Holnap temetik az egri kórházvédők szellemi vezetőjét

2011. szeptember 21.

Holnap, szeptember 22-én, 15 órakor kezdődik Egerben, a Hatvani temetőben B. Szabó Pál, az egri kórházvédők volt vezetőjének temetése.

 Amint megtudtuk, a hozzátartozók és harcostársai kérelme ellenére a hatóság nem végeztette el az igazságügyi boncolást, csupán a kevesebb információt szolgáltató hatósági boncolást. A sajtószolgálatunkat tájékoztató, az elhunythoz közel álló személy szerint még nincs hatósági közlés B. Szabó Pál halálának okáról.

A temetésen jelen lesz, és búcsúbeszédet mond Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is.

Búcsúzásképpen közöljük azt a beszédet, amelyet B. Szabó Pál 2007. február 27-én Óföldeákon mondott, amikor a Hun Fokos Szövetség szervezésében, a Szent Korona nevében szimbolikusan visszavették az idegeneknek átadott magyar kincset, a makói gázmezőt. Azoknak, akiknek fáj egy magyar hazafi érthetetlen és értelmetlennek tűnő halála, és van rá pár percük, ajánljuk, hogy hallgassák B. Szabó Pál kiáltását:

http://www.youtube.com/watch?v=nl8Cdy3NvGk

B. Szabó Pál, az egri kórházvédők szellemi vezetője, a népviseletbe öltözött asszonyokat köszönti a 2007-es feltámadási menet idején

MVSZ Sajtószolgálat - 7291/110921

Holtan, testén sebekkel tele találták az egri kórházvédők szellemi vezetőjét

2011. szeptember 11.

Szeptember 7-én holtan találták lakásán B. Szabó Pált, az egri kórházvédők egyesületének elnökségi tagját, szellemi vezetőjét, tájékoztatta sajtószolgálatunkat dr. Pócs Alfréd főorvos, a kórházvédők egyesületének alelnöke, a Hun Fokos Szövetség elnöke. Dr. Pócs Alfréd elmondása szerint az elhunyt teste tele volt sebekkel, lakása feldúlva, könyvei összeborogatva. Az intézkedő rendőr ennek ellenére kijelentette: „Az ügy lezárva!”.  B. Szabó Pál hozzátartozói feljelentést tettek a megyei rendőrkapitányságon, amely várhatóan holnap, szeptember 12-én vizsgálatot indít B. Szabó Pál halála körülményeinek tisztázására.

 B. Szabó Pál történelemtanár volt. Tanári diplomája mellé egy főiskola elvégzésével szociológusi oklevelet is szerzett. Ennek ellenére 2006 óta nem kapott állást a szakmájában, mert megalkuvást nem ismerő, lánglelkű hazafiként tartották számon, akinek kérlelhetetlen szókimondása sokak számára kellemetlen volt. 2007-ben az egri kórház portásaként alkalmazták. Ebben a minőségében vált a HOSPINVEST privatizációs kísérlete ellen harcot hirdető, egri kórházvédők szellemi vezetőjévé. Amikor a HOSPINVEST az ismert körülmények között átvette az egri kórházat, B. Szabó Pált azonnal menesztették. Hiába vette vissza a HOSPINVEST bukása után Heves megye közgyűlése a kórházat, B. Szabó Pál számára nem került állás. B. Szabó Pál számára azután sem akadt katedra, hogy a város polgármestere Habis László, Fidesz támogatással országgyűlési képviselő lett. Ez a város szégyene – zárta nyilatkozatát dr. Pócs Alfréd.

B. Szabó Pál 55 éves volt. „Betegség következtében … elhunyt” tudósított haláláról a Népszabadság.
http://nol.hu/belfold/meghalt_az_egri_korhazvedok_vezetoje

Barátai ekképp búcsúztak tőle:

http://www.youtube.com/watch?v=y7UlFlank4A

Eltemették B. Szabó Pált - De miért kellett meghalnia?
2011. október 02.

Egerben szeptember 22-én nagy részvét mellett temették el B. Szabó Pált, az 55 évesen ismeretlen körülmények között elhunyt tanárt, az egri kórházvédők szellemi vezetőjét, a Egerben lezajlott rendszerváltáshoz vezető út kiemelkedő alakját, az MDF alapítóját, Eger közéletének élő lelkiismeretét. Közel egy hónappal halála és tíz nappal temetése után még teljes homály fedi halálának okát

A Hatvani úti temető kápolnájában Lengyel Gyula plébános celebrált gyászmisét, majd a kápolna előtti téren felállított ravatal előtt, ő mondta az első, szívet-lelket megszólító búcsúbeszédet. Utána sorban búcsúztatták őt az egri közélet szereplői, ismerősei. A Hun Fokos Szövetség nevében – amelynek B. Szabó Pál életében tagja volt – Dr. Pócs Alfréd búcsúzott, a Magyarok Világszövetsége nevében Patrubány Miklós. Az MVSZ elnökének búcsúbeszédét alább közzé tesszük.

Utolsóként Herceg Flóra lépett a mikrofon elé, aki felolvasta B. Szabó Pál Brazíliába került, Anna nevű lányának búcsúlevelét, majd elénekelte a Temető kapuja sarkig ki van nyitva... kezdetű népdalt.

Tíz nappal a temetés után továbbra sincs hivatalos álláspont B. Szabó Pál hirtelen halálának okáról. Egy hozzátartozó ezekkel a szavakkal tájékoztatta sajtószolgálatunkat:

Sajnos a "hivatalos" álláspont "egyszerű" heveny keringési elégtelenséget állapított meg. A kórházi orvos pedig rengeteg sérülésről, zúzódásról és külsérelmi nyomról számolt be. Sajnos a lakását feldúlva találtuk, a pénze eltűnt, egyetlen papír pénz sem volt nála, vagy a lakásban.

Herceg Flóra olvasta fel B. Szabó Pál lányának Brazíliából küldött levelét:

Apa mindig december 26-án jött. Fehér ingben, fekete zakóban, bajusza alatt mosolyogva - ahogy átöleltük egymást. Leült velem szemben, aztán én kérdeztem, ő pedig válaszolt. Nem is válaszolt, hanem mesélt. Elmesélte a világ bonyolult összefüggéseit, az aktuális és kaotikus politikai kérdéseket. Hihetetlen tehetséggel, intelligenciával és lényeglátással volt megáldva; a legbonyolultabb összefüggések is mesévé váltak, hirtelen értelmet nyertek, logikusnak tűntek. Vannak emberek, akik sok mindent tudnak, de ezt a tudást képtelenek, vagy egyszerűen nem akarják átadni másoknak, így tudásuk elvész és értelmetlenné válik. Apa igazi tanító volt. A tanítás, a tudás átadása éltette és meggyőződésem, hogy ennek hiányába halt bele...

Édesapám! Felnőtt fejjel tanultam meg Tőled, mi a hazaszeretet. Megtanultam tőled azt, hogy az Igazság útja az egyetlen járható út, és ezért harcolni kell. Büszke vagyok arra, hogy Te vagy az Édesapám.

Nyugodj békében... Lányod, Anna

Másik lánya, Réka ezekkel a sorokkal búcsúzott édesapjától:

Mindig felnéztem az édesapámra. Mikor a színpadon állt és az emberekhez szólt én büszkén tekintettem rá a tömegből: „igen, Ő az én apukám". Nagy tudású, igaz magyar ember volt, akitől én nagyon sokat tanulhattam. Élete nem volt hétköznapi. Számos szakadékon kellett túljutnia, azonban sosem panaszkodott, pedig mindig tele lehetett gondokkal. Számomra a legértékesebb ajándéka, hogy megmutatta, hogyan éljek hívő keresztény emberként. Emlékét örökre megőrzöm szívemben, és hiszem, hogy odafentről figyel rám, és segít engem életem végéig.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökének búcsúbeszéde:

Búcsúzom B. Szabó Páltól, az egri kórházvédők szellemi vezetőjétől

Eger, Hatvani temető, 2011. szeptember 22-én

Egy sorainkból idejekorán távozott, nagyszerű magyar hazafi nyitott sírja előtt állunk. Döbbenten és értetlenül állunk értelmetlen és érthetetlen halála előtt. Vajon eljön-e az a nap, amikor fény derül tragikus halálának valódi okára, körülményeire?

De bárhogy is legyen, bármi is derüljön ki, annyit már most is bizton megállapíthatunk, hogy „Palika" haláláért nem csak azok felelősek, akik megfosztották őt tanári pályája folytatásának lehetőségétől, méltatlan helyzetbe taszítva és éveken keresztül tartva egy felkészült, kétdiplomás, a Hazát szentségnek tekintő magyar embert. Haláláért mi is felelősek vagyunk, akik így vagy úgy – tétlenül vagy tehetetlenül – eltűrtük, elviseltük ennek a nagyszerű magyar embernek a kiszorítását, mellőzését és fokozatos kisemmizését.

Holtodban is megkövetlek érte, B. Szabó Pál, hogy magas rangú titulusom ellenére, és többszöri próbálkozásom ellenére, sem voltam képes a hős egri kórházvédők városától számodra egy tanári állást kialkudni.

Most, búcsúzva Tőled, csak annyit vagyunk érdemesek kimondani:

Vállaljuk, hogy azt, amit Te is, Isten után életed legnagyobb szentségének tekintettél – a Hazát – minden eszközünkkel, teljes hittel és legjobb tudásunk szerint oltalmazni, óvni és szolgálni fogjuk.

Nyugodj békében!

Szabó Pál: született 1956. január 04-én Besenyőtelken. Szülei egyszerű munkásemberek voltak. Ő maga is esztergályosként kezdte pályáját. Munka mellett szerezte meg a továbblépéshez szükséges tudást, ami az akkori egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára vezette. Itt 1980-ban kapott történelem-népművelés szakos diplomát. Első munkahelye egykori iskolájában, a Bornemissza Szakmunkásképző Intézetben volt. A 80-as évek elején az akkor megnyíló Ifjúsági Házban helyezkedett el népművelőként. Ehhez az intézményhez kötődik a legendás, országos hírű „Átriumi Esték" sorozat, amely az akkori ellenzéki értelmiség színe javát sorakoztatta fel előadói között. Ennek megálmodója és szellemi vezetője Palika volt. Szókimondását, és egyenes természetét ez a környezet nem tudta sokáig elviselni.

A Heves megyei Hírlap elődjénél, a Heves megyei Népújság kulturális rovatánál volt újságíró, de írásai gyakran a cenzúra áldozatává váltak. Kritikus gondolkodása. és a párt-állami rendszert erősen bíráló magatartása miatt rövid időre munkanélkülivé vált. Ezt követően az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolába került történelem tanárként, és ő szervezte a diákok szabadidős tevékenységét. Tanítási elvei hűen tükrözték magyarságszemléletét, és valósághűen adta át az ismereteket a diákoknak. Bár a rendszerváltás megtörtént, a történelemkönyvek még nem újultak meg, de tanárként a hivatalos szemlélettel szembeszegülve is vállalta reform gondolatait. Ezzel az attitűddel készítette az iskolában a nemzeti ünnepekről való megemlékezéseket, élményszerűvé téve a diákoknak, történelmünk kiemelkedő nemzeti eseményeit. Ekkortájt végzett az ELTE szociológia szakán.

A rendszerváltást megelőzően a Magyar Demokrata Fórum létrehozásában aktív szerepet játszott, majd a helyi szervezet alapítója, és elnökségi tagja volt. Gyermeki hittel bízott abban, hogy az ország megtisztul és felemelkedik. Ezzel a hévvel vetette magát a romániai forradalomba is.

A tanári évek alatt zajlott az első önkormányzati választás is, melynek alkalmával képviselővé választották. A tanításban kiteljesedett, mégis pályát módosított, mert a Családsegítő Intézet Hajléktalan szállójának igazgatója lett. Mint mindent, ezt a munkát is szívvel lélekkel végezte, ám a kiszolgáltatottak sorsa nagyon megviselte.

Néhány év munkanélküliség következett, amikor is még bízott abban, hogy a városban szaktudásának megfelelő munkát kap. Ez nem következett be, ezért 2003-tól a Markhot Ferenc Megyei Kórház portaszolgálatán kényszerült munkát vállalni. Saját sorsában látta a meglévő társadalmi ellentmondásokat megnyilvánulni.

2008-ban vált ismertté a szélesebb közvélemény előtt. A kórház privatizációjakor élére állt a kórházvédőknek és számos alkalommal emelt szót az intézmény dolgozóinak érdekében. A kórházban megalakult a sztrájkbizottság, amelynek elnökévé választották. Az egészségügyi dolgozók Pali vezetésével az ellen tiltakoztak, hogy a Heves megyei közgyűlés a Hospinvest nevű magáncég működtetésébe adja a kórházat. A tiltakozás nyomán kb. 1000 munkatársból 800-an nem írták alá a szerződést a Hospinvesttel. Az idő őket igazolta. A cég fizetésképtelen volt, csődbe ment, a kórház ismét az önkormányzat működtetésébe került. Sokan visszatértek régi munkahelyükre, de Palinak itt sem jutott, még portársi munka sem. Évek óta hitegették, de haláláig munka nélkül maradt. Ez a tény, a katedra hiánya, és az az érzés, hogy nincs rá szükség nagyon megviselték.

Pali tragikus sorsa, kenyér nélkül hagyása legyen mementó azoknak, akik hittek a magyar demokráciában, hittek olyan eszményekben mint az igazságosság, méltányosság, becsületes közéletiség. 55 éves volt, otthonában érte a halál 2011. szeptember 6-án.

A temetés képeit Szíki Károly készítette.

MVSZ Sajtószolgálat

Forrás: http://www.jovonk.info/2011/10/02/eltemettek-b-szabo-palt-de-miert-kellett-meghalnia