Özönvíz (scripturosity.com)
A Biblia a szemtanú hitelességével számol be a Földet sújtó (legutóbbi) Vízözönről, a minden élőt és élettelent elsöprő katasztrófáról. Ám keveset szól az Özönvíz előtti történésekről. A Biblia Ádám megteremtésétől kezdődően az emberiség életkorát tíz pátriárkához köti. Az ősatyák magas életkorát, lett légyen az 969 (Matuzsálem) vagy 365 (Hénoch) stb. év, hívő ember nem vonja kétségbe, s azt sem, hogy a régészetileg és antropológiailag a bizonyítottan egymásra épülő fejlődési folyamat eredményeként a mai ember elődje, a felegyenesedett, szerszámkészítő, gondolkodó ember többszázezer éve jelent meg a 
földön. Az egyiket hiszik, a másikra rácsodálkoznak. Az ember agyában a hit és a tudományos bizonyosság akkor is jól megfér egymással, ha egymásnak ellentmondanak.
← Kőbe ágyazódott 400 millió éves kalapács (etalase-unik.blogspot.com)
Komoly fejtörést okoz, ha a régészeti leletek nem ott, nem azon műveltségi környezetből, földtani rétegből kerülnek elő, ahol lenniük kellene. Ráadásul messze túllépik korunk műszaki tudományos ismereteinek határát. Eredetük megmagyarázhatatlan, koruk meghatározhatatlan. Nincs tól-ig határ, ahova beilleszthetőek lennének. A tudomány mai állása szerint nem is létezhetnének. A felbukkanásuk aláássa az egymásra épülő folyamatos fejlődési folyamat, az evolúció elméletét.
PA-DI-IMEN sírjában talált madárformájú repülő-modell (platánfa, 39,12 g, Kr. e. 2200-200, Sakkara, Egyiptom, uh.edu/engines/epi328.htm) →
Ugyanekkora, ha nem nagyobb talányt jelentenek az ősi írások.
1922-ben Weld-Blundell angol régész a mezopotámiai Nippurban talált ékiratos királylistáin[1] levő az első tíz „király" egyenként több tízezer éves uralkodási ideje 
óriási feltűnést keltett, hiszen ezredévekkel meghaladta a bibliai életkorokat. Sajnos egyesek mesének, mások tévedésnek tartják. Kevesen hiszek el, hogy az életkorok valósak, csak a mai ember tud keveset.
← A Vízözön előtti és utáni királyok ékiratos listája (Weld-Blundell Prisma)
Az alábbi táblázatban a vízözönelőtti királyok életkora évben, és 60-as, azaz szexageszimális számrendszerben van megadva. Az átszámítás kulcsa[2]: 1 sar = 3600 év, 1 ner = 600 év, 1 sos = 60 év
Az őskirályok és a bibliai pátriárkák vízözön előtti és utáni uralkodási idejének, illetve életkorának összehasonlítása:
... és ekkor bekövetkezett a Vízözön... Az áradat múltán a „királyság leszállt a mennyből, a magasztos Korona és a királyság trónja ismét leszállt a mennyből..."[4]
A vízözön után a túlélők és az utódaik életkora, illetve uralkodási ideje mind az ékiratos lista, mind a Biblia szerint folyamatosan 
csökkent. A zsidó apokrif iratok szerint Terah fia, Ábrahám 175 évig élt, Izsák 180, Jákob 147 évesen halt meg. Ezután az életkorok egyre inkább közeledtek 120 év[5] felé, ez pontosan annyi idő, amennyiben a Teremtő megszabta a vétkes ember életéveit. Ennyi ideig ösztökélte Noé az emberiséget, hogy jó útra térjen, s a bárka építéséhez is ennyi idő kellett.
← Noé állítólagos bárkájának maradványai az Araráton (arksearc.com)
Vajon mi okozhatta az ember életkorának csökkenését? Mondhatnók, az életmód, a táplálkozás, a kedvezőtlen éghajlat, de lehet csillagászati oka is.
