20210509
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2016 november 17, csütörtök

Koppány Nagyúr esete és más nyelvészeti érdekességek

Szerző: Péterfai János István

  ANTANTÉNUSZ

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Ki ne ismerné a gyerekmondókát, amivel kiszámolósdit lehet játszani? A gyerekmondókák általában nagyon régi korból származnak, ami miatt rendkívüli értéket képviselnek. Olyan régi korból, amikor még a szótag nyelv létezett, az emberek szótagokkal beszéltek, mert a szótagok voltak a szavak. Abban az időben még nem léteztek indoeurópai nyelvek, és az afroázsiai nyelvek sem terjedtek el nagy területekre. Az indoeurópai nyelveknek meg kellett várniuk a szavak kiteljesedését, amiből aztán felgyorsulhattak, lerövidülhettek, elsősorban a magánhangzók kivetésével, és megjelenhettek a minden szótagot, vagyis eredetileg minden szót kimondó nyelvekből, nyelvjárásokból.

A gyerekversikék és a gyereknyelvi szókincs a legértékesebb nyelvi hagyatékok közé tartoznak, mert nagyon ősiek, változatlanok, és őrzik az ősi korok szókészletének egy részét.

Az Antanténusz mondóka jelen van a magyar nyelvterületen, azután Ausztriában, főleg a Duna-völgy vidékén, végül a finnek lakta területeken. A Duna-völgy magyarok által volt lakott Ausztriában, amit a települések nevei ma is igazolnak. Természetesen nem Várvidékről van szó.

Elemezzük a mondóka szavait. Első lépésként nézzük meg a mondóka szövegét.

An Tan Tén Usz

Szó Ra Ka Tén Usz

Szó Ra Ka Digi Daga

Ala Bala Bambusz vagy Barbuz

Láthatjuk, hogy a mondóka magyar nyelvű, és azt is, hogy a mondóka nyelve rendkívül régi. Ha a mondóka szövegét megfigyeljük, akkor az is kiderül, hogy ez a nyelvi jelleg a két betűs szavak sűrű előfordulását mutatja. További megfigyelés, hogy a felszólító mód még nincs nyelvtanilag kifejlődve, vagy a szövegben elharapják a mondók egyes szavak végződéseit. Végül ötödik megfigyelés lehet, hogy a szöveg hangsúlyos verselésű, de az időmértékes verselés csírái is jelen lehetnek benne. Magam arra hajlok, hogy az időmértékes verselés a görögöknél és Itáliában egy régebbi magyar időmértékes verselésből alakult ki, majd fejlődött rendkívül gazdag színtre.

Nézzük meg egyenként a szavakat és a sorokat.

Első sor: An – értelme Ég, Menny istene. Tömeges a magyar nyelvben. Elöl jejesedve Jan, azután Janus – latin, János, Hans – német, Johann, Giovanni – olasz, John, és még sok alakban él ma is. Hátul lágyulva Anya, sok nyelvben létező szó. Az akkád Anu férfi isten, a magyar Anyu az Anya becézett formája.

Tan – értelme a tudomány összessége, fontos szó. Közvetlen rokona a Ten, a Tana nevű őskirályunk, és talán a Tanya, Tania (Mauri-Tanya, Aqui-Tanya, stb.)

Tén – értelme Isten, az Is-Ten szó utótagja. A Ten-ni főnévi igenév alapszava, rendkívül elterjedt szó, általában Isten jelentéssel. Külön fejezetben foglalkoztam Ten szavunkkal a mitológiai kutatásaim egyik első fejezetében. Az Isten szóban az Is a Fény jelentésű szavaink közé tartozik, tehát Is-Ten aki a Fényt Teszi, vagyis létrehozza. A Tén megjelenhet Tin, továbbá Den és Din formában is. Bár a Tün önálló ige, de a Tin rokona is, a Tün-Dér jelentése Tünő-Csillag, és máris az asztrális istenek egyik csoportjának nevénél járunk.

Usz – értelme ige, Úsz-ik. De a sumer nyelvben "halott, halál", a magyarban még Us-Üs-Ős formában Ős, a latinban a hím nem jele, ami alighanem a magyar Ős (Usz, Us) fogalmából származik. Az Usz hangtanilag az Ut, Ud közvetlen rokona, amelyek Napot jelentenek. A Nap, Utu, Udu, Úszik az ég tengerén, és világosságot ad.

