2012-ben is benyújtottam egy azonos beadványt, amit azzal az indoklással utasították el, hogy az Alaptörvény tiltja a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekkel összefüggő kérdésekről indított népszavazást. (8. cikk (3) bekezdés d) pont)
Beadványom jogértelmezési vitát váltott ki az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága, valamint az OVB és a Kúria között. A vita arról szólt, hogy a kötelezettség és a jog azonos-e. Ne nevessen azon senki, hogy ezt a vitát komoly, szakmailag elismert emberek folytatták. Az minden normális (de nem komoly, szakmailag elismert) ember számára egyértelmű, hogy a kötelezettség egy vállalt feladat teljesítését jelenti, a jog pedig cselekvési lehetőség
Így hát a vita azonos komolyságú volt ahhoz, mintha arról vitáznának a jószág lényeges tulajdonságának ismerete nélkül, hogy az vemhes-e vagy nem. „Pártatlan” embereket kértek fel az igazságtételre. Ez az Alkotmánybíróság. Ők egy új szempontot vezettek be: nem érdekes, hogy az állat tehén vagy bika, a lényeg, hogy ha már állat, akkor kapcsolata van a szaporodással, vagyis a bika is lehet vemhes, ha a hatalom érdeke azt kívánja.
Ilyen eszmefuttatással megállapították, hogy a vita tárgyát képező jószág bizony vemhes. Ezt írták le a 22/2012. (V. 11.) AB határozatban, amit az Alaptörvény részévé is tettek. Erre hivatkozott most az OVB. Nem az a lényeg az Alkotmánybíróság szerint, hogy jog-e a kilépés vagy kötelezettség (Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pont), hanem az, hogy ki kérdezheti azt meg az emberektől, hogy kilépjünk-e, vagy sem (Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdés „értelmezése”).
Egy egyszerű állampolgár nem tehet fel ilyen kérdést. Az Országgyűlés sem kezdeményezhet, csak a Köztársasági Elnök, vagy a Kormány, és ez alapján szavazhat – nem a választó, hanem – az Országgyűlés. Tudom, hogy nem lesz érdemi hatása, ezért csak figyelemkeltő jelentősége van annak, hogy felszólítottam Áder Jánost 1 és Orbán Viktort 2 – mint a népszavazás kezdeményezés kizárólagos jogosultjait -, hogy ők kezdeményezzék az Országgyűlésnél EU-tagságunk megszűntetésére vagy fenntartására vonatkozó népszavazás kiírását.
Egy részlet a levelekből:
„A napokban megszavazott földtörvény Magyarország számára azért hátrányos, mert az a Lisszaboni Szerződésben előírt jogharmonizáció miatt – minden erre irányuló törekvése ellenére - nem tud olyan hatékony lenni, hogy ténylegesen megtartsa a magyar földet a magyar gazdák tulajdonában és birtokában.
Minden embernek joga van a feltételek változása esetén ugyanolyan formában felülbírálni döntését, amelyben azt meghozta. A hatályos törvények szerint a magyar választók kevesebb, mint fele dönthetett népszavazással Magyarország EU-csatlakozásáról. A megváltozott helyzetben joga van minden magyar választónak felülvizsgálnia azt, hogy helyes volt-e ez a döntés, és döntésének fenntartására vagy megváltoztatására vonatkozó akaratát kifejezésre juttatni ugyanolyan formában – tehát népszavazással -, ahogyan előző döntését tette.”
Ha valaki nem tudná, az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése ezt írja: „Magyarország független, demokratikus jogállam.”
Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában megmagyarázza, hogy
- Magyarország függetlenségét nem sérti a hatáskör-transzfer (gyengébbek kedvéért: a szabadságjogok átruházása),
- a demokráciát nem sérti, hogy a választók nem dönthetnek közvetlenül saját életüket befolyásoló kérdésekben, és
- a jogállamiságot nem sérti, hogy a választóknak nincs joguk saját korábbi, helytelen döntésüket helyreigazítani ugyanolyan formában, ahogyan a hibás döntést hozták.
Ez a parasztvakítás klasszikus esete. Én nem engedem vakítani magam, bár őseim parasztok voltak.
Te engeded magad vakítani?
Kelt Szegeden, 2013. Napisten havának 25. napján.
Árpád sarja, Halász József
Levél dr. Orbán Viktornak
dr. Orbán Viktor
Magyarország Miniszterelnöke 2
Miniszterelnöki Hivatal
Budapest
Kossuth Lajos tér 2-4. 1055
Tisztelt Miniszterelnök úr!
Tisztelettel kérem, az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján terjessze a Kormány nevében az Országgyűlés elé népszavazás kiírásának elrendelését a következő kérdésben:
„Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?”
Indoklás
1. A felmérések szerint Magyarországon éppúgy, mint az Európai Uniós országok jelentős részében a választoknak ma már a többsége azt tapasztalja, hogy a válság megoldására az Európai Unió képtelen.
Európa-szerte egyre erősödik a fellépés az EU ellen. Az EU-szeptikus mozgalmak, pártok egyre nagyobb politikai nyomást fejtenek ki a tagországok vezetőire, mint azt a hírek bizonyítják.
Nagy-Britannia miniszterelnöke, Cameron úr is már belátta, hogy az EU-tagság fenntartásáról népszavazással kell dönteni.
A napokban megszavazott földtörvény Magyarország számára azért hátrányos, mert az a Lisszaboni Szerződésben előírt jogharmonizáció miatt – minden erre irányuló törekvése ellenére - nem tud olyan hatékony lenni, hogy ténylegesen megtartsa a magyar földet a magyar gazdák tulajdonában és birtokában.
Minden embernek joga van a feltételek változása esetén ugyanolyan formában felülbírálni döntését, amelyben azt meghozta.
A hatályos törvények szerint a magyar választók kevesebb, mint fele dönthetett népszavazással Magyarország EU-csatlakozásáról. A megváltozott helyzetben joga van minden magyar választónak felülvizsgálnia azt, hogy helyes volt-e ez a döntés, és döntésének fenntartására vagy megváltoztatására vonatkozó akaratát kifejezésre juttatni ugyanolyan formában – tehát népszavazással -, ahogyan előző döntését tette.
2. Ennek a jognak az érvényesítésére kezdeményeztem népszavazást az EUASZ 50. cikke alapján 2012. február 9-én és 2013. június 4-én.
A 2012-es beadványomban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjára hivatkoztam, ami csak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekre ír elő népszavazási tilalmat, a jogokra nem.
A „kötelezettség” fogalmi körébe az OVB és a kúria egyaránt beleértette a „jog”-ot is, és ezen értelmezés alapján, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjára hivatkozva elutasították indítványomat.
Az Alkotmánybíróság 22/2012. (V. 11.) AB határozata ugyanazokra a joghelyekre hivatkozik indoklásában, amelyeket beadványomban és fellebbezésemben felhoztam, sőt egy 2008-as határozatának indoklását is idézi, amelyben – az OVB akkori határozatát felülbírálva – jogszerűnek tartotta arra vonatkozó indítványomat, hogy a Lisszaboni Szerződés megerősítéséről népszavazás döntsön.
Nem azt állítom ezzel, hogy összefüggés van korábbi beadványaim és az – alább idézett - 22/2012. (V. 11.) AB határozat között, csupán tényként írom le a dátumokat:
- a beadvány kelte: 2012. február 9.,
- az OVB hitelesítés megtagadó határozatának kelte: 2012. február 29.,
- a Kúria fellebbezésemet elutasító végzésének kelte: 2012. március 28.,
- az Alkotmánybíróság 22/2012. sz. határozatának kelte: 2012. május 11.
3. 2013-as beadványomat ugyancsak az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjára alapoztam, de azt az OVB az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésére hivatkozva utasította el.
Az Alaptörvény részévé vált ugyanis 2012. május 11-én a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezése tárgyában előterjesztett indítványára készült 22/2012. (V. 11.) AB határozat, amely értelmezte az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdését.
Az értelmezés megállapítja:
„Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezése alapján megállapítja: az olyan nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz, amely az alapító szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek módosítására vagy kiegészítésére irányul, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, feltéve, hogy a szerződés az Alaptörvényből eredő további hatáskörök közös gyakorlására irányul.”
Az értelmezés az Alaptörvény lábjegyzeteként annak részévé vált.
Ez alapján tagadta meg az Országos Választási Bizottság – nem nyilvános tárgyaláson hozott – 62/2013. (2013. 06. 24.) határozatával az általam benyújtott, „Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?” kérdést feltevő aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Az Alaptörvény részévé vált értelmezés azt jelenti, hogy Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott „százezer választópolgár kezdeményezésére” nem írható ki népszavazás az Európai Uniós tagságunk fenntartása vagy megszüntetésére irányuló népszavazásra. Az erre irányuló népszavazást csak Magyarország Elnöke vagy a Kormány előterjesztésére az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet kiírni.
Tisztelt Miniszterelnök úr!
Az Alaptörvény 8. cikk (1) szerint csak Ön és Magyarország Elnöke kezdeményezhet, és ez alapján az Országgyűlés írhat ki népszavazást arra vonatkozóan, hogy a választók – indoklásom 1. pontja szerint szükséges és jogkövetkezetességet jelentő módon – döntsenek arról, hogy korábbi – EU-tagságunkra vonatkozó – döntésüket fenntartják-e, vagy változtatni akarják.
Arra kérem Önt tisztelettel, hogy erre adja meg a lehetőséget a magyar választóknak.
Ugyanilyen tartalmú kéréssel keresem meg Magyarország Elnökét is.
Kelt Szegeden, 2013. június 25-én.
Tisztelettel
dr. Halász József
30/6163894, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a
Áder János
Magyarország Elnöke 1
Köztársasági Elnöki Hivatal
Budapest
Szent György tér 1–2.
1014
Tisztelt Elnök úr!
Tisztelettel kérem, az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján terjessze az Országgyűlés elé népszavazás kiírásának elrendelését a következő kérdésben:
„Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?"
Indoklás
1. A felmérések szerint Magyarországon éppúgy, mint az Európai Uniós országok jelentős részében a választoknak ma már a többsége azt tapasztalja, hogy a válság megoldására az Európai Unió képtelen.
Európa-szerte egyre erősödik a fellépés az EU ellen. Az EU-szeptikus mozgalmak, pártok egyre nagyobb politikai nyomást fejtenek ki a tagországok vezetőire, mint azt a hírek bizonyítják.
Nagy-Britannia miniszterelnöke, Cameron úr is már belátta, hogy az EU-tagság fenntartásáról népszavazással kell dönteni.
A napokban megszavazott földtörvény Magyarország számára azért hátrányos, mert az a Lisszaboni Szerződésben előírt jogharmonizáció miatt – minden erre irányuló törekvése ellenére - nem tud olyan hatékony lenni, hogy ténylegesen megtartsa a magyar földet a magyar gazdák tulajdonában és birtokában.
Minden embernek joga van a feltételek változása esetén ugyanolyan formában felülbírálni döntését, amelyben azt meghozta.
A hatályos törvények szerint a magyar választók kevesebb, mint fele dönthetett népszavazással Magyarország EU-csatlakozásáról. A megváltozott helyzetben joga van minden magyar választónak felülvizsgálnia azt, hogy helyes volt-e ez a döntés, és döntésének fenntartására vagy megváltoztatására vonatkozó akaratát kifejezésre juttatni ugyanolyan formában – tehát népszavazással -, ahogyan előző döntését tette.
2. Ennek a jognak az érvényesítésére kezdeményeztem népszavazást az EUASZ 50. cikke alapján 2012. február 9-én és 2013. június 4-én.
A 2012-es beadványomban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjára hivatkoztam, ami csak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekre ír elő népszavazási tilalmat, a jogokra nem.
A „kötelezettség" fogalmi körébe az OVB és a kúria egyaránt beleértette a „jog"-ot is, és ezen értelmezés alapján, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjára hivatkozva elutasították indítványomat.
Az Alkotmánybíróság 22/2012. (V. 11.) AB határozata ugyanazokra a joghelyekre hivatkozik indoklásában, amelyeket beadványomban és fellebbezésemben felhoztam, sőt egy 2008-as határozatának indoklását is idézi, amelyben – az OVB akkori határozatát felülbírálva – jogszerűnek tartotta arra vonatkozó indítványomat, hogy a Lisszaboni Szerződés megerősítéséről népszavazás döntsön.
Nem azt állítom ezzel, hogy összefüggés van korábbi beadványaim és az – alább idézett - 22/2012. (V. 11.) AB határozat között, csupán tényként írom le a dátumokat:
- a beadvány kelte: 2012. február 9.
- az OVB hitelesítés megtagadó határozatának kelte: 2012. február 29.,
- a Kúria fellebbezésemet elutasító végzésének kelte: 2012. március 28.,
- az Alkotmánybíróság 22/2012. sz. határozatának kelte: 2012. május 11.
3. 2013-as beadványomat ugyancsak az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjára alapoztam, de azt az OVB az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésére hivatkozva utasította el.
Az Alaptörvény részévé vált ugyanis 2012. május 11-én a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezése tárgyában előterjesztett indítványára készült 22/2012. (V. 11.) AB határozat, amely értelmezte az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdését.
Az értelmezés megállapítja:
„Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezése alapján megállapítja: az olyan nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz, amely az alapító szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek módosítására vagy kiegészítésére irányul, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, feltéve, hogy a szerződés az Alaptörvényből eredő további hatáskörök közös gyakorlására irányul."
Az értelmezés az Alaptörvény lábjegyzeteként annak részévé vált.
Ez alapján tagadta meg az Országos Választási Bizottság – nem nyilvános tárgyaláson hozott – 62/2013. (2013. 06. 24.) határozatával az általam benyújtott, „Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?" kérdést feltevő aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Az Alaptörvény részévé vált értelmezés azt jelenti, hogy Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott „százezer választópolgár kezdeményezésére" nem írható ki népszavazás az Európai Uniós tagságunk fenntartása vagy megszüntetésére irányuló népszavazásra. Az erre irányuló népszavazást csak Magyarország Elnöke vagy a Kormány előterjesztésére az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet kiírni.
Tisztelt Elnök úr!
Az Alaptörvény 8. cikk (1) szerint csak Ön és Magyarország Miniszterelnöke kezdeményezhet, és ez alapján az Országgyűlés írhat ki népszavazást arra vonatkozóan, hogy a választók – indoklásom 1. pontja szerint szükséges és jogkövetkezetességet jelentő módon – döntsenek arról, hogy korábbi – EU-tagságunkra vonatkozó – döntésüket fenntartják-e, vagy változtatni akarják
Arra kérem Önt tisztelettel, hogy erre adja meg a lehetőséget a magyar választóknak.
Ugyanilyen tartalmú kéréssel keresem meg a Miniszterelnök urat is.
Kelt Szegeden, 2013. június 25-én.
Tisztelettel
dr. Halász József
30/6163894, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a