William Herschel (1738-1822), német csillagász elsőként állapította meg, hogy a Naprendszer más csillagrendszerekkel együtt a Világűrben vándorol.
Nagy Orion köd
A Naprendszerünk kb 8 millió éve indult a nagy Orion ködből a Lant csillagkép Vega csillagához közeli pont felé[6] (en.wikipedia.org) ↓
Erre alapozva dolgozta ki Albert Vollmer, kortárs asztrofizikus figyelemreméltó elméletét, feltárva a Földet sújtó „legutolsó" Vízözön kiváltó okait: A Naprendszerrel együtt a Föld szabott útján különféle égitestek közelébe került, s nem egy kozmikus ködön is keresztülhaladt. A köd a Naprendszerbe hatolva fékezte a Föld és a többi bolygó tengelykörüli forgásának és a Nap körüli keringésének a sebességét. Ez még nem lenne baj, ezt a Földön túl lehetett élni, de „amint a Föld felső légköre a főleg hidrogénből és oxigénből álló nagy tömegű kozmikus köddel érintkezik, az örvénylő, háborgó (turbolens) súrlódás hatalmas elektromos kisüléseket kelt. A hatására az oxigén-hidrogén keverék kicsapódik, s hatalmas víztömeggé alakul. A Föld légköréből a felszínére lezúduló rengeteg víz óriási áradást okoz."[7]
Ez volt a Vízözön.
Az ékiratos királylisták, a Biblia és az emberiség emlékezete megőrizte, hogy a katasztrófát a Vízözön előtti emberiség néhány tagja élte csak túl. Az írott és az íratlan hagyomány nyolc, az ékiratok kilenc, a 
Földet újra benépesítő túlélőről tud.
← Ilyen lehetett a Gudea korában Noé bárkája (táblatöredék, Lagas, akkád kultúra?, harappaseries, wordpress.com)
A földi ember életéveinek száma minden időben a Föld Nap körüli keringési idejéhez igazodott. Ha e keringést valami, akár vízözönt okozó csillagközi köd lefékezte, a földi évek időtartama hosszabb lett, s az ember az özönvíz előtti időhöz képest, kevesebb, de hosszabb éveket számlált. Értelemszerűen a biológiai életkora nem, csak az éveinek száma változott. Az ember
mai életkora nagyjából 1 precessziós fokra, 72, legfeljebb 120 évre állt be. (Az eltérést az éghajlat, a táplálkozási szokások és a jobb-rosszabb életkörülmények okozták.)
Neki már az élet sem fáj (114 éves asszony, Gustavia, Saint-Barthélemy, globo.com) →
A Föld napkörüli keringési sebességének csökkenése maga után vonta a földi évek időtartamának megnövekedését, s az ember a korábbihoz képest kevesebb évet számlált, s az életkora látszólag rövidebb lett.
Ez az oka az ékiratos királylistákon levő, a maihoz képest több tízezer éves életkoroknak.
Kr. e. 550 táján, a zsidók II. babiloni fogsága idején a zsidó írástudók a jóságos káldeus királyok jóvoltából bejutottak az ékiratos levéltárakba. A talált sumir, akkád, babiloni-asszír történetek alapján állították össze szent könyvüket, a Tórát, a judeo-keresztény Ószövetség első öt könyvének alapját. (Noé hitelességéről csak annyit, hogy a neve először Ezekiel prófétánál és Isaias 54. fejezetében fordul elő. A fogság idején mindkét részt Deutero-Jasaiah nevű zsidó író szerkesztette !) A zsidó tudósok az ékiratos táblákon felsorolt vízözönelőtti őskirályok túl magas életkorait hitték is meg nem is, ezért szent könyvükben, a Tórában ezer év alá szorították.
Nemcsak csillagászati számítások, a bibliai történetek és a régi írások igazolják a naptári évek ilyetén változását, hosszabbodását, hanem a magyar népmesék állandó meseeleme, a „három nap" vagy az „egy nap egy esztendő".
