A nemzet fizikailag élhet egy nemzetállamban, vagy szétszóródva a világban. Mindkét esetben van és él a szellemisége.
Azonban az ember karmája sokkal előrébb van, mint a nemzet karmája.
Első az egyéni karma
Mikor egy lélek úgy dönt, hogy leszületik, akkor nagyjából összerakja a karmáját, a leendő szerepet amit el szeretne játszani. Ehhez a korábban hiányként megélt területeket igyekszik rendbe rakni, megélni (mint ahogy a gyerekek mondják játék közben, hogy most én játszok a macival). Ez a legfontosabb. Aztán ehhez a szerephez választ szülőket. A lehetőségből választva eldönti, hogy kik lehetnek azok a szülők, akik őt a legjobban támogatják abban, hogy a tervezett sorsát megélje. Lehet, hogy az életben úgy tűnik majd, hogy nem jó szülei vannak, azonban éppen a viselkedésük segít kialakítani olyan karakteret, amelyik szükséges az eltervezett szerep megéléséhez.
Tehát először van a saját karma, majd jön a szülők kiválasztása, végül a nemzet kiválasztása. A szülők már valamennyire definiálnak egy nemzetet, egy anyanyelvet, azonban felnőttként lehetősége van változtatni, elköltöztetni, esetleg szüleivel együtt csatlakozik egy másik nemzethez.
Amit FONTOS megjegyezni, hogy AZ EMBER LEGELŐSZÖR EMBER, és csak azután jöhet bármi más. Először ember, és csak azután van nemzetisége. Először ember és csak azután ellenőr, rendőr, ügyvéd, stb. Az ember csak akkor teljesíti jól a sorsát, ha előbb az emberi mivoltát éli meg. Az, aki kivetkőzött emberségéből és a másodlagos szempontokat éli meg a legfontosabbnak, az hatalmas életkarmát (plusz, szorgalmi életfeladatok) generál úgy saját magának, mint kisebb (család), nagyobb (nemzet) közösségeknek.
A sumer nemzet karmája
Ez a karma arról szólt, hogy egy lakatlan bolygón ki kell alakítani a civilizációt, meg kell honosítani az intelligens életet. Ehhez kaptak segítséget. Az annunakik (azok, akik az égből alá szálltak) ebben segítettek, részben saját genetikájuk révén, részben a civilizáció kialakításának tudománya révén. A sumer nemzet egy erős jangos civilizáció volt. A folyamatosan képződő belső erő volt a fejlődés motorja. Ezt az erőt jó célokra fordítva, látványos fejélődést valósítottak meg. A sumer ember tudata (a világ megértése) fejlettebb volt, mint a mai emberé mondjuk 20 évvel ezelőtt. Ugyanis a sumer nemzet tudta, hogy azok, akik az égből alászálltak, azok megteremették őket, segítenek nekik, ismerték az élet eredetét és működését. A sumer nép tudta, hogy a földi élet a Szíriusz környékéről származik, jól ismerte a csillagokat, még ha erre a tudásra nem is önmaga jött rá, hanem elmondták neki. A mai ember 20 évvel ezelőtt hivatalosan nem tudta, hogy alakult ki az intelligens élet a Földön, és büszkén hangoztatta, hogy a környéken az univerzumban nincs intelligens élet.
