Tüntettek Rimaszombatban - Hazavárják a tanító nénit
RIMASZOMBAT. Kedden koraeste mintegy háromszáz fős tömeg gyűlt össze Rimaszombat történelmi főterén az állampolgárságától megfosztott Tamás Ilonka nénit támogató szimpátiatüntetésen.
Az idős hölgy a szlovák hatóságok zaklatása elől Magyarországon élő lányánál talált menedéket. Az egybegyűlteknek levélben üzent. Azt írta, szomorú, hogy karácsonyra ilyen ajándékot kapott a hatalom gyakorlóitól, akik az unokái lehetnének. A közel százéves Ilonka néni, akit nagy tisztelet övez Rimaszombatban, levelében így fogalmaz: "66 évig dolgoztam Szlovákia felvirágoztatásáért, fizettem az adót, de ezt megelőzően meg kellet tagadnom a nemzetiségemet, hogy boldogulhassak, és árván maradt gyermekeimet felnevelhessem. Most pedig le kell adnom a szlovák okmányaimat, mert „elvesztettem" az állampolgárságomat. Az állampolgárság nem egy tárgy, amit el lehet veszíteni. Ezt az ország Alkotmánya is kimondja. Engem egyszerűen a szlovák állampolgárságomtól megfosztottak. Azt a néhány hónapot, hetet, vagy napot, ami még hátra van az életemből, itt, a szülőföldemen szeretném leélni teljes jogú szlovák és magyar állampolgárként, és nem bejelentett külföldiként saját otthonomban. Köszönöm az együttérzést, a szeretetet és a kiállást."
Tamás Ilonka néni nemzedékeket nevelt fel, több magas rangú állami kitüntetés birtokosa. Barátai és egykori tanítványai korára utalva, s támogatásuk kifejezéseként 99 mécsest gyújtottak. Többen felszólaltak a rendezvényen. Beszédet mondott a helyi nyugdíjasok nevében Gál Piroska, Pál Dénes balogvölgyi nyugdíjazott pedagógus, Sebők Valéria, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke, B. Kovács István, a Simonyi Alapítvány elnöke, Auxt Ferenc megyei képviselő, a rendezvény egyik szervezője, s nem utolsó sorban Gubík László, a Via Nova Ics elnöke, akit elsőként fosztottak meg szlovák állampolgárságától, mert felvette a magyart.
"Nem vagyunk hősök, mártírok, csak hiszünk" - hangoztatta felszólalásában. Mint mondta, sorstársaival hisz az alkotmányosságban, az erkölcsi értékrendben, és abban, hogy az emberi méltóság a jog felett áll. Hisz továbbá a közösség erejében, az egységes és oszthatatlan magyar nemzetben, az itt élő népek történelmi sorsközösségében, a törvényhozók bölcsességében és abban, hogy belátják: itt, az ország déli részén egy nép nem kíván egyebet, mint "jogbiztonságban saját ügyeiről önállóan döntve egyenrangú társnemzetként élni, boldogulni, gyarapodni saját szülőföldjén."
Auxt Ferenc tarthatatlannak nevezte, hogy az Európai Unió polgára a 21. században hontalanná válhat. "El kell ítélnünk a rossz törvényt, és azokat a törvényhozókat, akik ezt a törvényt hozták. Szolidaritásból jöttünk ide, Ilonka néniért égnek a mécsesek." - hangoztatta. Gál Piroska a helyi nyugdíjasklub nevében elmondta: mélységesen elítélik Tamás Ilonka néni zaklatását. Társainak hiányzik, hazavárják - tette hozzá. A rendezvényen elhangzott: veszélyes úton jár a szlovák hatalmi elit, noha eljárása nem előzmény nélküli. Fájón idézi fel a magyarok emlékezetében a második világháborút követő időszakot, a hontalanság éveit.
A megmozduláson megjelent civil és társadalmi szervezetek képviselői tiltakozó nyilatkozatot fogalmaztak meg, melyben az állampolgársági törvény eltörlését, a sértettek erkölcsi és anyagi kárpótlását követelik. A rimaszombati járásban, az állampolgársági törvény ellen, eddig több mint 1500 tiltakozó aláírás gyűlt össze.
A tiltakozó nyilatkozat teljes szövege
Mi, az itt megjelentek tiltakozunk a Szlovákiába szorult magyarság nemzeti méltóságának sorozatos megsértése ellen. Ennek egyik legutóbbi megnyilvánulása a parlament és kormányzat azon döntése, amelyek következtében megfosztották állampolgárságuktól több olyan honfitársunkat, akik nyíltan felvállalták a magyar állampolgárság felvételét. Köztük van özv. Tamás Aladárné, Ilonka néni is, aki évtizedeken át oktatta gyermekeinket, alapítója s ma is aktív tagja a helyi nyugdíjasok Wass Albertről elnevezett körének. A vele és sorstársaival való szolidaritásnak a jeleként világítanak ma Rimaszombat Fő terén a gyertyák. Nem hallgathatunk, s nem hallgatunk!
Veszélyes úton jár a szlovák hatalmi elit, noha eljárása nem előzmény nélküli. Fájón idézi fel ez az eljárás emlékezetünkben a második világháborút követő időszakot, a „hontalanság éveit", amikor minden alapvető emberi jogtól megfosztva kényszerültünk élni szülőföldünkön.
Követeljük, hogy helyezzék hatályon kívül a Tt. 250/2010 számú törvénymódosítással bevezetett rendelkezéseket, különös tekintettel az állampolgárságról szóló törvény 9. §, (16) bekezdésére, mivel az véleményünk szerint ellentétben áll a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 5. cikkelyének, (2) bekezdésében foglaltakkal és általában véve a jogállamiság elvével.
Követeljük, hogy akit a kifogásolt törvényi rendelkezések alapján, akarata ellenére megfosztani kívánnak szlovák állampolgárságától, zaklattak és/vagy pénzbírsággal fenyegetnek, azt törvényben kárpótolják, mégpedig a szlovák állampolgárság visszaadásával, továbbá erkölcsi és anyagi szempontból is!
Kelt Rimaszombatban, 2011. december 13-án