A magyar népmesékben a szolgának szegődött mesehősnek egy, illetve három nap alatt telik ki egy esztendő. A nem átdolgozott, a nem átvett, hanem az eredeti magyar népmesékben az egy, illetve a három napos esztendő említése réges-régi rejteki tudást őriz.
„Volt a királynak három ezüsterdeje és három aranyerdeje és akkor minden esztendő csak egy napot szolgáltatott, és a három esztendő csak három napból állott."[8]
„Bátyáid... beszegődtek, kapnak is szép királyi ruhát, de te is kapsz, ha engem kiszolgálsz...! Csak reggel lesz dolgod, három nap lesz egy esztendő!"[9]
„Mindjárt meglett az alku, kezet fogtak. Az esztendő három napból állt."[10]
„De már betelt az esztendő, merthogy szót egybekeverjek, akkor csak három nap volt egy esztendő."[11]
A „három nap egy esztendő" népmesei elem arra utal, hogy az ősidőkben népünk elődei rövid esztendőket számláltak. Átélhettek legalább egy, az évek, s tán a napok időtartamát is megváltoztató kozmikus csapást, pl. a vízözönt.
Bár sokan állítják mégsem tudható be Kézai Simon középkori krónikaíró „nagyzási hóbortjának", hogy a magyarság eredetét Noé vízözön előtt született fiaitól, Kamtól vagy Jáfettől indítja.[12] Ezzel közli, hogy, a magyarság igen-igen régi nép, s az eredete a vízözönig, de akár előbbre is visszanyúlik. (Ezért akarják a magyarságot, a magyarok országát több évezredes ellenségeink, irigyeink mindenáron kiiktatni, elpusztítani. Az elsőbbséget és a tudást irigylik tőlünk.)
A magyar hagyományokban meglevő három-, illetve egynapos esztendők említése, ha sejtésszerűen is, de valamelyik előző világkorra utalhat.
Vajon mi összefüggés lehet a magyar népmesék „három/egy nap egy esztendő" kitétele és a vízözönelőtti ősapák tízezeréves uralkodási ideje közt?
3 napos esztendő:
Ahhoz, hogy megkapjuk, hogy egy-egy vízözönelőtti ősatya háromnapos év esetében hány évig uralkodott, a több tízezer éves uralkodási időket külön-külön át kell számítani napokra. s az eredményt, a kapott napok számát el kell osztani egy évnek megfelelő napok számával.
Kerek, áttekinthetőbb értékeket ad a régi 360-napos földi évvel való számlálás. Ti. az ókori források alátámasztják, hogy a mai, 365,25 napos földi évet megelőzően az év 360 napos volt, bár korábban kevesebb napból álló esztendő is lehetett.
* A hindu Védák szövege 360 napos évről beszél, és sehol nem említi azt az 5,25 napot, amennyivel mai évünk hosszabb, s azt is közli, a Hold tizenöt napig dagadt, utána ugyanannyi napig fogyott.[13]
Az ó-babiloni ékiratos szövegekben egy év 360 nap. Ez azt jelenti, hogy a Nap látszólagos égi útját 360 fokra, továbbá 
tizenkét 30o-os alrészre osztották. E részeket állatövi jegyekkel jelöltek.[14] Ez tükröződik vissza a teljes kör 360o-os beosztásán.
* Rómában Romulus idején 360 napos évvel számoltak.[15]
← Napóra, (Qumran, kb. Kr.e. 200, pinterest.com)
A számítás menete:
Az uralkodási évek száma x 3 nap = az uralkodási idő napokban.
A kapott napok száma osztandó 360-nal, mivel régen 360 napos volt az év.
Az eredmény az uralkodási idő 3 napos években, illetve kaspuban.
A kaspuban azon ismeret rejlik, hogy minden nap két részből, egy éjszakából és egy nappalból, vagyis 2 x 12 órából áll. A sumiroknál, babiloniaknál, egy nap két kaspuból állt. Ez jelenik meg az óránk 12-es beosztásán, számlapján. Ezért mondjuk, hogy hajnali két óra, délután két óra. Az emberiség évezredeken keresztül ezt szokta meg, a vérében van; ezért nehezebb az idősebbeknek az idő 24 órában való számlálása.