A sumer nemzet nagyon jól élte a karmáját és ez látványos eredményeket hozott. A karma megvalósításában törést hozott az, hogy az annunakik a nemzet erejét egy idő után nem a fejlődésre összpontosították, hanem a saját kis harcaik megvívására. Ha a sumer nemzet töretlenül fejlődött volna tovább, akkor itt most Atlantisz lenne a szó legszélesebb értelmében. Ez a lehetőség benne volt a sumer nemzet karmájában. A sumer nemzet fejlődésének utolsó és egyben legnagyobb korlátja volt Marduk megjelenése. Marduk annyira elszállt magától, hogy istenné nevezte ki magát, kitalálta a vallást, vallási alkalmazottakat fizetett közpénzekből akik őt dicsőítették, és a köztudatban elültette az ő mindenek felettiségét. Az isten mint szó (fogalom) addig nem létezett. Az annunakik azok voltak, akik az égből alászálltak. Marduk viszont átnevezte ezeket az űrhajósokat isteneknek. Lassan átment a köztudatba ez a fogalom és mind a mai napig él. Marduk uralkodása alatt a nemzet belső ereje, jangja nem a fejlődésre lett fordítva, hanem a belső háborúkra. Istenek nevében egymást ölték az emberek. Ezen a ponton a sumer nemzet letért a karmájáról. Ennek meg is lett a következménye, mikor a i.e. 2.024-ben az istenek egymást atomrakétákkal lőtték és a radioaktív szél szó szerint elfújta a sumer társadalmat. Így működött és teljesedett be a sumer nemzet karmája, melynek célja volt az alkotás, a fejlődés. A lehetőségek végtelenek voltak, azonban az annunakik belső harcai miatt a fejlődés megtorpant, majd pusztulás lett az eredménye. A sumer nemzethez szorosan kötődik az egyiptomi nemzet karmája és az Indus-völgyi civilizáció karmája. Mai szemmel nézve Sumer volt az USA (enenagram 3.-as karakter), Egyiptom pedig a magyarság a maga befelé forduló, misztikus, lila ködbe burkolt világával és égi kötődéseivel, amit mindig fel kell fedezni (enneagram 4.-es karakter). Az Indus-völgyi civilizáció úgy indult mint Inanna/Ishtar/Vénusz saját birtoka. Komoly szerepe akkor nem volt, inkább csak a sumer civilizáció bukása után. Napjainkra a sumer nemzet megszűnt. Az egyiptomi civilizáció sem vállalja fel az őseit a maga valóságában.
Görög és római nemzetek karmája
Ez a két nemzet két ellenpólust képez. Addig amíg a görög nemzetet a lelki fejlődés jellemezte, addig a római nemzet egy kimondottan barbár, érzéketlen volt. A görög nemzet karmája volt a lelki síkon való érzékelés és ez alapján való élet kialakításnak a meghonosítása a világban. Igaz vettek ők maguk is részt barbár csatákban, azonban globálisan a görög nemzet karmája az emberi lény lelki fejlődést takarta. Ők kellett megtanítsák az emberiségnek, hogy a lélekkel is lehet érzékelni, és az életet az ego helyett az intuíció is tudja irányítani.
Róma éppen az ellenkezőt képviselte. E nép karmája volt hivatva megmutatni a világnak, hogy egy, csak és kizárólag logikára épülő világ hogyan működik. Hogyan lehet nagy birodalmat építeni erővel. Azért egy kis segítséget ők is kaptak, hiszen a Római Birodalom esze az etruszk nemzet volt. Az etruszkok a Kárpát-medencéből vándoroltak el és így kerültek Róma befolyása alá. Ők magukkal vitték azt az intelligenciát, amit akkoriban a Kárpát-medence népe képviselt.
Napjainkra a görög kultúra inkább egy mesevilág, míg a római inkább valóság, mert például a mai jog alapja a római jog. A mai materialista világ inkább barbár mint lelkiző. Bár az lassan átfordul az ellenkezőjére, ugyanis az embernek lelke is van és ezt hosszú ideig nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A görög nemzet ma nem találja helyét egy olyan EU-ban mely csak és kizárólag materialista alapokra épül és még csak elfogadni sem akarja azt, hogy a nemzetnek szellemisége is van. Ettől szenved a görög nemzet. A római nemzet is sok karmát generált magának az elmúlt 100 év háborúi alatt.
