Ideológiai okból, ártatlanul végezték ki 1944-ben többedmagával a martonosi hentest, Forró Lajost — idézte fel a szerb bíróság közelmúltban hozott precedensértékű ítéletét a rehabilitációs eljárást elindító unoka szombaton Szegeden, ahol a délvidéki magyar népirtás 65. évfordulójára emlékeztek az Újszegedi Rendezvényházban. Mint ismert, 1944–1945 telén mintegy 30-50 ezer magyart mészároltak le jugoszláv kommunista partizánalakulatok a Délvidéken.

Ifjabb Forró Lajos elmondta: másfél évvel ezelőtt fordult a szerb bírósághoz, hogy 1944 novemberében ártatlanul kivégzett nagyapját rehabilitáltassa. Arra kérte a bíróságot, mondja ki: a második világháború végén nagyapját a helyi hatalom ártatlanul hurcolta el és kivégezte. Az ítélet megszületése után most az a célja, hogy eltemesse nagyapját. A történész reményét fejezte ki, hogy az egykori áldozatok hozzátartozói közül minél többen élnek a rehabilitációval, amire Szerbia törvényben ad lehetőséget.

Ifjabb Forró Lajos az eljárásról elmondta: szabályos tárgyalás zajlott le a szerb fél teljes korrektségével, a megoldások keresésével. Az eljárás ugyan kissé hosszúra nyúlt, hiszen másfél évet kellett várni, míg 2009. december 31-én ügyvédje kézhez kapta a bírósági végzést. Csaknem két éve Zomborban már történt egy rehabilitálás, a mostani mégis precedensértékű, miután a Martonos községben kivégzett többi áldozatot is megjelölik, ugyancsak szám szerint.

Az irat kimondja, hogy őket is bírósági ítélet nélkül végezték ki. A szerb bíróság most kimondta azt is, hogy az akkor elkövetett bűnök háborús bűnnek minősülnek, ezzel elévülhetetlenek. Emiatt minél több ilyen eljárást kell kezdeményezni — hívta fel a figyelmet Ifjabb Forró Lajos, aki szerint ezzel Szerbia jelentős lépést tett az Európai Unió felé.

Emlékeztetett: a szerb törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak a hozzátartozók kérhessék az eljárást, így azoknak az ügyét is fel lehet karolni, akiknek a családja esetleg már kihalt. Hozzátette: reményei szerint a Becsey Zsolt volt európai parlamenti néppárti képviselő által alapított Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány, amelynek az elnöke, a kezdeményezést a magáévá teszi. A munkához ugyanakkor meg kell nyílnia az OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis Népvédelmi Osztály) levéltárának.

Délvidéki vérengzések néven illetjük az 1944–1945 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok által civil magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett népirtást. A történészi kutatások szerint a magyar áldozatok száma 30 és 50 ezer közé tehető, de egyes feltételezések szerint félszázezer fölött is lehet az ártatlanul kivégzettek száma.

 Forrás: http://barikad.hu/node/45659