Az ékiratokban rögzített vízözönelőtti uralkodási idő: 72000, 67200, 36000, 21600, 28800 év.
E táblázatból kitűnik, hogy pl. a 21.600 éves vízözönelőtti uralkodási idő vagy életkor a magyar népmesék háromnapos évére lebontva megegyezik a mai ember életkorának mondhatni végső határával, a 90 évvel.
A magyar népmesékben előfordul az egynapos esztendő is. A számításhoz az őskirályok uralkodási évét el kell osztani 360 nappal, hogy kiderüljön, hány egynapos évig uralkodtak.
A népmeséinkben fel-felbukkanó „egy-, illetve háromnapos esztendő" rég letűnt kort, talán valamelyik előző világkort idézi. Népünk ösztönös emlékezete őrizte meg a mai értékre való beállásáig a Föld keringésének fokozatos lassulását, s két-három szóba sűrítve rejtette a magyar népmesébe, és hagyományozta az utókorra.
Ezen írás Sanchoniathon föníciai történetíró, Bérosszosz babiloni pap és a Biblia történeteiből összeállított „Világkatasztrófák" c. könyv alapján készült.
[1] Reallexikon der Assyrologie und Vorderasiatischen Archäologie (Az asszirológia és az elő-ázsiai régészet reállexikona), De Gruyter, Berlin – New York, 1980-83. Weld-Blundell címszó.
[2] Schnabel, Paul: Berossos und die babylonisch-hellenistische Literatur (Bérosszosz és a babiloni-hellén irodalom), Verlag Teubner, Leipzig-Berlin, 1923. 261. p.
[3] Bérószosz nyomán Polyhistor adata: A vízözön után Noét a fentemlített káldeai uralkodók után 86 méd király követte. In: Schnabel i. m. 267. p.
[4] Poebel, Arno: Historical and Grammatical Texts, Vol.V. Publ. University Museum, Philadelphia, 1914. Pl. I.
[5] Szent Biblia, Teremtés, V.6.3.
[6] Vollmer, Albert: Sintflut und Eiszeit, Alvo-Verlag Obernburg, 1989. 7.p.
[7] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matróna, Győr, 2011., 75-76. pp.
[8]Hogyan nyerte el a szegény csobán a császár leányát? Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék Süss föl nap i.m. II. 189.p.
[9].A macskakisasszony, Berze Nagy János gyűjtése, Süss föl nap i. m. 91. p
[10].A vasfejű ember, Török Károly Csongrád-megyei gyűjtése. Süss föl nap i.m. I. 287. p
[11] Szép Palkó, Kriza János gyűjtése. Süss föl nap i.m. II. 232. p.
[12] Thuróczy i.m. 16. p.
[13] Thibaut i. m. 23, 25. pp.
[14] Jeremias i.m. 58-59. pp.
[15] Plutarkhosz (Numa) i. m. 152. p.
Forrás: http://martonveronika.blog.hu/
Hozzászólás
Köszönöm kedves cartwright a figyelmeztetést. A hibát én követtem el és már töröltem is a megadott célokat. Szeretettel: >Zoli<
"Ugyanekkora, ha nem nagyobb talányt jelentenek az ősi írások.
1922-ben Weld-Blundell angol régész a mezopotámiai Nippurban talált ékiratos királylistáin[1] levő az első tíz „király" egyenként több tízezer éves uralkodási ideje óriási feltűnést keltett, hiszen ezredévekkel meghaladta a bibliai életkorokat. Sajnos egyesek mesének, mások tévedésnek tartják. Kevesen hiszek el, hogy az életkorok valósak, csak a mai ember tud keveset."