AZONBAN, az elmúlt öt év neurológiai kutatásai azt mutatják, hogy az érzéseinken keresztül gondolkodunk, és kevésbé az agyunkon keresztül. A VILÁG VÁLTOZIK. Ahogy a görögök a szívükön keresztül érezték, látták a világot, úgy mi is kezdünk így viselkedni. Ezt a profi marketing cégek már tudják, mert ők már úgy képzik a legjobb embereiket, hogy ne az agyon, hanem a lelken keresztül fogják meg az ügyfelet.
A zsidó egy ősi nép, melynek karmája, hogy jelen legyen a világban mind materiális, mind szellemi síkon. Konkrétan a zsidó nép feladata, hogy materiális síkon vezesse a világot és hogy az ellenpólusban is ott legyen, az ő feladata volt Emánuel Jézus szellemiségének meghonosítása a világban. Ehhez képest észre sem vették, hogy Jézus itt volt, és el is ment. Még mindig várják.
Emánuel Jézus egy nagy sámán volt, aki a létezés olyan erőivel kommunikált, amelyek szabad szemmel nem láthatók. Segítői voltak angyalok és maga a létezés tudata, Isten. Azt is tudni kell, hogy abban az időben nem Jézus volt az egyetlen ilyen személy. Ő egy harmad Dunántúlnyi területen élt és volt jelen. Azonban sok ilyen képességű és gondolkodású sámán élt akkoriban. Jézus nem egy ember, hanem egy szellemiség. Ezt a szellemiséget sokan képviselték. Nyilván volt aki jobban és volt aki kevésbé. E szellemiség feladata az volt, hogy a Halak korszakban megvalósítsa az ellenpólust. A zsidó nemzet karmája volt, hogy ezt a szellemiséget felkarolja. Nem tette meg. Észre sem vette. Még ma is várja az érkezését.
A zsidó nemzetnek van egy fontos jellemzője. Annyira jangos, akkora erőt képvisel önmagában, hogy egy kritikus tömeget meghaladva, az már veszélyes úgy saját magára, mint a környezetére. Ezért a nemzet karmája az, hogy a világon szétszóródva éljen, kis csoportokban érvényesüljön. Egy túl nagy létszámú nemzetállam könnyen robbanáshoz tud vezetni, szétfeszíti a jang, az energia. Attól, mert szétszóródva él, még van és működik a kollektív szellemisége.
A német nemzet karmája sokban hasonlít a zsidó nemzet karmájához, sőt rendesen össze is fonódik vele. A német nemzet nem más, mint a modern zsidó nemzet. Hasonlóan a zsidó nemzethez, a német is nagy belső energiával, janggal rendelkezik, erős materiális síkon és karmája az, hogy szellemi síkon is adjon a világnak. Csak így tud egyensúlyban lenni. Nem véletlen a sok híres művész és gondolkodó. Goethe fogalmazta meg úgy, hogy a német nemzetnek nem szabad egy nagy birodalomként élnie, hanem a világban szétszóródva. Együtt egy kritikus tömeget meghaladva veszélyes a német nemzet a külső világ számára. Addig amíg a zsidó nemzet veszélyes lehet úgy önmagára, mint a külső világra, addig a német nemzet veszélyes lehet a külvilágra. A zsidó nemzet feladata volt Emánuel Jézus szellemiségének az elterjesztése az emberiség tudatában. A német nemzet karmikus feladata volt Emánuel Jézus második eljövetelének a szellemiségét elterjeszteni. Ahogy a zsidók mind a mai napig nem vették észre, hogy itt volt Jézus szellemisége, úgy a németek sem vették észre a második eljövetelt, amelyik Rudolf Steiner volt, az ő általa képviselt szellemiség. Steiner, Mihály arkangyaltól kapta a tudást, a szellemiséget, az antropozófia az élet minden területére kiterjedt. A nácizmus elsöpörte ezt a szellemiséget, és megalkotta az erős, nagy és egységes német államot. Ez ugyan széthullott, de napjainkra (1989) megvalósult az egy ország, egy nemzet, egy kancellár elv.
