment zökkenők nélkül. Sokan morgolódtak, még többen ellenálltak és csúnya vallásháborúk törtek ki. Koppány nagyúr, azután Vutu, akit Vatának is nevezünk, és Gyula, fellázadtak. Bár a történetírás a vallásháború jelleget nem erősítette meg, inkább hatalmi harcokról beszélnek, de azt részletesen leírják a szövegek, hogy a nép egy része nem akarta elhagyni ősei vallását. Ezekhez a súlyos harcokhoz kell kapcsolnunk Tonuzoba esetét. Nem tudni, vajon Tonuzoba valóban élt, vagy csak tanmese arról, hogy a régi vallást a földbe temették, esetleg egy szobor képében, tehát megszűnt a régi, és megszületett az új vallás.

A név sok mindent elárul nekünk, ha helyesen értelmezzük a történelmi nevet. Tonuzoba vagy Tonuzaba neve is beszélő név, pontosan közli számunkra, mit akartak mondani vele a névadók.

A hivatalos történészet Tonuzabát besenyő nemzetiségűnek tartja, és neve jelentését Disznó-Apának mondja. Mindkettő állítás tévedés szerintem, és mindkét állítást a megvetés szelleme szülte. Disznónak nevezni egy vezetőt nagy sértés. A besenyő nemzetiséget azért mondták a vezérre, hogy ne magyar legyen az ellenálló, és a besenyőkre ráfoghassák a török besorolást.

Tonuzoba, vagy Tonuzaba neve, ahogy állítják, Tonuz és Aba/Oba nevekből épül fel. Előbb vizsgáljuk meg a Tonuz előtagot, utána az Aba nevet. A magyar Disznó szót is törökből származtatja a magyar nyelvészet, de helytelenül. Kezdjük tehát a Disznó szó elemzésével.

A Disznó szó jelen van Disznód település nevében is. A Disz előtag Dísz értelmű. Odüsszeuszt csak azért érdemes megemlíteni, mert a koronája vaddisznó agyarakból volt elkészítve. A Nó utótag valószínűleg Nagy jelentésű, vagy Úr, és a „Nad, Nagy" őse. Disz-Nó-d tehát Dísz-Nó értelmű, a szó végén a -d helyképző. De a Disz-Nó is Dísz-Na, vagyis Dísz-Nagy, ami a régi lakomák Nagy-Díszét, a disznót idézi fel számunkra.
A magyar nyelvészet ezt az összetett magyar szót a csuvasból származtatja. A csuvas Sysna hangtanilag megfelel a Disznó szónak, így írja a magyar nyelvész, amely Sysna valamilyen ócsuvas szóalak, a Dzysnagh utóda lehet. Kilóg a lóláb, mondaná az ember, ha volna rá lehetősége. Mert a Sys-Na megfelel a Sus-Na, Nagy-Szusz alaknak, és jól tudjuk, hogy a Szuszogás nagymestere a Sus, amí a szintén magyar eredetű latin nyelven Szuszogót, Disznót jelent. A Sys-Na tehát a Sus-Na, Nagy-Szusz formával azonos, de nem hasonlít a Džysnagh formához.

Ejtsük ki a Dzysnagh szót, és Dzsisz-Nagy hangtani alakot kapunk, ami a Dísz-Na, Dísz-Nad, Dísz-Nagy változata, és a gazdag lakomák fő díszét jelenti. A Dzys és Nagh tökéletesen megfelel a tisztább és ősibb Dísz és Nagy fogalomnak, tehát az ócsuvas Dzys-Nagh egy sokkal régebbi Dísz-Nad magyar nyelvi összetételből származik. Ha van ilyen ócsuvas szó egyáltalán. A „h,j,y" jelek gyakorta lágyítást jeleznek, mint a Nagh szó végén is.

A Džysnagh szót más török nyelvből nem lehet kimutatni, írja a magyar nyelvészet egyik fontos alkotója, de az nem jut eszébe, hogy talán a régi magyarok is ismerhették valami csoda folytán a disznókat, amelyek az egész Óvilág területén szerteszét szaladgálnak, és adhattak nekik magyar nevet.

Bárczi Géza, aki a magyar nyelvészet fontos tudósa, számtalan hasonló etimológiát gyártott, emiatt etimológiai levezetéseit csak nagy óvatossággal szabad elfogadnunk. Azzal a kérdéssel most ne foglalkozzunk, hogy ha hasonló tévedések ezreit követte el a magyar nyelvészet jelentős vezetője, akkor milyen színvonalú a többi hivatásos magyar nyelvész tudományos munkája?