Második sor: Szó – alapvetően a Szó Fény jelentésű, amitől megvilágosodik az értelmünk. Magyar igeképzővel Szól, ami a Nap a latinban, Sol. A mondókában, úgy vélem, a Szá az alapvető forma, ráadásul a Szállj fogalmát kell értenünk alatta. Úgy látszik, a J hangot nem jelöltük sokáig, ami a felszólító mód jele.

Ra – ez a szó Rá Napisten neve.

Ka – értelme és jobb alakja a Ke. A Kel ige rövidülése a Ka. A szöveg alapján úgy lehet értelmezni, hogy felszólító módban van jelen, vagyis Kelj a formája. Reggel szavunk is hasonló, Rég, vagy Réh Kel a Reggel eredeti összetétele. A Régen magyar szóban is a Rég a Ré, Réh Napisten, az En Isten értelmű. Régen szavunk a Napisten uralmának idejét jelenti, amikor még a Napvallás volt uralmon.

Tén Usz azonos az első sor Tén Usz szavaival.

Harmadik sor: Szó – azonos a második sor Szó szavával, Szá lenne eredetileg, ami igeképzővel Száll alakra módosul.

Ra Ka – azonos a második sor Ra Ka elemeivel. Rá Kelj az értelme. Igaz, lehetne Rá Kapuja, vagy Rá Király, de nem lenne túl sok értelme a sornak.

Digi Daga – nem lehet függetleníteni a két szót egymástól, mert valószínűen szójátékot alkotnak. Egy másik gyerekversikében is előfordulnak, lásd: Digi Dagi Daganat, Kergheti A Halakat, stb. A Digi Dagi megfelel a Digi Daga párosnak. Azt gondolhatnánk, hogy a Digi Daga illik a mondóka szövegkörnyezetébe, ami igaz is, nem tudni, hány ezer évvel ezelőtti korban. Ma Digidj Dagadj lenne a kimondott alak.

Negyedik sor: Ala Bala. Ismét páros szót gyaníthatunk a régies alak mögött, egymással összetartoznak, egymást kiegészítik. Felszólító módban Alázd Balázd lenne a helyes alak. Egyes esetekben a második szó B hangot kap elöl, aminek az okát még nem derítették ki. Ilyen páros az Egyedem – Begyedem, Ingyom – Bingyom.

Bambusz – bizonyára nem a bambusz növénynév volt itt eredetileg. Talán a Bamba szó Bambusz, Bambus jelzett alakja, de ez sem valószínű.

Egyes magyar kutatók a Bambusz szó helyére a Barbuz nevet teszik, azt állítva, hogy a Barbuz szumer eredetű, a magyar nyelvben is létezik, és ördög a jelentése. Ebben a kérdésben nehéz állástfoglalni, ismeretek hiánya miatt. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs így, nem tudni az igazságot.

Összesítve a mondóka értelmezését, a következő mai magyar nyelvű szöveget kapjuk:

An Tan Tén Ússz

Szállj Rá Kelj Tén Ússz

Szállj Rá Kelj Digidj Dagadj

Alázd Balázd Bambuszt, vagy esetleg Barbuzt

A mondóka gyerekek játéka alapján maradt fenn. A szöveg régies, modernizálva pontosan érthető. Magyar nyelvű, a szöveget alkotó szavak rendkívül régiek.

Más versikékben is rendkívül érdekes tényekre bukkanhatunk.

A "Csiga-Biga gyere ki, Ég a házad ideki, Kapsz tejet, vajat, Holnapra is marad" versikében a Csiga neve utal a második sorra. Csi-Ga jelentése: Nap-Háza. Talán a spirális tekeredés miatt, vagy a csiga nevű emelő eszköz miatt, amivel sok tonnás köveket is tudtak mozgatni őseink. Értelmezéseim általában jók, tudom ajánlani a magyar nyelvet kutatóknak. A csiga eszköz az uralkodók építkezéseihez kellett, az uralkodó meg a Nap nevében uralkodott, innen is eredhet a Nap-Háza jelentés.