A német nemzet jelenleg csak materiális síkon van jelen. Szellemisége (Schiller, Goethe, Steiner, stb.) leginkább romokban. Igazi kiteljesedést leginkább akkor él meg a német nemzet, ha nyer a focicsapata. Érdekes, hogy az enneagram szerinti 6.-os karakter, nagy munkabírással bír, pontos és precíz. Ugyanakkor mindig másokat szeret másolni. A németek először Franciaországot próbálták lemásolni, tipikusan a francia hadsereget. Aztán a másolat jobb lett, mint az eredeti. Ezután Angliát kezdték másolni, jött az ipari forradalom, a materializmus által kisarkított darwinizmus. És erősebbek lettek, mint Anglia, materiálisabbak, mint Anglia, ahol a materializmus ellenére az egyház és a páholyok irányítottak. Most (a második világháború óta) már az Egyesült Államokat másolják. Ez azonban nem a német nemzet szerepe. Az USA az enneagramban a hármas karakter, a sikerorientált, az állandóan versenyben álló. Ez a szerep a hatos német nemzetnek a dezintegrált állapota, a görcsös akarás, megfeszülés majd kiégés. Amikor egy hatos karakterű személy bele van kényszerítve a piaci versenyszférába, azaz rá van erőltetve a hármas karakter, akkor ő ott évekig helyt tud állni, azonban felőrlődik és beteg lesz, akár lerokkanhat egy életre. A hatos karakter integrálódó szerepköre a kilences, azaz Németország inkább Dánia szerepét kellene felvállalja.
Még egy példa a német nemzet, mint hatos karakter, másolási szokásaira. Az NDK-ban, lemásolták a szovjet mintát, de sokkal hatékonyabbra sikerült, mint az eredeti. A német szocializmus sokkal keményebb, precízebb és szigorúbb volt. Ugyanis a német nemzet bármit tegyen is, az pontos, precíz.
Meg kell jegyezni, hogy azért a német nemzet szellemisége is próbálkozik terjeszkedni. Németországban létezik alternatív orvoslás az egyetemeken, vényre írható a fitoterápia, valamennyire elterjedt a kínai gyógyászat, és a legjobb antropozófusok ingyen járják Európát, Steiner szellemiségét hirdetve. Azonban maga a nép nagyon távol áll mindettől. A nép örül az egységnek, a birodalomnak és a materiális birtoklásnak. Ahogy a németek mondják, Németországban csak dolgozni lehet és pénzt keresni, de jól érezni magukat, lazának és felszabadultnak lenni igazán külföldön tudnak.
Elmondható, hogy a német nemzet karmája érdekes. Hiszen ők rendelkeznek Európa legnagyobb szellemiségével, ugyanakkor ők materiálisan a legerősebbek, szellemiségük jelenleg szunnyad. Az ógermán rúnák, a Föld legősibb jelei, melyek erőket szimbolizálnak és működtetnek. Innen ered az ősi magyar rovásírás, és valamennyire hasonlítanak hozzá bizonyos egyiptomi hieroglifák. És nincs több ilyen a Földön. Ez a nemzet, amelyik rendelkezik a legősibb jelekkel, a rúnákkal, annyira elszakadt a szellemiségétől, hogy a magyaroktól az ősi írás ismeretét éppen a németek vették el, és cserébe adták a latint, mely teljesen más logikára épül. Így az ősi magyar nép, ahol a világon egyedülállóan mindenki tudott írni és olvasni, egyik napról a másikra írástudatlanná vált.
A magyar nemzet karmája sem egyszerű. Amíg a zsidó nemzet feladata az, hogy materiálisan vezesse a világot és adjon egy szellemi értékrendet, a német nemzet feladata is hasonló, addig a magyar nemzet feladata, hogy reformer legyen. Ez csak példamutatással lehetséges. Reformernek kell lenni mind materiális, mind szellemi síkon. Egyedi ötletek és egyedi megoldások, mindez példamutatóan. Azt szoktam mondani, hogy akit nagyon szeret az Isten (a világmindenség tudata), annak nem könnyű az élete materiális szinten, azonban a kellő időben mindig történnek “véletlenek”, hiszen akinek küldetése van, arra vigyáznak “ott fenn”.