Összefoglalva tehát a Dísz-Na és Dísz-Nó az esti lakoma fő dísze, Nagy-Dísz. Ünnepek alkalmával a vitézek a fejedelmi palotába voltak hivatalosak, a kellemes borozás, sörözés és lakomázás egyik fő attrakciója a sült disznó volt, amelyet az ünnep csúcspontján tálaltak fel. A disznó neve ezt jelenti.

A Tonuz szó az oszmán törökben Domuz alakú, és Disznó értelmű. A Disznó-Hús Domuz-Eti, a Vad-Disznó meg Jaban Domuzu. Ezekből a török névalakokból megállapíthatjuk, hogy a Tonuz és török Domuz, Domuzu mind a sumer tavaszisten nevének gúnyolása is lehet. Természetesen Dumus, Dumusi, Dumuzid nevéről van szó. A kínaiak a hunokat i.sz. kezdete körül kezdték nevezni kutya rabszolgának, a törökök a magyarokat és más európaiakat gyaur kutyának. A kutya és a disznó gyakran a becsmérlés jelképállata.

Dumuzid, vagy Dumusid neve magyar nyelvű, amit érdemes röviden bemutatni. Dumu jelentése Gyerek, egyik mai variánsa a Döme. A Dumu név két részből áll, az előtag Du, és az utótag Mu névből. Du a Nap, Mu a ragyogás, Du-Mu ezért a Nap-Ragyogása. A Mu a Mul Csillag szó alapja. A név tökéletesen illeszkedik a többi magyar gyereknév eszmerendszerébe. A Dumu "s"-el jelölve Dumus, ami kiegészítve az isten jelentésű Id szóval, Dumusid, vagy "i"-vel jelezve Dumusi alakot ad. Mindezt Dumuz, Dumuzi és Dumuzid alakban is írhatjuk.

Mai településnevekben Dömös és Dömösid-Dömsödé-Dömsöd formában maradt fenn a tavaszisten neve. De hogyan került a törökbe? Kétségtelenül a magyar nyelvű hunok által, akik egykor fél Ázsiát uralták, és magyarok voltak.

Később, a Kr.e-i III. évezred második felében és a II. évezredben a Dumuzid alakból Tammuz lett, aki nem más, mint a szumer Dumus. Tammuz neve a sok mai Tamás, Thomas őse, amelyek tehát mind magyar eredetű keresztnevek.

De miért volt Dumuzid tavaszisten? Ha a nevek funkcióval is rendelkeznek, akkor Dumus nevének kell valamilyen tavasszal kapcsolatos értelmének is lennie. Ez az értelem mutatkozik meg a Tömős szóban, amely a szaporodás egyik szava. A Támasz szó alapja a Tám, ami alapja a Tamás, Thomas neveknek. Mindezekből láthatjuk, hogy ősi istenünk neve mélyen ül a magyar nyelvben és a magyar nép tudatában. Temesvár, Temes folyó, Tömösi-hágó és még sok név őrzi a Tem-Töm szavakat. Tom-Pa, Tom-Ka, Tomszk /Tom-Szék/ és más nevek eredetét nem ismerem.

Tonuz, Domuz a Tammuz, végső soron Dumuz nevének változata. A szóban lévő m-n hasonulást természetesnek kell venni, hiszen sok elsős kisiskolás ma is gyakran mondja az Én helyett, hogy Ém! De Dumuzid miért Disznó? Erre ki lehet gondolni választ, de nem teszem.

A név utótagja Aba vagy Oba. Kétségtelen, hogy a két alak az Apa változata. Az arab Abu is Apu, vagy Apa.
Tonuz-Aba valamilyen fejedelem volt Szent István idejében, akit megöltek, mert védelmezte a régi rendet. Abád települése mellett lakott, a településnév tehát szintén nem a véletlen műve. A hagyomány úgy tartja, hogy Csanád, Szent István hadvezére, vagy maga Szent István, felajánlotta Tonuzabának, hogy legyen keresztény a római katolikus hitvallás szerint, és akkor megtarthatja minden birtokát. De Tonuzaba kitartott a régi vallás mellett. Először térdig, azután derékig, végül nyakig beásták a földbe, és kérdezték tőle, megtér-e a római katolikus hitre? A válasz minduntalan az volt, hogy nem, ezért végül Tonuzobát élve eltemették az abádi rév közelében. A monda szerint Tonuzoba felesége is követte férjét, de utódaikat a király megkímélte, mert ők áttértek a római katolikus hitre. Véleményem szerint a monda tanmese, amihez a török Domuz szót csak modern korunkban társították.

