Aknaszlatina: kitelepítés kérdőjelekkel

Az utóbbi időben vezető hír a médiában az az elképzelés, miszerint Aknaszlatina egy részét az omlásveszély miatt egyszerűen új helyre telepítenék. Az érintettek szerint egyrészt további vizsgálatokra van szükség, úgy vélik, nem is olyan biztos, hogy nagy a baj. S ha már mindenképpen költözni kell, oldják meg azt a település határain belül.

A kitelepítésre ítéltek többsége magyar…

A határozatról jelen pillanatban sincs pontos információnk, pedig kellett hogy legyen egy vizsgálat, ami alapján ezt elhatározták – mondja Kocserha János alpolgármester. – Arról, hogy az embereket konkrétan hová fogják költöztetni, hivatalos okmányt nem kaptunk. Létezik egy tervezet, amelyet jóváhagyott a járási állami közigazgatás, az illetékes járási szakbizottság.  Állítólag először olyan döntés született, hogy az embereket a szomszédos Alsó­apsára telepítenék át. A járási tanács a község belterületének bővítéséről hozott is egy határozatot. Utána újabb döntés született, miszerint az 50 kilométerre fekvő Talaborfaluba (Tereblja) lakoltatják át őket. A járási képviselőtestület ott is kibővítette a belterületet.

Hány ember otthonáról van szó?

– Az úgynevezett veszélyzónában 133 lakás és családi ház van, melyekben 345 ember él. Az érintettek neveit felírták, s azt, hogy a ház, illetve lakás privatizálva van-e vagy sem. Nem tudni, mikor kerülhet sor a kitelepítésre. A hírek szerint 2–3 év múlva. Addig biztosan nem, amíg az új házak el nem készülnek. 116 lakást és 17 családi házat építenének, azaz mindenki olyan otthont kapna, mint amilyenben jelenleg él. Ahogy átnéztem a névsort, feltűnt, hogy miközben Aknaszlatinán valamivel kevesebb mint 30 százalék a  magyarság aránya, a kitelepítésre ítéltek között ez már 60 százalék!

– Mit szólnak a tervhez az emberek?

– Óriási a felháborodás. Azt mondják, itt születtek, itt nőttek fel, s itt is akarnak maradni. Ha a terv megvalósul, családok szakadnak szét. Előfordul, hogy a szülő a veszélyzónában lakik, a gyereke már nem, vagy éppen fordítva. A másik dolog: a tervezet szerint Talabor­faluban iskolát és óvodát is építenek, ám úgy gondolom, azok nem magyar tannyelvűek lesznek. De még románok sem. Államnyelven zajlik majd az oktatás, különösen, hogy színtiszta ukrán településről van szó.

Van más megoldás

Aknaszlatinán nincs elegendő, a célnak megfelelő építési terület?

– Szabad földterület ugyan nincs, ám a kérdés még így is megoldható. Egyrészt a településen van egy 60 lakásos félbehagyott épület, amit be lehetne fejezni. Másrészt van kivásárolható terület, amin fel lehetne húzni egy másik panelházat. És akkor már csak a 17 családi ház ügyét kellene megoldani. Mindez azt jelentené, hogy a gyerekek is helyben maradnának, és továbbra is anyanyelvű oktatásban részesülnének. Summa summarum: először azt kellene megvizsgálni, valóban elkerülhetetlen-e a kitelepítés. Én abban reménykedem, hogy erre mégsem kerül sor. Ennek kivizsgálása céljából nemrég két monitoring is elkezdődött, amelyek előreláthatólag két évig is eltartanak. Ha mégis ki kell lakoltatni az embereket, akkor az átköltöztetésre helyben kell megoldást találni. Az illetékesek ezt, úgy tűnik, másként gondolják.

Az alpolgármester úgy véli, a problémát komplex módon kellene kezelni. A törvények szerint a bányaművelés végeztével a területet az illetékesnek olyan állapotban kell visszaadnia, amilyenben kapta. Emellett egyéb kérdések is megoldásra várnak. A bánya területén halad át a városi vízvezeték, a szennyvízcsatorna, a villamosvezeték. Kocserha János szerint az államnak gondolnia kellene azokra is, akik a bánya bezárása miatt elvesztették munkahelyüket. Olyan állami programra lenne szükség, amely konkrétan leszögezné, hogy a végrehajtás során kinek mi a feladata, és a felmerülő gondokat milyen sorrendben kell megoldani. Az esetleges kitelepítés csak egy problémakör lenne, már ha egyáltalán szükség van rá.

Veszélytelen a veszélyzóna?

– Tulajdonképpen csak részleteket tudunk a kitelepítési tervről. Minket meg sem kérdeztek, hogy el akarunk-e menni vagy sem, s ha igen, hová – mondja a veszélyzónában élő Takács Ferenc. – A legnagyobb gond, hogy az emberekbe beleültették a félelmet. A szakadék mintegy 300 méterre van. Hogy mekkora veszélyt jelent? Nem fér az ember fejébe, hogy míg az a panelház, amiben élünk, a veszélyzónában van, a mintegy 10 vagy 30 méterre lévő ugyanekkora két épület már nem, mint ahogy a vasútállomás, a templom és a fűrésztelep sem. Sokunknak vannak öreg hozzátartozói. Széjjel lehet családokat bombázni csak azért, mert valahol valakik így döntöttek? Nem a Sztalin-rendszerben élünk… Nem lehet minket csak úgy kiszakítani innen, s 50 km-re telepíteni. Aknaszlatinán is vannak alkalmas területek.

Idősebb Togyeriska László szerint az embereket el sem kell költöztetni. A szóban forgó házak alatt semmilyen bányajárat nincs, a régi tervrajzok szerint például az a tömbház, amiben élnek, sziklára épült. A különböző kráterek akkor keletkeztek, amikor a 9-es számú bányából intenzíven szivattyúzni kezdték a vizet. Amióta ezzel leálltak, nincsenek újabb szakadékok. A régi kráter szélén üresen álló ház azóta meg sem „moccan”.

Csöbörből vödörbe

– Szerintem az áttelepítés a maga nemében diszkrimináció, mivel az itt élők többsége magyar – mondja. – A legfontosabb kérdés: ha innen 50 kilométerre visznek minket, lesz-e ott magyar tannyelvű iskola, óvoda? Itt nyugszanak az őseink, itt van a templomunk, a rokonaink, a barátaink, az otthonunk. Az áttelepítéssel mindent elveszítenénk. Ráadásul olyan területre kerülnénk, ahonnan mintegy húsz éve árvízveszély miatt a Nagyszőlősi járásba költöztették az ott élőket. Azon a területen a talaj miatt nem szabad panelházat építeni. Úgy véljük, csöbörből vödörbe kerülnénk. Ha valóban valós a veszély, s költözni kell, költözünk – de csak Aknaszlatinán belül.

Forrás: http://karpatinfo.net/ukrajna/2011/08/04/aknaszlatina-kitelepites-kerdojelekkel

Ukrán faluba akarják telepíteni az aknaszlatinai magyarokat

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) levélben fordul Ukrajna elnökéhez és az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottságokhoz, azt kérve, hogy ne telepítsék ki a környezeti katasztrófa által sújtott Aknaszlatináról a magyarokat, hanem keressenek megoldást helyben - írta csütörtökön megjelent számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap.

A cikk szerint a bányaomlások miatt veszélybe került aknaszlatinai magyarok tervezett áttelepítésének ügyével legutóbbi ülésén foglalkozott a KMKSZ választmánya. A kérdést ismertetve Brenzovics László KMKSZ-alelnök, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője emlékeztetett, hogy a fenntartóinak felelőtlensége miatt tönkrement sóbánya körüli áldatlan állapotokra már évekkel ezelőtt felhívták az illetékesek figyelmét.

Mint kifejtette, idővel kialakult ugyan egy rendezési terv a katasztrófahelyzet kezelésére, ám azt a helybéliek megkérdezése nélkül dolgozták ki, s annak részeként több száz helyi lakost, javarészt magyarokat a bányaomlások által veszélyeztetett zónából a távoli (mintegy 40 km-re lévő), ukránok lakta Talaborfaluba költöztetnék át.

Az aknaszlatinai magyar közösség vezetői a tanácskozáson egybehangzóan leszögezték: a lakosság nem kívánja elhagyni a települést. Szerintük a tervezett kitelepítés az aknaszlatinai magyar közösség szétverését jelentené.

A KMKSZ választmánya ezek után úgy döntött, levélben fordul Ukrajna elnökéhez, valamint a határon átnyúló és a határ menti együttműködés kérdéseiben illetékes ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottsághoz, amelyben kéri, hogy ne telepítsék ki az aknaszlatinaiakat, hanem keressenek megoldást az elhelyezésükre a településen, illetve a közeli Alsóapsa vagy Tiszafejéregyháza területén.

Ezenkívül a választmány szorgalmazza, hogy fogadjanak el programot Aknaszlatina szociális fejlesztésére, s biztosítsák annak megfelelő finanszírozását.

Forrás: MTI