Mind a zsidó, mind a német nemzet jellemzője, hogy ha nagy létszámban egy nagy közösségben élnek, akkor a túlzott erő szétrobbantja a közösséget. Mindkét nemzett túlzott janggal, energiával rendelkezik. Ha ez az energia túl nagy lesz és nem tud felhasználódni, akkor szétrobbantja a környezetét. Ezért nekik nem ajánlott nagy birodalomban élniük. A túlzott jang, az erő, hisztériás állapotot okoz nemzeti szinten (a hisztériás és neuraszténiás állapotokról a Hisztériás Föld c. résznél lehet részletesen olvasni).
Ezzel szemben, a magyar nemzet maga az ellenpólus. Ugyanis janghiányos, azaz jines. Ez azt jelenti, hogy nincs elég energiája ahhoz, hogy egy nagy, egybefüggő közösséget működtessen. Ha egy túl nagy magyar birodalom jön létre, akkor az nem kirobban, hanem berobban (a hagyományos képcsövekben kisebb a nyomás mint a külső, ezért ha véletlenül megütjük a képcső hátsó. vékony részét, akkor a képernyő berobban és nem kirobban). A magyar nemzetállam nem hisztériás tud lenni, hanem neuraszténiás. Begubózó. Akár a növényzet télen.
A magyar nemzet janghiányos állapota teljesen egybefügg az enneagrambeli négyes karakterével.. Befelé forduló, depressziós hajlamú, magában rágódó, ugyanakkor zseniális, spirituális, égi kapcsolatai révén felfedező.
Ha egy kisebb jangos zsidó vagy német csoport, közösség, vagy egyén kikerül a világba, amelyik lényegesen kevésbé jangos, mint a saját nemzeti közössége, akkor a külső világ őt lehűti, felveszi a többlet energiáját, leterheli őt, és emiatt ő ott a külső világban nagyon sikeres tud lenni. Húzóerő válik belőle.
Ha egy kisebb jines magyar csoport, közösség, vagy egyén kikerül a világba, amelyik lényegesen jangosabb mint a saját nemzeti közössége, akkor ő ott a környezetétől erőt kap, lendültet. Ettől ő nagyon sikeressé tud válni. Jó példa erre az USA. A magyar feltalálók világraszóló sikereket tudnak elérni mert az amerikai hármas karakter ebből a célból a legjobb táptalaj.
Látható, hogy mind a három nemezt számára és a világ számára is az a leghasznosabb, bár különböző okokból, ha kisebb közösségekben a világban szétszóródva tudnak élni. A világ mint katalizátor segíti őket.
Egy nemzetnél birodalmi méretnek tekinthető a mai Németország, vagy a valamikor Osztrák-Magyar Monarchia. Igaz ez utóbbi nem nemzetállam volt, hiszen egynegyed osztrák, egynegyed magyar, és majdnem fél szláv lakosság alkotta. A mai Magyarország már nem tekinthető birodalomnak. Trianon ezt végleg megszüntette.
A második világháború óta gyakorlatilag a magyar nemzet lelkével, szellemiségével nem foglalkoztak az ország vezetői. Csak az utolsó három évben látható ilyen irányú törekvés. A szocializmus egy álbiztonságot hirdetett a maga korlátai között, ez a magyarokat lustává tette, elhitték az emberek, hogy nem is kell gondolkodniuk, majd az állam mindent megold. Az EU csatlakozás utáni privatizáció pedig elvitte a talajt az ország lába alól, a szó minden értelmében. Ennek karmikus következménye az a gazdasági helyzet, amiben most vagyunk. Az utolsó három évben érzem úgy, hogy az ország vezetése igyekszik a magyarság nemzeti szellemét felébreszteni az egész Földön. Hiszen nem kell ahhoz egy összezárt közösségben, birodalomban élni, hogy a szellemiség éljen és létezzen. Aki szeretné, az nyugodtan magyar lehet Amerikában, Peruban, vagy Erdélyben, sőt még alakíthatja is a magyar szellemiséget, például lehet magyar állampolgár, választhat, stb. A nemzetet területileg már nem lehet, de szellemileg nagyon szépen össze lehet fogni. Ez jó a magyar nemzetnek is, meg jó a világnak is. Nagyon örülök, hogy kezdünk öntudatra ébredni és ez nem magyarkodás, nem nacionalizmus, hanem egy szellemi egységtudat. Épp itt volt az ideje. Nehéz 60-70 év álom után felébreszteni a nemzetet és újra tudatossá tenni önmaga felől. Hiszen csak így tölthetjük be reformer szerepünket a világban. A reformer pedig mindig valami más tesz, mint a többiek. A reformer mindig valami újjal próbálkozik. A reformer nem a megszokott úton jár. Hiszen ezért reformer. A reformert ezért nem mindig szeretik. De nem is az az életcél, hogy mindenki szeressen. Miért mindig a jó emberek halnak meg? Mert ők mindenkinek meg akarnak felelni, ezért nevezik őket jónak. Saját magukkal nem foglalkoznak, és ebbe belerokkannak. Nem kell mindig jónak lenni, ahogy a színötös iskolás gyerekkel is probléma van. Nem kell mindenből ötös. Egy nemzetnek is kell éljen a szellemisége és be kell töltse jelen esetben a reformer szerepét, ha tetszik ez másoknak, ha nem, nyilván a mások integritásának a megőrzése mellett.
Nézzük meg, mi történik, ha valaki tudja mit kell tennie, de mégsem teszi meg. A hun Attilának karmikus feladata volt, hogy egyszer és mindenkorra bedöntse a Római Birodalmat, hiszen eljárt az idő felette. Ezt tudta Attila, hiszen sámánjaival ezt megbeszélték. Karmikus feladathoz, karmikus segítség jár. Fontos, hogy el kell végezni a feladatot, különben az visszaüt. Attila miután végig verte a világot, eljutott Rómáig. A római hadsereg romokban, már csak a Vatikán állt. Ekkor nem fejezte be feladatát, mert meglágyult a szíve a sok materiális gazdagságtól, amit a Vatikán ígért. Például vállalták, hogy éves szinten adót fizetnek. Ilyet a Vatikán sem addig, sem azóta nem vállalt. A nagy materiális gazdagság meglágyította Attila szívét. És nem tette fel az i-re a pontot. Mit tesz az ember a kocsijával, ha a sebességváltóban az egyik fogaskerék elkopik? Elviszi szerelőhöz, akik kidobja azt, és tesz helyére egy újat. Nyilván ez munka, pénz és idő. Így van ez a létezésben is. A létezés kidobja a soraiból azt, aki tudván mi a dolga, szándékosan nem teszi azt. Attilát néhány napon belül megmérgezték.
Hasonló lett a sorsa Mátyás királynak is. Bécs ellen vonult. Ez karmikus küldetése volt. Serege a Fekete Sereg spirituális erővel bírt. Úgy számolták, hogy egy katona a Fekete Seregből felért 30-35 átlagos katonával. Sikerrel járt Bécs ellen, és az utolsó percben, ahelyett, hogy lerombolta volna, hagyta magát lefizetni materiális szinten. Attilához hasonlóan, őt is megmérgezték, azaz kikapta a létezés azt, aki nem teszi a dolgát. A csodálatos Fekete Sereg vezető nélkül szétszéledt és leginkább rettegésben tartották a környezetüket. A spirituális erő rossz irányba fordult.