Az Abád szó az Aba szó "d"-vel jelzett alakja, ami jellegzetes magyar nyelvű formula. Az Aba Apa, tehát az Abád az Apa Helye, a „-d" magyar helyképző. Emiatt a gyakori Abad szó magyar eredetű. Tehát az Abad nem perzsa eredetű, hanem magyar, és jól illik a többi magyar településnév eszmei értékrendjébe. Hyder-Abad, Islam-Abad és a sok többi Abad településnév magyar jelleget hordoz.
Ipolyi Arnold a Tonuzoba nevet Tonu Zoba alakban értelmezi. Bizonyára neki van igaza. A Tonu nevet azonosnak tartja Tana nevével, a Zoba viszont Csaba nevének egyik írásos alakja. Valóban, Csaba nevét Zoba, Chaba alakban is írták. Tana magyar őskirály a Don és Ton nevekben is él tovább. Mellesleg a besenyők magyar nyelvű törzsszövetséget alkottak.

Tonu, vagyis Don Csaba nem hagyja el az ősök vallását, ami miatt a földbe temetik őt és feleségét. A régi vallás eltemetve, nem állhat az új vallás útjába. A Disznó Apa kitalálás, hogy töröközzenek egy kicsit. Az Abád név származhatott más Aba nevűektől, volt Aba nevű királyi családunk is.

Ez a monda lényege, amelyről Herczeg Ferenc gyönyörű regényt írt, Wass Albert pedig egy elbeszélést.
Tonu Zoba talán sosem volt létező személy, hanem a virtuóz magyar mítosz a régi vallás eltemetését jelenti, ás a magyar népet a római katolikus vallás felvételére serkenti. A régi eszmeiség elavult, ismerte fel István, a Szent, és népét olykor erőszakkal, de elhivatott látnoki képességgel a nyugati civilizáció keretei közé terelte. A régi hősök nem illettek bele a modern, Jézushoz kötődő világlátásba.
A Tonuzoba mondát zseni találta ki.

Tonuzobát tehát megkísértették, adja fel ősi vallását, legyen római vallású, ezáltal megkímélik életét. De ő hajthatatlan volt, ami miatt ugyan elásták a földbe, de örök életet nyert, feleségével együtt, amire a magyarok kötelesek emlékezni.


 ŐS KAJÁN

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Mitológiát kutatva ismételten belebotolhatunk Kaján nevébe, aki a magyarok ősi istene. De ki volt Kaján? Ady Endre is ír róla verset. Azután találni olyan azonosítást, mégpedig nem szumerológus körökbe tartozó szerzőtől, amely szerint Kaján neve azonos a bibliai Káin nevével. Ha ezt az azonosítást néhány évvel ezelőtt találom meg, amikor még az önálló gondolkodást súlyosan büntették a hazai nyelvészeti körökben, gond nélkül elmegyek mellette. De ma már nem, a demokrácia felszabadítja a gondolkodást is. Igen, a Kaján a Káin névvel azonos.

Manapság a hatalmi körök már nem képesek elrettenteni az önálló gondolkodást, ami miatt számtalan olyan kiváló munka is megjelent, amelyek tagadják a finnugor elméletet. Ezek a könyvek nem a hideg, akkori körülmények között szinte lakhatatlan távoli északról származtatják a magyarokat, hanem éppen teljesen más területekről. Káin és Kaján ezen kutatások szerint rögtön reálisan azonossá válhatnak, és a Káin-Kaján azonosság beépülhet a magyar származástudatba.

Kaján nevét Kajár alakban is írjuk, lásd Balaton-Fő-Kajár.

Őseink szobrok segítségével mutatták be az isteneket, akik között jelen volt Káin is. Vajon milyen más isteneink voltak akkoriban? Jó lenne tudni neveiket, mert az istennevek pontosan megjelölhetik azokat a területeket, amerre őseink laktak, ami Kaján-Káin nevünk szerint nem az Ob mocsaraihoz, az északi jégtáblákhoz, vagy a félig vagy teljesen fagyott földek északi terü1eteihez ad iránytűt, hanem éppen a. Közel-Kelet felé irányítja tekintetünket. Ábel neve szintén elterjedt a magyarok között, de nem a judai vallás vagy a kereszténység miatt. Fontos hagyományaink, pl. a Nimrúd hagyomány, a Közel-Kelet felé mutatja őshazánkat, azonban a legújabb, megdönthetetlen írásos feliratok nem ezt támasztják alá.

A Bálvány szó tanulságos jelentésű. Bál-Vány a helyes felbontása, a Bál a Bél testvére, lásd a magyar mély és magas hangrendet. Értelmük Nagy és Ragyogó, a Vány a Fény módosulata. A Vány a germán Ván szóval is azonos, vagy a magyar Van-Ven szópárral, vagy a krétai Vanax-Király névvel. A Vány ezért „Isten" jelentést is tartalmazhat. Bál-Vány a Nagy Isten, vagy a Ragyogó Isten. A számneveink Van, Ven szavai is Felsőbbet, isteni helyzetet jelentenek. Van igénk és a Va alapszó rokon egymással. Az ősi bálványokhoz tartozó istenek nevei talán a földrajzi nevekből hámozhatóak ki.

Most azonban nem az istenneveket keressük, hanem Kaján nevével foglalkozunk. Mellesleg a Kajin név In végződése, és a Kaján név An végződése egyaránt jelent lstent, és Eredő Uralkodót. Kajin a Vaskovács a hébereknél. A héber tudósok szerint Kajin találta fel a vasat, ezért vaskovács, amit úgy érdemes értelmezni, hogy a magyarok találták fel a vasat, de mi tudjuk, hogy a Hét Szent Fém feltalálói is mi vagyunk.

Káin neve a magyarokat jelöli a Bibliában, de Ábel is a magyarok neve. Ezzel tehát nem jutottunk semmire, nem sikerült a két testvért egymással szembeállítani. Káin és Ábel a magyar hagyományokból származik, magyar hősök, magyar ősök.

Kaján és Káin neve természetesen magyar eredetű, a nevek mögött a hatalmas szumer isten, En-Ki neve sejlik elénk. En-Ki az egyik leghatalmasabb istenség, aki a kőkorok emberének életét irányította. Több tízezer éves valószínűleg, mint An és En-LiI istenek. De, amint az közismert, szumer istenek. Akkor hogyan beszélhetünk tízezer évről, amikor a szumerek Kr.e. 3.200 körül jelentek meg Mezopotámia déli részén? Úgy, hogy a neveket alkotó szavak rendkívül régiek, sokkal régebbiek, mint a szumerok megjelenése, a magyar nyelvben ezek a szavak már abban az időben is megvoltak.

A legfőbb szumer istenek neveit alkotó szavak tömegesen vannak jelen a magyar nyelvben, ami nem lehet véletlen. De ezek a nevek az indoeurópai nyelvekben is tömegesek, amit bárkinek sikerülhet megtalálni. Ez sem lehet véletlen, hanem éppen azt igazolja, hogy a nyelvek egy közös ősnyelvtől származnak. Mivel pedig kizárólag a magyar rovásírás sok tízezer éves, kézenfekvő a következtetés, a magyar nyelv az ősnyelv, amiből a mai nyelvek fontos része keletkezett.

En-Ki nevében az En jelentése Isten, Úr, megtestesítője az Én. Mindennek van Enje, de az En Né is, a Né az eredő keletkezés, mert a nőktől születünk. Az eredetet a magyar N betű is kifejezi, ami a nőiség jele. Az En tehát a Nék, Nők idejét is jelöli, a női vezetők korát, ami később tkp. Herceg rangnak felel meg Mezopotámiában, kb. 4-5.000 évvel ezelőtt és férfi istenekhez kapcsolódott. Mindennek van Enje a magyar tudatvilágban, az Enség a dolgok legbelső lényege. A latin Endo, Ento szóban is megjelenik, mivel e szavak belsőt jelentenek. Az In és Ni is a nőiséghez, a belső jellemzőkhöz tartozik.

En-Ki nevében a Ki Fö1d jelentésű a kutatók szerint, ami igaz is, több vonatkozásban, mint pl. a Földség, Terület megjelölésekor, de a Ki alapvetően Követ jelent. A Kő azonos a Föld fogalmával. Alakjai a Ku, Ko, Ka, Ke, Kő, Ki, Kü, és Ge, Gé, Gi. Kies szavunkban megjelenik a Ki alak, Ki-Es a Kő-Háza, ahol csak kő van. A Kő a földségek csontja. De a Ki igekötő is rokon a Ki, vagyis a Kő szóval. Sumerban Nun-Ki, vagy Szubir-Ki nevében is szerepel.

En-Ki a vizek és szárazföldek istene, de nem látjuk nevében a víz jelentését. Ismert azonban, hogy a szóelemeket szabadon lehetett változtatni, és a nevet Ki-En alakban is írták. A szavak felcserélhetősége a magyar nyelv jellegzetessége, a jelző és a jelzett. szó régebben szabadon variálódott, lásd Özön-Viz és Víz-Özön. A víz En-Ki E-A nevében jelenik meg, ami Háza a Víznek értelmű, mind a két szó, az E és A, tömeges a magyar nyelvben.

A szumerok egyik saját neve Ki-En-Gir, ami En-Ki-Gir is. A Ki·En-Gir értelme Enki-Gyerekei. A Gir a Gyer régi alakja, a Gyerek természetesen Gyer-Ék, Jer-Csillag.

Ki-En-Gir fiatalabb alakja Ken-Gir, ami a magyarok saját neve. Ismert pl. a Kangraz név, ami Kan-Gir-as, Kengires variánsa. A besenyők hármas törzsszövetsége is Kangar nevet visel, ami arra utal, hogy a besenyők egy része, éppen a törzsszövetség veleje, magyar származású és nyelvű volt. A Ken szóban jelen van a víz is, mivel a Ken ige a király felkenéséhez kapcsolódik. A vízzel való keresztelés tehát kenés, felkenés, a vízzel való keresztelés az embert királlyá, Jézus Király követőjévé teszi.

Az angol Kent is a Ken variánsa, mint a Kentum is. Ez utóbbi Tíz értelmű, a Tíz a számok között a Tesz, Tisz változata és Isten a jelentése. A Ken lehet Kien /Ki-En/ nevének egyszerűsödése, és jelent Istent és Napot is bizonyos körülmények között.

Kény nevünk Király értelmű, a Ken, Kin mellett a Kan, Kán is kisebb király. E nevek között totemisztikus vezérnév is van, a Kan, amely igen elterjedt, lásd latin Canis (Kanis), Kani-Kutya. A Canis tényleg Kutya a latinban, a Kan magyar szó származéka. A Kén szó aranysárga anyagot jelöl, amely a Nap színét viseli. A Kun a Nap, a Könny kis napocska, a Keny is a fenti szócsoporthoz tartozhat. A Könny kifejezetten Nap, Csillag jelentésű, mivel a könnycsepp gömbded és csillog.

En-Ki neve van jelen talán az In-Ka szóban is, bár az In-Ka név bizonyos vonatkozásban egyszerűbb fogalmat tartalmaz jelentéstanilag. Az In-Ka Isteni-Király is lehet, de mivel kecsua szó Peruból, nem biztos, hogy helyes az Inka és Enki összehasonlítása.

Keán a bolgárok királya, a magyar történetírás szerint. Ez a királynév szintén Ki-En, vagyis Kaján nevéből ered. A bolgárok az egyik magyar nép Európában, akik elszlávosodtak. Ezért a mai magyarok közvetlen rokonai. Bul-Gár értelme a Tűz Népe, a Gár azonos szó a Hun-Gár, Kan-Gár második szavával.

Ismerjük a történetet Káinről és Ábelról, ami szerint testvérek voltak. Ez alapvető megállapítása a Bibliának, ami azért fontos, mert Ábelt is magyar eredetűnek határozhatjuk meg ezáltal, hiszen testvérek. Sok jó tudós sok magyarázatot fűzött a történethez.

Káin, emlékeztetőül, az ős Kaján, Kien istennel, és Kajinnal azonos. Ő a földműves, a fejlett népesség megtestesítője és istene. Ábel az Ab-El, aki pásztorkodik, még nem érte el a földművelés fokozatát. Ab Ház, Törzs, El Isten, az Élő Isten, Ábel tehát Isten házából származik.

Isten elutasítja Káin áldozatát, mondja a Biblia, de elfogadja Ábel áldozatát. Káin, vagyis Enki, ezen felháborodik, és agyonüti Ábelt, a pásztorkodók megtestesítőjét és istenét. A történet meglehetősen példabeszéd szerű. Különösen a testvér gyilkosság súlyos bűne fogadható el nehezen.

Ha Isten Káin áldozatát fogadja el, és elutasítja az egyszerű szokásokhoz ragaszkodó Ábel áldozatát, akkor közelebb járunk az igazsághoz. Káin, a földműves, vajon mit áldozott Istennek? Valószínűleg kenyeret, bort, virágokat és hasonlókat. De mit áldozhatott Ábel, az állattartó? Bizonyára valamilyen állatot, ami az állat megölésével járt együtt, tehát véráldozat volt. Isten elutasítja a véráldozatot, helyette szentelt vizet, bort, kenyeret, ostyát fogad el. Azt írja a Biblia, Káin agyonüti testvérét, Ábelt, aki pásztorkodó életmódot folytat. Isten elutasítja a véráldozatot, a jövő azoké, akik a földet kertté varázsolják.

A valóságban a földművesek bírják Isten támogatását, elterjedtek az egész Földön, a pásztorkodók viszont nem bírják Isten támogatását, mivel gazdálkodásuk egyoldalú, a fejlődés gátjai. Ma a pásztorkodók már szinte nem is léteznek, eltűntek az ősiség ködében.

Az isteni intést a Biblia írói úgy értelmezik, hogy a pásztorok adják a helyes áldozatot. Ha felvetődik az a lehetőség, hogy Kaján tényleg azonos Kiennel és Káinnal, akkor elénk kerülhet a szumerok sorsa, akiket a szemita csoportok kiirtottak Mezopotámiából. Talán Káin bűnét úgy bosszulták meg Szem (a Nap) emberei, hogy megölték vagy elkergették Kien népét.

Isten akarata szerint, nem az állattartás, a pásztorkodás, hanem a komplex, soklábú gazdálkodás a helyes út. Ezért Isten nem fogadhatta el Ábel áldozatát, gondolhatnánk az emberiség fejlődését látva, mert a maradiságot Isten nem támogatja. A jövő Káin gyerekeié, Ábel gyerekeinek meg kellett változni, a pásztorkodásról a sok lábú gazdálkodásra kellett áttérni. Isten Káin gyerekeinek adja az egész Földet, ahol Ábel gyerekeinek nincs helye, ha nem változtatnak szokásaikon. Ettől függetlenül azonban Káin és Ábel testvérek: mint ahogy utódaik is rokonai egymásnak.

Tubal-Káin országa nem más, mint Szubar-Káin. A Tubal hangtanilag megfelel a Szubar szónak, a szubarok viszont a magyarok. Szubar-Tu országa a Termékeny Félhold középső része, Tubal-Káin viszont Kommagene földjével azonos. Mindkét országnév, Szubar-Tu és Tubal-Káin, viszonylag kései, a Kr. e-i II. évezredhez köthető.

Kaján gyerekei a magyarok, de nagy biztonsággal állítható, hogy a görögök, itáliaiak, kelták, germánok, szlávok, indek és irániak szintén magyar származásúak, ezért részükre a magyar csoport kifejezés a legmegfelelőbb. Az afroázsiai nyelvcsoport szintén rokon a magyar nyelvvel.

Érdekes szó az Eskü is, amely Ős-Kű tartalmú. Nem feltétlenül egy Ős Kőre esküdtek, vagy esetleg egy egekből leesett meteorkőre, hanem éppen En-Ki, vagy Kaján nevére. En-Ki mégiscsak a Föld ensége, lényege, amit vízzel kell locsolni, hogy termékennyé legyen. Emiatt En-Ki termékenységi isten is. Az Es-Kü azt is jelenti: Helye, Háza a Kőnek.

Ki-En nevéből ered Ó-Keán-osz neve, aki hatalmas tengeristen. Legújabban Óceán istenről már azt állítják, hogy eredetileg a csillagos ég istene. Francia és angol kutatók a Tejút folyó jelentését vizsgálva jutottak erre a következtetésre. Azt hiszem, a következtetés helyes, mert Ki-En a csillagos égből származik, mivel főisten. A Gal szumer szó, és Nagy az értelme a Kal alakkal együtt. Gal-Axis Nagy-Tengely, viszont a Galaktika görögös alak viseli a Galaktosz - Tej nevet is. A Tej-Út egyszerűen a Teljesség Útja, ahol a sok csillag nagy tömegben van jelen, és az ég tenger is egyben, valószínűleg az Óperenciás tengerrel azonos. A Te szó Istent is jelent.