"A földi ember életéveinek száma minden időben a Föld Nap körüli keringési idejéhez igazodott. Ha e keringést valami, akár vízözönt okozó csillagközi köd lefékezte, a földi évek időtartama hosszabb lett, s az ember az özönvíz előtti időhöz képest, kevesebb, de hosszabb éveket számlált. Értelemszerűen a biológiai életkora nem, csak az éveinek száma változott. Az ember mai életkora nagyjából 1 precessziós fokra, 72, legfeljebb 120 évre állt be. (Az eltérést az éghajlat, a táplálkozási szokások és a jobb-rosszabb életkörülmények okozták.)"
uralkodó 3 napos évek napok száma 360 napos évek
Alulim 28800 86400 240
Alalgar 36000 108000 300
Enmeenluanna 43200 129600 360
Enmeengalanna 28800 86400 240
Dumuzi 36000 108000 300
Enszibzianna 28800 86400 240
Enmenduranna 21000 6300 175
Ubartutu 18600 55800 155
Hozzászólásom utolsó mondata úgy hangzott. hogy: “Kár, hogy a számok ennyire makacskodnak!” Ezzel szándékom szerint a számszaki hibákra kívántam felhívni a figyelmet, amelyek nem érintik az írás asztrofizikai alapozottságú alap gondolatát és a magyar népmesei hagyományban való leképeződését. Bár számszakinak nevezem a hibákat, azonban a részletezésben egyéb hibákra is igyekeztem rávilágítani, amelyek nem feltétlenül öntől származnak, de itt mégis megjelentek. Mivel ön csípőből hárítja észrevételeimet és a felsorolt forrásokhoz irányít, ezért másképpen fogalmazva és némileg kibővítve megismétlem őket! Egyikhez sem kell asztrofizikai előképzettség, elég egy gimnáziumi érettségi.
1.) - Azt állítom, hogy a második táblázatban két oszlopfejléc megnevezése helytelen, mert nem felelnek meg a tartalomnak! Az első oszlop fejlécének javaslom: “3 napos év”; a harmadiknak pedig “360 napos év”, mert ez felelne meg a tartalomnak és a közbenső oszlopban kiszámolt adatoknak. Az oszlopfejlécek helyesen:
3 napos évek / napok száma / 360 napos évek / kaspu=napokx2
A számításokat helyhiány miatt nem mellékelem.
2.) - A negyedik oszlop fejlécében szereplő kaspu fogalomhoz tartozó számok nem az “egy nap két kaspuból állt” értelemnek felelnek meg, hanem valami egészen másnak, hogy minek azt nem kívánom találgatni! Ha “egy nap két kaspuból állt”, akkor 300 kaspu csak 150 nap és így tovább! (Második táblázat utolsó oszlopa.)
3.) - A második táblázat utolsó sorának utolsó oszlopában szereplő 90 kaspu a megadott - “egy nap két kaspuból állt” - definícióval csupán 45 nap, nem pedig 90 év!
4.) - Azt is kifogásoltam, hogy a kaspu meghatározására elérhető definíció nem egyezik a cikkben lévővel. Nem fogok nyomozni utána mivel eddig is jól elvoltam nélküle, és láthatóan itt is csak zavart okoz! Annyira, hogy jelen értelmezési keretben nyugodtan elhagyhatónak tartom, mert a 180-600 (360 napos) évig terjedő életkorok a vízözön előtti civilizációk esetében még a tűrhető/elfogadható tartományban vannak több ok miatt is:
• Csak írásos adataink vannak, amelyek az extrém életkorok tekintetében (tudtommal) konzekvensek.
• Az asztrofizikai megfontolások és népmesei hagyomány konvergenciája alátámasztja a megfelelő átszámítás után.
• A mítikus hagyomány szintén megerősíti, hogy a vízözön utáni emberiség életkora korlátozásra került.
• A paleo-antropológiai csontváz leletek (óriásnövésű emberek) alapján is valószínűsíthető, hogy Föld gravitációs ereje kisebb volt, ez pedig a forgási sebesség és a tömeg maitól eltérő értékeit valószínűsíti, aminek élettani hatásai eredményezhették a hosszabb életkort is.
• Mivel a mai történelemszemlélet nem foglalkozik a megelőző civilizációk történetével, ezért megközelítő képet sem tudunk alkotni ezeknek az embereknek az életmódjáról, szokásairól, egészségi állapotáról, amelyek szintén kihatnak az életkorra. Azzal sem vagyunk tisztában, hogy az életkor dokumentált rövidülését milyen tényezők okozták. Bizonyos (bár általam hivatkozás szintjén sem azonosítható) információk alapján ez genetikai beavatkozás lehetett a DNS-be.
Mivel jelen válaszomban szerettem volna elkerülni olyan tévedéseket amelyeket az adatok nem megfelelő ismerete okozhat, ezért utánanéztem a sumer királylistának az interneten. A vízözön előtti uralkodók listája 8 nevet sorol fel a hozzájuk tartozó uralkodási időtartamokkal. Azt nem kifogásolom, hogy az ön által adott táblázat csak öt király uralkodásának hosszát tartalmazza, hiszen az alapgondolat illusztrálásához ennyi is elegendő. Viszont a királylistában szereplő évszámok az ön táblázatának megfelelő adataival csak esetleges megfelelést mutatnak! Részletes összehasonlítás helyett mellékelem a táblázatot. A nevek átírása a magyar változatban némileg eltér az angol wiki-n szereplőtől. Itt a magyar változat neveit használtam, és elvégeztem az átszámításokat is, hogy lássam milyen számok jönnek ki!
Láthatóan sokkal közelebb kerültünk a normalitáshoz ezekkel a számokkal anélkül, hogy kaspuval kellene zsonglőrködnünk.
• A sumer királylista adatai alapján a vízözön utáni első Kis-i és Uruk-i dinasztiában még voltak 1200 évig uralkodó királyok. en.wikipedia.org/wiki/Sumerian_King_List
Ez közvetett módon hitelesíti a nagyságrenddel hosszabb időtartamokat a megelőző világkorszakban.
Korábbi észrevételeimet ön a saját könyvére hivatkozva hárítja, ezzel felelősséget vállal a MÁSOLÁS helyességéért, de nem vállalja a felelősséget a táblázat tartalmi helyességét illetően! Ennek lehetséges, bár nem elégséges oka, hogy ön változtatás nélkül átvett máshonnan egy táblázatot melyet mondanivalójának alátámasztására alkalmasnak talált, de hibáit nem észlelte, nem is vizsgálta. Ez viszont az én észrevételeim szempontjából közömbös, mivel felvetéseimre azok helytelenségét bemutató okfejtést, vagy azok tudomásul vételét várom!
Idézet:Nem inkább “360 napos években” lenne a helyes megnevezése az utolsó számítás eredményének? Szerintem igen!
A kaspura rákerestem a guglival és az egyetlen értelmesnek tűnő találat szerint “In ancient Babylon, a unit of length, about 11.3 kilometers.” Tehát hosszmértéknek ismeri a sizes.com/units/kaspu.htm oldal szerkesztője.
Ha elfogadjuk Marton Veronika értelmezését a kaspu napszak hosszát jelölő értelmére, azaz hogy “egy nap két kaspuból áll”, akkor is kérdéses, hogy 600 (360 napos) évből (216000 napból) miképpen lesz 300 kaspu?
Idézet:Ez látszólag rendben lenne, (a táblázat utolsó sorát tekintve), de ha a kaspu egy időszak (pl. ebben az esetben a 360 napos év) felét jelenti, akkor az 1 év is 2 kaspuból áll, szerintem. Tehát 180 360 napos év az 360 kaspuval egyenlő! Ekkor pedig a jelenlegi életkor hosszától már megint eléggé messze kerültünk!
Az írás alapgondolata viszont elgondolkodtató a magyar nép népmesékben megőrzött történelmi emlékezete és múltjának mélysége tekintetében! Kár, hogy a számok ennyire makacskodnak!