Gyermekként mindenki képzeletét megmozgathatta, miként lehet, hogy a magyar népmesékben a kiskondás, a legkisebb királyfi a táltos paripáért, a királyi palástért három nap alatt szolgál ki egy esztendőt. Régi népek feljegyzései, mítoszai utalnak a néhány napos...

„Ha szabad… írni a Magyarok ellen, nékünk sem hagyhattya senki is nagy véteknek, ha magunkat hasonló fegyverrel védelmezzük, ’s ha mi-is valamennyire hangosabb magyarsággal kezdünk szóllani.”   A csúsztatás magasiskolája avagy a Hetek c. folyóirat 2012.

A XVII. században a magyarság számára még nem volt kétséges, hogy a hunok, az avarok és a magyarok, sőt a nyugati középkori források tanúsága szerint a pártusok a szkítasághoz tartozó egyazon nép. A különbség köztük csak...

A Kr. e. 4000 táján Mezopotámiában a viselkedésmódjában, a szokásai ban a magyarsághoz hasonlító káld-sumir nép tökélyre vitte a növénytermesztést és az állattenyésztést. Mindkét nép ugyanazon háziállatokat tartotta: Szürkemarháik, rackajuhaik voltak, a nyájaikat puli és komondor...

Bérósszosz, a Kr. e. III. századi babiloni pap a Tigris és az Eufrátesz közét, azaz Sumert és Akkádot hol a Káldea, hol a Babilónia néven említi. Babilónia esetében a saját kora névhasználatát vetíti vissza néhány ezer...

A Vízözön ázsiai és afrikai részre választotta szét a Kusita Birodalmat. „Bél, az első istenkirály a megmaradt [szkítafajú] népesség maradékát, a gyarmatosokat vezette Egyiptomból Babilonba, és Noétól függetlenül és az Eufrátesz mentén telepítette le őket. A...

A káld-sumirok a régi magyarokhoz hasonlóan egyistenhívők voltak. Az egyetlen teremtő istent imádták és a természeti tüneményekben való megnyilvánulásait tisztelték. A közönségesen káldeusnak nevezett papjaik istenalakokkal népesítették be az eget, s ezt továbbították az emberek felé.

A kereszt általában két egymást metsző vonalból, gerendából, fémből alkotott alakzat. Önállóan vagy köralakú keretbe foglalva már a kőkorszakban is felbukkant. Különleges változata a kampós v. horogkereszt, azaz a szvasztika. Az őskorban Nap-, illetve tűzszimbólumként tisztelték.

A „lófő” jelentését sokféleképpen magyarázzák, de a Rákosi-korszak egyetemi gyorstalpalóján végzett történelemtanárom meghatározásánál badarabbat, azóta sem hallottam: „Azért lófő, mert a hadbavonuláskor a székelyek a csapat élén levágott lófejet vittek.” A középiskolás gyerekeknek fantáziája rögvest megmozdult…

Csehszlovákia 1993 évi szétválása után Szlovákia címerében és zászlóján újra megjelent a szlovákságnak az 1848-ban Magyarország címeréből kölcsönözött jelvénye a hármashalmon álló kettőskereszt. A magyar címerben a hármashalom zöld színű, s a középső halmon levő háromágú...