Okeanosz a görögöknél titán, abból az istennemzedékből, amely jellegzetesen magyar neveket visel, tehát az első magyar bevándorlók idejéből ered, valamikor a V. vagy IV. évezredből. A titánok azt a magyar kort népesítik be, ami a görögök előtt messze az újkőkorhoz tartozik. Mivel a magyarok már nagyon régen írtak, így a nevek fennmaradtak, és bekerültek a görög mitológiába. Ó-Keán, az Óceán, szintén a tengerek istene, mint Ki-En is. Keán nevét se feledjük el.

A görög istennemzedékek számtalan magyar nevű istent tartalmaznak, szinte azt is mondhatnánk, hogy az eredeti ősi görög istenek, a krétai, mükénéi, trójai, kentaur, amazon isteneket is ideértve, mind magyar nevű istenek.

Ugyanez vonatkozik a Bibliára, ahol pl. Ádám és Éva utódai, vagy Noé utódai mind magyar neveket viselnek. Mivel magyar az ősnyelv.
Kaján mosolya isteni mosoly. A mindentudás mosolya. Sok ókori istenszobor esetében ismerhetjük fel a kajáni mosolyt.

Ős Kajánunk Gyepü-Kaján település nevében is szerepel, a Kajár névről azt is mondják, hogy amolyan kikiáltó, Kajátó jelentést tartalmaz. Na igen, egy település sokat kiálthat, kajabálhat a megfejtők szerint. Inkább érdemes Kaján, Kajár isteni származásánál maradni, mert a magyarok isteni fogalmak szerint nevezték el településeiket legtöbbször.

ANTANTÉNUSZ + TUBAL-KAIN

 


Megnyitva 13357 alkalommal

Hozzászólás   

#3 Zseleickisfalud Fő u.51Kiss István 2017-10-13 08:56
Tisztelt Péterfai Úr!

Az írás nagyon tetszett.Kérdésem:lehetséges lenne a forrásmunkák megjelölése?

Tisztelettel:Kiss István
#2 7477 zselickisfalud Fő.u.51Kiss István 2017-10-13 08:34
Tisztelt Péterfai Úr!

A cikk nagyon tetszett, kérdésem:lehetséges lenne a forrásmunkák megjelölése?
#1 naputDobos Csanád 2016-11-24 21:55
"De ez a Koppány-köpönyeg „felnégyelés” nem csak itt fedezhető fel. A Mithrász vénuszi köpönyege a keresztény kultúrkörben is szintén fontos szerepet játszik. Az első nem vértanú MáRTír, Szt. MáRTon legfontosabb attribútuma a félbevágott köpönyege. Érdemes elgondolkozni azon, hogy miért kellett Szent Mártonnak szétvágnia a köpönyegét? Ezzel így, sem a koldus, sem ő nem járt jól! Egy félbevágott köpönyeg semmire sem elég! Miért nem adta inkább a teljes köpönyegét a koldusnak, hiszen az lett volna az igazi jézusi cselekedet! És miért kellett felnégyelni a KöPöNYeg Koppányt is? Talán a KöRoSZToS-KeReSZTeS KoRona formája miatt?

Vélhetően a Képes Krónika írója pontosan tudta erre is a választ, hisz nem véletlenül nevezi meg aztán Koppány gyilkosának leszármazottai között a Koppány-Márton nevű testvérpárt, ráadásul párban.

„Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány vezért... Az említett Vencellin azután Rádit nemzette, Rádi pedig nemzette Miskát, Miska nemzette Koppányt és Mártont.”

Sőt a Képes Krónika szerint Szent László idejében még püspököt is neveztek Koppánynak.

„nyíllal megölték Koppány és Lőrinc püspököket is és sok más vitéz harcost.”

Ez azért elgondolkoztató. Akkor mennyire volt pogány Koppány és mennyire is volt ellensége Szent Istvánnak, a kereszténységnek és az Árpád házi uralkodóknak?

István neve nemcsak koronával, hanem a MáRTíRsággal is összefonódott. Nem hiába az első MáRTírt is Istvánnak nevezték...

Read more: www.naput.hupont.hu/48/szent-korona-es-a-fantom-ido#ixzz4Qxgminoz"

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások