Amióta világ a világ, az emberiség történelme erőszakkal volt, van tele. Okkal vagy ok nélkül indított háborúskodásokkal, iszonyattal, halállal, igazságtalanságokkal. Ám a múlton változtatni nem lehet. Ennek kapcsán, minden józan gondolkodású emberfő részéről le kell szögezni, hogy az áldozatok lezárult sorsával visszaélni, erkölcstelen és elfogadhatatlan mentalitás, cselekvés! Az ellen oldaliak párharcában ugyanis, valakik mindig veszítettek. Ki ennyit, ki annyit, úgy emberanyagban, mint területi és egyéb javakban. Ezen nemkívánatos tények előtt -bármennyire is fájdalmasak, akár utólag rá gondolva- ha kényszerűségből is, de fejet kell hajtani. Pontosabban, tudomásul kell venni. Ha kell fogcsikorgatva! Rágódni és unos-untalan visszafelé mutogatni, teljesen felesleges időveszteglés! Azon pedig, hogy ilyen szörnyűségek többé ne fordulhassanak elő -mint amiket eleink átéltek, akár a távoli, akár a viszonylagos közelmúltban- elsősorban a világot irányítók szemléletváltása segíthet. A föld lakóinak összefogásával, a gazságok elleni folyamatos fellépésekkel.

Szemforgatások és a kettős mérce alkalmazása nélkül. Sajnos ezen utóbbiakkal, egy szűk réteg képviselői, emberi léptékkel lépve, hosszú idő óta, gátlástalanul visszaélnek. Őket kell leleplezni és nem meghátrálni a mérhetetlen cinizmusuk, telhetetlenségük, továbbá a hataloméhségükkel párosuló kapzsiságuk előtt! Főleg azokat, akik kétségtelenül -a jogos emberi mementó megtartásán túl- a II. VH. borzalmait követően, részben üzleti kérdéskörré degradálták, embertársaik tragédiáját! Aminek egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Lefogni a kezüket, befogatva a szájukat, ha továbbra is ezen hamis úton óhajtanak járni! Az indoklás nagyon egyszerű! Tragédia más népeket is ért s értük mégsem akaródzik megszólalni oly hevesen a harang, ahogy az legalább szerényen, alkalmanként őket is megilletné. Nem is szólva a kárpótlásaikról. Csak két népet említek hamarjában, pl. az örményeket és az ukránokat! /Egyébként a lista sokkal bővebben is kiterjeszthető!/. Azér’ hogy ne menjünk messzire, ide sorolható lenne minden szerénytelenség nélkül, Hazánk is. Aki ismeri történelmünk viharos századait, annak nem kell különösebben ecsetelni, mit köszönhet nekünk a ma jólétben élő nyugat, mint az elmúlt ezer esztendő során prezentált védőbástya szerepkörünkért.

Közelebb jőve a közvetlen elődeink négy-öt generációjához, szabadságharcaink bukása, a világtörténelmi folyamatok tőlünk független alakulása ellenére, a Hazáért mindenkor felelősséggel tartozó államférfijaink, lehetőségeik határain belül, a korszellem hatásait megkerülni nem tudván, becsülettel és tisztességgel igyekeztek megtalálni a legoptimálisabb megoldásokat, létünk biztonsága érdekében. Az ország egységesítésén, talpra állításán fáradozva. Aki ezt kétségbe vonja, az több, mint rosszakarója Nemzetünknek. Úgy a réginek, mint a jelenleginek. S nem sorolhatók a magyar nép függetlenségének megteremtéséért küzdők közé. Semmilyen formában, mert azok biz’ a vesztünket akarják. Ám, mi ezt nem hagyjuk, hagyhatjuk!

Országunk jelenlegi és következő vezető gárdájának, okvetlenül fel kell szólítaniuk az ellenünk bármilyen szinten, bárkik részéről történő áskálódásuk esetén, hogy ácsi!

A kör bezárult, köznapi nyelven szólva a pohár betelt s e pillanattól kezdve, hogy e KÖZLEMÉNYÜNKET nyilvánosságra hoztuk, hátrébb az agarakkal!

S olyan törvényeket fogunk megalkotni, amelyek alapján, a Hazánk ellen, szándékosan rossz hírünket keltők, az alaptalan rágalmakat terjesztőkkel szemben, valamint a hamis híreket álnok módon szaporítókkal, a törvény legszigorúbb erejével lépünk fel! Úgy az itthon, mint a nagyvilágban ellenünk lázítókkal egyetemben. Valamennyiük, kivétel nélkül, büntetőjogi eljárás alá vonassék! A később kidolgozandó és törvénybe iktatandó kategóriák arányainak figyelembevételével. Többek között, bevezetve a száműzetés intézményét. A vétkek, bűnök súlyának mértékében, 5 évenként haladva fölfelé, akár az örökre érvényes kizárásig, a Nemzet közösségéből!

Nem szeretnénk többé olyan országban élni, ahol állandó revolverezéssel, Hazánk vezetőinek sakkban tartásával, nemtelen eszközök bevetésével, idegen érdekek akarata érvényesítésével uralkodjanak rajtunk. Légyen szó bárkikről. Megújulásért kiáltó jelszavunk: ELÉG VOLT!

Magyarország a magyaroké és az eleink által befogadott magyar érzelmű, kettős identitású állampolgárainké. Akik tisztelik történelmünk egészét, erényeivel, hibáival együtt! Nem kívánnak magyarabbak lenni a magyarnál, okosabbak lenni mindenki másnál és nem élnek vissza, a vendégjoggal, a magyarság befogadó mentalitásával, melynek során Hazánk lakói lehettek, úgy a felmenőik, mint tenmaguk, szülőföldjükként élve, alkotva, dolgozva, tehetségük függvényében. Csak így teremthető meg egy sokak által irigyelt Magyarország, ahol minden köztünk lévő ember, kiegyensúlyozott, reményteli életet tudhat magáénak. Biztonságban, szabadságban, fejlődési esélyekkel, a jóléti országokat is lepipálva. Amennyiben saját elhatározásunk és erőforrásaink igénybevételével, azok állandó növelésével haladhatunk előre. Szorgalmunk, küzdőszellemünk, határozott fellépésünk függvényében.

Példát adva a világnak, miként lehet és kell elindulni a régóta várt és megérett történelmi igazságosság útján? Emelt fővel, ön- és céltudatosan, bízvást hinni önmagunkban, az elérhető és megvalósítható, méltán szebb jövőért! Kellő hozzáállással, a megkerülhetetlenül időszerűvé vált szemléletváltással karöltve! Úgyis mondhatnám, gyökeres paradigmaváltással!

Isten minket úgy segéljen!

Úgy legyen!
MJB= Magyar Justitia Bizottság

Megj.: Minden értékelhető, előrevivő véleményt, hozzászólást, készséggel várunk, fogadunk!
           /Kortól, nemtől, származástól, párthovatartozástól függetlenül!/.

ÉLJEN AZ EGYSÉGES, ERŐS, STABIL LÁBAKON -AZ ERKÖLCSI TISZTASÁG ALAPJAIN-ÁLLÓ MAGYARORSZÁG!
/Ahol többé nincs helyük, a politikai kalandoroknak, gazdasági bűnözőknek, stb-stb/.

Beküldte: Kunavar