Az egykori Abaúj vármegyéhez, manapság pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó településen a megemlékezés vasárnap délután a Római Katolikus templomban bemutatatott ünnepi szentmisével és körmenettel indult, majd a gyermekek emlékműsorával folytatódott, zárásképpen pedig a három történelmi egyház lelkésze megkoszorúzta a korláti hősök emlékművét.

Az első világháború vérzivataros 1915-ös esztendejében báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy indítványozta, hogy minden község kőemléket állítva legyen köteles megörökíteni a harcok során elesett hősök neveit. Kezdeményezése két évvel később emelkedett törvényerőre, ekkor kötelezővé tették a hősi emlékművek állítását. 1924-ben egy újabb törvény a nemzeti ünnepek közé sorolta a magyar hősökről való emlékezést és május utolsó vasárnapját a Hősök Emlékünnepévé nyilvánítva. Az 1925-től rendszeressé váló megemlékezéseken istentiszteletet celebráltak, imát mondtak, végezetül koszorú elhelyezésével tisztelegtek a hősök emléke előtt. A II. világháború után politikai és szimbolikus tartalma miatt megtiltották, hogy az ünnepet bárki is megtartsa, csak a rendszerváltozást követően nyerhette vissza eredeti jelentését. A Magyar Köztársaság Országgyűlése – adózva az elmúlt ezredév mindazon magyar hősei emléke előtt, kik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották – 2001-ben újra törvénybe foglalta ezt a napot, amely azóta újra a magyar hazáért küzdött hősök emléknapja.

A község Fidesz-KDNP támogatással megválasztott polgármesterének, Takács Péter Györgynek szent meggyőződése: a Magyar Köztársaság az elmúlt ezer év méltó örököse csak akkor lehet, ha nem hagyja feledni azokat, akik a hont még a maguk életénél is fontosabbnak tartották.

A Zemplén hegységben található Korlát ideális kirándulóhely. A csendet, nyugalmat, jó levegőt, túrákat kedvelőknek kényelmes pihenést, igazi kikapcsolódást biztosít. A település határában csodálatos panorámájú környezetben található tó közepén két forrás tör fel a pannoniszapos homokrétegből. Egy 1953-ban végzett mérés adatai szerint a magas vas és kén tartalmú víz hőmérséklete 21-27 C°, a vízhozam percenként 778 liter. A tó télen sem fagy be.

Korlát térsége már a kőkorban is lakott hely volt: erre utalnak a falu Ravaszlyuk elnevezésű részében található maradványok. A régészek itt számos csiszolt kőkori eszközt találtak, ami bányászatra utal. A kovabányászat korát az eszközként használt óriásszarvas csontok a felső paleiolitikum elejére teszi. A falu nevét valószínűleg egy 1267-ben említett, Arkai Corladus nevű személyről kapta. A korabeli oklevelekben Conradinak vagy Corradinak említették. Első birtokosai a Lácziak voltak. A törökök 1640-ben elpusztították a falut. A Thököly-féle szabadságharcba a Lácziak is bekapcsolódtak, birtokaikat ezért elveszítették. 1715-ben csak egy jobbágy és három zsellér lakta a falut. A század közepén újratelepült, és 1828-ra már 1100 fölé emelkedett a lakosságszáma, amely napjainkra háromszázra olvadt.

Forrás: gondola.hu