Morvai és Gaudi a rendőrségen! Jogfosztott magyarok Délvidéken (videóval)
Június 4. a trianoni diktátum évfordulója, Nemzetünk gyásznapja. Folytatva az ez alkalomból indított sorozatunkat az elcsatolt területekről, ezúttal azt mutatjuk be, hogyan tiporják a szerb hatóságok a délvidéki magyarok emberi méltóságát és jogait.
Ne feledjük: Magyarországnak mindaddig meg kell vétóznia Szerbia uniós csatlakozását, amíg az őshonos délvidéki magyarok nem ‘kapnak’ tényleges autonómiát és nem gyakorolhatják jogaikat az európai normáknak megfelelően, hasonlóan például Dél-Tirol helyzetéhez.
Hogyan nyomják el a saját adójukból fenntartott közintézményekben a délvidéki magyarokat? A még ma is 80%-ban magyar lakosságú Zentán a rendőrség épületében forgatott Morvai Krisztina EP képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő, monitorozó csoportja. Megállapították, hogy a hivatalos ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok csak szerb nyelven állnak rendelkezésre, azokat az ügyintéző tölti ki, és mintegy „gyermekként” kezelve a magyarokat, velük csupán aláíratják az ügyintéző által kitöltött szerb dokumentumokat. A magyar nyelven tökéletesen beszélő ügyintézők is – állítólag megfélemlítettségükben – szerbül kommunikálnak a magyar nyelvű lakosokkal, akik Délvidéken születtek, és szülőföldjükön joguk lenne magyarként élni és magyarul beszélni. Maguk a szerb jogszabályok is előírják, hogy a legalább 15%-ban magyar lakosságú településeken kötelező a kétnyelvű ügyintézés biztosítása. A videofelvételből képet kaphat az elszakított területen élő magyarok sorsáról, jogfosztottságáról – az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiában. Nem szabadna ugyanazt a hibát elkövetni, mint Románia esetében, ahol feltétel nélkül megszavaztuk a csatlakozást. Szerbia európai uniós csatlakozását mindaddig meg kellene vétóznia Magyarországnak, amíg az őshonos magyar nemzeti közösség jogait az állam nem biztosítja.
A dokumentumfilm angolul feliratozott változata itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=41O7ORjlbDM
Dr. Morvai Krisztina EP képviselő
Forrás: Nemzeti InternetFigyelő (NIF)