A versikének második sora, az Ég a házad ideki, nem azt jelenti, hogy a csiga háza ég (ige), hanem azt, hogy a csiga háza az ég (főnév). Máris értjük a Csi-Ga jelentését, hogy a Nap-Háza, ami természetesen az Éggel, Égbolttal azonos.

A "Zime Zum, Zime Zum, Rece, Fice, Bum, Bum, Bum" sorban a Szime Szum, Szime Szum, Ré Szé, Fi Szé értelem rejlik. A Szim és Szum a Nap, a Szem, a Ré- Szé a Ré Fénye, a Fi Szé a Csillag Fénye. Ré és Rá, valamint a többi változat nem egyiptomi eredetű, hanem magyar Európából. E nevek a fél világon elterjedtek, amit általában a kutatók nem vesznek figyelembe.

A "Hopkodáré hop, hop, hop" dalszövegben a Kapkod a Ré, hop, hop, hop értelem lehet. Mármint Varga Julcsa bő szoknyája után. Kis változtatás a szövegen, és már alig értjük az eredeti mondandót.

A magyar nyelv tele van rendkívüli rejtélyekkel. Az a dolgunk, hogy őseinket szeressük, tiszteljük, és gondolkodásukat, a lelküket és lelkünket, tudatunkat minél jobban megértsük.


 TUBAL-KAIN

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Fontos földrajzi név a Tubal-Kain, amely a Bibliában is előfordul. Vagy a Bibliában fordul elő elsődlegesen, amit aztán, más adatok segítségével is, sikerült földrajzilag azonosítani. A névben egy ókori ország, és talán a népe neve rejlik.

Számunkra fontos névről van szó, mert Tubal-Kain Kis-Ázsiában volt, a magyarok egyik központi területén. Egyik országunk neve Szabartoi-Aszfaloi, amit Rendíthetetlen Szavárdok értelemben adnak vissza a kutatók.

Tubal-Kain neve két fő részből áll, ahogy látjuk, a két részt külön érdemes elemezni.

Tubal hangtanilag megfelel a Szubar névnek. Szubar nagyon régi ország, egyértelműen régebbi a szumeroknál. Nagyjából azonos a Termékeny Félhold északi, középső részével. Itt laktak a szubarok, a magyarok egyik ősi népe. A területen fekszik Göbekli Tepe (Pocakos Domb), ahol szenzációs ásatások zajlanak. A domb építményeit egyértelműen magyarnak kell tartani, nem csupán a kőoszlopok faragványai miatt, hanem elsősorban azért, mert a kört alkotó oszlopokat, és a körön belül lévő két oszlopot, 60-80 évenként, a régészeti meghatározás alapján beszélhetünk a 60-80 évről, betemették, és új építményt hoztak létre. Mintegy Kr.e. 10.200 táján kezdődtek meg az építkezések, tartottak Kr.e. 8.000-ig, tehát 2.000 évnél is tovább, majd valamilyen ok miatt nem állítottak több kőkört.

A meghatározott 60-80 év rendkívül fontos, mert a precesszió 72 évére lehet következtetni belőle. A precessziót a magyarok ismerték, jóval régebben ennél a kornál is, amit más csillagászati hagyaték is bizonyít.

Szubar területéről csoportok húzódtak le Mezopotámiába, a mocsaras Két-folyó országába, ahol megkezdték a mocsarak lecsapolását. Hamarosan megalakultak az első városok, Kr.e. 5.500 körül. A szumerok csak 2.000 év múlva, Kr.e. 3.500 után jelennek meg a terület déli részein.

Az északi Szubar, vagy Tubal neve megjelenik Alulim eridui király birodalmának részeként, Szubir-Ki néven. Alulim az özönvíz előtti királyok közül az első, tehát a legrégebbi. Nem biztos, hogy szumer volt, sőt valószínűleg nem volt szumer, mivel az özönvíz Kr.e. 4.400 táján történhetett, a sok közül az egyik utolsó, Alulim pedig Kr.e. 5.500 körül uralkodhatott Eriduban. Ebben az időben tehát már létezett Szubar ország, és Eridu.

A hosszú idő miatt a szubaroknak több névvariánsa jött létre. Nem csak innen vándoroltak el más tájakra, hanem más tájakon is élhettek szubarok, akiknek a neve lassan változhatott a sok évszázad alatt. A Szabár, Szavár, Szavárd, Szabir, Szibir és sok más névforma a nevüket őrzi.

A különböző névalakok közül egyeseknek pontosan érthető a jelentése, másoknak nem. A nem pontosan érthető névalakok jelentésére megpróbálok helyes megoldást bemutatni.

Szubar országának a neve Szub-Ar formában Alsó-Hegyek. Az Ar Hegy jelentésű, pl. a Fog-Ar-As névben, ami Fog (alakú) Hegyek Háza jelentést tartalmaz. A Fogarasi havasok Fogaras városától délre valóban fog alakú csúcsokból állnak. Vagy az Ar-Ar-Át a Hegyek-Atyja, az Ar duplázódása régies többes számot is jelent. A Szub Alsó, pl. a latinban is, lásd szubtrópusok, vagy a szumerban, lásd Szub-Lugal, Al-Lugal jelentését. Eszerint a Hegyek Alja, (Hegyalja) a név értelme.

Szu-Bar formában a Szu a Hold, a Hold mindig alsó helyzetű a Naphoz képest. A Bar Magas Labat szótárában, tehát a hegyeket is jelenheti. Voltaképpen a Szu-Bar azonos jelentésű a Szub-Ar változattal.

Tubal lehet egyszerűen a Szubar hangtani változata, de lehet Tu-Bal formában Nap Bál, vagy Országa Bálnak is. Az asszír időkben Kelet-Anatóliát jelentette. A Tu gyakran "ország" értelmű, az akkádban, asszírban, és a magyarban is, bizonyára azért, mert a Tu, Utu, a Nap uralma alatti terület is felvette a Tu nevet.

A Bal jelentése Nagy és Ragyogó, valószínűleg a Nap neve. A mai Bála is Nagy, a Bál pedig ragyogó, fényes ünnepség. Bala alakban kaukázusi nyelvben is létezik. A sémi népeknél megjelenik a Baal forma, kettős magánhangzóval. A magyarban ismert a Bél magas hangrendű változata is. A bélből ideget készítettek az íjra, ami az íj ura, tehát a Bél és Bál névben az Úr értelem is szerepel.

Tubal országa rajta van a történelmi térképeken. A Saros és Piramos folyók közén terült el, a folyók dél felé haladnak a tengerbe. Az ország területe folyamatosan változott az idők folyamán.

Sabiresu tartománya a Tigris felső folyása mentén terült el, amely szabir lakosságú volt. A szabir népesség állama már szétesett az asszír uralom idejére. Nem tudni, volt-e egységes szabir állam a területen, mivel több más országnév is érthető magyar nyelven, ami azt bizonyítja, hogy több magyar nyelvű ország is létezett a Kis-Kaukázustól délre.

Szubir-Ki nevében a Ki a Kő, Ország, a nevet szumernak állítják be, de valójában minden eleme magyar nyelvű. A Szubar-Tu névben a Tu jelenti a Földet, országot, Szubartu néven szerepel a Bibliában is.

Érdekes a Shubur név, ami Kelet jelentésű. Talán a Shub a Szub szóval azonos, az Ur meg a Napot jelenti.

Szibarisz nevű városból kettőt lehet ismerni, de lehet, hogy több is volt. Aranyvárosnak értelmezik a mai Georgia területén egykor létezett város nevét. Szibar a Szabir név változata lehet. A Szi a Nap, a Barisz a Város. A georgiai nyelvben az -iszi város értelmű, pl. Tbiliszi, Kutaiszi nevében, amit régebben -isz formában is írtak, pl. Tiflisz (Tbiliszi) nevében.

A másik Szibarisz Itália déli részén volt, lakossága rendkívül magas életszínvonalon élt. A szomszéd Karaton (Kar-Aton) város megirigyelte Szibarisz népének jólétét, és elpusztította a települést. A cibariták kifejezés ma is azt jelenti, hogy az illető személyek túlzottan szórják az anyagi javakat.

A görög korban is létezett még a Szaszpeir ország, nagyjából ott, ahol a szabírok éltek. Hérodotosz is ír róluk. Nevük Szapir lehetett, amit Sas-Peirra módosíthattak valamilyen ok miatt.

Szabrita név alatt a Kék-Nílus és Fehér-Nílus között éltek emberek. Az ókort ábrázoló térképeken néha megjelenik nevük. Valamilyen agresszió elől menekültek délre, bár közelebbi adatot nem sikerült találni. Sokkal régebbiek, mint a magyarábok. Bőrük színéről nincs adat, lehet, hogy a fekete magyarok közé tartoztak.

A Szavárdok nevét pontosan lehet érteni. A Sza jelentése Menny Fia, Tokarevnél, a szó aztán szétterjedt, és valóban a Sah és a Sakk szavak is belőle származnak. Azonban eredetileg a magyarok egyik népneve, nem indoeurópai szó. Még a Száj régebbi formája is a Sza volt (Orr-Sza > Orca > Arc), vagyis az Arc az Orr és a Száj neveinkből képződött. A Szavárd névben a Sza tehát minket, a Menny Fiait jelenti, a Vár szó Várda alakban szerepelt a névben, ami rövidült a Várd alakra. Ez tehát a Sza-Várd népnevünk pontos jelentése. A Vár ige és főnév természetesen magyar eredetű, régebbi alakjuk volt a Bar, és esetleg más hasonló szó.

Augustus római császár, a Pax Romana érdekében, sok szavárdot telepített át Pannoniába, mivel ott azonos nyelvet beszéltek velük. A szírekkel állandóan torzsalkodtak, ezt a torzsalkodást akarta megszüntetni Augustus, hogy elmondhassa, béke van a birodalomban. Később Claudius császár várost alapított a szabírok részére, amit Savaria (Szavária, Sza-Vária) néven neveztek. A történeti adat, amit a római történészek jegyeztek fel, bizonyítja, hogy Pannoniában magyarul beszéltek, és a Kis-Kaukázustól délre lévő Szubartuban is magyarok laktak. Varasd város neve Várasd lehet.

Nyitra Zobor neve is a Szavár variánsa.

Szovát és Szováta neveink szintén Szavárd jelentésűek. A székelyek között szintén él a szavárd hagyomány.

Szibéria nevét szintén mi adtuk. Elég nagy terület, a szkythák és hunok mellett sok rokon nép élt és él Szibériában. A kínaiak, koreaiak, japánok szintén rokonságunk körébe tartoznak.

A latin nyelv alapvetően magyar alapokról fejlődött ki. Róma történelme tele van magyar nevű emberekkel. Severus császár neve a Szavár változata. Ismert egy Severus nevű pápa, akinek felmenői hunok voltak, vagyis magyarok.

Itália Szabinjai szintén a Sza néphez tartoznak. Sza-Bin a Sza nép Házába tartozó embereket jelent.

A Szabeusok egyik része Jemenben élt, a másik része Szavárdia déli részén.

Irán északi részén, a 7. században, volt egy Szaparda nevű tartomány, amely szintén a szavárdok lakhelye volt.

Spárta (Szpárta) eredetileg a Sza nép városa volt, a Sza-Pár-Ta név a Sza nép Házának Tája jelentést tartalmazza. Spártában Tündaraosz király idején még a magyar tündér nép uralkodott. A Szapora szóban a Sza nemzet Pora jelentést láthatjuk, az Égei-tengeren az Északi és Déli Szporádok szigetcsoport neve a Szapora magyar szóösszetételből származik.

Ismert az óorosz Szeverján törzs, amely magyar származású törzs volt. A Szever északi, abban az értelemben, hogy a magyarok északiak a sémikhez, szumerokhoz képest. A Szever a Szavár változata. Az orosz nyelv szókincse 75 %-ban szumer eredetű, állítják jelentős nyelvészek. Ez tévedésnek látszik, az orosz nyelv mintegy 80 %-ban magyar magyar szókincset tartalmaz. A magyar a sokkal régebbi nyelv a szumerhoz képest, és a szumer tartalmaz igen jelentős magyar szókincset. Ebből következik, hogy az orosz nyelv magyar alapokról fejlődött ki, és nem a szumerról.

A magyar Szapár, Szapári és az orosz Szaparin családnevek közvetlenül rokonok. Az üzbég Szabirov szintén a magyar szabir névből ered.

Nagy-Bolgária, tehát az északi bulgárok állama területén lévő Szuvar város szintén a szavárdok városa. A bulgárok eredetileg magyar nyelvű nép volt.

Megemlítendő Szpartakusz neve, akit tráknak vélnek a kutatók. Szapartakusz formában a neve a Szapár, vagyis szavár néphez tartozik. A trákok szintén a magyarokhoz tartoztak, a trójai, tarján, türhén, etruszk ághoz. Görög szerzők, pl. Sztrabón még azt állítja, hogy Paionia az egész Balkánt jelentette régebben, a paionok viszont a türhének újabb nevét viselik, vagyis eredetileg etruszkok voltak, akik viszont magyar nyelvet beszéltek.

Sevard-na-dze grúz elnök neve annyit jelent, hogy a Szevardok Fia. Szintén grúz családnév a Sevard-dze is, hasonló jelentéssel.

Tubal-Káin nevének második része Káin, aki azonos Ki-En, vagyis En-Ki isten nevével. A név változata a Kaján, héber Kajin, a vaskovács, és talán az In-Ka, vagyis Ka-In. Káin bibliai hős, a földművelés feltalálója, Ádám és Éva első gyereke.

Ki-En nevét a görög mitológia is ismeri, Okeanosz nem más, mint Ki-En. A Keán nevet bulgár testvéreink is használták. Okeanosz az elterjedt Óceán névvel azonos.

Csupán röviden említendő, hogy a földművelést a Dunántúlon találták fel őseink, Ságvár közelében, Kr.e. 18.200 éve, amiről a Kaposvári Múzeum fontos tárgyakat őriz.

A magyarok Kangrez neve rokon lehet a Kengir (Ki-En isten gyerekei) névvel.

Tubal-Káin országa tehát létező ország volt, a szavárd magyarok fontos területe. Létezése messze a szumerok megjelenése elé nyúlik. Elterjedésük igen nagy volt, a magyarok egyik fontos ágát alkották.

 SZAVÁRDOK + KALIBÁN →

 


Megnyitva 12878 alkalommal

Hozzászólás   

#3 Zseleickisfalud Fő u.51Kiss István 2017-10-13 08:56
Tisztelt Péterfai Úr!

Az írás nagyon tetszett.Kérdésem:lehetséges lenne a forrásmunkák megjelölése?

Tisztelettel:Kiss István
#2 7477 zselickisfalud Fő.u.51Kiss István 2017-10-13 08:34
Tisztelt Péterfai Úr!

A cikk nagyon tetszett, kérdésem:lehetséges lenne a forrásmunkák megjelölése?
#1 naputDobos Csanád 2016-11-24 21:55
"De ez a Koppány-köpönyeg „felnégyelés” nem csak itt fedezhető fel. A Mithrász vénuszi köpönyege a keresztény kultúrkörben is szintén fontos szerepet játszik. Az első nem vértanú MáRTír, Szt. MáRTon legfontosabb attribútuma a félbevágott köpönyege. Érdemes elgondolkozni azon, hogy miért kellett Szent Mártonnak szétvágnia a köpönyegét? Ezzel így, sem a koldus, sem ő nem járt jól! Egy félbevágott köpönyeg semmire sem elég! Miért nem adta inkább a teljes köpönyegét a koldusnak, hiszen az lett volna az igazi jézusi cselekedet! És miért kellett felnégyelni a KöPöNYeg Koppányt is? Talán a KöRoSZToS-KeReSZTeS KoRona formája miatt?

Vélhetően a Képes Krónika írója pontosan tudta erre is a választ, hisz nem véletlenül nevezi meg aztán Koppány gyilkosának leszármazottai között a Koppány-Márton nevű testvérpárt, ráadásul párban.

„Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány vezért... Az említett Vencellin azután Rádit nemzette, Rádi pedig nemzette Miskát, Miska nemzette Koppányt és Mártont.”

Sőt a Képes Krónika szerint Szent László idejében még püspököt is neveztek Koppánynak.

„nyíllal megölték Koppány és Lőrinc püspököket is és sok más vitéz harcost.”

Ez azért elgondolkoztató. Akkor mennyire volt pogány Koppány és mennyire is volt ellensége Szent Istvánnak, a kereszténységnek és az Árpád házi uralkodóknak?

István neve nemcsak koronával, hanem a MáRTíRsággal is összefonódott. Nem hiába az első MáRTírt is Istvánnak nevezték...

Read more: www.naput.hupont.hu/48/szent-korona-es-a-fantom-ido#ixzz4Qxgminoz"

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások