A nemzeti oldal margójára!
Immár a nemesi családok is elkülönülnek tőle, s míg nagyobb része a magyarságnak már éhezik, ők ismerkedés címszó alatt bált rendeznek! 15000 Ft per fő belépővel, ami egy mai magyar háztartásban félhavi kosztpénz!
Amúgy ennyit még egy pénzéhes guru sem kér egy alkalomra! Tényleg erre van szükség? És a ruhákra költött pénzt már nem is említem! Mert ugye egy bálban nem a tavaly megúnt göncben kell megjelenni! Díszmagyarban, mert ugye echte történelmi család vagyunk! Nem ismerős ez valahonnan? Csak a bálban tudtok ma is gondolkodni? Akinek semmije sincs, az a ti körötökbe nehogy betegye a lábát!
Bár mentené meg Isten a magyarságot az ilyen tudatlanságtól! Sajnos a sötétség jobban működik, egyenlőre!
Addig a Ti pénzetek még kisstilű hatalomszerűségekkel etet benneteket!
Mert van ám nádori testületünk is! Nem tudnak ugyan semmit a magyarság valódi működéséről, de már dönteni akarnak, mi legyen!
Majd valaki csak megmondja már, mi jó nekünk! Ha nem Gyurcsány, majd Orbán, ha ő sem, majd jó nádorunk, a történelmi családok élén!
De ennek bizony vége lesz! Nem is túl soká! Én, pedig továbbra is ingyen teszem a dolgom, bár így nem tudok 15000-es belépőt befizetni egy bálra! És nem vagyok ám egyedül! Aki tisztességes, és magyar, annak ma nincs pénze, főleg ilyesmire nincs! Mert ami volt neki, azt megosztotta azon szegény zsidókkal, akiket rejtegetett. És nem vár érte semmit! Ma sem! Az én nagyapám is szó szerint az egzisztenciáját tette kockára a rábízottakért, s koldus szegény ma a családom.
Mi lenne, ha egyszerűen kimennénk a Margit szigetre, mindenki hozna valami kis falnivalót, piknikeznénk, ismerkednénk, néhányan beszédet is tarthatnának, ehhez hozzá is lehetne szólni, és a hozott élelmen kívül semmibe sem kerülne! Lehetne kis szer a Kápolnánál, itt szó eshetne bizonyos szakrális kérdésekről, a többi kialakulna.
Persze ehhez felelősen gondolkodó felnőtt magyarság, de főként értelmiségi, vezető réteg szükségeltetne, az pedig ma nincs! Nem a jó szándékot hiányolom! A magyar gondolkodást mögötte, és az értelmes cselekvést ennek következtében! Az egymást segíteni akaró, egymás hibáit ismerő és elfogadó, ám ésszerű korlátokat is, persze első sorban magunknak, állító, magatartást, mi az ősök ránk hagyományozott tudása és erkölcsisége következménye kellene legyen!
Én is nemesi családból származom, de ez önmagában nem érdem! 27 éve igyekezem megérteni eleinket, s ez úton az alapokig immár el is jutottam. Ez sem érdem, viszont tény! Ezt tanítom, ingyen! Ez sem érdem, ez a hazámért, a magyarságért érzett felelősség következménye, mely minden hibám ellenére, valahogy, Isten segítségével, mégis működik!
Mert senkinél különb nem vagyok! Csupán egy valamiben kezdek kiteljesedni, de mindenkinek van olyan oldala, képessége, mit jobban tud használni, mint a többiek. Csak az a kérdés, mire használja? Mások emelésére, vagy saját gyarapodására?
nemes "álmosházi" lőgérpatonyi Hervay Tamás, lélekemelgető táltospap, a magyarságtudomány magisztere, a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára
20241118
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm
Hozzászólás
Kedves mehecske!
Plósz Sándorra gondoltál. Egy cikk nekem kevés ahhoz, hogy eldöntsem, hogy mi a rákos daganat:
" a karcinóma epiteliális sejtből indul. Ebbe a csoportba tartoznak a leggyakoribb megbetegedések, például: a mell, a prosztata, a tüdő, a vastagbél, a bőr, az emésztőrendszer vagy a mirigyek rákjai.
a leukémia a csontvelői őssejtekből indul,
a limfóma a nyirokcsomó betegsége,
a melanóma a melanocitákból,
a szarkóma a kötőszövetekből,
a teratóma a magzati sejtekből,
a glióma az agy sejtjeiből indul ki,
a szeminóma a here daganata.
A rosszindulatú daganatokat általában úgy nevezik el, hogy az érintett testrész latin vagy görög neve után csatolják a fenti kategóriák egyikét. Például, a rosszindulatú májdaganat elnevezése hepatokarcinóma; a zsírsejtek rosszindulatú daganata pedig liposzarkóma."
Nadoromáról még nem hallottam. :)
Viszont utánanéztem jól a történelmi környezetnek.
A magyar Jud Süss
szivmagyar.blogspot.com/.../magyar-jud-sss-az-orszgveszt-hunyadi.html
Mit mond erről a sajátja:
www.magyarzsido.hu/.../
Ezek szerint már Mátyás korában sem volt minden kerek, sőt mikor is volt rendben minden hazánkban ez ügyben.
Na azért a magyar nemesség sem semmi.
Kezdjük talán a Dózsa-lázadással:
hu.wikipedia.org/.../...
Perényi Imréről pár szót:
hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_Imre_%28n%C3%A1dor%29
A Perényi családról:
hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_csal%C3%A1d
Aztán ugye itt van a Plos család kérdése is, mint német betelepült, vagy betelepített család, akik között szintén van magyar nemes:
hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_sz%C3%A1sz_nyelv
www.radixforum.com/vezeteknevek/plosz/
www.radixforum.com/pictures/200903436.pdf
Aztán nézhetnénk egy kis méhészeti fórumot is, de ettől most eltekintek. :)
Viszont nagyon köszönöm a felvetést, mert így hozzájutottam a Tripartitum magyarra fordított változatához is, ami szokásjogként végig megvolt, de kihirdetve sosem.
www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm
Először persze, tényleg a fogalmi azonosságértést kellene megbeszélnünk. Sajnos már nem-ek sincsenek, nemhogy nemesek, ezáltal már nincs a folyó melletti harc felvétele sem az idegennel szemben, arról nem beszélve, hogy ebbe a rendbe szépen bele is telepedett idegen nem-be való, túl sok is. S ha nincs hívó szó, nincs harc sem, s helyünk sincs a harcban megszabva, mert nem-telenekké váltunk.
Itt 1100 éve már senki nem tudja, hogy kicsoda és hol a helye. Egyéni lelkiismerete és tudata alapján csak az embernek maradás marad évtizedről évtizedre, nemzedékről nemzedékre...
Én sem a jelenleg értendő "nemes" fogalmára vezetem vissza a nemes szó értelmét.
"Új etimológiái szerint a Keszi jelentése `töredék`, a Kér `hátsó, végső, utolsó`, a Jenő `oldalka, arc`, a Gyarmat `hát mögötti`, a Kürt pedig `mell`. Ezek az elnevezések Berta Árpád szerint azt bizonyítják, hogy a törzsnevek rögzítették az egyes törzsek helyét a hadrendben."
"Az első Bíborbanszületett Konstantin sokat idézett mondata: "A türköknek ez a nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak." (Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. 40. Moravcsik Gyula fordítása.) Az általános felfogás szerint a mondat első fele a magyar belviszályok emlékét őrizte meg, de a két tagmondat szervesen összetartozik, és ha kicsit bonyolultan is, de azt szerette volna velük kifejezni Konstantin, hogy a magyarok csak háború esetén engedelmeskednek a törzsek vezetőinek. Tehát a törzsfők katonai parancsnokok, a törzsek katonai szervezetek..."
"A nemzetségek neve a vezérek korában a nem volt. A nem szó eredetével régóta foglalkozik a magyar tudomány...Balázs János visszatért Nagy Géza etimológiájához, és bebizonyította, hogy a "nem" és a "név" ugyanannak a szónak kétféle ugor nyelvjárásból származó változata. A két változat a nyelv fejlődése során külön jelentést kapott...A nem szónak továbbképzett alakja nemes szavunk. A nemes szó a nem szóból egy névszóból névszót képző -s segítségével képződött. Az -s képző ebben az esetben nomen possessoris, tehát valamivel ellátottságot fejez ki. Vagyis a nemes szó jelentése: nemmel rendelkező, nemhez tartozó. (D. Bartha Katalin 1958. 107.) A szó elárulja: nemesnek, azaz kiváltságos személynek lenni eredetileg annyi volt, mint valamely nemhez tartozni. Okleveleink is azért tüntetik föl a nemesi rangú személyeknél, hogy melyik nemhez tartoznak, mert kiváltságaik forrása éppen a származásuk. A XIII. századi oklevelekben szereplő genusok másodlagosan kialakult úri nemzetségek, amelyek között azonban találhatók a vezérek korából származó nemek is. (Györffy György 1959. 1-15.) Ezt a kapcsolatot őrizte meg nemes szavunk azáltal, hogy a nem szóból származik. ...Mindezekből szerintem az a következtetés vonható le, hogy a vezérek korában a nemek, tehát a nemzetségek nem terjedtek ki a társadalom egészére. A honfoglalástól az államalapításig terjedő időszakban a nemekhez tartozók (a nemesek) kiváltságaikat lényegében csak egy módon szerezhették: katonai szolgálattal. A vezérek korának nemzetségei tehát az állandó katonai szolgálatot teljesítőket, a "hivatásos állományt" foglalták magukban. Pontosítva előbbi kijelentésünket a nemekről, úgy gondolom, hogy a vezérek korának társadalmi hierarchiájában csak a társadalom középső rétegének nemeit tartották számon, éppen azért, mert az egyes "nemesemberek" esetében valamely nemhez tartozásuk jelölte ki feladatukat: a fegyveres szolgálatot. Ez az elképzelés talán nem tűnik annyira valószínűtlennek, ha arra gondolunk, hogy a nemek, ill. ágak oguz típusú (6x4=24) beosztása a középkori székelyekre is jellemző volt, de nem mint az egész nép, hanem mint a lovas középréteg beosztása, ahogy azt Györffy György már igen régen megállapította. (Györffy György 1958. 80-85.) A székely társadalmi szervezetnek ez a vonása talán még a vezérek korából maradt fenn, vagy az akkori rendszer mintájára alakították ki a magyar államszervezet kiépítésekor. A fentiek alapján úgy vélem, hogy a magyar hadszervezet, a törzsekre osztott katonaság magját a törzsek al nemekbe besoroltak alkották..."
