Kedves Zoltán!
Elnézést, hogy nem tettem megjegyzést a Végvári előadáshoz, mert csak kevés fenntartásom volt.
Az unokáknak -Badiny tisztelőjeként- természetesen a pártus herceg örökséget mondom. Ennek ellenére nagyon érdekesnek látom a nyelvi leleményt. A világon régen egy hit, egy vallás és egy nyelv volt. Ezt változtatta meg Bábel. A régi közös nyelv, vallás és hit az eredetihez legközelebbi formában a magyaroknál maradt meg. Erre egy bizonyíték a keresztény karácsonyi legendatár egy döntő elemének fogalmi hasonlósága. A régi karácsony fogalomkör (mint mondod a rontott judeo változata ellenére tehát itt nem szó, hanem a fogalom egyezés) mennyire azonosan élt-, és maradt meg a rokon nyelvű népeknél is.

Ezen elgondolkozva (az írásomat bemásolom), Végvárit Molnár V Józsi bácsi és Pap Gábor tudományával megtoldva érdekes módon a nyelvi logika vissza vezetett a Tábor hegyhez. Honnan van a nyelvek ez a nagy ereje, hogy mindig elvezet a lényeghez?
 Tehát nyelvi utazás a magyar korcsmától a pártus hercegig.

Végvári József előadásából tovább gondolta  Fehér Sólyom - Horváth Ákos.
 
KaRáCSoNY
 
KaRáCSoNY és a művelt magyar kórusban mondja KeReCSeN. Lehet a szót a magánhangzókkal másként is testesíteni. KRCSN   KoRCsMa. Mert bizony a judeo változat szerint a városon kívüli vendéglő udvarán lévő istállóban kapott szállást a sztCsalád. Ez is egyike lehetett a pihenő helyeknek a pusztában a két város közötti több napig tartó út mentén. Ide jöttek a pásztorok is.
 
Első hallásra elég erőltetett a magyar fülnek. Hallgassuk meg a rokon nyelvű népek (görög/etruszk/latin) romlott szavát.

tabernákulum, tabernaculum (lat. 'kis hajlék'), 

1. nyelvtanilag a →taberna kicsinyített alakja.

- 2. a Szentírásban (Vg) a Salamon kora előtti idő szentélye (→szent sátor).

- 3. a katolikus egyházban a 12. sz. óta az Oltáriszentség őrzésének helye; Az oltárra épített kis márvány torony vagy fülke. Ebbe a kicsi hajlékba zárták el illetéktelenek elöl az oltári szentséget, az oltáron tartott szentelt ostyát, Jézus testét. Igen ilyen romantikus.

Nyelvtanilag a →taberna (latin) kicsinyített képzős alakja. taberna (lat.): deszkából (tabulae) összerótt kunyhó. melyek utcákra v. közterekre nyíltak, és kereskedők borbélyok, korcsmárosok, gyógyszerárusok vették bérbe. A hasonló hangalak: taverna (Eredete: görög) ételek, italok fogyasztására alkalmas pincehelyiség. Magyarán korcsma.

A latin/görög kocsma TaBeRNa magyarul TáBoR. Ennek egyik jelentése lehet a városokat összekötő útvonal mentén olyan kiépített pihenőhely, amit egy vállalkozó, a korcsmáros gondozott. A magyar „falú végén kurta korcsma” van, de a falutól távolabb a pusztában is van, bár télen „Senki sem fordítja feléjök a rudat / Hóval söpörték be a szelek az utat.” Molnár V Józsi bácsi magyar néplélek kutató mesélte, még az I.vh. körüli években is a pusztában több ilyen korcsma előtt megvolt a harangláb. Tehát nem is olyan elvetemült, szégyellni valóan züllött hely a korcsma, a pusztai csárda. Ez hivatalosan a gonosz rabló zsiványoknak-, vagy a köztudomás szerint a népmesék igazságtevő hőseinek a betyároknak a tanyája. A kereszt és a (Jézus születésre emlékező) szent hely, a tábor jelleg vonzotta ide imára a puszta pásztorait, lakóit. A puszta egy évezreden át a legjobb hely volt arra, hogy a római fedőnevű, judeo kereszténység laza kötelékében (de templomi elzártság és papi felügyelet nélkül) a természet közelségben, a Nap, a Hold és a csillagok között tovább éljen a csillagtudás, a pásztor művészet, az ősi kereszténység, a romlatlan Jézusvallás szellemisége.
 
Karácsony értelmezése során, ahogy Pap Gábor tanát úr mondta, nem kell szó szerint venni az istállót és a barmokat. Elmondható ez a történet szakrális nyelven, tehát magyarul is, csak érteni kell a jelek olvasásához. Mint korábban Végvári József tanár úr nyelvtani előadásából kiderült a helyszín korcsma, taverna értelme akár tábor– hely/hegy is lehet. Molnár V Józseftől tudjuk a régiség népi tudása, a mesék tanúsága szerint nem kell bíborban születettnek lenni, és a táltosok által védetté tett királyi palotában születni. Minden magyar család saját kisjézuskája számára a házikó nád teteje fölülről-, jászol/bölcső és főleg benne a szalma alulról igen hatásos védelem a gonosz erők-, tehát a káros sugárzások ellen. A tehén magyarul BIKA, a juh viszont a BAK ezeknek minden csillagmítoszi vonzatával.
 
Szintén a KaRáCSoNY szó eredetét kutatva Grandpierre Attila említi a KR hangkapcsolat szakrális jelentését. KRiSztus, KRiSna és HoRuS, ahol a HR a KR lágyabb alakja. Ez a HR nagy, hatalmas esetleg szent hely (mint az Olümpos) értelemben a HaRgita (Varga Csaba), vagy a német HaRz hegység.
A KRS hangsor további nyomokra vezet. A rovás ábc Magyari féle rendjében két fajta K jel van. A Szakács Gábor által gondozott Forrai készletből az egyik kimaradt. Érdekes, az, amelyik a keresztény jelképek között maradt meg, és Színia (Bodnár Erika Szertan könyvében) a táltos abc jelei közé sorolt. A középkori golgota ábrázolásokon a kereszt tetején az elítélt nevének felirata látható. Ebből ered a napjainkig fennmaradt egyházi, latinos IHS jel. (pl. katolikus papok miseruházatán (stólán), és az esztergomi érseki palota homlokzatán is). A régi festményeken a ma latinos S még szögletes, csálé Z forma, és a H áthúzása is ferde. A római hatalom az elítélt-, és az ítéletet megélő szemtanúk (az apostolok, és a nép többsége, tehát nem a kisebbségi zsidók) nyelvén jobbról balra olvasott arámi/pártus (magyar) rovás írással z=K; a H=R; és az I=SZ, tehát egybe olvasva KiRSZ jelentésű.
 
Van még egy másik érdekessége is ennek a KRNC mássalhangzó sornak. Így karácsonykor, a fény születése, pontosabban a fény megtestesülése idején, amikor az ige testté lesz. Isten bele születik a testbe.
–         Az egyházi szóhasználat szerint in - karnáció deo.   KRNC
–         És a test vállalásával vállalja a sorsát, a karmát is.     KRM
Erre utalva volt a kereszten "Krisztus" utolsó szava: bevégeztetett.
 
a magyar
KeReCSeN, KaRáCSoNY,
a szanszkrit ó-ind ágon
KaRNáCió, KaRMa,
az etruszk (görög római) ágon
KoRCSMa,  TaVeRNa  TáBoR

 Így jutunk el a judeo-kereszténység (kezdetben talán csak nyelvi tudatlanságon alapuló fordítási) rontástól eredő istállóból Badiny Jós Ferenc által megírt Tábor hegyig, Krisztuskirály, a Pártus herceg szülőföldjére.
 
Ettől szép az emberiség közös ősi nyelve, ősi romlatlan tudata, és a gyökereket legjobban megőrző magyar változat, hogy a romlások ellenére a végső jelentésében –a fény születésében– az azonos dolgot az eltérő helyek, kultúrák és szokások ellenére a közös tő, ( pl. a KRCN mássalhangzó sor) ilyen szépen összekapcsolja, egységesen értelmezhetővé teszi. A magyar a SZER- a szeretet, a szerelem nyelve. Ezen érthető meg emberi lét lényege, és így mondható el a teremtés története, és a megromlott emberiségnek az újrakezdést jelentő Jézusi tanítás is.
 
2010. december 24.
 
Baráti üdvözlettel:
Fehér Sólyom
Horváth Ákos
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.