Amikor egy nemzet nem a szerepét játssza, akkor új akadályokat épít saját és más nemzetek előtt is. Bizonyos dolgoknak meg kell történniük, bizonyos életszakaszoknak le kell záródniuk, a történelem bizonyos korszakainak vége kell legyen, azért, hogy valami új kezdődhessen.
A magyar nemzet karmája szorosan összefonódik más nemezetek karmájával. Ez már a sumer időkben is így volt, hiszen a Kárpát-medence népe mindig is befogadó volt. Aki erre jött, azt szívesen látták, és tanultak is tőlük. Azonban a középkor barbárrá tett mindenkit. A reneszánsz volt az a korszak, amikor az ember kezdett öntudatásra ébredni. Az 1848-as forradalom bekapcsolta az emberekben a szabadságvágyat. A Kiegyezés érdekes helyzetet teremtett Európa közepén. Az Osztrák-Magyar Monarchia duális kormányzású birodalom lett. A 8 millió osztrák és a 8 millió magyar vezette a birodalmat, úgy hogy a 15 millió szláv nem tudta magát képviselni. Az angolok előszeretettel “izgatták” a szlávokat, hogy álljanak ki magukért. Ferenc Ferdinánd volt az, aki úgy gondolata, hogy három pillérre kell tenni a birodalom irányítását. Legyen osztrák-magyar-szláv vezetés. A merénylet után ez nem valósult meg. A háború célja volt Európa közepén a nagy birodalom szétdarabolása.
Az angolokról mondta Steiner, hogy a hét 6 napján át kőkemény materialisták, míg a hét hetedik napján vagy templomba mennek, vagy egy páholyba. TÉNY, hogy napjainkban Európát két páholy irányítja, egy angol és egy francia. A kettőjük versengése/egyezsége dönti el, hogy Európa merre tart. Majd 100 évvel ezelőtt az angol parlamenti képviselők nagy többsége szabadkőműves páholy tag volt.
Amit még a magyar nemzetnek, mint reformernek, meg kell tanulnia, az nem más, mint más nemezetekkel együtt élni. Azt kell megérteni, hogy a nemzetek nem egymás ellen vannak, hanem egyensúlyban. Ahogy a napsütés, a szél, az eső nem egymás ellen vannak, hanem kiegyensúlyozzák egymást, és a kölcsönhatások révén van élet a Földön. Ha csak az egyik, vagy csak a másik lenne ezer évig, akkor már kihalt volna az élet. A nemzetek egymást tanítják, ellenőrzik, szabályozzák és együtt alakítják az életet. Jelen esetben a Kárpát-medence népe már a sumer időkben is jelen volt, együtt fejlődött azzal, és már akkor sem volt egy egységes nemzet. Folyamatos népvándorlások zajlottak, legalább 60 honfoglalás volt, és a Kárpát-medence mint egy nagy népi olvasztótégely összekevert minden kultúrát, ami ide jött.
Meg kell tanulnunk másokkal úgy élni, hogy egyfelől ne adjuk fel saját identitásunkat, másfelől békésen éljünk együtt. Ebben is reformerként, példamutatóknak kell lennünk. Ez is a magyar nemzet karmája.
Néhány gondolat az angolokról
Ők egy különleges karmával bírnak. Véleményük szerint az ő küldetésük, hogy irányítsák a világot materiális szinten. Ezért a háttérből manipulálnak, mintha pókereznének, az arcuk rezzenéstelen, és egyetlen alapelvük, hogy “tiszta maradjon a kezük”. Ezt mondta Sir Edward Grey, aki gyakorlatilag kirobbantotta az első világháborút, mint korlátlan hatalmú angol külügyminiszter. Nyilván ő is csak egy báb volt, aki a háttérben meghúzódó erők szolgálatában. Akkoriban nagy többséggel szabadkőművesek irányították Angliát.
Így indult útjára a kisarkított darwinizmus is.
Forrás: Maga a valóság