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9146522
Ezen szerző írásait nem tudom komolyan venni. Sok értékes anyagot összeszedett, és azon értékes lovak hátán próbálja saját, szerintem komolytalan, elképzeléseit lovagoltatni. Tehát a cikkel, magával nem akarok foglalkozni.
Az alábbi hozzászólásokból azt veszem ki, hogy itt a “nemes” többértelműsége a ludas. Rékabea a “magyar nemeseket kiirtották” fogalmazásában szerintem a “nemes” szóval az erkölcsileg kiváló, magas rendű magyarokra utal, míg az “új nemeseink”-el a feudalizmusban, többségben idegenekre, akik egy társadalmi címet megvásároltak illetve örököltek.
Istvánt illetően, ajánlom, hogy ne minősítsük jellemét amíg többet meg nem tudunk róla: Ne nevezzük se szentnek se hazaárulónak. Az minket úgy sem érdekel, hogy a zsidókrisztiánizmus kit, mit ismer el vagy nevezget ki “szent”-nek. Az efféle “szent”-ekből, “boldog”-okból nekik már van vagy 10.000. Számunkra a zsidókrisztiánok elismerései vagy kikiáltásai jelentéktelenek. A “szent” fogalom más hitekben és vallásokban is létezik, de pillanatnyilag az is jelentéktelen Istvánt illetően, mert ő (vagy az ő nevében uralkodó) állítólag a (római) zsidókrisztiánizmust választotta magának és kényszerítette a magyar népre (habár ezt a nézetet nem mindenki fogadja el; lásd pl. magyarmegmaradasert.hu/szerzok/lajdi-tamas/item/2234).
Hasonlóképp, István “hazaáruló” címkézése is egy bizonyos fokú elfogultságról tanúskodik. Az valószínű, hogy az ő állítólagos uralma alatt veszett el Magyarország korlátlan magyar uralma. Ám azt, hogy ő, személyesen milyen szerepben felelős azért, vagy hogy miféle befolyás alatt volt – pl. tévhit nevelés, becsapás, tudatlanság, zsarolás, megfélemlítés, kényszer, stb. - vagy, azt hogy a ma okiratoknak nevezett “bizonyítékok” mennyire megbízhatók – pl. nem hamisítványok, ha hitelesek, szerzőik az igazat írták-e le, a leírt szövegeket senki sem írta át, tévedésből vagy szándékosan, stb. -, sajnos egyelőre még nem tudjuk – én legalábbis nem tudom. Annyit viszont biztosra vehetünk, hogy a nyugati hamisítás-ipar már legalább 1000 éve teljes gőzzel termel “bizonyítékokat”, melyeknek talán legpofátlanabb példája a “Constantinus adományozása” című hamisítvány (lásd, pl. magyarmegmaradasert.hu/szerzok/oszkatona/item/1813).
Ahogy nézem magát a mondatot, lehetséges az időben is, meg a számadásban is helyesként a mondat.
"EGYENLŐ, (egy-en-l-ő, ami egyenlik) mn. tt.
egyenlő-t. 1) Ami nagyságra, mennyiségre, értékre,
alakra stb. egészen öszvevágó. Egyenlő erűvel fogni a dologhoz. Egyenlő jövedelmet húzni. Egyenlő osztály nem támaszt hadat. (Km.) 2) Egyelmü, egy szándékú. Egyenlő akarattal, véleménynyel lenni."
"EGYELŐRE, (egy-előre) ősz. ih. Bizonyos idő előtt, egy másik idő előtt. A háború végeredményét egyelőre meghatározni nehéz. Nyomatékosabb mint magában
: előre."
"EGYENLŐSÉG, (egy-en-l-ő-ség) fa. tt egyenlőség-ét. .Egyenlő állapot Számjegyek egyenlősége. Vélemények egyenlősége. Polgári egyenlőség. Törvényelötti
egyenlőség. V. ö. EGYENLŐ.
EGYENLŐTLEN , (egy-en-l-ő-telen) mn. tt. egyenlőtlen-t, tb. — ék. Nem egyenlő. Egyenlőtlen számok. Határozóilag ám. egyenlőtlenül, nem
egyenlőn."
Czuczor-Fogarasi